Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Szijjártó Péter találkozik az ukrán külügyminiszterrel, hogy megvitassák a napirenden lévő kérdéseket;
• Oroszország tárgyalásokat folytatna Elon Muskkal;
• Újabb magyar vétót harangozott be Bóka János;
• Ukrán külügyminiszter: Kijev nem akadálya a tűzszünetnek;
• Donald Trump elismerte: szándékosan kezdett vitába Volodimir Zelenszkijjel;
• Új helyzet alakulhat ki a csatatéren, ha az ukránok hatástalanítják a siklóbombákat;
• A Fehér Ház nem kertelt: konkrét helyzetjelentés érkezett a békével kapcsolatban;
• Minden eddiginél keményebb üzenetet küldött a háború miatt a francia elnök.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Az ukrán Sky Defenders dróngyártó egy új, négycsövű sörétes puskával felfegyverzett, pilóta nélküli légi járművet tesztelt. A ZigZag névre keresztelt merev szárnyú eszközt kifejezetten az ellenséges drónok elfogására és megsemmisítésére tervezték – írja az Interesting Engineering.

A ZigZaget földi katapulttal indítják. Orrán egy négycsövű sörétes puska található, amit célzóberendezés egészít ki. Felette egy 360 fokban forgó kamera helyezkedik el, ami javítja a célpont azonosítását repülés közben.

A tesztfelvételek alapján a lövés nem zavarja jelentősen a drón repülését, ami erős vázszerkezetre és megfelelő motorteljesítményre utal. A gyártó szerint a ZigZag többszöri bevetésre is alkalmas, szemben a korábbi egyszer használatos drónjaikkal. A Sky Defenders legalább 2025 februárja óta fejleszti a ZigZaget. 

Petr Fiala cseh miniszterelnök szerint Európa nem alapozhatja biztonságát az Oroszországgal szembeni bizalomra, amíg Moszkva folytatja területi agresszióját, írja az MTI.

Egy prágai biztonsági konferencián hangsúlyozta, hogy a béke nem érhető el pusztán diplomáciai egyezkedéssel, hanem gazdasági és katonai erő is szükséges hozzá. Emellett kiemelte, hogy az Európai Uniónak a klímavita helyett innovációra, modern technológiákra és védelmi képességeinek fejlesztésére kell összpontosítania, mivel a világ kihívásai nem várnak Európa zöldátállására.

Fiala arra figyelmeztetett, hogy Oroszország néhány évnyi felkészülési idő után újabb háborúkba kezdhet, ezért Európának gyorsan meg kell erősödnie. Szerinte nem elegendő, ha Európa erkölcsi győzelmet arat az ukrajnai háborúban – valódi győzelemre van szükség. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az Egyesült Államok, különösen Donald Trump elnöksége alatt, Európától nagyobb önállóságot vár el saját védelmében, és ha ezt a kontinens nem teszi meg, akkor a transzatlanti kapcsolatok is veszélybe kerülhetnek.

A konferencián felszólaló Petr Pavel cseh államfő szerint a globális biztonsági rendszer átalakulása új geopolitikai realitásokat hoz, amelyekre Európának fel kell készülnie. Hangsúlyozta, hogy a kontinens továbbra is együtt fog működni az Egyesült Államokkal, de számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy Amerika más utat választ. Pavel szerint Ukrajna támogatása elengedhetetlen egy igazságos békéhez, és meg kell akadályozni, hogy az orosz agresszió az áldozat teljes kapitulációjához vezessen. Az elnök végül kiemelte, hogy a társadalmi összefogás és a védelem iránti elköteleződés kulcsfontosságú Európa biztonsága szempontjából.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök mint a fegyveres erők legfőbb parancsnoka és a hadsereg vezetői mentességet élveznek a harctéren hozott döntéseket illetően, beleértve az ukrán csapatoknak az oroszországi Kurszk régióból történő esetleges kivonását is – jelentette ki kedden Fegyir Venyiszlavszkij, az ukrán parlament nemzetbiztonsági, védelmi és hírszerzési bizottságának kormánypárti tagja az ukrán Szabadság Rádió adásában, írja az MTI.

A háború elején elfogadtunk egy törvényt, amely az úgynevezett harci mentelmi jogot írja elő. Ez tartalmazza azt, hogy a katonai parancsnokok és vezetők nem viselnek jogi felelősséget a csatatéren hozott döntésekért. Hiszen ha most minden katonai vezetőt hibáztatni kezdünk a fronton történt kudarcokért, akkor kevesen lesznek, akik egyáltalán vállalják, hogy parancsokat adnak, mivel a háború elkerülhetetlenül ember- és haditechnikai veszteségekkel jár

– fejtette ki Venyiszlavszkij. A képviselő egy olyan felvetésre reagált, hogy az ukrán fegyveres erőket már januárban ki kellett volna vonni Kurszki régióból.

Lezuhant egy Mi–28-as helikopter a Leningrádi régióban. A legénység életét vesztette – írta az MTI az orosz védelmi minisztérium közleménye alapján.

2025. március 18-án a Leningrád régió feletti légtérben, tervezett kiképzési repülés végrehajtása közben lezuhant egy Mi–28-as helikopter. A gép lakott területektől távol járt szerencsétlenül. A legénység életét vesztette. A repülést lőszer nélkül hajtották végre

– áll a tájékoztatásban. A minisztérium nem közölte az áldozatok számát.

A helyszínre kutató-mentő csoport érkezett, és oda tart az orosz légi- és űrerők egy bizottsága is.

Oroszország továbbra is szállít olajat Szlovákiának és Magyarországnak a Barátság kőolajvezetéken keresztül, míg Csehország még nem fizette ki a szállítmányokat – jelentette be Nyikolaj Tokarev, a Transznyefty vezetője a Orosz Ipari és Vállalkozói Szövetség kongresszusán.

„Szlovákia és Magyarország megkapja [az olajat a Barátság vezetéken keresztül], a csehekkel kapcsolatban úgy tudom, még nem fizették ki [a szállítmányokat]” – mondta Tokarev a TASZSZ orosz hírügynökségnek.

Mint arra az orosz lap emlékeztet, március 11-én rövid időre megszakadtak az olajszállítások Magyarországra Oroszországból, miután az ukrán fegyveres erők támadása miatt megrongálódott a Barátság kőolajvezeték. 

Csehország helyzete

Csehország már felkészült arra, hogy az orosz szállítások kiesése esetén azonnal teljes mértékben átálljon a nyugati irányból érkező kőolaj felhasználására – jelentette ki még januárban Petr Fiala cseh kormányfő a közép-csehországi Nelahozevesben, miután találkozott az ország vezetékhálózatát üzemeltető Mero állami cég vezetőségével.

„Az olasz TAL kőolajvezeték bővítésének műszaki módosításai már készek, a technológia működőképes. Jelenleg a módosítások tesztelése és hivatalos regisztrációja folyik” – mondta a miniszterelnök újságíróknak. Az olaszországi Trieszt és a német Ingolstadt közti TAL vezeték bővítését Csehország kezdeményezte, a műszaki módosítások a múlt év végére elkészültek, maga a bővítés pedig az idei év első félévben készül el. 

Csehország az utóbbi években a Barátság vezetéken keresztül kapta kőolajszükségletének mintegy 60 százalékát, a többi az Ingolstadtot és Kralupy nad Vltavout összekötő IKL-vezetéken keresztül érkezett. A részletekről itt írtunk bővebben. 

Vadim Misznik, a Sziverszk ukrán műveleti csapatcsoport szóvivője egy televíziós műsorban arról beszélt, hogy a Kurszknál lévő orosz egységek Szumi térségénél már a határ felé tartanak, számolt be róla az Ukrinform.

„Korábban megfigyeltük az ellenség katonai jelenlétét az egész határ mentén, de nem észleltünk támadó műveletekre utaló jeleket. Mivel azonban a szomszédos Kurszk területen megváltozott a helyzet, az ellenség jelentős erőket összpontosított, és közelebb kerültek a határhoz” – fogalmazott Misznik, aki szerint most a megerősített csapatokat lehet látni a határ közelében. 

„A mi feladatunk az, hogy maximalizáljuk védelmi rendszerünk megerősítését, és folytassuk a harci feladatok végrehajtását mind a szomszédos Kurszk területen, mind a határ mentén” – folytatta a szóvivő, aki arról is beszélt, hogy az északi területeken a helyzet továbbra is stabil. Szavai szerint a műveleti helyzet nem változott: az oroszok naponta lövik a határ menti területeket, szinte a teljes fegyverarzenált felhasználva.

Misznik kiemelte, a legintenzívebb támadás a szumi határvidéket éri, ahol egyre nagyobb energiákat fektetnek be az oroszok.

A Kínai Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Ügynökség szóvivője, Li Ming kijelentette, hogy Kína kész segíteni Ukrajnának a háborúból való kilábalásban, és a későbbiekben más segítséget is hajlandóak nyújtani, írta az Ukrajinszka Pravda.

„Kína továbbra is a világbéke és a stabilitás pozitív ereje, valamint a globális méltányosság és igazságosság progresszív ereje lesz” – fogalmazott Ming, megemlítve, hogy Kína már négy alkalommal is nyújtott humanitárius segítséget Ukrajnának a háború kitörése óta.

A Demokratikus Koalíció (DK) támogatja Ukrajna EU-csatlakozását, ezért országos népszavazást kezdeményez az ügyben – mondta keddi online sajtótájékoztatóján az ellenzéki párt EP-képviselője.

„Támogatja-e Ön, hogy Ukrajna a csatlakozási feltételek teljesítése esetén az Európai Unió tagja legyen?” – ez a kérdés szerepelne a DK referendumán. Dobrev Klára hozzátette, hogy a kérdést kedden benyújtották a Nemzeti Választási Bizottságnak.

Kijelentette, hogy össze fogják gyűjteni a szükséges aláírásokat, és ha megtartják a népszavazást, akkor az igen mellett fognak kampányolni. Az ellenzéki politikus leszögezte, hogy a magyaroknak is egy békés, stabil, európai Ukrajna jelenti a legnagyobb biztonságot.

A politikus kijelentette, hogy az ügyet a magyar jobboldal belpolitikai csatározásokra használja, az emberek véleménye pedig, úgy tűnik, nem érdekli őket. A Fidesz és a Tisza Párt is, különböző elnevezésekkel ugyan, de megcsinálja a saját nemzeti konzultációját, és „ismerjük ezeket a konzultációkat, sok ilyet láttunk már az elmúlt években, hazugság mind”. Csak azért csinálják, hogy bejelenthessék, az emberek kilencvenvalahány százaléka velük értett egyet – mondta Dobrev Klára.

Telefonon beszélt egymással Sir Keir Starmer brit miniszterelnök és Donald Trump amerikai elnök hétfő este – adta hírül a Sky News.

A beszámoló szerint szóba került Trump és Putyin egyeztetése is. Starmer kiemelte, hogy Ukrajnának erős pozícióból kell nekivágnia a tűzszüneti tárgyalásoknak. A brit kormányfő azt is elmondta az amerikai államfőnek, hogy több mint harminc ország támogatja Ukrajnát.

Speciális folyosót alakítottak ki a Donyeck régióban található Konsztantinopol evakuálására, ahonnan tíz embert, köztük négy gyermeket telepítettek ki – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint az érintett civilek egy lerombolt ház pincéjében bujkáltak. Az ukrán fegyveres erők dróntámadásai miatt nem volt biztonságos a menedék. Az oroszok Donyeckbe szállították a kiszabadított lakosokat.

A belgák többsége attól tart, hogy az ukrajnai konfliktus kiterjedhet és elérheti hazájukat is – olvasható az RTL Info, Ipsos intézet és a Le Soir című napilap közös közvélemény-kutatásában.

A megkérdezettek 52 százaléka úgy véli, hogy a háború elérheti az országot. A belgák többsége nem készül aktívan egy esetleges háborúra, 87 százalékuk nem is tett semmilyen előkészületet, például nem vásárolt vészhelyzeti felszereléseket, nem halmozott fel vizet vagy száraz élelmiszert.

A felmérések szerint a belgák 49 százaléka hajlandó lenne harcolni Ukrajnában. A válaszadók 56 százaléka szerint nem szabad megszüntetni a Kijevnek nyújtott pénzügyi támogatást, amely segíti Ukrajnát az oroszok elleni harcban.

Robbanószerkezetet helyeztek el egy szolgálati buszban a belgorodi régióban, a robbanásban három civil megsérült – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Vjacseszlav Gladkov, a régió kormányzója megerősítette, hogy a sérülteket a krasznojarszki kórházba szállították. A politikus arról is beszámolt, hogy az ukrán erők fokozták a tartomány ágyúzását.

Nincs értelme Európa biztonsági szerkezetét az Oroszországba vetett bizalomra építeni, amíg Oroszország nem hagy fel idegen területek elrablásával – jelentette ki Petr Fiala cseh miniszterelnök kedden Prágában egy biztonsági konferencián elhangzott beszédében.

A békét Ukrajnában csak a Kremllel való egyezkedéssel nem lehet biztosítani, a gazdasági és katonai érvek nélküli diplomácia nem működik – tette hozzá a kormányfő.

Fiala szerint Oroszország nem fog megállni, négy-hat évbe telhet, mire Európa az egyik háború után felkészül a másikra. Béke szerinte akkor lehet, ha Ukrajna is egyetért a kérdésben.

Az EU külügyi tanácsa újabb, 20 milliárd eurós fegyverszállításokat és további anyagi támogatásokat hagyott jóvá Ukrajna számára, amelyeknek célja a háború fokozása – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium kétoldalú kapcsolatokért felelős államtitkára a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában kedden.

Illés Boglárka szerint ez a 20 milliárd euró hiányzik a magyar gazdaságból. A magyar álláspont továbbra is a mihamarabbi tűzszünet.

Az államtitkár reagált az ukrán külügyminiszter kárpátaljai magyarokat érintő kijelentésére is, szerinte az ügyben az Európai Bizottság fog ítéletet mondani.

A politikus szerint a jelenlegi EU-s vezetők nem akarnak tudomást venni a valós problémákról, ez pedig negatívan befolyásolja Európa működését.

Dróntörmelék hullott egy iskola területére Kijevben. A területen a hatóságok munkatársai dolgoznak – írja az Ukrajinszka Pravda.

Egyelőre nem lehet tudni, mekkora károkat okoztak a törmelékek. Az iskola diákjai biztonságban vannak.

Két üzem leégett Dnyipropetrovszkban egy orosz dróntámadás miatt − közölte Szerhij Liszak, a helyi katonai adminisztráció vezetője Telegram-csatornáján. A tájékoztatás szerint három drónt semmisített meg az ukrán légvédelem. A tüzet eloltották, személyi sérülést nem történt − írja az Ukrajinszka Pravda.

Emellett az orosz légierő a nikopoli régiót is támadta, valamint tüzérségi tűz érte Pokrovszkot és Marhanecet, de áldozatokról ott sem érkezett jelentés.

A brit és az európai uniós (EU) vezetés a befagyasztott orosz vagyon elkobzásáról és a saját védelmükre fordított kiadások növeléséről tárgyal majd a közeljövőben – közölte az Unian ukrán hírügynökség.

A felek ezt azért teszik, hogy növeljék a nyomást Oroszországra az Ukrajna elleni háborút lezáró béketárgyalások megkezdése előtt. David Lammy brit politikus és Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke arról fog tárgyalni, hogyan növelhetik az európai védelem finanszírozását és miképpen javíthatják a katonai felkészültséget. 

A lap forrásai szerint a felek arról is tárgyalnak majd, hogy Európa hogyan tud jogi támogatást nyújtani a befagyasztott orosz vagyon esetleges elkobzásához.

A két fél megegyezésre juthat a kérdésben, Belgium és Németország egyet nem értése ellenére is, akik attól tartanak, hogy az elkobzás sértheti a nemzetközi jogot, továbbá érintheti az eurót.

A Trump-kormányzat fontolgatja, hogy a Moszkva Kijev elleni háborújának befejezését célzó jövőbeli megállapodás részeként orosz területként ismeri el az ukrajnai Krím régiót – írja a Semafor.

Az adminisztráció tisztviselői azt is megvitatták, hogy az Egyesült Államok ugyanerre ösztönözze az ENSZ-t. Egy ilyen kérés összehangolná a Trump-kormányzatot Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontjával, aki a Krímet régóta saját országa területének tekinti.

A kormányzat ilyesfajta lehetőségfelvetése, Donald Trump mai, Vlagyimir Putyinnal történő telefonbeszélgetéseként kerülhet terítékre, melynek fő témája egy esetleges 30 napos tűzszüneti megállapodás. 

A Fehér Ház nem kívánt nyilatkozni az ügyben. Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője azt mondta, hogy az elnök „nem tett ilyen kötelezettségvállalásokat, valamint nem fogunk a médián keresztül tárgyalni erről az üzletről”.

A háromezer kilométeres hatótávolságú ukrán drón sikeresen átment a teszteken – közölte Volodimir Zelenszkij elnök esti videóüzenetében.

Elmondása szerint a Legfelsőbb Főparancsnokság tanácskozásán a drónok kérdése volt az egyik fő téma. Az ukrán drónok és rakéták gyártásához szükséges kapacitásépítésről a héten tárgyalnak a partnerekkel – olvasható az Unian oldalán.

Jó hírek vannak a nagy hatótávolságú drónokkal kapcsolatban. A 3 ezer kilométeres hatótávolságú drónunkat tesztelték. Hálás vagyok a fejlesztőknek, gyártóknak. Olyan nagy hatótávolságú eszközök sorát fejlesztjük, amelyek segítenek garantálni államunk biztonságát

– mondta Zelenszkij.

Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy több rakétát, több drónt kell gyártani, és a héten ezt megvitatják a partnereikkel.

Amint arról az Unian korábban beszámolt, Zelenszkij tavaly novemberben bejelentette, hogy Ukrajna 2025-re harmincezer nagy hatótávolságú drón és háromezer rakéta gyártását tervezi. Ez magában foglalja a Neptun rakéták gyártását, beleértve az új, továbbfejlesztett modelleket is.