„Az orosz propaganda megpróbálja kihasználni a magyar politikai helyzetet”

Szvitlana Szlipcsenko, a VOX Ukrajina ügyvezető igazgatóhelyettese és a VoxCheck tényellenőrző projekt vezetője néhány napra Budapestre érkezett. Bár elsősorban nem munka miatt utazott a magyar fővárosba, de úgy érezte, ha már egyszer itt van, fontos, hogy találkozzon magyar újságírókkal, így az Index szerkesztősége lehetőséget kapott arra, hogy interjút készítsen vele a szervezete munkájáról és az orosz propaganda terjedéséről.

A VOX Ukrajina elnevezésű agytrösztöt 2015-ben alapították ukrán közgazdászok, akik tudományosan megalapozott javaslatokat dolgoztak ki az ország reformjaira, különösen az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében.

A célunk az volt, hogy olyan tényalapú, megbízható információkkal lássuk el az ukrán társadalmat, amelyek segítik a közvéleményt és a döntéshozókat a tájékozott véleményalkotásban

– fogalmazott Szvitlana Szlipcsenko.

A szervezet 2016-ban elindította a tényellenőrző programját, amely először politikusok nyilatkozatait vizsgálta, aztán az orosz dezinformáció elemzésére is kiterjesztették. A projekt egyik fő célja a politikai populizmus elleni küzdelem volt, amelyet az orosz propaganda gyakran kihasznál saját narratíváinak terjesztésére. A VoxCheck folyamatosan figyeli az ukrán és nemzetközi információs teret, hogy azonosítsa és cáfolja a félrevezető állításokat.

„2022 óta jelentősen megnövekedett az orosz dezinformáció mennyisége Ukrajnában és Európában. Oroszország minden információs rést igyekszik megtölteni hamis narratívákkal, így elhomályosítva a valós tényeket, bizonytalanságot keltve a közvéleményben” – magyarázta a szakértő.

Szvitlana Szlipcsenko kiemelte, hogy Ukrajna egyedülálló tapasztalattal rendelkezik az orosz dezinformáció megfigyelése, elemzése és számbavétele terén, hiszen évtizedek óta kell ez ellen küzdenie. 

Ukrajna az információs háborúban is frontvonalban van, ugyanis Oroszország nálunk teszteli a propagandája új módszereit, és ha azt látják, hogy valami működik, akkor azt viszik tovább Európa többi országába

– jegyezte meg Szvitlana Szlipcsenko.

Az orosz taktika, hogy elárassza álhírekkel az online teret

Az orosz propaganda nem új keletű jelenség Ukrajnában – állítja Szvitlana Szlipcsenko. Oroszország már 1991 óta azt a narratívát követi, hogy Ukrajna egy „hamis állam”, amely külső segítség nélkül nem képes fennmaradni.

Az egyik leggyakoribb narratíva az, hogy Ukrajna nem is létezhet önálló országként. Ezt az állítást különféle más dezinformációkkal próbálják alátámasztani, például azzal, hogy Ukrajnát valójában a Nyugat irányítja

– magyarázta.

A 2014-es krími annexió után az orosz propaganda egyre agresszívabbá vált, majd 2022-ben, a teljes körű invázióval újabb szintet lépett. Az új módszerek közé tartozik a mesterséges intelligencia által generált tartalmak elterjesztése, a közösségi média algoritmusainak manipulálása, valamint olyan „álfüggetlen” hírforrások létrehozása, amelyek oroszbarát narratívákat terjesztenek. 

„Láthatjuk az úgynevezett Doppelganger-hadműveletet is, amelyben az orosz propaganda nemzetközi médiumok, például a BBC vagy a Reuters dizájnját utánozza, hogy hitelesebbnek tűnjön. Ezek a hamisított oldalak és videók olyan professzionális kivitelezésűek, hogy még a tapasztalt újságírók számára is kihívást jelenthet az azonosításuk.” Hozzátette, ennek a taktikának a fő veszélye, hogy az emberek elveszítik a bizalmat a független sajtóban.

Ha valaki nem tudja, hogy mi az igazság, ha kétségek gyötrik, akkor könnyebben manipulálható

– mutatott rá Szvitlana Szlipcsenko.

A szakértő kifejtette, hogy a teljes körű háború kirobbantása után az oroszok által támogatott médiumokat betiltották Ukrajnában, de az orosz dezinformáció tovább terjed a közösségi médiában. Az oroszok által terjesztett hírek és álhírek minden platformon megjelennek, a Facebooktól az X-en át a TikTokig.

Az orosz propaganda egyik taktikája, hogy olyan mennyiségű álhírrel árasztja el a közösségi médiákat, hogy az emberek besokalljanak és ne is akarják megtudni, hogy mi az, ami igaz és mi az, ami nem

– mondta Szvitlana Szlipcsenko.

Az orosz propaganda megpróbálja kihasználni a magyar politikai helyzetet 

A magyar információs térben is megjelennek az oroszbarát narratívák. Szvitlana Szlipcsenko szerint az orosz propaganda kihasználja az ország politikai helyzetét, és azt a látszatot kelti, hogy Magyarország szembehelyezkedik Ukrajnával és az Európai Unióval.

Oroszország megpróbálja úgy beállítani, mintha Ukrajna teljesen elszigetelődne az EU-n belül, és Magyarország ezt bizonyítaná. Ez az üzenet nemcsak Ukrajnában, hanem az európai közvéleményben is kárt okozhat

– figyelmeztetett.

A szakértő szerint az orosz propaganda különösen aktív a magyar közösségi médiában, ahol gyakran terjeszt dezinformációt az ukrán háborúval, menekültekkel és a nyugati szankciókkal kapcsolatban. A magyar politikai megosztottság pedig lehetőséget biztosít arra, hogy az orosz narratívák még nagyobb hatást érjenek el.

A mesterséges intelligencia szerepe az orosz propagandában

Az utóbbi években az orosz dezinformáció egyre inkább kihasználja a mesterséges intelligencia (MI) lehetőségeit, hogy hitelesnek tűnő, ám teljesen hamis tartalmakat hozzon létre. Szvitlana Szlipcsenko szerint ez a technológiai fejlesztés jelentősen megnövelte az álhírek hatékonyságát és elterjedését.

Korábban az orosz propaganda főként egyszerű szöveges tartalmakra és manipulált képekre támaszkodott, azonban ma már teljesen generált videók, hanganyagok és akár egész fiktív személyiségek is megjelennek az információs térben

– magyarázta Szvitlana Szlipcsenko.

A mesterséges intelligencia képes arra, hogy valóságosnak tűnő híradásokat, politikusok beszédeit vagy interjúit hamisítsa meg.

„Előfordult már, hogy politikai vezetők arcát és hangját utánozva készítettek hamis nyilatkozatokat, amelyek azt sugallták, hogy ők mondták azokat. Egy hétköznapi felhasználó számára ezek a videók teljesen hihetőnek tűnhetnek” – tette hozzá.

A szakértő szerint az MI fejlődésével a jövőben még nehezebb lesz megkülönböztetni a valós híreket a manipulált tartalmaktól.

A legfontosabb, hogy az emberek megtanulják felismerni a manipuláció jeleit, és mindig több forrásból tájékozódjanak, mielőtt elhisznek vagy megosztanak egy hírt

– zárta gondolatait a szakértő.

Hogyan ismerhetjük fel a dezinformációt?

A dezinformáció felismerése nem mindig könnyű, de a VoxCheck vezetője szerint vannak olyan jelek, amelyek segíthetnek azonosítani a manipulált tartalmakat.

Az első és legfontosabb, hogy mindig érdemes ellenőrizni az információ forrását. Egy megbízható hírforrás által közzétett információ sokkal nagyobb eséllyel hiteles, míg egy ismeretlen vagy gyanús weboldalon megjelenő hír már önmagában figyelmeztető jel lehet. Ha egy információ túlzottan érzelmekre hat, például félelmet vagy dühöt vált ki, az is gyanús jel. A propaganda gyakran kihasználja az emberek érzéseit, hogy eltorzítsa a valóságot és elérje a saját céljait. 

Szvitlana Szlipcsenko felhívta arra a figyelmet, hogy vannak olyan oldalak, amelyek először csak érzelemdús képeket, szomorú vagy megható történeteket osztanak meg és így szereznek követőket oldalaikra, majd később váltanak és elkezdenek orosz propagandát terjeszteni.

Nagyon sok olyan mesterségesen generált kép terjed, amely idős embereket vagy gyerekeket ábrázol sírva, nyomorúságos körülmények között. Ezeket az emberek könnyebben megosztják, mert érzelmileg bevonódnak, anélkül, hogy ellenőriznék a hitelességüket

– magyarázta a szakértő.

Egy másik fontos szempont a vizuális tartalmak ellenőrzése. A mesterséges intelligencia fejlődésével egyre gyakoribbak a manipulált képek és videók, amelyek első ránézésre valódinak tűnhetnek, de valójában félrevezetőek. Érdemes figyelni az apró részletekre, például az arckifejezések természetellenes voltára vagy az objektumok ismétlődő mintázatára, amelyek gyakran árulkodó jelek lehetnek.

A közösségi médiában terjedő hírek esetében különösen fontos a kritikusság. Ha egy információ rövid idő alatt rendkívül széles körben elterjed, és sokan osztják, az önmagában még nem jelenti azt, hogy igaz. A dezinformáció egyik taktikája éppen az, hogy vírusszerűen terjedjen, így elérve a lehető legtöbb embert. Az orosz propaganda különösen hatékony ezen a területen, hiszen gyakran célzott hirdetésekkel és automatizált fiókokkal erősíti meg a hamis narratívákat. A tudatosság és a kritikus gondolkodás tehát elengedhetetlen a dezinformáció felismerésében és elkerülésében.

Ukrajnában a legtöbb ember már felismeri az orosz propagandát, de Európa más részein még van hová fejlődni. Fontos, hogy mindenki fejlessze a médiatudatosságát és kritikusan álljon a hírekhez

– fogalmazott Szvitlana Szlipcsenko.

A VoxCheck készített egy részletes összefoglalót az elmúlt évek orosz propagandájáról, de Szvitlana Szlipcsenko azt is előre jelezte nekünk, hogy miről fognak szólni a következő hónapok oroszok által terjesztett hírei.

„Valószínűleg a béketárgyalás lesz a fő téma. Ezt úgy fogják keretezni, mintha Ukrajna nem akarna békét kötni, nem akarja a háború végét. Pedig természetes, hogy az ukránok azt akarják, hogy vége legyen a háborúnak, hogy ne rombolják tovább az ukrán városokat, és ne haljon meg több ukrán katona, de csak úgy fogadható el a béke, ha nem veszítünk el területeket, és a jövőben is képesek leszünk arra, hogy megvédjük magunkat” – hangsúlyozta Szvitlana Szlipcsenko.

(Borítókép: Szvitlana Szlipcsenko 2025. március 24-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)