Történelmi döntést hozott a német parlament, jön az 500 milliárd eurós gigacsomag

Négyórás parlamenti vita után került sor a név szerinti szavazásra, és a várakozásoknak megfelelően a napokon belül feloszló Bundestag az eddig szent tehénnek számító adósságfék intézményét jelentősen kibővítette.

Ennek köszönhetően haderőfejlesztésre több száz milliárd eurót költhetnek majd (mivel Európa már nem bízhat az Egyesült Államokban a módosításokat támogatók szerint), az erre vonatkozó költségvetési gátat ugyanis kivették az adósságfék rendszeréből. Az Európa jövőjét is meghatározó döntés 12 évre szól, és a szövetségi tagállamok is kapnak 100 milliárd eurót, valamint a lehetőséget, hogy hitelt vegyenek fel a GDP-jük 0,35 százalékáig.

A szavazás végeredménye:

• 513 igen,
• 207 nem,
• 0 tartózkodás.

Bärbel Bas, a Bundestag elnöke a szavazás után bejelentette, a törvényjavaslatot a szükséges többséggel elfogadták.

Természetesen heves vita volt a Bundestagban, több képviselő élesen bírálta azokat, akik tető alá kívánták hozni az alaptörvény módosítását. Michael Espendiller (AfD) egészen egyszerűen „választási csalónak” nevezte Friedrich Merzet, utalva rá, hogy a CDU elnöke a választások előtt az adósságfék védelme mellett kampányolt. Sören Pellman (Die Linke) szintén éles szavakat használt: Merz politikáját antiszociálisnak, kiszámíthatatlannak és tisztességtelennek nevezte, majd úgy fogalmazott, hogy az SPD és a Zöldek képviselői „elárulták az eszméiket, és néhány ezüstért teljesítették a gigantikus fegyverkezés kívánságait”.

Bölcsességekkel védték a törvénymódosítást

A Spiegel tudósítása szerint az AfD színeiből Beatrix von Storch a következő kérdést tette fel: „Miért olyan sürgős a hitelfelvétel a következő 12 évre, hogy ma kell dönteni, és nem három nap múlva?” Thorsten Frei CDU-s képviselő erre úgy válaszolt, hogy a felálló Bundestag még nem képes ilyen horderejű döntésre, „a világ helyzete pedig azt mutatja, hogy sürgősen kell dönteni”. 

A parlamentből kikerülő BSW képviselői egy transzparenssel tiltakoztak, amelyen az állt, hogy „1914 olyan, mint 2025 – NEM a háborús hitelekre”.

A döntés mellett olyan bölcseletekkel érveltek a támogatók, mint például hogy „a fenyegetettség elsőbbséget élvez a pénzügyi helyzettel szemben”; vagy hogy „szabadság nélkül semmi nincs”. Előbbit Boris Pistorius védelmi miniszter, utóbbit pedig Florian Oßner, a CDU/CSU szövetség tagja mondta. 

Miért volt ennyire sürgős az alaptörvény módosítása?

A keddi, történelmi jelentőségű parlamenti ülésre azok után került sor, hogy február 23-án az előrehozott választásokon az eddigi kormányzó pártok leszerepeltek, míg mások jelentősen megerősödtek. A pártok színeiről elnevezett közlekedésilámpa-koalíció tagjai összesen 32,3 százalékot kaptak, ráadásul a liberális FDP el sem érte a Bundestagba kerülési küszöböt. A „legjobban” az Olaf Scholz fémjelezte SDP szerepelt a maga 16,4 százalékával, míg a Zöldek 11,6-os eredménnyel zártak.

Mivel az új parlament csak március 25-én áll fel, ezért volt lehetséges, hogy búcsúzóul a feloszló országgyűlés megváltoztassa az alaptörvényt. Ehhez azonban szükség volt a választásokat megnyerő CDU/CSU pártszövetségre is, hogy meglegyen a kétharmados többség. Friedrich Merz a kampány alatt még határozottan az adósságfék védelme mellett állt, mostanra azonban fordult a kocka, Németország várhatóan új kancellárja megállapodott Scholzékkal és a Zöldekkel. Olaf Scholz korábban is próbálkozott már az adósságfék megváltoztatásával, arra azonban a pénzügyminiszter nemet mondott, ami tulajdonképpen a kormánykoalíció felbomlásához vezetett...

A sietségre azért is volt szükség, mert az egy héttel később felálló új Bundestagban a szélsőjobboldali AfD-nek blokkoló kisebbsége lesz, de a szintén rendszerkritikus Die Linke sem állna egy új kormánykoalíció mellé ilyen horderejű gazdasági döntésekben.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!