- Külföld
- szijjártó péter
- miniszter
- budapest
- tűzszünet
- európai unió
- ursula von der leyen
- európai bizottság
Szijjártó Péter szerint súlyos kérdéseket vet fel az Európai Bizottság elnökének fordulata a tűzszünet ügyében
További Külföld cikkek
-
Gumibotot vetett be a rendőrség a tüntetők ellen az újvidéki városházánál
- Kínai katonai erők közelítették meg Tajvant
- Halálbüntetést kaphat a több gyilkossággal gyanúsított magyar férfi Floridában
- Tovább gyűrűzik a Huawei-gate: kínai kéz a brüsszeli zsebekben
- Feladta magát Donald Trump volt lelki tanácsadója gyermekek szexuális zaklatásának vádjával
A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be egy újpesti lakossági fórum keretében rendezett pódiumbeszélgetésen, hogy a magyar kormány már az ukrajnai háború kitörésekor azt az álláspontot képviselte, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség – írja az MTI.
Kiemelte ezzel kapcsolatban, hogy a magyar miniszterelnök tavalyi békemisszióját követően az Európai Bizottság elnöke „azt mondta, hogy szó sem lehet tűzszünetről, szó sem lehet béketárgyalásokról, mert az az oroszok érdekeit képviseli”, az e heti amerikai-ukrán tárgyalások után viszont már üdvözölte, s jó ötletnek nevezte a fegyvernyugvási kezdeményezést.
Ezt a fordulatot „politikailag megmosolyogtatónak” nevezte, amely szerinte jól rámutat Ursula von der Leyen „teljes komolytalanságára”, ugyanakkor leszögezte, hogy igen súlyos dologról van szó.
Hogyha három évvel ezelőtt ugyanezen álláspontot képviselték volna, akkor sok százezerrel kevesebb embernek kellett volna meghalnia, sok millió emberrel kevesebbnek kellett volna elmenekülnie, és sok tízmilliárd euróval kevesebb kár jött volna létre
– hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Hozzátette, ha három éve nem a magyarok gyalázásával foglalkoztak volna azok, akik akkor elutasították a tűzszünet és béketárgyalások gondolatát, hanem ők is azt mondták volna, amit most, akkor „mennyivel kevesebb veszteséget kellett volna elszenvednie az emberiségnek, Európának, Közép-Európának, benne Ukrajnának”. Hozzátette, „a kudarc beismerése egyúttal a felelősség kérdésének kinyitását is jelenti. Politikai, jogi és még ki tudja, milyen felelősség kérdésének a kinyitását”.
Majd jó példaként hozta fel az Oroszország elleni szankciókat, amelyek eredeti céljaként azt határozták meg, hogy térdre kényszerítsék Moszkvát és véget vessenek a háborúnak.
Az ukrajnai háborúról percről percre tudósítunk a háború kitörése óta, kövesse velünk az Index élő hírfolyamát erre a linkre kattintva.