Az Associated Press hírügynökség meg nem nevezett európai tisztviselőktől szerzett meg orosz és ukrán drónok által készített felvételeket, amelyeken az látható, hogy ukrán katonákat fogtak el Zaporizzsja régió Pjatihatki községében. A videókon látható, hogy négy ukrán katona egy romos házból jön ki, felemelt kézzel jelezve, hogy megadták magukat, majd arccal a földre feküdtek. A két felvétel eddig a pillanatig egyezik meg.
Az ukrán drón által készített képsorokon látható még, hogy az orosz hadsereg katonái fegyvereiket felemelik, és hátba lövik a földön fekvő ukránokat – egyiküknek még a feje is leszakadt. Az orosz felvétel azonban annál a pontnál véget ér, amikor az ukrán katonák lefekszenek a földre. Egy orosz katonai blogger azt írta az általa is megosztott videóhoz, hogy „a mieink által végzett munka eredményeként az ellenség úgy döntött, hogy nem akarnak meghalni, és feltartott kézzel jöttek elő”.
Az AP azt közölte, hogy az eset még március 13-án történt, azon a napon, amikor az amerikai kormányzat képviselői megérkeztek Oroszországba, hogy tűzszüneti tárgyalásokat folytassanak Vlagyimir Putyinnal.
A hírügynökség szakértővel is megvizsgáltatta a felvételeket. Rollo Collins, a Center for Information Resilience nevű, vizuális vizsgálatokra szakosodott londoni csoport elemzője szerint
ez nem egy tipikus harci gyilkosság, ez háborús bűncselekmény, a 2023 vége óta tapasztalt kivégzések közül az egyik legegyértelműbb eset.
Ukrán ügyészek, nemzetközi emberi jogi tisztviselők és nyílt forráskódú elemzők szerint az ukrán videón látható eset – a nemzetközi jog szerinti bűncselekmény – nem egyedülálló a háborúban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a nemzetközi jognak megfelelően kezeli az ukrán katonák megadását, és soha nem ösztönzik a hadifoglyok kivégzését.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!
Az orosz hadsereg drónnal támadott meg egy lakóházat Zsitomir régióban, aminek következtében öten megsebesültek, egy ember pedig életét vesztette – közölte az Ukrinfrom.
Vitalij Bunecsko, a katonai közigazgatás vezetője közölte, hogy „ma egy ellenséges drón csapódott be egy magas épületbe Zsitomir régióban. Legalább öt épület megrongálódott”. Megerősítette, hogy az áldozatokat – akik között egy gyermek is van – kórházba vitték és kezelik őket. A mentőcsapatok jelenleg is a helyszínen dolgoznak, illetve melegedő- és segélyközpontot hoznak létre, a megrongálódott lakások lakóit pedig építőanyagokkal és a javításhoz szükséges támogatással látják el.
Az Európai Unió 1 milliárd eurós támogatást nyújt Ukrajna védelmi iparának a „dán modell” alapján – jelentette be Katerina Mathernova, az EU ukrajnai nagykövete az Interfax szemléje szerint.
A forrás a befagyasztott orosz vagyonból származik, amelynek összértéke 2,1 milliárd euró. Ennek jelentős része fegyverek, lőszerek és légvédelmi eszközök beszerzésére megy majd. A támogatás nem hitel, hanem vissza nem térítendő támogatás, amely gyorsítja a hadianyaggyártást.
A támogatás célja nemcsak az ukrán hadsereg megerősítése, hanem a helyi védelmi ipar fejlesztése is, amibe már korábban is fektetett az unió. A támogatás része annak a szélesebb uniós törekvésnek, amely Ukrajna EU-integrációját is előmozdítja. Emellett újabb, 300 millió eurós pénzügyi szerződések is születtek, ezek a háborús pusztítás utáni helyreállítást szolgálják majd.
Az orosz fegyveres erők drónokkal szórnak robbanószerkezeteket Ukrajna minden régiójára. Az ukrán belügyminisztérium Facebookon mutatta be, hogy nézhetnek ki a fenyegetést jelentő tárgyak – írja az Ukrinform.
A belügyminisztérium arra kéri a polgárokat, hogy figyelmeztessék szeretteiket az új fenyegetésre. A rendőrség beszámolója szerint az említett robbanó tárgyak úgy nézhetnek ki, mint egy cső, amelynek testén négyzet alakú bevágások láthatók. Átmérője körülbelül 5 centiméter, hossza 35-40 centiméter.
2022 februárja óta Ukrajnában 336 ember halt meg robbanószerkezetek által, közülük 18-an gyermekek, 825-en pedig megsérültek.
Reinier van Lanschot holland európai parlamenti képviselő szerint az Európai Unió eddig elegendő támogatást nyújtott Ukrajnának ahhoz, hogy ne veszítse el a háborút, de nem eleget ahhoz, hogy megnyerje azt. A Volt nevű párt politikusa a Guildhall hírportálnak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez „hatalmas hiba” az EU részéről.
„Több dolog van, amit próbálok előmozdítani az Európai Parlamentben. Az első az ukrán védelmi iparba történő közvetlen befektetés. Ez számomra rendkívül fontos, mert úgy gondolom, hogy így jelentősen erősödne Ukrajna pozíciója” – magyarázta a képviselő a Telegraf beszámolója szerint.
Van Lanschot szerint nem feltétlenül kellene sok pénzt költenie az EU-nak erre a célra, mivel felhasználhatók a befagyasztott orosz vagyoneszközök. „Amikor 2024 áprilisában Ukrajnában jártam, igyekeztem ragaszkodni ahhoz, hogy az összes befagyasztott orosz vagyoneszközt teljes mértékben használják fel, és adják át közvetlenül Ukrajnának. Ez 300 milliárd euró. Ez döntő tényező lehet, mivel ez több, mint az eddig nyújtott összes támogatás” – fogalmazott.
A képviselő három fő javaslatot fogalmazott meg: közvetlen befektetés az ukrán védelmi iparba, az orosz vagyoneszközök lefoglalása és átadása Ukrajnának, valamint a fegyverszállítások felgyorsítása.
Oroszország rakétatámadást hajtott végre az ukrajnai Dnyipro városa ellen, amiben életét vesztette egy 42 éves férfi, és többen megsebesültek – közölte csütörtökön Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás vezetője.
Az ellenség rakétával támadta a várost. A csapás helyszínén nagy kiterjedésű tűz keletkezett. Pusztítás történt egy civil létesítmény területén
– írta Liszak kezdetben, amikor még három sebesültről számolt be.
A későbbi frissítések már öt sebesültről írtak, akiket mind kórházba vittek. Közülük egy 55 éves nő állapota súlyos. A mentőegységek továbbra is dolgoznak a tűz megfékezésén, a hatóságok egyelőre vizsgálják a támadás részleteit – írja az Ukrajinszka Pravda.
„Nagyobb nyomást kell gyakorolnunk Vlagyimir Putyin orosz elnökre, hogy vessen véget a háborúnak, és fokoznunk kell támogatásunkat Ukrajnának, mind a harcban, mind a békéért folytatott erőfeszítésekben” – jelentette ki csütörtökön John Healy brit védelmi miniszter Brüsszelben.
Nem lehet veszélyeztetni a békét azzal, hogy megfeledkezünk a háborúról. Milliók élete Ukrajnában továbbra is a dróntámadásokról, rakétacsapásokról és a frontvonalon zajló brutális harcokról szól
– mondta a miniszter, majd köszönetét fejezte ki annak a 200 katonai tervezőnek, aki 30 különböző európai és azon túli országból érkezett annak érdekében, hogy egységesen lépjenek fel és biztosítsák Ukrajna jövőjét egy esetleges békemegállapodás után.
Mint mondta, az elsődleges cél, hogy biztosítsák a biztonságos légteret, másodszor a biztonságos tengeri közlekedést, harmadszor a szárazföldi béke támogatását, és negyedsorban azt, hogy az ukrán fegyveres erők saját maguk legyenek a legerősebb elrettentő erő.
A brit és francia védelmi vezérkar vezetői beszámolót tartanak a koalíció katonai tervezésének jelenlegi állásáról. Továbbá arról fognak eszmét cserélni, hogyan működjön a koalíció hadműveleti tervezése, és hogyan lehet teljesen felkészülni arra a pillanatra, amikor a békemegállapodás megszületik.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök véleménye szerint téves megközelítést választott Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter az ukrajnai ásványkincsekről szóló ukrán–amerikai megállapodáshoz – számolt be az MTI.
Zelenszkij újságíróknak nyilatkozott Kijevben, akik arra kérték, hogy kommentálja Bessent legutóbbi interjúját, amelyet Tucker Carlson amerikai riporter készített vele, és amelyben a pénzügyminiszter többek között azt mondta, hogy Ukrajna elnöke „aláásta” a természeti erőforrásokról szóló megállapodás aláírását, és „tökéletlen tanácsokat kap” a környezetétől.
Erre az ukrán államfő azt mondta, hogy a pénzügyminiszter problémája „a megközelítésében” rejlik. Szavai szerint Bessent sürgette a megállapodás aláírását.
Nem fogom titkolni: nekem is többféle személyes tulajdonságom van, mint mindenkinek az itt jelenlévők közül. A munkatársaim tudják, hogy amikor valaki az ujjával dobol a szerződésen, és követeli az azonnali aláírását, én csak annyit mondhatok neki, hogy ne doboljon az ujjával, inkább a lényegről beszéljünk
– fejtette ki Zelenszkij.
Hozzátette: valószínűleg Bessent más stílusú párbeszédet várt, de Ukrajna nem egy „harmadrangú ország”. „Úgy gondolom, hogy egyenlő félként kell kommunikálnunk” – tette hozzá.
A múlt hét végén Julija Szviridenko gazdasági miniszter közölte, hogy Ukrajna összeállítja a küldöttséget a megállapodás tárgyalásaira, és a tervek szerint a delegáció már ezen a héten Washingtonba utazik. Az Ukrajinszka Pravda korábban beszámolt arról, hogy Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja visszatette a megállapodásba azt a követelését, hogy Ukrajna térítse meg az összes segélyt, amit az Egyesült Államok az Oroszország által 2022-ben indított háború kezdete óta biztosított számára.
Az orosz hadsereg kamikaze drónokkal támadást indított az ukrajnai Nyikopol városa ellen, ahol 12 ember megsérült – közölték csütörtökön a helyi hatóságok az Ukrinform beszámolója szerint.
Szerhij Liszak, a Dnyipropetrovszki Területi Katonai Közigazgatás vezetője a Telegramon közzétett bejegyzésében megerősítette az incidenst. „Tizenkét ember sérült meg Nyikopolban, miután az oroszok kamikaze dróntámadást intéztek a helyi lakosok ellen” – írta Liszak.
A beszámolók szerint egy 16 éves fiú is megsérült, aki súlyos állapotban van. A támadásban megrongálódott egy diákszálló és öt személygépkocsi is. A hatóságok folytatják a károk felmérését az érintett területen.
Nyikopol rendszeres célpontja az orosz támadásoknak. A jelentések szerint előző nap egy másik dróntámadásban egy lakóház és egy vállalat épülete is megrongálódott a régióban.
Az észt–ukrán védelmi fórum mintegy 30 észt vállalatot hozott össze Kijevben azért, hogy fokozzák az együttműködést és erősítsék a két nemzet védelmi képességeit – írja az Ukrinfrom.
Herman Smetanin, Ukrajna stratégiai iparágakért felelős minisztere közösségi oldalán tett közzé bejegyzést az eseményről.
Mintegy 30 észt vállalat képviselői, valamint észt és ukrán kormánytisztviselők gyűltek össze, hogy megvitassák az ukrán és az észt kormány közötti védelmi együttműködés fejlesztését. A napirenden szerepeltek az iparági igények és képességek, a háborús kihívások leküzdésének tapasztalatai, valamint az együttműködés ígéretes területei
– fogalmaz a miniszter.
Kiemelte, hogy a fórum platformként szolgált a vállalatok és a kormányok közötti párbeszédhez, mind az együttműködés elmélyítése, mind Ukrajna és Észtország védelmi képességeinek fejlesztése terén. Köszönetet mondott Hanno Pevkur észt védelmi miniszternek a kormányzati szintű együttműködés előmozdításáért, továbbá elismerte Észtország segítségét, beleértve a 2024-ben több mint 100 millió eurós támogatást és a kötelezettségvállalást.
Pavlo Palisa, az elnöki hivatal helyettes vezetője arról nyilatkozott, hogy Oroszország nem fogja megszabni Ukrajnának, mekkora méretű fegyveres erővel kell rendelkeznie – számol be az Ukrinfrom.
Ez Ukrajna elvi álláspontja – senki, és biztosan nem az agresszor ország, Oroszország, fogja diktálni Ukrajnának, hogy mekkora fegyveres erővel rendelkezzen Ukrajna
– fogalmazott Pavlo Palisa.
A katona szerint egy jól kiképzett ukrán hadsereg lesz a legjobb biztonsági garancia Kijev számára az újabb orosz támadásokkal szemben, amennyiben sikerül tűzszünetet kötni. „Sejtem, mi vezérli az Orosz Föderációt – talán fel akarnak készülni, hogy a jövőben könnyebb dolguk legyen, de nem. A mi feladatunk az, hogy jól levonjuk a (múlt) tanulságokat” – mondta.
Palisa az erős ukrán hadsereg fenntartása mellett hangsúlyozta Kijev amerikai és európai partnereinek biztonsági garanciáinak fontosságát, amelyek segíthetnek elrettenteni a jövőbeni orosz támadásokat. Egyebek mellett arra számít, hogy Oroszország még ebben a hónapban és májusban fokozza támadásait.
A hivatal helyettes vezetője elmondta, hogy véleménye szerint Oroszország Pokrovszk felé összpontosítja majd offenzíváját, de támadásba lendülhet Kupjanszk és Lyman felé, valamint Novopavlivka (Zaporizzsja régió) térségében is.
Paul Johnson svéd védelmi miniszter kijelentette, Svédország arra összpontosít, hogy „a lehető legnagyobb mértékben” támogassa Ukrajnát, és küldjön újabb segélycsomagokat az ukránoknak – írja az Interfax.
Svédország nemrég jelentette be második csomagját Ukrajnának. Ez az eddigi legnagyobb, így az elmúlt 30 napban több mint 3 milliárd eurót ajánlottunk fel Ukrajnának. A fókuszunk most már nagyon világos, és ez az ukránok minél nagyobb mértékű támogatása
– fogalmazott a védelmi miniszter.
Hozzátette, Svédország azt szeretné, hogy Ukrajna a lehető legjobb helyzetben legyen a tárgyalásokon. „Remélem, hogy ez egyike azoknak a dolgoknak, amelyekről most tárgyalni fognak” – mondta csütörtökön a NATO brüsszeli központjában, a Hajlandók Koalíciójának találkozója előtt.
Az előző hónaphoz képest februárban több mint 21 ezerrel emelkedett azon ukrajnaiak száma, akik ideiglenes védelmet biztosító menedékes státuszhoz folyamodtak az Európai Unió valamely tagországában, számuk először haladta meg a 4,3 milliót – közölte az Eurostat jelentését az MTI.
A 2022. február 24-én kezdődött háború miatt Ukrajnából elmenekültek továbbra is enyhén növekvő számban regisztráltak ideiglenes védelemre, amelynek révén kaphatnak egyebek mellett egészségügyi ellátást, dolgozhatnak, a gyermekeik pedig állami iskolába járhatnak – közölte a hivatal.
A jelentés szerint február végén 4 306 800 menedékes státusszal rendelkező ukrajnai állampolgár élt az Európai Unió valamely tagországában, 21 015-tel (0,5 százalékkal) többen, mint január végén.
Az átmeneti védelmet biztosító legtöbb jogállást ukrajnai menekültek számára ez idáig – a tagállamoktól beérkezett adatok szerint – Németország (1 177 800), Lengyelország (994 790) és Csehország (397 750) biztosította.
A január végi adatokhoz képest februárban a kedvezményezettek száma a legtöbb uniós országban növekedett. Legnagyobb mértékben Németországban (7550; 0,6 százalék), Csehországban (2765; 0,7 százalék) és Spanyolországban (1885; 0,8 százalék). Az átmeneti védelem alatt álló ukrajnaiak számának csökkenését a tagországok közül csak Ausztriában (430; mínusz 0,5 százalék) és Franciaországban (410; mínusz 0,7 százalék) jegyezték fel.
Az egyes uniós országok lakosságával összehasonlítva február végén Csehországban (36,5), Lengyelországban (27,2) és Litvániában (26,2) volt a legmagasabb az átmeneti védelemben részesülők ezer főre jutó száma, míg uniós szinten az átlag ezer főre vetítve 9,6 volt.
A kedvezményezettek 44,7 százalékát felnőtt nők, 31,8 százalékát 18 évesnél fiatalabb kiskorúak, 23,4 százalékát pedig felnőtt férfiak tették ki.
A jelentés szerint Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 39 580 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára, a vizsgált hónap, február folyamán pedig 255-öt.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tárgyalást folytattak Ukrajna európai uniós integrációjának felgyorsításáról és az ehhez szükséges lépésekről – írja az ukrán Interfax.
A megbeszélésen különös hangsúlyt kapott a csatlakozás tárgyalási klasztereinek mielőbbi megnyitása, annak fontossága, valamint Ukrajna további integrációja az unió egységes piacába. „Ukrajna és az unió minden területen mélyíti kapcsolatait. Megvitattuk a tagság felé vezető utunkat” – nyilatkozta Smihal Telegram-csatornáján.
Az ukrán kormányfő köszönetet mondott az Európai Unió pénzügyi támogatásáért, az energetikai segítségnyújtásért, valamint a ReArm Europe kezdeményezésért, ezek új lehetőségeket nyitnak a biztonsági és védelmi együttműködés terén.
Ukrajna készen áll előrelépni és teljesíteni minden kötelezettséget a teljes jogú EU-tagság eléréséhez. Köszönjük az Európai Bizottságnak és személyesen Ursula von der Leyennek a megértést és az ukrán néppel való szolidaritását
– tette hozzá Smihal.
Olekszandr Szirszkij, az ukrán hadsereg főparancsnoka szerint ha lehetőséget adnának a három éve szolgálatot teljesítő katonák leszerelésére, akkor a hadsereg egyharmadát elveszítenék – írja az Unian az LB.ua interjúja alapján.
„Amikor tavaly felvetették, hogy a mozgósítási törvénybe foglalják bele a leszerelés kérdését, és biztosítsanak lehetőséget a három éve szolgálatot teljesítők leszerelésére, akkor kiszámoltuk, hogy a fronton lévők közül mintegy 350 ezren lépnének ki egyszerre. A hadsereg egyharmadát veszítettük volna el” – mondta.
Elmondása szerint azok is elkezdtek visszatérni a hadseregbe, akik korábban jogosulatlanul hagyták el egységeiket. Mindez azért lehetséges, mert felajánlották a katonáknak, hogy elkerülhetik a büntetést, amennyiben visszatérnek. „Sokan közülük nagyon színvonalasan harcolnak, jó eredményeket mutatnak fel” – hangsúlyozta Szirszkij. Az egységeiket elhagyók pontos számát azonban nem osztotta meg.
A leszerelés lehetőségéről szóló törvényjavaslat végül nem került az ukrán parlament elé, a főparancsnok azonban elmondta, hogy a védelmi minisztérium egy új megoldáson dolgozik. A tervek szerint a katonákat 3-5 hónapos időtartamra küldenék haza.
Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a front folyamatosan növekszik – a kurszki hadművelet és az oroszok akciói Harkiv és Volcsanszk régióban „további 200 kilométerrel növelték a frontot”. Elmondta, hogy az orosz hadsereg havonta 8-9 ezerrel növeli a létszámát.
Oroszország pénzzel ösztönzi a hadseregéhez való csatlakozást. „Csak a szerződés aláírásáért 20-40 ezer dollárt fizetnek nekik, az egyéb támogatásokat leszámítva pedig 2,5 ezer dollárt kapnak havonta. Pénzt adnak az embereknek, amit mi nem engedhetünk meg magunknak” – mondta a főparancsnok.
Ukrán parlamenti források szerint amennyiben a parlament elfogadja a védelmi minisztérium tervét, akkor 108 ezer katonát és 14 ezer tisztet kellene egyszerre leszerelni.
A védelmi minisztérium törvénytervezetének javaslata szerint a hadsereget véglegesen csak akkor lehetne elhagyni, ha az elnök általános leszerelést hirdet.
Csütörtökön az orosz hadsereg tüzérségi támadást hajtott végre a Herszon megyei Beriszlav városában, aminek következtében egy 59 éves férfi életét vesztette – jelentette az Ukrajinszka Pravda.
A Herszon megyei ügyészség közleménye szerint a támadás helyi idő szerint reggel 6:40 körül történt. Az áldozat az utcán tartózkodott, amikor a lövedékek becsapódtak.
Az ügyészek a nyomozókkal együtt folytatják a háborús bűncselekmények dokumentálását, amelyeket orosz katonák követtek el a területen. Ez az eset is újabb példája annak, hogy a konfliktus során továbbra is civil áldozatokat követelnek a katonai műveletek Ukrajna déli részén.
Az Egyesült Államok és Kína között kibontakozó kereskedelmi háború világgazdasági válsághoz vezethet, és Amerika radikális döntései Ukrajnát is veszélybe sodorhatják – írja elemző cikkében az RBK Ukraine.
Oleh Usztenko, Ukrajna volt gazdasági tanácsadója szerint a világ egy lefelé tartó spirálba kerül, ahol a tőzsdei piacok összeomlása magával rántja a nyersanyag- és árupiacokat is. A bizonytalanság növekszik a központi bankok politikáját illetően.
Az amerikai, ázsiai tőzsdék zuhanása és Trump vámintézkedései az európai országokra is hatással lesznek. Ez korlátozhatja Ukrajna további pénzügyi támogatáshoz való hozzáférését Európából. A válság főként a tőkebevonási lehetőségek csökkenésében, befektetői projektek visszavonásában és az ukrán nyersanyagexport jövedelmének zuhanásában nyilvánulhat meg.
Borisz Kusniruk, az Ukrán Elemző Központ szakértője szerint a világpiaci árak csökkenése az ukrán fémtermékek olcsóbbodásához vezet. Az agrártermékek árai is eshetnek, bár ez nagyban függ az adott év termésétől.
A cikk pozitív aspektusként emeli ki, hogy a nyersanyagárak, különösen az olajárak jelentős esése csökkentené Oroszország bevételeit. „Ha az olaj ára 40 dollárra esne hordónként, az lehetetlenné tenné a háború folytatását” – nyilatkozta Kusniruk.
Április 10-én a Brent típusú nyersolaj ára 63,8 dollárra esett, míg az orosz Urals exportolaj ára 65,5 dollárra csökkent. Trump április 2-i 10 százalékos vámbejelentése óta a tőzsdék világszerte zuhannak, a Kínára kivetett vámok pedig már elérték a 125 százalékot.
Az Associated Press hírügynökség meg nem nevezett európai tisztviselőktől szerzett meg orosz és ukrán drónok által készített felvételeket, amelyeken az látható, hogy ukrán katonákat fogtak el Zaporizzsja régió Pjatihatki községében. A videókon látható, hogy négy ukrán katona egy romos házból jön ki, felemelt kézzel jelezve, hogy megadták magukat, majd arccal a földre feküdtek. A két felvétel eddig a pillanatig egyezik meg.
Az ukrán drón által készített képsorokon látható még, hogy az orosz hadsereg katonái fegyvereiket felemelik, és hátba lövik a földön fekvő ukránokat – egyiküknek még a feje is leszakadt. Az orosz felvétel azonban annál a pontnál véget ér, amikor az ukrán katonák lefekszenek a földre. Egy orosz katonai blogger azt írta az általa is megosztott videóhoz, hogy „a mieink által végzett munka eredményeként az ellenség úgy döntött, hogy nem akarnak meghalni, és feltartott kézzel jöttek elő”.
Az AP azt közölte, hogy az eset még március 13-án történt, azon a napon, amikor az amerikai kormányzat képviselői megérkeztek Oroszországba, hogy tűzszüneti tárgyalásokat folytassanak Vlagyimir Putyinnal.
A hírügynökség szakértővel is megvizsgáltatta a felvételeket. Rollo Collins, a Center for Information Resilience nevű, vizuális vizsgálatokra szakosodott londoni csoport elemzője szerint
ez nem egy tipikus harci gyilkosság, ez háborús bűncselekmény, a 2023 vége óta tapasztalt kivégzések közül az egyik legegyértelműbb eset.
Ukrán ügyészek, nemzetközi emberi jogi tisztviselők és nyílt forráskódú elemzők szerint az ukrán videón látható eset – a nemzetközi jog szerinti bűncselekmény – nem egyedülálló a háborúban. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban úgy nyilatkozott, hogy Oroszország a nemzetközi jognak megfelelően kezeli az ukrán katonák megadását, és soha nem ösztönzik a hadifoglyok kivégzését.
Elbocsátják Vadim Szuharevszkij ezredest az ukrán pilóta nélküli rendszerek parancsnoki posztjáról, és egy újonnan létrehozott hadtest parancsnokává nevezhetik ki – írja az Ukrajinszka Pravda a Militarni lap katonai forrásaira hivatkozva.
A portálnak nyilatkozó forrás szerint Szuharevszkij menesztéséről hónapok óta tárgyalnak a katonai vezetők. Azt azonban még nem lehet tudni, hogy melyik hadtestet fogja vezetni.
Vadim Szuharevszkijt 2024. február 10-én nevezték ki Olekszandr Szirszkij főparancsnok-helyettesének. Ő felelt a pilóta nélküli rendszerek és a drónok fejlesztéséért.
Az ukrán pilóta nélküli rendszerek parancsnoki posztját 2024 júniusában kapta meg.
Ksenia Karelinát 2024-ben tartóztatták le Oroszországban hazaárulás vádjával, miután a hatóságok szerint 50 dollárt adományozott a Razom nevű jótékonysági szervezetnek, amely Ukrajnát segíti a háború kitörése óta. Az amerikai és orosz állampolgársággal is rendelkező balerinát 12 év börtönbüntetésre ítélték.
A Sky News információi szerint azonban nem kell letöltenie a büntetését Karelinának, miután az Egyesült Államokkal kötött fogolycsere-egyezmény keretében szabadon engedték.
Overjoyed that Ksenia Karelina’s nightmare is finally over. Imprisoned in humiliating conditions in a Russian gulag on fabricated charges for exercising her First Amendment rights as an American on U.S. soil, she never should have been captured. Wishing Ksenia a speedy recovery… https://t.co/FkhaJEoGFm pic.twitter.com/zsBRjFqjjL
— Pavel Butorin (@PashaButorin) April 10, 2025
Ukrajna Külügyminisztériuma április 10-én újból elítélte „az Oroszország által folytatott vallási üldözést a megszállt ukrán területeken”. A tárca közleménye szerint 2022 óta 67 egyházi személyt öltek meg, és több mint 30 vallási vezetőt tartanak illegálisan fogva.
A The Kyiv Independent beszámolója szerint a háború kezdete óta az orosz erők több mint 640 istentiszteleti helyet – köztük 596 keresztény templomot – rongáltak meg vagy semmisítettek meg.
Az orosz állam az orosz ortodox egyházzal együtt elnyomó rendszert vezetett be a vallási közösségek ellen a megszállt ukrán területeken, aminek célja a vallási sokszínűség és az ukrán spirituális identitás elpusztítása” – fogalmazott a minisztérium.
Az orosz ortodox egyház állítólag erőszakkal bekebelezte a moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház nyolc egyházmegyéjét, amely több mint 1600 egyházközséget és 23 kolostort foglalt magában. A cikk szerint a megszállt területeken Moszkva számos vallást elnyom, beleértve az autokefál ukrajnai ortodox egyházat, az ukrán görögkatolikus egyházat, a római katolikus egyházat, protestáns és muszlim csoportokat, valamint a Jehova tanúit.
A külügyminisztérium felszólította a nemzetközi közösséget, hogy „ne némán nézze a hit és a hívők elleni bűncselekményeket, mert a csend csak erősíti a gonoszt, és a büntetlenség érzetét adja neki”.
A vallási üldözés a megszállt ukrán területeken már 2014-re nyúlik vissza, amikor Oroszország elfoglalta a Krímet és a Donbász egyes részeit.
Súlyos vádakat fogalmazott meg Ukrajnával szemben Tucker Carlson az amerikai hadsereg egyik nyugalmazott alezredesével tartott podcastjában. Az amerikai újságíró azt állítja, hogy Kijev az Egyesült Államokból érkező fegyverek felét továbbértékesítette a mexikói drogkartellnek.
Az a helyzet, hogy az ukrán hadsereg az általunk adott fegyverek nagy részét, akár a felét is eladja. Fegyvereket adnak el a határon lévő drogkartelleknek. És ez nem az én feltételezésem, ez tény. Tehát ez bűncselekmény
– állította Carlson a Strana által szemlézett adásban, szavaira pedig már reagált is Ukrajna. Az ukrán Dezinformáció Elleni Központ cáfolta az újságíró kijelentéseit.
Tucker Carlson Joe Biden kormányát pedig azzal vádolta meg, hogy annak ellenére küldtek fegyvereket Ukrajnába, hogy tudták, jelentősen megnőtt a kockázata egy Oroszországgal vívott nukleáris háborúnak.
Ukrajna kész légvédelmi rendszereket és egyéb fegyvereket vásárolni az Egyesült Államoktól legfeljebb 50 milliárd dollárért – jelentette ki az ukrán elnök.
Átadtunk az amerikai félnek egy nagy listát azokról a fegyverekről, amelyeket szeretnénk megvásárolni
– jelentette ki Volodimir Zelenszkij szerdán újságíróknak nyilatkozva. Az ukrán elnök a Meduza szerint hozzátette, nem kértek ingyenes katonai támogatást Washingtontól.
Zelenszkij elárulta, hogy beszélt Donald Trumppal, hogy 10 légvédelmi rendszert szeretnének megvásárolni, ami a háború után a biztonság garanciája lenne Ukrajna számára. „Több lehetőségünk is van, készek vagyunk 30 vagy akár 50 milliárd dollárt költeni a megfelelő fegyvercsomagért” – mondta az ukrán elnök.
Az ukrán titkosszolgálat (SZBU) elfogott egy 58 éves papot, aki az oroszoknak adott ki katonai titkokat. A moszkvai patriarchátushoz tartozó ukrán ortodox egyház donyecki lelkésze az ellenségnek segített célpontokat kijelölni az ukrán védők ellen.
Az SZBU csütörtöki bejelentése szerint a pap lebukása családi szálon indult. Lánya, aki már Oroszországban él, levelet írt Putyinnak, hogy az édesanyja és Ukrajnában maradt testvére is kaphasson orosz állampolgárságot. Ezután kereste meg a lelkészt egy orosz titkosszolgálati tiszt. Az ajánlat egyszerű volt: ha a pap információkat gyűjt az ukrán hadseregről, cserébe „kimenekítik” a családját Oroszországba, állampolgárságot kapnak, és segítenek nekik a beilleszkedésben.
A lelkész belement az alkuba, és elkezdte felderíteni az ukrán csapatok állásait, tartalék parancsnoki pontjait és logisztikai központjait a Volnovaha körzetben. Az általa gyűjtött adatok alapján az oroszok irányított bombákkal, rakétákkal és tüzérséggel terveztek csapást mérni az ukrán védőkre.
Szerencsére az SZBU időben közbelépett. Még mielőtt a lelkész elküldhette volna jelentését az orosz titkosszolgálatnak, elfogták. A nála tartott házkutatás során megtalálták telefonját, amely egyértelmű bizonyítékokat tartalmazott árulásáról.
A pap most előzetes letartóztatásban van. Hazaárulással vádolják, ráadásul háború idején és előre megfontoltan, ami Ukrajnában a legsúlyosabb büntetést vonhatja maga után.
Közép-európai idő szerint csütörtök délelőtt 9 órakor ismét tárgyalóasztalhoz ült az Egyesült Államok és Oroszország – közölte a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Az orosz főkonzulátus épületében tartott egyeztetésen az amerikai delegációt Sonata Coulter európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes államtitkár vezeti, az orosz küldöttség élén pedig Alexander Darcsiev áll.
A két ország képviselői februárban ugyanitt, Isztambulban ültek le először az új amerikai kormánnyal, hogy megvitassák a diplomáciai kapcsolatokat, majd márciusban Rijádban egyeztettek többek között az ukrajnai háború tűzszüneti lehetőségeiről.
Április 10-én éjszaka Mikolajiv ukrán várost orosz Sahíd kamikaze drónokkal támadták meg. Az akcióban kilenc többemeletes lakóépület, három gépjármű, harminc garázs és egy adminisztratív épület sérült meg. A becsapódások következtében tüzek keletkeztek egy lakásban és egy garázssor területén, amelyeket a tűzoltók gyorsan eloltottak – írja az RBK Ukraine.
A támadásban összesen tíz ember sérült meg, közülük egy 29 éves nő és egy 59 éves férfi kórházban van, állapotuk közepesen súlyos. A többi sérült járóbeteg-ellátásban részesült. A mentők egy mozgáskorlátozott nőt is kimenekítettek az egyik ötszintes lakóházból, és egy másik helyszínen egy anyát három gyermekével együtt szabadítottak ki egy magánházból, ahol a robbanás miatt csapdába estek.
A károk elhárításában 47 mentőmunkás és kilenc műszaki jármű vett részt. A helyi hatóságok szerint a közüzemi szolgáltatók is dolgoznak a helyszíneken, és segítséget nyújtanak a sérülteknek.
Kijevben a légiriadó több mint 2 órán át tartott, ahol 30 ellenséges drónt észleltek, amelyből 16-ot megsemmisítettek. A támadás során Kijev Holoszijivszki kerületében egy raktárépületben tűz keletkezett, a Darnicai kerületben pedig egy magánház megrongálódott, több épület ablaka betört és járművek sérültek meg. Két nő sebesült meg a fővárosban – tájékoztatott az Unian.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 9-én, szerdán, egy nappal az után, hogy bejelentette, elfogtak két kínai állampolgárt, akik Moszkva oldalán harcoltak, közölte, további 155 kínait azonosított az ukrán hírszerzés, akik az orosz erőkkel együtt vesznek részt a háborúban – adta hírül a CNN.
A kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán azt mondta, minden hasonló állítás alaptalan.
Fontos hangsúlyozni, hogy a kínai kormány mindig arra utasította állampolgárait, hogy tartózkodjanak a fegyveres konfliktusok területétől, és kerüljék a harcokba való bármilyen formában történő bekapcsolódást, különösen a részvételt bármely fél katonai műveleteiben
– mondta Lin Jian szóvivő egy sajtótájékoztatón.
A CNN által látott ukrán dokumentumok szerint több mint 150 kínai állampolgár harcol Ukrajnában, többségük a legalacsonyabb rendfokozatban. Hozzáteszik, az iratok többsége 2024-es keltezésű, és a listát nem állt módjukban ellenőrizni.
Zelenszkij szerdán elmondta, úgy gondolják, a valós részvétel ennél magasabb, és azzal vádolta Kínát, hogy tudtak róla, hogy Moszkva toborzóvideókat helyezett el az ázsiai ország közösségimédia-oldalain. Közölte, nincs bizonyítékuk arra, hogy ez a Pekingi vezetés tudtával történt volna, és ezt nem is állítják.
A Kreml nem kommentálta az esetet.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán 149 harci összecsapást regisztrált az orosz–ukrán fronton. A vezérkar Interfax hírügynökségen közzétett tájékoztatása szerint az orosz erők intenzív támadásokat hajtottak végre.
Az oroszok 94 légicsapást mértek az ukrán csapatok állásaira és lakott területekre, amelyek során 162 irányított bombát vetettek be. Emellett több mint 6300 tüzérségi támadást hajtottak végre, ezek közül 96 esetben rakéta-sorozatvetőket használtak. Az orosz erők 2868 kamikaze drónt is bevetettek az ukrán célpontok ellen.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara április 10-én közzétett jelentése szerint Oroszország veszteségei tovább nőnek az ukrajnai háborúban. A legfrissebb adatok alapján a teljes orosz emberveszteség már eléri a 929 ezer főt a 2022. február 24-én kezdődött teljes körű invázió kezdete óta.
A jelentés szerint csak az elmúlt 24 órában 1420 orosz katona vesztette életét vagy sebesült meg a harcokban.
A katonai veszteségek mellett jelentős az orosz haditechnikai eszközök pusztulása is. Az ukrán vezérkar adatai szerint Oroszország eddig elvesztett:
Meghalt egy, Ukrajna oldalán harcoló litván önkéntes a kelet-ukrajnai harcokban, a hetek óta eltűntként nyilvántartott Tomas V. holttestét szerdára virradóra sikerült megtalálni, majd elszállítani Kupjanszk térségéből, ahol heves harcok dúlnak – közölte a Kék/Sárga nevű litván NGO.
A nem kormányzati szervezet arról is beszámolt, hogy a holttest elszállítása „nehéz és veszélyes” feladat volt, tekintettel arra, hogy a térség erős tűz alatt áll.
Gitanas Nauseda litván elnök a történtekről azt hangoztatta, hogy Tomas V. „nemcsak Ukrajnáért, hanem Litvániáért is” harcolt.
A litván férfi a tájékoztatás szerint az ukrán nemzetközi légió katonájaként küzdött és esett el. Tavaly is volt már hír egy másik litván önkéntes haláláról, aki szintén ukrán oldalon vesztette életét.