A Fehér Ház megerősítette: Oroszország beleegyezett a korlátozott tűzszünetbe

Oroszország háborúja Ukrajnában – az Index keddi hírösszefoglalója

Index
2025.03.18. 21:45
új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Kedves olvasóink!

    Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

    Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

  • Donald Trump amerikai elnök kedden bejelentette, hogy Oroszország beleegyezett az ukrán energetikai létesítmények és infrastruktúra elleni támadások ideiglenes leállításába. 

    A több mint 90 perces telefonbeszélgetésen Trump és Putyin megegyeztek, hogy a békefolyamat egy energetikai és infrastrukturális tűzszünettel kezdődik, amit fekete-tengeri tűzszünet, majd teljes tűzszünet és tartós béke követ. 

    A két vezető egyetértett abban, hogy az Egyesült Államok és Oroszország közötti javuló kétoldalú kapcsolatoknak hatalmas előnyei vannak. Ez magában foglalja a jelentős gazdasági megállapodásokat és a geopolitikai stabilitást, amikor a békét sikerül elérni

    – közölte a Fehér Ház.

  • Az energiaellátást és az infrastruktúrát érintő tűzszünet lehet az első lépés az ukrajnai háború lezárása felé vezető folyamatban – a többi között ebben értett egyet Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden folytatott, több mint egyórás telefonbeszélgetése során, az amerikai elnöki hivatal közleménye szerint, írja az MTI.

    Mint írják, az amerikai és az orosz elnök egyetértett abban, hogy a háborús konfliktust tartós békének kell követnie. A várakozások szerint Trump washingtoni idő szerint este további részleteket közöl az orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetéséről.

    A két vezető telefonbeszélgetése azt követően jött létre, hogy a múlt héten Ukrajna elfogadta a 30 napos átmeneti tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot, amelynek megvalósításához orosz beleegyezésre is szükség van.

  • Az ukrán Sky Defenders dróngyártó egy új, négycsövű sörétes puskával felfegyverzett, pilóta nélküli légi járművet tesztelt. A ZigZag névre keresztelt merev szárnyú eszközt kifejezetten az ellenséges drónok elfogására és megsemmisítésére tervezték – írja az Interesting Engineering.

    A ZigZaget földi katapulttal indítják. Orrán egy négycsövű sörétes puska található, amit célzóberendezés egészít ki. Felette egy 360 fokban forgó kamera helyezkedik el, ami javítja a célpont azonosítását repülés közben.

    A tesztfelvételek alapján a lövés nem zavarja jelentősen a drón repülését, ami erős vázszerkezetre és megfelelő motorteljesítményre utal. A gyártó szerint a ZigZag többszöri bevetésre is alkalmas, szemben a korábbi egyszer használatos drónjaikkal. A Sky Defenders legalább 2025 februárja óta fejleszti a ZigZaget. 

  • Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij feleségével, Olena Zelenszkával együtt hivatalos látogatásra érkezett Finnországba – jelentette be kedden az államfő Telegram-csatornáján. 

    Feleségemmel együtt hivatalos látogatáson vagyok barátainknál és elvi szövetségeseinknél – Finnországban. Találkozunk Alexander Stubb elnökkel és Suzanne Innes-Stubb first ladyvel, Jussi Halla-aho házelnökkel és parlamenti képviselőkkel, Petteri Orpo miniszterelnökkel, kormányzati tisztviselőkkel, valamint védelmi vállalatok képviselőivel

    – írta Zelenszkij.

    Az elnök hangsúlyozta, hogy a kulcsfontosságú témák között szerepel a védelmi támogatás, az ukrán fegyvergyártásba történő befektetés, valamint Ukrajna európai integrációja. Emellett szó lesz a polgári védelmi rendszer fejlesztéséről és óvóhelyek építéséről finn közreműködéssel, az Oroszország elleni szankciók megerősítéséről, valamint a háború igazságos befejezésére irányuló erőfeszítésekről.

    „Európának tárgyalóasztalhoz kell ülnie, és minden, ami Európa biztonságával kapcsolatos, azt Európával együtt kell eldönteni” – hangsúlyozta Zelenszkij

  • Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Európa nem alapozhatja biztonságát az Oroszországgal szembeni bizalomra, amíg Moszkva folytatja területi agresszióját, írja az MTI.

    Egy prágai biztonsági konferencián hangsúlyozta, hogy a béke nem érhető el pusztán diplomáciai egyezkedéssel, hanem gazdasági és katonai erő is szükséges hozzá. Emellett kiemelte, hogy az Európai Uniónak a klímavita helyett innovációra, modern technológiákra és védelmi képességeinek fejlesztésére kell összpontosítania, mivel a világ kihívásai nem várnak Európa zöldátállására.

    Fiala arra figyelmeztetett, hogy Oroszország néhány évnyi felkészülési idő után újabb háborúkba kezdhet, ezért Európának gyorsan meg kell erősödnie. Szerinte nem elegendő, ha Európa erkölcsi győzelmet arat az ukrajnai háborúban – valódi győzelemre van szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok, különösen Donald Trump elnöksége alatt, Európától nagyobb önállóságot vár el saját védelmében, és ha ezt a kontinens nem teszi meg, akkor a transzatlanti kapcsolatok is veszélybe kerülhetnek.

    A konferencián felszólaló Petr Pavel cseh államfő szerint a globális biztonsági rendszer átalakulása új geopolitikai realitásokat hoz, amelyekre Európának fel kell készülnie. Hangsúlyozta, hogy a kontinens továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, de számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy Amerika más utat választ. Pavel szerint Ukrajna támogatása elengedhetetlen egy igazságos békéhez, és meg kell akadályozni, hogy az orosz agresszió az áldozat teljes kapitulációjához vezessen. Az elnök végül kiemelte, hogy a társadalmi összefogás és a védelem iránti elköteleződés kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mint a fegyveres erők legfőbb parancsnoka és a hadsereg vezetői mentességet élveznek a harctéren hozott döntéseket illetően, beleértve az ukrán csapatoknak az oroszországi Kurszk régióból történő esetleges kivonását is – jelentette ki kedden Fegyir Venyiszlavszkij, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának kormánypárti tagja az ukrán Szabadság Rádió adásában, írja az MTI.

    A háború elején elfogadtunk egy törvényt, amely az úgynevezett harci mentelmi jogot írja elő. Ez tartalmazza azt, hogy a katonai parancsnokok és vezetők nem viselnek jogi felelősséget a csatatéren hozott döntésekért. Hiszen ha most minden katonai vezetőt hibáztatni kezdünk a fronton történt kudarcokért, akkor kevesen lesznek, akik egyáltalán vállalják, hogy parancsokat adnak, mivel a háború elkerülhetetlenül ember- és haditechnikai veszteségekkel jár

    – fejtette ki Venyiszlavszkij. A képviselő egy olyan felvetésre reagált, hogy az ukrán fegyveres erőket már januárban ki kellett volna vonni Kurszki régióból.

  • Lezuhant egy Mi–28-as helikopter a Leningrádi régióban. A legénység életét vesztette – írta az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.

    2025. március 18-án a Leningrád régió feletti légtérben, tervezett kiképzési repülés végrehajtása közben lezuhant egy Mi–28-as helikopter. A gép lakott területektől távol járt szerencsétlenül. A legénység életét vesztette. A repülést lőszer nélkül hajtották végre

    – áll a tájékoztatásban. A minisztérium nem közölte az áldozatok számát.

    A helyszínre kutató-mentő csoport érkezett, és oda tart az orosz légi- és űrerők egy bizottsága is.

  • Oroszország továbbra is szállít olajat Szlovákiának és Magyarországnak a Barátság kőolajvezetéken keresztül, míg Csehország még nem fizette ki a szállítmányokat – jelentette be Nyikolaj Tokarev, a Transznyefty vezetője a Orosz Ipari és Vállalkozói Szövetség kongresszusán.

    „Szlovákia és Magyarország megkapja [az olajat a Barátság vezetéken keresztül], a csehekkel kapcsolatban úgy tudom, még nem fizették ki [a szállítmányokat]” – mondta Tokarev a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

    Mint arra az orosz lap emlékeztet, március 11-én rövid időre megszakadtak az olajszállítások Magyarországra Oroszországból, miután az ukrán fegyveres erők támadása miatt megrongálódott a Barátság kőolajvezeték. 

    Csehország helyzete

    Csehország már felkészült arra, hogy az orosz szállítások kiesése esetén azonnal teljes mértékben átálljon a nyugati irányból érkező kőolaj felhasználására – jelentette ki még januárban Petr Fiala cseh kormányfő a közép-csehországi Nelahozevesben, miután találkozott az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami cég vezetőségével.

    „Az olasz TAL kőolajvezeték bővítésének műszaki módosításai már készek, a technológia működőképes. Jelenleg a módosítások tesztelése és hivatalos regisztrációja folyik” – mondta a miniszterelnök újságíróknak. Az olaszországi Trieszt és a német Ingolstadt közti TAL vezeték bővítését Csehország kezdeményezte, a műszaki módosítások a múlt év végére elkészültek, maga a bővítés pedig az idei év első félévben készül el. 

    Csehország az utóbbi években a Barátság vezetéken keresztül kapta kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát, a többi az Ingolstadtot és Kralupy nad Vltavout összekötő IKL-vezetéken keresztül érkezett. A részletekről itt írtunk bővebben

  • Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy a Kurszknál lévő orosz egységek Szumi térségénél már a határ felé tartanak, számolt be róla az Ukrinform.

    „Korábban megfigyeltük az ellenség katonai jelenlétét az egész határ mentén, de nem észleltünk támadó műveletekre utaló jeleket. Mivel azonban a szomszédos Kurszk területen megváltozott a helyzet, az ellenség jelentős erőket összpontosított, és közelebb kerültek a határhoz” – fogalmazott Misznik, aki szerint most a megerősített csapatokat lehet látni a határ közelében. 

    „A mi feladatunk az, hogy maximalizáljuk védelmi rendszerünk megerősítését, és folytassuk a harci feladatok végrehajtását mind a szomszédos Kurszk területen, mind a határ mentén” – folytatta a szóvivő, aki arról is beszélt, hogy az északi területeken a helyzet továbbra is stabil. Szavai szerint a műveleti helyzet nem változott: az oroszok naponta lövik a határ menti területeket, szinte a teljes fegyverarzenált felhasználva.

    Misznik kiemelte, a legintenzívebb támadás a szumi határvidéket éri, ahol egyre nagyobb energiákat fektetnek be az oroszok.

  • A Kínai Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség szóvivője, Li Ming kijelentette, hogy Kína kész segíteni Ukrajnának a háborúból való kilábalásban, és a későbbiekben más segítséget is hajlandóak nyújtani, írta az Ukrajinszka Pravda.

    „Kína továbbra is a világbéke és a stabilitás pozitív ereje, valamint a globális méltányosság és igazságosság progresszív ereje lesz” – fogalmazott Ming, megemlítve, hogy Kína már négy alkalommal is nyújtott humanitárius segítséget Ukrajnának a háború kitörése óta.

  • Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter kedden számolt be róla, hogy „konstruktív beszélgetést” folytatott Indiában magyar kollégájával, Szijjártó Péterrel, és abban maradtak, hogy a jövőben kétoldalú megbeszéléseket tartanak aktuális kérdésekről.

    „Megállapodtunk, hogy a közeljövőben egy külön kétoldalú találkozót tartunk, hogy alaposan megvitathassunk minden napirenden lévő kérdést” – jelentette ki Szibiga az Ukrajinszka Pravda szerint.

  • Oroszország hamarosan tárgyalásokat kezdeményezhet Elon Muskkal, a SpaceX vezérigazgatójával egy Mars-expedícióról – jelentette be Kirill Dmitrijev, Vlagyimir Putyin orosz elnök nemrég kinevezett nemzetközi együttműködési megbízottja egy moszkvai üzleti fórumon a Reuters beszámolója szerint. 

    „Meggyőződésem, hogy a közeljövőben biztosan lesz egyeztetés Muskkal a Mars-repülésekről” – fogalmazott Dmitrijev, dicsérve a milliárdos vállalkozó eredményeit az űrkutatás területén.

    A megbízott szerint Oroszország nagy lehetőségeket lát az Egyesült Államokkal való együttműködésben, különösen az űrszektorban.

    Ezt a bejelentést éppen Donald Trump és Vlagyimir Putyin tervezett telefonbeszélgetésének napján tették, amelynek fő témája az ukrajnai háború és egy lehetséges tűzszünet. Dmitrijev szerint Oroszország „ellenségei” próbálják akadályozni Trump erőfeszítéseit a két ország közötti párbeszéd újraindítására.

    Oroszország terve, hogy együttműködjön Muskkal, része annak a szélesebb stratégiának, amellyel az orosz Roszkoszmosz űrügynökséget és a Roszatom nukleáris vállalatot kívánják fejleszteni. Emlékezetes, hogy Oroszország 2022-ben bejelentette: saját Mars-misszión kezd dolgozni, miután az Európai Űrügynökség felfüggesztette a közös projektjüket az ukrajnai háború miatt.

  • A Demokratikus Koalíció (DK) támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ezért országos népszavazást kezdeményez az ügyben – mondta keddi online sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt EP-képviselője.

    „Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen?” – ez a kérdés szerepelne a DK referendumán. Dobrev Klára hozzátette, hogy a kérdést kedden benyújtották a Nemzeti Választási Bizottságnak.

    Kijelentette, hogy össze fogják gyűjteni a szükséges aláírásokat, és ha megtartják a népszavazást, akkor az igen mellett fognak kampányolni. Az ellenzéki politikus leszögezte, hogy a magyaroknak is egy békés, stabil, európai Ukrajna jelenti a legnagyobb biztonságot.

    A politikus kijelentette, hogy az ügyet a magyar jobboldal belpolitikai csatározásokra használja, az emberek véleménye pedig, úgy tűnik, nem érdekli őket. A Fidesz és a Tisza Párt is, különböző elnevezésekkel ugyan, de megcsinálja a saját nemzeti konzultációját, és „ismerjük ezeket a konzultációkat, sok ilyet láttunk már az elmúlt években, hazugság mind”. Csak azért csinálják, hogy bejelenthessék, az emberek kilencvenvalahány százaléka velük értett egyet – mondta Dobrev Klára.

  • Telefonon beszélt egymással Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök hétfő este – adta hírül a Sky News.

    A beszámoló szerint szóba került Trump és Putyin egyeztetése is. Starmer kiemelte, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell nekivágnia a tűzszüneti tárgyalásoknak. A brit kormányfő azt is elmondta az amerikai államfőnek, hogy több mint harminc ország támogatja Ukrajnát.

  • Speciális folyosót alakítottak ki a Donyeck régióban található Konsztantinopol evakuálására, ahonnan tíz embert, köztük négy gyermeket telepítettek ki – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az érintett civilek egy lerombolt ház pincéjében bujkáltak. Az ukrán fegyveres erők dróntámadásai miatt nem volt biztonságos a menedék. Az oroszok Donyeckbe szállították a kiszabadított lakosokat.

  • A belgák többsége attól tart, hogy az ukrajnai konfliktus kiterjedhet és elérheti hazájukat is – olvasható az RTL Info, Ipsos intézet és a Le Soir című napilap közös közvélemény-kutatásában.

    A megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy a háború elérheti az országot. A belgák többsége nem készül aktívan egy esetleges háborúra, 87 százalékuk nem is tett semmilyen előkészületet, például nem vásárolt vészhelyzeti felszereléseket, nem halmozott fel vizet vagy száraz élelmiszert.

    A felmérések szerint a belgák 49 százaléka hajlandó lenne harcolni Ukrajnában. A válaszadók 56 százaléka szerint nem szabad megszüntetni a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatást, amely segíti Ukrajnát az oroszok elleni harcban.

  • Vlagyimir Putyin orosz elnök leállítaná az Ukrajnába irányuló fegyverszállítást, amennyiben életbe lép egy esetleges tűzszüneti megállapodás – írja a Bloomberg alapján az Unian.

    Egy magas rangú európai és három orosz tisztviselő szerint Putyin a tűzszüneti megállapodás egyik feltételévé tette, hogy Ukrajnába ne szállítsanak fegyvereket, amennyiben életbe lép a megállapodás. A minimális célok között szerepelhet az amerikai segélyek felfüggesztése is.

    Egy európai tisztviselő attól tart, hogy az oroszok a hadsereg megerősítésére használnák ki a tűzszünetet, így pedig hátrányba kerülnének az ukránok.

  • Robbanószerkezetet helyeztek el egy szolgálati buszban a belgorodi régióban, a robbanásban három civil megsérült – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

    Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója megerősítette, hogy a sérülteket a krasznojarszki kórházba szállították. A politikus arról is beszámolt, hogy az ukrán erők fokozták a tartomány ágyúzását.

  • Nincs értelme Európa biztonsági szerkezetét az Oroszországba vetett bizalomra építeni, amíg Oroszország nem hagy fel idegen területek elrablásával – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden Prágában egy biztonsági konferencián elhangzott beszédében.

    A békét Ukrajnában csak a Kremllel való egyezkedéssel nem lehet biztosítani, a gazdasági és katonai érvek nélküli diplomácia nem működik – tette hozzá a kormányfő.

    Fiala szerint Oroszország nem fog megállni, négy-hat évbe telhet, mire Európa az egyik háború után felkészül a másikra. Béke szerinte akkor lehet, ha Ukrajna is egyetért a kérdésben.

  • Bóka János uniós ügyekért felelős miniszter kijelentette, Magyarország nem fogja támogatni a csütörtöki európai uniós csúcson az Ukrajnára vonatkozó közös nyilatkozatokat.

    A tárcavezető szerint a tervezet számos stratégiai pontban ellentétes a magyar kormány álláspontjával és a nemzeti érdekekkel.

    A témáról itt olvashatnak bővebben.

  • Andrij Sibiha ukrán külügyminiszter szerint Kijev nem akadályozza meg a Donald Trump amerikai elnök által javasolt harmincnapos tűzszünetet – írja a Reuters.

    A tárcavezető hozzátette, hogy elvárják az orosz féltől, hogy igent mondjon a tűzszünetre. Korábban azzal vádolta meg Moszkvát, hogy nem akar békét. A politikus szerint erős diplomáciára van szükség.

  • Az EU külügyi tanácsa újabb, 20 milliárd eurós fegyverszállításokat és további anyagi támogatásokat hagyott jóvá Ukrajna számára, amelyeknek célja a háború fokozása – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.

    Illés Boglárka szerint ez a 20 milliárd euró hiányzik a magyar gazdaságból. A magyar álláspont továbbra is a mihamarabbi tűzszünet.

    Az államtitkár reagált az ukrán külügyminiszter kárpátaljai magyarokat érintő kijelentésére is, szerinte az ügyben az Európai Bizottság fog ítéletet mondani.

    A politikus szerint a jelenlegi EU-s vezetők nem akarnak tudomást venni a valós problémákról, ez pedig negatívan befolyásolja Európa működését.

  • Donald Trump amerikai elnök megerősítette, hogy az ukrán kollégájával, Volodimir Zelenszkijjel az Ovális Irodában folytatott veszekedés egy Ukrajnára irányuló nyomásgyakorlási stratégia részeként volt megtervezve – írja az Unian ukrán hírügynökség.

    Rá kellett vennünk Ukrajnát, hogy helyesen cselekedjen. Nem volt könnyű helyzet. Láttak egy kis jelenetet az Ovális Irodában, de úgy gondolom, most már a helyes dolgokat teszik. Megpróbálunk tűzszünetet, majd békemegállapodást elérni

    – magyarázta az amerikai elnök az akciója indítékát, hozzátéve, hogy szerinte ez volt a helyes lépés.

    Arra a felvetésre, hogy leállították az Ukrajnának nyújtott fegyver- és hírszerzési szolgáltatásokat, Donald Trump azt mondta, hogy a döntésnek nincsenek következményei az oroszországi Kurszk térségében lévő Ukrán Fegyveres Erőkre nézve.

    Meg kell érteniük, hogy ha látom, hogy valaki valami rosszat tesz, ami sok halálos áldozatot követel, akkor csak az emberiesség miatt avatkozom be

    – szögezte le az Egyesült Államok első embere.

  • Dróntörmelék hullott egy iskola területére Kijevben. A területen a hatóságok munkatársai dolgoznak – írja az Ukrajinszka Pravda.

    Egyelőre nem lehet tudni, mekkora károkat okoztak a törmelékek. Az iskola diákjai biztonságban vannak.

  • Két üzem leégett Dnyipropetrovszkban egy orosz dróntámadás miatt − közölte Szerhij Liszak, a helyi katonai adminisztráció vezetője Telegram-csatornáján. A tájékoztatás szerint három drónt semmisített meg az ukrán légvédelem. A tüzet eloltották, személyi sérülést nem történt − írja az Ukrajinszka Pravda.

    Emellett az orosz légierő a nikopoli régiót is támadta, valamint tüzérségi tűz érte Pokrovszkot és Marhanecet, de áldozatokról ott sem érkezett jelentés.

  • A brit és az európai uniós (EU) vezetés a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról és a saját védelmükre fordított kiadások növeléséről tárgyal majd a közeljövőben – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

    A felek ezt azért teszik, hogy növeljék a nyomást Oroszországra az Ukrajna elleni háborút lezáró béketárgyalások megkezdése előtt. David Lammy brit politikus és Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke arról fog tárgyalni, hogyan növelhetik az európai védelem finanszírozását és miképpen javíthatják a katonai felkészültséget. 

    A lap forrásai szerint a felek arról is tárgyalnak majd, hogy Európa hogyan tud jogi támogatást nyújtani a befagyasztott orosz vagyon esetleges elkobzásához.

    A két fél megegyezésre juthat a kérdésben, Belgium és Németország egyet nem értése ellenére is, akik attól tartanak, hogy az elkobzás sértheti a nemzetközi jogot, továbbá érintheti az eurót.

  • A Trump-kormányzat fontolgatja, hogy a Moszkva Kijev elleni háborújának befejezését célzó jövőbeli megállapodás részeként orosz területként ismeri el az ukrajnai Krím régiót – írja a Semafor.

    Az adminisztráció tisztviselői azt is megvitatták, hogy az Egyesült Államok ugyanerre ösztönözze az ENSZ-t. Egy ilyen kérés összehangolná a Trump-kormányzatot Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontjával, aki a Krímet régóta saját országa területének tekinti.

    A kormányzat ilyesfajta lehetőségfelvetése, Donald Trump mai, Vlagyimir Putyinnal történő telefonbeszélgetéseként kerülhet terítékre, melynek fő témája egy esetleges 30 napos tűzszüneti megállapodás. 

    A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy az elnök „nem tett ilyen kötelezettségvállalásokat, valamint nem fogunk a médián keresztül tárgyalni erről az üzletről”.

  • Megzavarhatták az ukránok az orosz siklóbombák irányítását. A fegyver hatalmas pusztítást végezhet – szúrta ki a Der Spiegel alapján a HVG.

    A lap a pontos ellenszert nem fedte fel, de egy katonai szakértő szerint a műholdjel megzavarása lehet az. Ezt követően a bombák olyan ponton csapódhatnak be, ahol nem okoznak kárt.

    A szakértő hozzátette, hogy a siklóbombák titkos GPS-jellel kommunikálnak, de más kérdés, az oroszok mennyire élnek a lehetőséggel. Amennyiben az ukránok tartósan hatástalanítják az orosz bombákat, akkor új helyzet alakulhat ki a csatatéren – vélik a német lapnál.

  • A háromezer kilométeres hatótávolságú ukrán drón sikeresen átment a teszteken – közölte Volodimir Zelenszkij elnök esti videóüzenetében.

    Elmondása szerint a Legfelsőbb Főparancsnokság tanácskozásán a drónok kérdése volt az egyik fő téma. Az ukrán drónok és rakéták gyártásához szükséges kapacitásépítésről a héten tárgyalnak a partnerekkel – olvasható az Unian oldalán.

    Jó hírek vannak a nagy hatótávolságú drónokkal kapcsolatban. A 3 ezer kilométeres hatótávolságú drónunkat tesztelték. Hálás vagyok a fejlesztőknek, gyártóknak. Olyan nagy hatótávolságú eszközök sorát fejlesztjük, amelyek segítenek garantálni államunk biztonságát

    – mondta Zelenszkij.

    Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy több rakétát, több drónt kell gyártani, és a héten ezt megvitatják a partnereikkel.

    Amint arról az Unian korábban beszámolt, Zelenszkij tavaly novemberben bejelentette, hogy Ukrajna 2025-re harmincezer nagy hatótávolságú drón és háromezer rakéta gyártását tervezi. Ez magában foglalja a Neptun rakéták gyártását, beleértve az új, továbbfejlesztett modelleket is.