Az EU Külső Határbiztonsági Ügynökségének (FRONTEX) munkatársai a kisinyovi repülőtéren fokozott ellenőrzés alá vonják az Oroszországból visszatérő moldáv állampolgárokat – erről számolt be Telegram-csatornáján Alekszej Petrovics, az Orosz Honfitársak Koordinációs Tanácsának elnöke, miután őt is átvizsgálták.
Talán a legmegalázóbb az volt, amikor a moldáv tiszt átadta az irataimat további ellenőrzésre a FRONTEX szolgálat képviselőinek, vagyis külföldi állampolgároknak, akik ma felügyelik a határrendészetünket. Ma már nem mi vagyunk a saját országunk urai, hanem az Európai Unió képviselői
– osztotta meg Petrovics videóüzenetében a Telegramon.
A TASZSZ-nak azt mondta, Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a „Győztesek Emléke” nemzetközi fórumon, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulójának megünneplésére szerveztek. Elmondása szerint a rendvédelmi szervek munkatársai nem magyarázták meg neki az átvizsgálás okát, ugyanakkor egyre több jelentés érkezik arról, hogy ellenőrzésnek vetik alá az Oroszországot meglátogató moldáv állampolgárokat. Emellett az Oroszországból Moldovába utazó orosz állampolgárok többségének megtagadják a belépést.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!
Oroszországnak meg kell fogalmaznia a történtekről a saját verzióját, és részvétet kell nyilvánítania a civilek halála miatt a Szumi városát ért csapás után – jelentette ki Szergej Markov oroszországi politikai szakértő az orosz Lenta hírportál szerint.
Nem szabad átadni az információs teret az ellenségnek az idő ilyen fontos pillanataiban egy ilyen fontos kérdésben. Oroszország álláspontjának hangosnak kell lennie
– közölte Markov, majd hozzátette, a világ minden táján a nyugati és ukrán politikusok nyilatkozatai alapján alakulnak ki a vélemények.
A politológus azt is javasolta az orosz hatóságoknak, szólítsák fel Ukrajnát, hogy „hagyják abba a gyerekek és civilek katonai eseményekre történő összegyűjtését”.
A nemzetközi közösségnek diplomáciai erőfeszítéseket kell tennie és nyomást kell gyakorolnia annak érdekében, hogy véget vessen az Orosz Föderáció által az ukrán városok ellen elkövetett civilek halálát okozó terrortámadásainak – idézte az Interfax Peter Pellegrini szlovák államfő szavait.
„Elítélem az ukrán Szumi városa elleni brutális támadást, amelynek 32 halálos áldozata és 84 sebesültje volt, köztük gyerekek is. Miközben a béketárgyalások folynak, még mindig ártatlan életek vesznek oda” - írta Pellegrini a közösségi médiában még azelőtt, hogy a hivatalos adatok 34-re emelték a halálos áldozatok számát.
A szlovák államfő felszólította a nemzetközi közösséget, hogy tegyenek meg minden diplomáciai erőfeszítést „ennek a mészárlásnak megállítására”, és arra buzdította Oroszországot, hogy a békét a tárgyalóasztalnál keresse, ne ártatlan embereket megölő rakéták segítségével.
A korábban napvilágot látott adatok szerint a Szumi városát ért orosz rakétatámadásban már 34-en haltak meg, akiknek csaknem a fele gyerek, további 117-en pedig megsérültek. Az ukrán külügyminisztérium frissített információi szerint egy 2025-ben született csecsemő is megsérült a csapásban, de a jelentések szerint túlélte a támadást.
❗️ A child born in 2025 – one of those who suffered from Russia’s missile attack on #Sumy today. The baby girl was wounded in the strike.
— MFA of Ukraine 🇺🇦 (@MFA_Ukraine) April 13, 2025
As of 19:30 Kyiv time: at least 34 killed and 117 injured in total.
Even newborns are targets for Russia’s crimes. Stop this terror –…
Olaf Scholz leköszönő német kancellár, Giorgia Meloni olasz kormányfő, Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök is elítélte vasárnap az ukrajnai Szumi városa elleni, az ukrán hatóságok szerint legalább 32 halálos áldozatot és 99 sebesültet követelő orosz légitámadást – írta az MTI.
Olaf Scholz barbár támadásnak nevezte a történteket. „Az ilyen orosz támadások mutatják Oroszország béke iránti állítólagos vágyát” – hangoztatta a leköszönő német kancellár, egyben sürgette Moszkvát, hogy „végre egyezzen bele átfogó tűzszünetbe”.
Giorgia Meloni „borzalmas és galád orosz támadásról” beszélt. „Virágvasárnap szent napján egy újabb borzalmas és alávaló orosz támadás történt Szumiban, újfent civil áldozatokat követelve, köztük sajnos gyermekeket is. Határozottan elítélem ezt az elfogadhatatlan erőszakot, amely ellentmond minden, a béke iránti valós elkötelezettségnek (...) Továbbra is azon leszünk, hogy véget vessünk ennek a barbarizmusnak” – írta az olasz kormányfő a WhatsAppon.
Emmanuel Macron szerint a légicsapás aláássa a Washington vezette békefolyamatot. „Mindenki tudja: ezt a háborút egyedül Oroszország kezdte. És ma világos, hogy egyedül Oroszország döntött annak folytatása mellett az emberi életekre, nemzetközi jogra és Donald Trump amerikai elnök diplomáciai erőfeszítéseire fittyet hányva” – írta a francia elnök az X-en.
Erős intézkedésekre van szükség, hogy rákényszerítsék a tűzszünetet Oroszországra. Franciaország fáradhatatlanul dolgozik partnereivel ennek érdekében
– fűzte hozzá Emmanuel Macron.
Donald Tusk lengyel kormányfő a katyni vérengzés 85. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésen a Szumi elleni orosz légitámadásra utalva kijelentette: "a katyni vérengzés forrását képező gonosz továbbra is körülöttünk leselkedik", fenyegeti a békét, és ezt "hónapról hónapra egyre erőteljesebben tapasztaljuk Lengyelországban és Európában".
Oroszország továbbra is elutasítja a békefenntartók ukrajnai telepítését, mivel ez ellentmond a konfliktus állítólagos „kiváltó okainak”, amelyeket Moszkva határozott meg, miközben tagadta az invázió tervét.
Az ISW elemzése szerint Rodion Mirosnyik orosz nagykövet szombaton kijelentette, hogy bármilyen békefenntartó jelenlét vagy európai szerepvállalás csak fenntartaná a „toxicitást”, amely szerinte a háborúhoz vezetett.
A Kreml által meghatározott „alapvető indokok” a NATO állítólagos keleti terjeszkedése és az orosz etnikumúakkal szembeni ukrán diszkrimináció. Az ISW szerint ezek valójában csak ürügyek Oroszország háborús törekvéseinek igazolására és Ukrajna teljes kapitulációjának követelésére.
Oroszország londoni nagykövete nem cáfolta vasárnapi nyilatkozatában azt a brit hírszerzési értesülést, hogy az orosz haditengerészet érzékelőket helyezett el Nagy-Britannia partjainál a brit tengeralattjárók mozgásának figyelésére – írta az MTI.
Andrej Kelin nagykövet nyilatkozatának előzménye, hogy a The Sunday Timesnak brit hírszerzési források elmondták, a szigetország haditengerészete orosz érzékelőberendezéseket fedezett fel a Nagy-Britanniát övező tengerekben. A lapnak nyilatkozó illetékesek szerint több ilyen eszközt sodortak partra a hullámok, míg más érzékelőket a királyi haditengerészet talált meg a felszín alatt.
Oroszország londoni nagykövete, akivel a BBC televízió vasárnapi politikai hírmagazinja készített interjút, nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy cáfolja-e azokat az értesüléseket, miszerint Moszkva elhelyezett ilyen szerkezeteket. Andrej Kelin a műsorban úgy fogalmazott: a kérdés inkább az, hogy Oroszország érdekelt-e „a nagyon régi, elavult nukleáris töltekekkel felszerelt brit tengeralattjárók nyomon követésében”. Hozzátette, általánosságban is eltúlzottak azok az állítások, miszerint Oroszország fenyegetést jelentene Nagy-Britanniára.
A londoni védelmi minisztérium az elmúlt hónapokban többször is jelezte, hogy a haditengerészet orosz hadihajókat követ a Nagy-Britannia körüli vizeken. Ezek egyike volt a Jantar, amely a tárca szerint hírszerzési adatok gyűjtésével és Nagy-Britannia kritikus fontosságú, tenger alatti infrastruktúra-hálózatának feltérképezésével foglalkozik.
A brit nukleáris ütőerőt négy tengeralattjáró hordozza, és ezek közül legalább egy mindig járőrözik a világóceán mélyén, de a brit kormány soha nem fedi fel, hogy éppen melyik merre jár.
Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja egy X-bejegyzésben kijelentette, hogy az orosz csapatok civil célpontok elleni támadása Szumiban átlépi az elfogadható határvonalat, és megmutatja, miért akarja Donald Trump leállítani a háborút – adta hírül az Eurointegration.
Az orosz erők mai, virágvasárnapi támadása Szumi régióban a polgári célpontok ellen minden elfogadható határt átlépett. Több tucat civil halt és sebesült meg. Volt katonai parancsnokként tudom, milyen a célzott támadás, és ez helytelen
– írta Kellogg.
Mint megírtuk, április 13-án, vasárnap legalább 24 ember, köztük gyerekek is meghaltak Szumi régióban egy orosz ballisztikus rakétacsapás következtében.
A portál megjegyzi, Gitanas Nauseda litván elnök a támadás után kijelentette, hogy Oroszország agresszív háborúját csakis erővel lehet leállítani. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta, ma már világos: Oroszország Trump javaslatai ellenére a háború folytatását választotta.
Keir Starmer megdöbbentőnek nevezte az orosz hadsereg Szumiban elkövetett támadását, amiben legalább 32-en haltak meg. A brit kormányfő X-en megosztott bejegyzésében azt írta, Volodimir Zelenszkij már megmutatta, hogy elkötelezett a béke iránt.
„Putyinnak bele kell egyeznie egy azonnali, teljes és feltételek nélküli tűzszünetbe” – szólította fel Starmer az orosz elnököt.
I'm appalled at Russia’s horrific attacks on civilians in Sumy and my thoughts are with the victims and their loved ones at this tragic time.
— Keir Starmer (@Keir_Starmer) April 13, 2025
President Zelenskyy has shown his commitment to peace.
Putin must now agree to a full and immediate ceasefire without conditions.
Az Ukrán Védelmi Minisztérium közösségi oldalán osztott meg egy videót arról, hogy egy drónjuk miként semmisít meg egy orosz T−80BVM tankot, melyet a 414. támadó drónegység tett közzé.
Epic detonation of a russian T-80BVM tank.
— Defense of Ukraine (@DefenceU) April 13, 2025
📹: 414th Strike UAV Brigade pic.twitter.com/UcG3YEIC24
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója alapján az ország csapatai felszabadították Jelizavetovka települését a de facto Donyecki Népköztársaságban – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Emellett az érintett terület több településén bizonyultak erősebbnek az orosz erők. Az ukránok több mint négyszáz katonát és több harci járművet veszítettek el.
Rakétavetőkkel indítottak támadást Kupjanszk ellen az orosz csapatok, aminek következtében két nő meghalt – írja az Ukrinform.
A csapásról Oleh Szinyehubov, a Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be, miszerint egy garázs gyulladt ki a becsapódás miatt, két nő egy lakóház udvarán vesztette életét.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint hamarosan sor kerülhet Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök találkozására – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
A tisztviselő kijelentette, hogy a két államfőnek megvan a szándéka a közös tárgyalásokra. A találkozóra egyelőre fel kell készülni, de Vlagyimir Putyin és Steve Witkoff különmegbízott egyeztetése előjele a két elnök megbeszélésének – tette hozzá Peszkov.
32-re emelkedett a vasárnapi Szumi elleni rakétatámadás áldozatainak száma. A oroszok által indított ballisztikus rakétatámadásban két gyermek is meghalt – írja az ukrán média.
A sérültek száma nyolcvanra növekedett, a hatóságok továbbra is a helyszínen vannak. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter gonosznak nevezte a virágvasárnapon elkövetett légicsapást.
A rakéták becsapódását követő pillanatokról videót is közzétettek a közösségi médiában.
Horrifying footage from Sumy. Russian terrorists aimed a ballistic missile right in the middle of the street. https://t.co/5BEGXkrvPw pic.twitter.com/dzA6aCq822
— Special Kherson Cat 🐈🇺🇦 (@bayraktar_1love) April 13, 2025
Szombaton 120 orosz–ukrán összecsapást regisztráltak a frontvonalon – írja az Ukrinform.
A legintenzívebb harcok a Kurszki és a Pokrovszki régióban zajlottak. Az orosz csapatok 135 légitámadást hajtottak végre, legtöbbet a Szumi, a Harkivi és a Donyecki területen. Az ukrán erők 18 orosz célpontra mértek csapást.
Volodimir Zelenszkij elnök „Ukrajna Hőse” címmel tüntette ki a lelőtt F–16-os vadászgép elhunyt pilótáját, Pavlo Ivanovot – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Az államfő kijelentette, hogy az esetet vizsgálják az illetékes szervek. Egyelőre nem lehet kizárni, hogy tévedésből az ukrán csapatok lőtték le a gépet. Az elhunyt katona 21 éves volt.
Mint arról beszámoltunk, legalább 21 ember meghalt, mikor civileket ért orosz rakétatámadás Szumiban. A történtek után több ukrán politikus is megszólalt, köztük Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is.
Otthonokat, oktatási intézményeket, autókat az utcán. És mindezt egy olyan napon, amikor az emberek templomba mennek – virágvasárnapon, az Úr jeruzsálemi bevonulásának ünnepén
– írta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a támadás után a Telegramon, hozzátéve, hogy „csak egy aljas ember képes ilyesmire, ártatlan emberek életét kioltani”.
Az ukrán elnök azt is leírta, hogy a világnak kemény reakcióra van szüksége, és hogy nyomásgyakorlás nélkül a béke lehetetlen, majd kijelentette, hogy olyan hozzáállásra van szükség Oroszországgal szemben, amilyet egy terroristával szemben tanúsítanak.
Legalább 24 ember meghalt a Szumi régióban egy orosz rakétatámadás következtében vasárnap, mikor sokan a virágvasárnapot ünnepelték – írja a Sky News. Később kiderült, a halottak között gyerekek is vannak.
Ihor Klimenko ukrán belügyminiszter szerint legalább további 83 ember megsebesül a csapásban, melyet az orosz hadsereg ballisztikus rakétákkal hajtott végre.
Artjom Kobzar, a terület kormányzója húsz áldozatról és a civilek elleni támadásról számolt be. A rakéták lakóházakba, oktatási intézményekbe és autókba csapódtak be.
Pavlo Palissza, az ukrán hivatal helyettes vezetője szerint egyelőre nem aktuális a nők kötelező mozgósítása – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
A tisztviselő nemrég Izraelben járt, az ott látottak alapján átgondolná a kérdés fontosságát.
Okszana Grigorjeva, az Ukrán Fegyveres Erők újonnan kinevezett gender-tanácsadója úgy véli, hogy minden ukrán nőnek készen kell állnia az állam védelmére, de a nők kötelező mozgása jelenleg nincs terítéken.
Az Institute for the Study of War (ISW) szakértői az orosz erők Sahíd típusú drónjának használatát elemezték – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tanulmány szerint az orosz csapatok március végén és április elején kisebb méretű légi csapásokat hajtottak végre, mint korábban. Az oroszok csak április 7-én tartottak szünnapot a támadásokban, azóta minden nap repülnek a drónok Ukrajna irányába.
A szakemberek úgy vélik, hogy az energiainfrastruktúra elleni támadásokra vonatkozó tilalom ellenére Oroszországnak nem kell szüneteltetnie a drónok használatát, de egy általános, tengeri vagy szárazföldi tűzszünet esetén igen.
Az elmúlt 24 órában az oroszok 31 település ellen indítottak támadást a Herszon régióban, melynek következtében három ember meghalt, hét másik pedig megsérült, írja az Ukrinform.
Erről Olekszandr Prokudin, a Herszon területi katonai közigazgatás vezetője számolt be Telegramon.
Az orosz csapások kritikus infrastruktúrát, szociális létesítményeket és lakóövezeteket céloztak. Találat ért egy többszintes épületet, 11 magánházat, egy raktárat és egy személygépkocsit is.
Mark Carney kanadai miniszterelnök és Mark Rutte NATO-főtitkár megvitatta Ukrajna további támogatását. Mindezt a kanadai miniszterelnök hivatala jelentette be a két vezető telefonbeszélgetését követően, írja az Ukrinform.
„A vezetők közös érdekű kérdéseket vitattak meg, köztük az euroatlanti biztonság megerősítését, Ukrajna további támogatását, a katonai készenlét megerősítését és a tehermegosztást” – áll a közleményben.
A felek arról is tárgyaltak, hogy további lehetőségeket tárjanak fel a védelmi ipar és az innováció terén a transzatlanti együttműködés további elmélyítésére.
Carney miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is a transzatlanti biztonság sarokköve marad. Megerősítette Kanada elkötelezettségét a szövetség megerősítése és a szükséges képességekhez való hozzájárulás mellett
– áll a közleményben.
Szombaton az oroszok egy támadássorozatban megöltek három lakost a Donyecki területen, öt másik pedig megsebesült, írja az Ukrinform.
Erről Vadym Filashkin, a Donyecki Regionális Katonai Adminisztráció vezetője számolt be a Telegramon.
A háború kezdete óta az orosz erők a donyecki katonai közigazgatás adatai szerint a donyecki térségben 3139 lakost öltek és 6921-et sebesítettek meg.
Ukrán és amerikai tisztviselők pénteki találkozóján utóbbi fél követelhette az Ukrajnán áthaladó, Európába orosz gázt szállító kulcsfontosságú vezeték irányítását – írta meg a The Guardian.
A földgázvezetéket az amerikai Nemzetközi Fejlesztési Pénzügyi Társaság (International Development Finance Corporation) irányítaná. A vezeték Szudzsától Újvárig szállítja a nyersanyagot, ahonnan átlép Szlovákiába és Magyarországra.
Magyarország területére 2025. április 12-én 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 5412 fő lépett be.
A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az EU Külső Határbiztonsági Ügynökségének (FRONTEX) munkatársai a kisinyovi repülőtéren fokozott ellenőrzés alá vonják az Oroszországból visszatérő moldáv állampolgárokat – erről számolt be Telegram-csatornáján Alekszej Petrovics, az Orosz Honfitársak Koordinációs Tanácsának elnöke, miután őt is átvizsgálták.
Talán a legmegalázóbb az volt, amikor a moldáv tiszt átadta az irataimat további ellenőrzésre a FRONTEX szolgálat képviselőinek, vagyis külföldi állampolgároknak, akik ma felügyelik a határrendészetünket. Ma már nem mi vagyunk a saját országunk urai, hanem az Európai Unió képviselői
– osztotta meg Petrovics videóüzenetében a Telegramon.
A TASZSZ-nak azt mondta, Moszkvába utazott, hogy részt vegyen a „Győztesek Emléke” nemzetközi fórumon, amelyet a Nagy Honvédő Háborúban aratott győzelem 80. évfordulójának megünneplésére szerveztek. Elmondása szerint a rendvédelmi szervek munkatársai nem magyarázták meg neki az átvizsgálás okát, ugyanakkor egyre több jelentés érkezik arról, hogy ellenőrzésnek vetik alá az Oroszországot meglátogató moldáv állampolgárokat. Emellett az Oroszországból Moldovába utazó orosz állampolgárok többségének megtagadják a belépést.
A leendő német kancellár szerint Ukrajna csak akkor lehet az Európai Unió és a NATO tagja, ha véget ér a háború. Friedrich Merz úgy véli, hogy egy háborúban álló ország nem válhat egyik szövetség tagjává sem. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás kilátásba helyezése reális ígéret Kijev számára − írta az RBK-Ukrajina.
De hozzátette, ahhoz, hogy ez megtörténjen, a háborúnak véget kell vetni. Azonban a NATO-csatlakozás csak akkor lehetséges, ha a washingtoni szerződés ötödik cikkelye érvényesül, vagyis a szövetség egyik tagja sem áll háborúban más országgal, hiszen az ellentmond a kollektív biztonság elvének. Tehát ha Ukrajna teljesíti is a tagság feltételeit, a belépés csak a háború befejezése után lehetséges. Az Európai Unióhoz való csatlakozásnak azonban nincs jogi akadálya, ugyanis háborúban álló országot is felvehetnek a tagállamok közé.
Donald Trump amerikai elnök szombaton kijelentette, szerinte jól haladnak az ukrajnai háború befejezéséről szóló tárgyalások, de hozzátette, „van egy pont, amikor vagy túl kell lépni rajta, vagy be kell fogni a szánkat” – írja az Ukrajinszka Pravda.
Van egy pont, amikor vagy elfogadod, vagy befogod, és meglátjuk, mi történik, de szerintem jól haladunk.
– fogalmazott az amerikai elnök.
Steve Witkoff Donald Trump különmegbízottja pénteken tárgyalásokat folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel az ukrajnai békekötés szempontjairól.
Az ukrajnai háború kezdetén Törökország az Antalyai Diplomáciai Fórumot használta fel a háború megállítására irányuló kísérlethez. Ankara közvetítői erőfeszítései azóta is folytatódnak, és pozitív eredményeket hoztak, mint például a gabonafolyosó létrehozása és a fogolycserék.
Törökország egyik legfontosabb stratégiai partnerünk. A török képviselőkkel folytatott találkozókon szó volt a Fekete-tenger biztonságáról és Törökország lehetséges részvételéről Ukrajna jövőbeli biztonsági infrastruktúrájában, a jövőbeli biztonsági garanciákban
– mondta Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter. Hozzátette, „továbbra is számítunk Törökország aktív szerepére békés erőfeszítéseink támogatásában. Üdvözöljük ezeket az erőfeszítéseket. Törökország rendkívül fontos szerepet játszik a fekete-tengeri régióban, és segített nekünk a hadifoglyok szabadon bocsátásában. Mindez továbbra is napirenden marad, ezért csak mélyíteni fogjuk kétoldalú kapcsolatainkat stratégiai partnerünkkel, Törökországgal”.
Ukrajna 2025-ben szeretné befejezni a háborút, és tartós, igazságos békét kíván elérni – erről beszélt Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az Ukrinformnak adott interjújában.
Oroszországtól egyértelmű, feltétel nélküli választ kell követelni az amerikai fél tűzszüneti javaslataira, ami az első lépés lenne a háború befejezéséhez. Ezt Oroszországtól kell követelni
– fogalmazott, majd hozzátette, mindenki világosan látja, hogy „nem Ukrajna az akadálya az igazságos béke elérésének”.