Időzített bomba a hírhedt szíriai börtöntábor

Szíria 26 börtönében az Iszlám Állam (ISIS) mintegy 12 ezer tagját tartják fogva, több tízezer családtagjukat őrzött táborokban helyezték el. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) és az ország átmeneti kormánya nemrégiben megegyezett arról, hogy az előbbi alakulatait beolvasztják a reguláris haderőbe, emellett a szabadságuktól megfosztott iraki és szíriai állampolgárokat 2025 végére visszaintegrálják eredeti lakóhelyeikre.

Viszont továbbra is kérdőjel, hogy mi lesz a több ezer külföldi terrorista sorsa, akiket származási országaik vonakodnak visszafogadni. Továbbá

Az SDF által működtetett börtönök nem csupán fogolytáborok, hanem a szélsőséges iszlamista ideológia burjánzásának a színhelyei is. Ennek tudatában nem zárható ki, ha az SDF és a szíriai átmeneti kormány közötti alku megbomlik, az káoszhoz vezet. Ezenfelül egyesek attól is tartanak, hogy a kormányerők nem lesznek képesek hatékonyan felügyelni a Szíriában maradó ISIS-tagokat, vagy esetleg szándékosan elnézőbbek lesznek velük.

Miért a kurdok őrzik az ISIS-foglyokat?

Az al-Hol az egyik legnagyobb tábor Szíria északkeleti részén, amelyet a Szíriai Demokratikus Erők ellenőriznek. 1991-ben, az Öböl-háború idején hozták létre a Szíriába menekült iraki családok számára.

Az Iszlám Állam bukása után annak elfogott harcosai is kurd börtönökbe és táborokba kerültek, mivel a terrorszervezet legyőzésének oroszlánrészét az SDF vállalta. Ennek gerincét pedig a kurd vezetésű Népvédelmi Egységek (YPG) alkotják, amely az Egyesült Államok és más nyugati szövetségesek támogatásával harcolt Szíria északi részén. Az SDF 2019-ben végső győzelmet aratott az ISIS felett Baghúz városánál, a terrorszervezet utolsó szíriai területén. A harcok során több ezer harcost ejtettek foglyul, akiket kurd börtönökbe zártak, míg családjaikat, köztük sok külföldi nőt és gyereket, olyan táborokba, mint az al-Hol vagy a Roj. Az SDF kényszerűen vállalta ezt a feladatot, mivel a nemzetközi közösség, különösen a harcosok származási országai, vonakodtak visszafogadni őket, továbbá tartanak a terrorcsoport újjászerveződésétől.

Romló humanitárius körülmények Szíriában

Nemzetközi jelentések szerint a tábor lakóinak helyzete kilátástalan. A rossz higiéniai körülményeket a vízhez való korlátozott hozzáférésük súlyosbítja, emellett a sokszor zord időjárási körülményekkel szemben nem túl ellenálló sátrakban élnek.

A tábor lakói úgy jellemzik magukat, mint akik „két tűz közé szorultak”: egyrészt állandó fenyegetésben élnek a fegyveres csoportok által elkövetett erőszakos cselekmények miatt, másrészt pedig a szigorú biztonsági intézkedések nehezítik életüket.

Továbbá világszerte visszhangot váltott ki, amikor Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy szünetelteti a külföldre szánt amerikai segélyeket. A bizonytalan helyzetben lévő országok között van Szíria is, ahol a hatóságok nehéz harcot vívnak a táborok és börtönök fenntartásáért. A segélyek csökkentése szűkíti a kurd hatóságok lehetőségeit, akadályozza az élelmiszerellátást és az őrök fizetését, ami hatással lehet a létesítmények biztonságának szavatolására is.

A szörnyű körülmények közepette az al-Hol tábor vezetése továbbra is a nemzetközi támogatás helyreállítását sürgeti, azzal érvelve, hogy a humanitárius segítségnyújtás elengedhetetlen a válság súlyosbodásának megakadályozásához. Véleményük szerint a támogatás elmaradása messzemenő következményekkel jár a helyi közösségre és a szélsőségesek visszaszorítására irányuló globális erőfeszítésekre nézve. Az ISIS-hez kötődő nők és gyermekek ezreinek otthont adó tábor ketyegő időzített bombát jelent, ha helyzetüket nem kezelik megfelelően.

Irak elkezdte hazaszállítani állampolgárait al-Holból

Nemrégiben a bagdadi kormány közbenjárásával 161 iraki család (607 ember) hagyta el a tábort. A többségében nőket és gyermekeket az SDF egyhetes biztonsági ellenőrzésnek vetette alá, hogy kizárhassák közülük az aktív Iszlám Állam-tagokat.

Az iraki al-Hol-lakók visszatérése széles körű aggodalmat váltott ki az irakiak körében, főképpen al-Anbárban, ahol a helyi vezetők ellenzik, hogy a területükre szállítsák őket. Még megtorlással is fenyegetőztek a törzsek elleni bűncselekményekben való részvételük miatt.

E családok visszatérése a biztonsági helyzet romlásához vezethet. Általános aggodalom, hogy ezt a kérdést nem vizsgálták meg kellőképpen, és valószínűleg az Egyesült Államok nyomására hajtották végre. Ezt támasztja alá az amerikai külügyminisztérium tisztviselőjének nyilatkozata is, aki azt mondta:

sürgetjük az országokat, hogy haladéktalanul szállítsák vissza a kelet-szíriai al-Hol és Roj táborokban fogvatartott és kitelepített állampolgáraikat.

A bagdadi kormány bejelentette, hogy mintegy 16 ezer állampolgára még mindig az al-Hol táborban tartózkodik. Ali Abdullah, a nemzetbiztonsági kancellária egyik tisztviselője elmondta, hogy az irakiak hazatelepítésére törekszenek. Hozzátette, egy sor fontos programot indítanak el különböző kormányzóságokban, amelyek közül a legfontosabb a táborokból visszatérő belső menekültek integrációja. 

Az Iszlám Állam újra növekvő veszélyt jelent

A Szíriai Demokratikus Erők arra figyelmeztettek, hogy az Iszlám Állam ismét aktív, kihasználva a korábbi szíriai rezsim bukását követő káoszt. A március 23-án kiadott nyilatkozatban kifejtették, hogy „az ISIS-sejtek maradványaival való szembeszállás több erőfeszítést, valamint regionális és nemzetközi hírszerzési és biztonsági együttműködést igényel, hogy megakadályozzák a szervezet visszatérését”. Emellett hangsúlyozták, hogy „erőik továbbra is sorozatos csapásokat mérnek a csoportra, és az elmúlt években folyamatos katonai műveleteket hajtottak végre, amelyek eredményeként több száz sejtet számoltak fel, és prominens elemeket és vezetőket tartóztattak le”.

Az SDF főparancsnoksága hangsúlyozta, a terrorszervezet fenyegetése az egész világot érinti, ezért folyamatos politikai és katonai támogatást igényel annak megakadályozása, hogy az Iszlám Állam kihasználja a szíriai instabilitást és újraszervezze sorait. Kifejtették, hogy „a régió és a világ biztonsága nagymértékben összefügg a terrorszervezet visszatérésének megakadályozásával”.

Az al-Hol a szélsőséges iszlamista ideológiák továbbélésének és a biztonsági fenyegetéseknek is a központja. A szíriai és iraki kormányok, valamint a nemzetközi szervezetek erőfeszítései ellenére az ott élők helyzete kilátástalan. Az integráció és a biztonság kérdése továbbra is megoldatlan, miközben a térség geopolitikai átrendeződése bonyolítja a tábor felszámolására tett kísérleteket.

A szerző az MCC Migrációkutató Intézet vezető kutatója.

(Borítókép: Élet az al-Hol menekülttáborban 2019. április 2-án. Fotó: Kate Geraghty / Fairfax Media / Getty Images via Getty Images)