Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Négy amerikai katona halt meg a belarusz határ közelében;
• Mark Rutte kemény üzenetben közölte Putyinnal, eszébe ne jusson megtámadni Lengyelországot;
• Hatalmas csapást mért Moszkva a kulcsfontosságú ukrán területre, lángolnak az épületek;
• Megszólalt Donald Trump, erős kijelentést tett az ukrajnai békemegállapodásról;
• A Kreml közzétette a listát, amelyben felsorolja, mit nem támadhatnak meg az ukránok;
• Emmanuel Macron kétmilliárd dollárnyi katonai támogatást jelentett be Ukrajnának.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is!

Az olasz kormány úgy véli, hogy Ukrajnába csak akkor kellene csapatokat küldeni, hogy felügyeljék a jövőbeni tűzszünetet, ha azokat az ENSZ zászlója alatt vetik be – jelentette ki Antonio Tajani olasz miniszterelnök-helyettes, külügyminiszter, írja az Ukrinform.

Ne küldjünk katonákat olyan missziókra, amelyek nem az ENSZ-től származnak, ez az egyetlen feltétel, hogy katonákat küldjünk Ukrajnába

– mondta Tajani.

Megjegyezte, hogy az olasz kormányban konszenzus van arról az álláspontról, amelyet Giorgia Meloni miniszterelnök csütörtökön Párizsban, a hajlandók koalíciójának csúcstalálkozóján fog képviselni.

A zaporizzsjai atomerőműben történt gázolajszivárgásról szóló korábbi ukrán híreket követően az oroszok által a létesítménybe telepített vezetőség „hamisítványként” utasította vissza az állításokat – jelentette a Sky News.

Korábban Ukrajna azzal vádolta Moszkvát, hogy képtelen kezelni az erőmű biztonságát, miután a jelentések szerint csaknem egy hónapra elegendő gázolaj szivárgott ki.

Nem közölték a jelentések eredetét, és azt sem, hogy mikor és hogyan keletkezett a kár, csak annyit mondtak, hogy „közvetlen következménye annak, hogy Oroszország meggondolatlanul lecserélte” az engedéllyel rendelkező ukrán szakértőket orosz munkatársakra.

Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter Párizsban folytatott megbeszélést azon vezető francia vállalatok képviselőivel, amelyek termékeit az ukrajnai hadszíntéren használják – közölte az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva az Interfax hírügynökség.

„Az együttműködés fejlesztésére összpontosítottunk. Különös figyelmet fordítunk a közvetlen beszerzésekre, a termelés ukrajnai lokalizációjára, valamint a vegyes vállalatok létrehozására. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy megerősítsük az ukrán védelmi ipar képességeit, és biztosítsuk a védelmi erőink fenntartható támogatását” – mondta Umerov.

A védelmi miniszter a látogatás során már tárgyalt Sébastien Lecornu francia védelmi miniszterrel az ukrán hadsereg megerősítéséről, a katonai segítségnyújtás státuszáról, valamint Ukrajna biztonsági támogatásának további megerősítéséről.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 26-án Párizsba érkezett, hogy megbeszélést folytasson Emmanuel Macronnal a biztonsági garanciák kérdésében – adta hírül a The Kijev Independent.

Hozzáteszik, hogy egy nappal később, március 27-én Párizsban ül össze az úgynevezett „hajlandók koalíciója”, Németország, Lengyelország, az Egyesült Királyság és más olyan országok részvételével, akik kötelezettséget vállaltak Ukrajna háború utáni biztonságának támogatására.

A portál megjegyzi, hogy a kezdeményezést először Keir Starmer brit miniszterelnök hívta életre egy londoni csúcstalálkozón, ahol a vezetők Kijev támogatásáról tárgyaltak. Március 17-én a kormányfő szerint több mint 30 ország fejezte ki hajlandóságát, hogy hozzájáruljon a koalíciós békefenntartó erőkhöz.

A Le Monde francia lap szerint a Zelenszkijel való találkozó során Macron várhatóan megerősíti országa elkötelezettségét az Ukrajnának nyújtott katonai és pénzügyi segélyek növelése mellett.

Az Ukrán Légierő interjút tett közzé egy F–16-os vadászgépük pilótájával, aki elmondta: szinte napi rendszerességgel hajtanak végre támadó hadműveleteket az ellenséges erőkkel való érintkezési vonalon túl, orosz területen, valamint a megszállt ukrán területeken – írja az Ukrajinszka Pravda.

A pilóta kiemelkedő hatékonyságról számolt be: „Az általunk kilőtt rakéták több mint 80 százaléka eltalálja a célpontot”, és azt mondta, ezekkel a fegyverekkel sikeresen semmisítenek meg iráni Sahíd drónokat, valamint különböző típusú orosz cirkáló rakétákat egyaránt.

Az ukrán hírszerzés hatékonyságát is dicsérte a pilóta, cáfolva azokat a médiában megjelent állításokat, miszerint Ukrajna nem kap titkosszolgálati adatokat. „A célpontokat előre ismerjük, felderítő erőink gyorsan alkalmazkodnak, és naprakész információkat kapunk” – nyilatkozta, majd hangsúlyozta a precíziós támadások hatékonyságát is: „Ha akarjuk, a bombánk akár valakinek az ablakán is berepülhet”.

Az energiaellátást és a Fekete-tengert érintő tűzszünetről megkötött amerikai–orosz megállapodás nem ír elő egyértelmű következményeket arra az esetre, ha valamelyik fél megsérti azt. Ilyen kitétel nélkül pedig nem lehet Oroszországot annak teljesítésére kényszeríteni. Mondta Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.

Megjegyezte, hogy az amerikaiak igyekeznek a lehető legóvatosabbak lenni az oroszokkal folytatott tárgyalásokon. A tisztviselő szerint mostanra Donald Trump amerikai elnök is rájött arra, hogy a Kreml szándékosan akasztja meg a tárgyalásokat.

Ez fontos. Mert korábban a 47. elnök – Donald Trump – kormányában szinte mindenki azt mondta, hogy Oroszország nagyon gyorsan be akarja fejezni a háborút. Ma már világos, hogy Oroszország inkább tovább akarja húzni. Trump ezt egy tárgyalási technikaként értelmezi. De valójában ez nem más, mint egy módszer a háború folytatására, csak úgy, hogy nem mutatnak nyílt ellenségességet az Egyesült Államokkal szemben

– mondta Podoljak, aki azt is hozzátette, végül Amerika is rá fog jönni arra, hogy Moszkva nemcsak az időt húzza, de a megállapodásokat is megsérti.

Elmondta azt is, hogy  ha ezeknek a jogsértéseknek a kritikus tömege elér egy bizonyos szintet, az Egyesült Államoknak is lépnie kell, és nekik  időt kell adniuk, hogy rájöjjenek, kényszerítő eszközök nélkül semmit nem kapnak Oroszországtól.

Megsérült egy üzemanyagtartály a zaporizzsjai atomerőműben, és csaknem egy hónapra elegendő üzemanyag folyt el, közölte az ukrán külügyminisztérium szóvivője.

Az Oroszország által megszállt zaporizzsjai atomerőműben egy dízeltartály sérüléséről kaptunk bejelentéseket. A kiömlött üzemanyag 25 napra elegendő lenne az állomás vészgenerátorainak áramellátására. Az oroszok nemcsak ellopták az állomást, de az alapvető biztonságot sem tudják biztosítani

– jelentette ki Heorhij Tyihij az Ukrinform cikke szerint.

A szóvivő továbbá elmondta, ez az incidens annak a következménye, hogy Moszkva meggondolatlanul lecserélte az atomerőmű ukrán szakértőit képzetlen orosz emberekre. Tyihij arra figyelmeztet, hogy újabb balesetek és veszélyhelyzetek fordulhatnak elő az oroszok döntései miatt. Véleménye szerint a nukleáris objektum ellenőrzését vissza kellene adniuk Ukrajnának, csak így lehet elkerülni a későbbi incidenseket.

Richard Grenell, Donald Trump különmegbízottja komoly vitát robbantott ki politikusok és diplomaták körében, amikor a budapesti memorandumra hivatkozva azt állította, hogy Ukrajnának soha nem voltak atomfegyverei, az ország területén egykor tárolt nukleáris arzenál Oroszországé volt – számolt be az RBC Ukraine. 

Grenell az X-en azt írta kedden: „Az atomfegyverek Oroszországé voltak, és azok csak ott maradtak. Ukrajna visszaadta őket Oroszországnak. Nem Ukrajnáé voltak. Ez egy kellemetlen tény.”

Több szakértő azonnal cáfolta ezt az állítást. Steven Pifer, az Egyesült Államok korábbi ukrajnai nagykövete, aki részt vett a budapesti memorandum kidolgozásában, határozottan kijelentette: „Az Ukrajnában lévő atomfegyverek szovjet, nem orosz fegyverek voltak. A tárolt robbanófejek kizárólag ukrán felügyelet alatt álltak.”

Hozzátette, hogy Ukrajna azért mondott le az atomarzenálról, mert Moszkva elkötelezte magát Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása mellett, majd azt tanácsolta a különmegbízottnak, hogy tanulmányozza kissé szorgalmasabban a történelmet.

Adam Kinzinger, korábbi republikánus kongresszusi képviselő még élesebben fogalmazott:

Szovjet fegyverek voltak, tehát ugyanúgy Ukrajnáé voltak, mint Oroszországé, te tudatlan s*ggfej. 

A budapesti memorandum értelmében Ukrajna 1994-ben önként lemondott a Szovjetuniótól örökölt, a világ harmadik legnagyobb atomarzenáljáról. Cserébe Oroszország, az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság biztonsági garanciákat vállalt, beleértve Ukrajna szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartását. Oroszország teljes körű inváziója után Zelenszkij hivatala „a modern történelem egyik legnagyobb hazugságának” nevezte a budapesti memorandumot.

„A sport és a geopolitikai konfliktusok összekeverése a magyarok számára elfogadhatatlan. Számos magyar sportoló vált ennek áldozatává 1984-ben, ezért bennünk mindig rossz emlékeket ébreszt, ha sportolókat zárnak ki világversenyekről vagy az olimpiáról” – üzente Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvából.

A miniszter bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy Magyarország élen jár a sport és a geopolitika szétválasztásában, hiszen a budapesti úszó-világbajnokságon indulhattak orosz úszók, és a hétvégi Vívó-világkupára is érkezik orosz csapat.

A sportot nem a konfliktusok súlyosbítására, hanem azok megoldására, a nemzetek közötti béke helyreállítására kell használni. Ezért akadályoztuk meg korábban az Orosz Olimpiai Bizottság és az orosz sportklubok EU-s szankciós listára helyezését

– mutatott rá az ok-okozati összefüggésekre a külgazdasági és külügyminiszter.

Orosz dróntámadás érte a donyecki régióban található Kramatorszk település egyik toronyházát – írta meg az Ukrinform.

Olekszandr Honcsarenko, a város katonai közigazgatásának vezetője a közösségi oldalán jelentette be, hogy a települést orosz támadás érte. A csapásban nem történt személyi sérülés.

Ukrajnában folytatódik a hadiállapot és a katonai szolgálatra kötelezett férfiak behívása. Egyes kategóriák halasztást kapnak a mozgósítás alól, beleértve a fogyatékkal élőket is. A legtöbb esetben mentesülnek a katonai szolgálat alól, de vannak kivételek – írja az Unian ukrán hírügynökség.

A fogyatékkal élők mozgósítása 2025-ben nem valósul meg. Ezek a személyek csoportjuktól függetlenül mentesülnek a hadkötelezettség alól. Az ilyen férfiaknak azonban hivatalosan halasztást kell kérniük ahhoz, hogy gyakorolhassák jogukat.

Korábban olyan információk jelentek meg, hogy Ukrajnában bevezethetik a 3. csoportba tartozó fogyatékkal élők mozgósítását. A Verhovna Rada nyilvántartásba vett egy törvényjavaslatot, amely az ilyen személyekre vonatkozó halasztás eltörléséről rendelkezik, de még nem fogadták el.

Fogyatékossággal élő személyek mobilizálása három esetben lehetséges :

• Önkéntes hozzájárulással: Amennyiben egy ilyen ember maga akar a frontra menni, és nincsenek komoly egészségügyi problémái, aláírhat önkéntes szerződést.
• Ha nincs halasztás: A fogyatékosság nem egyenlő a halasztással. A rokkantsági bizonyítvány kézhezvétele után az adott személynek fel kell vennie a kapcsolatot a sorozó bizottsággal, és hivatalos mentességet kell kapnia a mozgósítás alól. Ha ez nem történik meg, az illető szolgálatra alkalmasnak minősül, és harci idézést kaphat.
• Ha a fogyatékosság ellenőrzése után nem igazolódik: Azoknak a férfiaknak, akiket a háború kitörése után diagnosztizáltak, újbóli vizsgálaton kell átesniük. Ha a szakértői bizottság nem erősíti meg a rokkantságot, a személy elveszíti a halasztást.

A katonai szolgálatot megakadályozó betegségek listájának legutóbbi frissítése 2023. augusztus 18-án történt, az ukrán fegyveres erők katonai orvosi vizsgálatáról szóló rendelet módosításainak jóváhagyásáról szóló végzésben.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán erők továbbra is támadják – Volodimir Zelenszkij elnök ígérete ellenére – Oroszország energia-infrastruktúráját – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A tárca szerint Volodimir Zelenszkij ukrán államfő kijelentette, hogy elfogadja a Rijádban megkötött orosz–amerikai megállapodást az energetikai létesítmények támadásának leállításáról; az ukrán erők továbbra is csapást mérnek ezekre.

Megérkezett Kijevbe Espen Barth Eide norvég külügyminiszter és Tonje Brenna, az északi ország foglalkoztatásért és társadalmi befogadásért felelős minisztere – számolt be róla az Ukrinform.

A tisztviselők találkozásán az Ukrajnának nyújtott norvég támogatás eredményeiről fognak egyeztetni. Március elején a felek megállapodtak abban, hogy a támogatást 50 milliárd koronával növelik.

Tonje Brenna szerint országa hosszabb távon is segítene Ukrajnának. Hozzátette, hogy a csatatéren is zajlanak a küzdelmek, de fontos a társadalom fennmaradása is, ezáltal senki se maradjon munka, lakhatás és áram nélkül.

Jurij Ignat, az Ukrán Fegyveres Légierő kommunikációs osztályának vezetője szerint országa légvédelmi rendszere több mint 100 ballisztikus rakétát lőtt le a háború kezdete óta – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Hozzátette, hogy cirkálórakétából több mint ezerötszázat semmisítettek meg az ukrán erők. Az oroszok 22 ezer Sahíd típusú támadó repülőgépet indítottak útnak, ebből 17 ezer semmisült meg – zárta gondolatait a tisztviselő.

A belgorodi régióban, szolgálat közben érte a halál Anna Prokofjeva újságírót, a Pervij Kanal katonai tudósítóját. Az őt kísérő Dmitrij Volkov operatőr is megsérült – adta hírül a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A Pervij Kanal beszámolója szerint egy akna robbanása okozta az újságíró halálát, valamint a forgatócsoport több tagja megsérült. Prokofjeva 35 éves volt.

Szerda éjjel 117 drónt indítottak el Ukrajna felé az orosz erők, előbbi ország légvédelme ötvenhatot lőtt le, további 48 nem ért célba – írta meg az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán légierő parancsnokságának jelentése alapján a reggeli órákig 56 orosz drónt állítottak meg Ukrajna különböző területein. A légitámadás szumi, a dnyipropetrovszki, a kirovohradi és a cserkaszi régiókat érintette.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta, hogy Moszkva és Washington megbeszéléseket folytat az Északi Áramlatról. A külügyminiszter elképzelései között szerepel az is, hogy Európa ne mondjon le teljesen az orosz gázról – írja az Ukrajinszka Pravda.

Most persze vannak nézeteltérések, de az érdekeink között van, hogy Európa energiabiztonságát helyreállítsák. Érdekes lesz, ha az amerikaiak felhasználják a befolyásukat, és rákényszerítik az orosz gázt Európára

– fogalmazott a miniszter.

Ursula von der Leyent és Robert Habeket is „öngyilkosnak” nevezte Szergej Lavrov, amiért teljesen elítélik az Északi Áramlat visszavezetését.

Az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) igazgatója, John Ratcliffe szerint az ukrán erők akár puszta kézzel is harcolnának, ha nincsenek meg a tartós békéhez szükséges feltételek – írja az Ukrajinszka Pravda.

Ratcliffe úgy véli, az ukrán hadsereget korábban alábecsülték, de a tisztviselő szerint fegyverek nélkül is megküzdenének a tartós békéhez megfelelő feltételekért. A tisztviselő Donald Trump amerikai elnök álláspontját erősítette meg, aki nem csak ideiglenesen vetne véget a harcoknak.

Az igazgató megerősítette, hogy az államfő tisztában van az oroszok csatatéri fölényével és a győzelmük veszélyével.

Az orosz külügyminisztérium kedd este közleményt adott ki, amelyben leszögezte, hogy Oroszország nem fogja átengedni a zaporizzsjai atomerőművet sem Ukrajnának, sem pedig más országnak, és elfogadhatatlannak tartja a közös üzemeltetést is bármely állammal – közölte az MTI.

Az orosz fél szerint „abszurdnak tűnik az az elképzelés is, hogy bármilyen nemzetközi szervezet részt vegyen az erőmű üzemeltetésében, mivel sem mandátuma, sem hatásköre nem teszi lehetővé, hogy részt vegyen nukleáris létesítmények üzemeltetésében”.

A dokumentum szerzőinek érvelése szerint a zaporizzsjai erőmű orosz nukleáris létesítmény, amit eldöntött a 2022. szeptember végén tartott népszavazás, amelynek eredményeként a donyecki, a luhanszki, a herszoni és zaporizzsjai régió az Oroszországi Föderáció részévé vált. A 2022. október 5-i orosz elnöki rendeletet biztosította az erőmű számára az orosz fennhatóság alá tartozó létesítmény státusát.

Az orosz védelmi minisztérium tájékoztatása szerint szerda virradóra kilenc ukrán drónt semmisítettek meg orosz területek felett. Ebből ötöt a Belgorodi, kettőt a Kurszki régió, valamint kettőt a Fekete-tenger felett − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.