Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Váratlan lépésre szánták el magukat az oroszok, és megnevezték a felelőst is
• Donald Trump megnevezte azt a három embert, aki felelős a háborúért
• Színt vallottak az ukrán fronton elfogott kínai katonák, így kerültek a háborúba orosz oldalon
• Donald Trump 24 óra alatt állította volna meg a háborút, de még a tanácsadói sem jutottak egy álláspontra
• Zelenszkij törvénytervezeteket nyújtott be a hadiállapot és a mozgósítás meghosszabbításáról
• Bosszúhadjáratot indított Kijev, megtámadták az orosz bázist, ahonnan csapást mértek Szumira

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is! Jó pihenést kívánunk!

Kedden a svéd külügyminisztérium Stockholmban bekérette az orosz nagykövetet az ukrán városokra mért és rendkívül sok civil áldozatot követelő legutóbbi orosz rakétacsapások miatt – közölte honlapján a svéd tárca.

A bekéretés célja az volt, hogy Svédország egyértelmű álláspontot képviseljen Oroszország Ukrajna városai és civil lakossága elleni folyamatos támadásaival szemben, különösen Szumi és Krivij Rih városát az elmúlt hetekben ért súlyos támadások fényében

– hangsúlyozta Stockholm.

Vasárnap Oroszország két ballisztikus rakétával mért csapást az északkelet-ukrajnai Szumi városára. A támadás következtében a legfrissebb ukrán adatok szerint 35-en haltak meg, és 125-en szenvedtek sérüléseket. A Dnyipropetrovszk régióbeli Krivij Rihre április 4-én mért rakétacsapást az orosz hadsereg, aminek következtében 18-an haltak meg – köztük kilenc gyerek – és 61-en sebesültek meg.

Donald Tusk az Új Ötletek Európai Fórumán tartott beszédében bejelentette, hogy Lengyelország újjáépíti a nemzetgazdaságot, a piacot és a tőkét – írja az Unian.

Nem fogunk többé naiv módon segíteni Ukrajnának. Nem lesz olyan, hogy Lengyelország szolidárisan áll, mások pedig Ukrajna újjáépítéséből fognak tőkét kovácsolni! Lengyelország nemcsak szolidáris akar lenni Ukrajnával, hanem pénzt akar csinálni belőle

– jelentette ki a lengyel államfő.

Hozzátette, jelenleg intenzív munka folyik a slawkówi terminálon, és számos cég akarja megszerezni az irányítást a létesítmény felett. Leszögezte, hogy a lengyel állam fogja felügyelni az itt zajló munkát, amely kulcsfontosságú helyszín lesz a logisztika és a szállítás szempontjából.

Mark Rutte NATO-főtitkár keddi odesszai látogatásán támogatásáról biztosította Donald Trump amerikai elnök béketörekvéseit, annak ellenére, hogy szerinte „nem könnyű tárgyalni” sem Ukrajnával, sem Oroszországgal.

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel együtt a déli városba látogató Rutte újságíróknak elmondta: megvitatták azoknak a „fontos tárgyalásoknak” a tartalmát, amik révén Trump le akarja zárni a háborút. „Ezek a tárgyalások nem könnyűek, különösen a Szumiban elkövetett szörnyű vérontás után, de mindannyian támogatjuk Trump elnök békére irányuló törekvéseit” – hangsúlyozta a főtitkár.

Rutte kiemelte, hogy a NATO több tagországa – élükön Franciaországgal és Nagy-Britanniával – képes és kész nagyobb felelősséget vállalni a béke biztosításában, „amikor elérkezik annak az ideje”.

Mark Rutte hangsúlyozta a NATO határozott és rendíthetetlen kiállását Ukrajna mellett, és megígérte, hogy továbbra is segítik az országot.

Donald Trump amerikai elnök többször megígérte, hogy gyorsan véget vet az ukrajnai háborúnak, ám egyre kevesebben hiszik, hogy 2025 vége előtt létrejöhet a teljes tűzszünet.

A világ legnagyobb előrejelzési piaca, a Polymarket nevű platform előrejelzése szerint ennek esélye 44 százalék. Érdekes, hogy márciusban hozzávetőlegesen 70–74 százalékra becsülték ugyanezt, majd áprilisra rohamosan csökkent a feltételezett béke lehetősége. 

A kommentszekcióban megoszlanak a vélemények, egyes felhasználók abban bíznak, hogy az Egyesült Államok, Ukrajna és Oroszország már közel áll a békemegállapodás megkötéséhez, mások pedig úgy vélik, hogy a tűzszünet idén biztosan nem fog megtörténni.

Az Ukrajna és Szlovákia közti kapcsolat januárban elérte a mélypontot, miután Kijev elzárta a lehetőséget az orosz gáztranzit elől. Robert Fico szlovák elnök először válaszlépésekkel fenyegetőzött, majd márciusban jóval engedékenyebben nyilatkozott az együttműködésről. Többek közt egy újabb ukrán–szlovák kormányülés lehetőségét is felvetette – írja az Új Szó.

Peter Kmec miniszterelnök-helyettes egyeztetésre bocsátott tervezete egy konkrét alapot jelenthet a megbeszélésekre, amelyek témája a technikai-pénzügyi együttműködés. A megállapodás bevezetőjében Szlovákia és Ukrajna közösen, egyhangúan utasítanák el a Kijev ellen irányuló orosz katonai inváziót. A dokumentum leszögezi: Szlovákia folyatja az Ukrajnának nyújtott segítségnyújtást, és szerepet vállalna az ország újjáépítésében is.

Az egyezmény legnagyobb részét technikai pontosítások teszik ki. A megállapodás célja, hogy jogi keretet biztosítson a vegyes projektek számára – azaz olyan feladatokra, amelyeket Szlovákia részben vagy teljes egészében finanszírozna. Ukrajna szintén vállalásokat tenne, a helyi szabályok szellemében igyekszik felgyorsítani szlovákiai befektetéseit. 

A megegyezés koordinálásában Szlovákiában a miniszterelnök-helyettes hivatala vesz részt, míg Kijev részéről a pozsonyi ukrán nagykövetség bonyolítja a kommunikációt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Mark Rutte NATO-főtitkár együtt látogatott el Odesszába – írja az Unian hírügynökség. 

Az ukrán nép annyi mindenen ment keresztül – nem utolsósorban a virágvasárnapi orosz támadáson Szumi ellen. A NATO támogatása rendíthetetlen. Továbbra is segíteni fogjuk Ukrajnát, hogy meg tudja védeni magát, elrettentse a jövőbeni agressziót, valamint biztosítsa az igazságos és tartós békét

– fogalmazott közösségi oldalán Mark Rutte.

Az utazás alatt elmentek abba a kórházba, ahol ukrán katonák és honvédek lábadoznak sérüléseikből. Az ukrán államfő elmondta: „beszélgettem a harcosokkal, és állami kitüntetésekkel ünnepeltük védőinket”. Hozzátette, hogy köszöni nekik azt az erőt és kitartást, amivel az ukrán népet védelmezik. 

Szerhij Najev altábornagy, Donyeck régió egyik taktikai csoportjának parancsnoka arról számolt be, hogy az ukrán hadsereg visszaszerezte az ellenőrzést Dnyiproenergija település felett, és két kritikus területen is javított helyzetén – írja az Ukrajinszka Pravda.

Két hónapja vagyok a taktikai csoport parancsnoka. Ez idő alatt sikerült húsz százalékkal csökkenteni a személyi veszteséget, visszaszerezni az ellenőrzést Dnyiproenergija falu felett, és javítani a taktikai helyzetet két kritikus területen

– fogalmazott az altábornagy.

Szerhij Najev elmondása szerint 9500 orosz katonát, 51 harckocsit, 166 páncélozott harcjárművet és 819 járművet semmisítettek meg. Hozzátette, hogy az orosz veszteségek mintegy hetven százalékát drónok okozták. 

Az ukrán védelmi minisztérium kodifikálta és engedélyezte az ukrán gyártmányú B–1 pilóta nélküli repülőgép-rendszer használatát az Ukrán Fegyveres Erők számára – írja az Unian.

A B–1-es drónok arra szolgálnak, hogy katonai csoportokat, páncélozott járműveket, katonai létesítményeket találjanak el a frontvonalon és az ellenséges vonalak mögött.

A lap tájékoztatása szerint ezek az összetett repülőgépek különböző típusú lőszereket hordozhatnak, a pilóta nélküli, belső nézetű drón mozgását pedig egy alacsony zajszintű, nagy teljesítményű motor biztosítja. Kiemelték, hogy a B–1-es több órán át képes a levegőben maradni, és ellenáll az ellenséges elektronikai csapásoknak. 

Nem reális, hogy az ukrajnai háború igazságos módon érhet véget – vélekedett kedden Zoran Milanovic horvát államfő Zágrábban, Andrzej Duda lengyel elnökkel tartott közös sajtótájékoztatóján. Milanovic kijelentette: Horvátország hűséges NATO-szövetségeseihez, de ezen túl minden más „hideg és ismeretlen világ”, ezért csak „megfigyel, és nem avatkozik bele a folyamatokba”.

Andrzej Duda jelezte: Varsó azt szeretné, ha az ukrajnai háború „igazságos és tartós békével” érne véget, továbbá úgy értékelte: kulcsfontosságú az európai védelem, illetve a fegyvergyártási kapacitások megerősítése.

A lengyel államfő utalt azokra az orosz híresztelésekre, amelyek szerint a NATO meg akarja támadni Oroszországot és Fehéroroszországot. Ezt a retorikát „szovjet típusú" megfélemlítésnek nevezte.

Ha valaki támad, az Oroszország, civileket és lakott településeket bombáz

– fogalmazott.

Duda megköszönte Horvátországnak, hogy katonákat küldött a NATO lengyelországi kontingensébe, valamint megkérte Milanovicot, hogy idővel növeljék a horvát katonák számát, mert szerinte a szövetség így tudja megmutatni jelenlétét.

Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő szerint Oroszországnak jelenleg nincsenek „világos körvonalai” az Egyesült Államokkal kötendő ukrajnai megállapodásról, de „politikai akarat” van arra, hogy ebbe az irányba lépjenek – írja az Ukrajinszka Pravda.

A legjobbakat szeretném remélni, hogy ennek a munkának pozitív eredményei lesznek. Most nem beszélnénk pontosan semmilyen időkeretről

– fogalmazott a szóvivő.

Hozzátette, hogy az Egyesült Államokkal való tárgyalások, ideértve a Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízottal való találkozásokat is, hasznosnak és pozitívnak bizonyultak. 

Észak-Korea másfél év alatt több mint 15 ezer konténernyi lőszert küldött Oroszországnak, ezzel a Kreml egyik legfőbb beszállítójává vált az Ukrajna elleni háborúban.

A Newsweek jelentése szerint a műholdfelvételekről készült részletes 3D-s képeken alapuló elemzés legalább 64 szállítmányt azonosított Észak-Koreából Oroszországba 2023 augusztusa és 2025 márciusa között. A jelentés megállapítja, hogy ezeken a készleteken keresztül az orosz hadsereg hozzávetőleg 4,2-5,8 millió lőszert kapott.

A Newsweek kiemeli, hogy az észak-koreai lőszeráramlás lehetővé teszi Oroszország számára, hogy fenntartsa támadásai lendületét, illetve aláássa az Ukrajnának nyújtott nyugati katonai segítség hatékonyságát. Az elemzők szerint, ha nem ellenőrzik, a fegyveráramlás további előnyt jelenthet az oroszok javára, és felgyorsíthatja a szélesebb körű biztonsági kockázatokat Ukrajnára nézve.

Az ukrán Védelmi Minisztérium 9-ről 18-ra növelte azon pozíciók számát, amelyekben a 18–24 év közötti önkéntesek szerződést köthetnek a fegyveres erőkkel a Szerződés 18–24 projekt keretében – közölte az Ukrajinszka Pravda. 

A minisztérium közleménye szerint az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökének 2025. április 14-ei 60. számú rendelete kibővítette a megfelelő pozíciók listáját. Az újonnan hozzáadottak között szerepel többek között idősebb lövész, géppuskás, felderítő-géppuskás, idősebb irányzó, felderítő-irányzó, felderítő-rádiókezelő és felderítő-operátor.

A minisztérium megjegyezte, hogy korábban csak alapvető lövész, gránátvető és felderítő pozíciókra lehetett szerződést kötni. Emlékeztettek arra is, hogy a kísérleti projektben az Ukrán Fegyveres Erők 16 dandárja vesz részt. A program előzményeihez tartozik, hogy az ukrán kormány február 11-én hagyta jóvá az egyéves szerződések rendjét a 18–24 éves önkéntesek számára, amely 1 millió hrivnya (körülbelül 8,3 millió forint) egyszeri pénzügyi támogatást biztosít. A Védelmi Minisztérium közölte, hogy azok a 18–24 éves önkéntesek, akik még az új szerződési feltételek előtt csatlakoztak a hadsereghez, szintén jogosultak az 1 millió hrivnyára.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 24-én jelentette be, hogy a főparancsnokságon megvitatták a 18–24 éves katonák szerződéses programjának eredményeit és annak kiterjesztését. Április 9-én a kormány a kísérleti Szerződés 18–24 projektet kiterjesztette az Állami Határőrségre és a Nemzeti Gárdára is.

Pavlo Palisa, az elnöki hivatal helyettes vezetője április 12-én közölte, hogy jelenleg kevesebb mint 500 ember írt alá szerződést a védelmi erőkhöz való csatlakozásra a program keretében.

A Demokrata Párt képviselői előterjesztették az amerikai Kongresszusban azt a törvényjavaslatot, amelynek célja Ukrajna támogatásának megerősítése és Moszkva elleni szigorú szankciók bevezetése.

A tervezet alapján több rétegben nyújtanának segélyt Ukrajnának. Az első szakaszban megerősítenék az országnak és a NATO-nak adott támogatást, valamint létrehoznának egy Ukrajna helyreállításával foglalkozó speciális koordinátori pozíciót. A második fázisban a biztonsági segítségnyújtás lenne a fókuszban közvetlen kölcsönök és katonai finanszírozás formájában. Harmadik, utolsó lépésként pedig szigorú szankciókat vetnének ki Oroszországra, főként a bankszektort és az energiaipart érintve.

A Reuters információi szerint ez egy újabb lépés a demokraták részéről, hogy megpróbáljanak nyomást gyakorolni Donald Trumpra az Ukrajnával kapcsolatos állásfoglalásában. A Kongresszusban többségben vannak a republikánusok, ezt a Demokra Párt politikusai is tudják, de abban reménykednek, ha nem is fogadják el a törvényjavaslatot, legalább pár elemet átemelnek majd egy későbbi széles körű csomagba.

Ukrán határőrök megakadályozták az orosz csapatok betörési kísérletét Szumi régió területére – írja az RBK Ukraine az Ukrán Állami Határőrszolgálat sajtószolgálatának jelentése alapján. 

A jelentés szerint a határőrök a harcok egyik aktív szakaszán megsemmisítették az ellenség rohamcsoportjait, valamint a technikai és kommunikációs eszközeiket, amelyek az ukrán védelmi erők legitim célpontjai. „Az Ukrán Állami Határőrszolgálat hatékonyan védi az ukrán határt, és az Ukrán Védelmi Erők szerves részét képezi” – áll a közleményben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök korábban figyelmeztetett, hogy Oroszország új támadó műveletekre készül Ukrajna északi határán. Olekszandr Szirszkij, az Ukrán Fegyveres Erők főparancsnoka szerint Oroszország lényegében új offenzívát indított Harkiv és Szumi régiók ellen, és fokozódtak a harcok minden fő irányban.

Sajtójelentések szerint az orosz erők már behatoltak Szumi területének néhány településére, bár szakértők szerint Junakivkában, Novenkében és Baszivkában csak kis létszámú, 5-7 fős diverzáns-felderítő csoportokkal nyomulnak előre.

Keddre 125-re emelkedett az orosz rakétatámadás sebesültjeinek száma a kelet-ukrajnai Szumi városában – közölte az Interfax a városi tanács jelentése alapján. A vasárnapi támadás következtében 107 felnőtt és 18 gyermek szorult orvosi ellátásra.

Jelenleg 44 embert ápolnak kórházban, köztük 10 gyermeket. Hét sérült állapota súlyos

– olvasható a közleményben.

Az orosz rakétatámadás eddig 35 civil életét követelte, köztük két gyermekét. A vasárnapi csapás utáni első jelentések még 117 sérültről számoltak be, ez a szám emelkedett keddre 125-re.

A Szumi város elleni támadás egyike az utóbbi időszak legsúlyosabb, polgári célpontok ellen végrehajtott orosz csapásainak Ukrajnában.

Oroszország hamis információkat terjeszt, állítása, hogy több ezer külföldi zsoldos halt meg a kurszki régióban, álhír – állítja az ukrán dezinformációellenes központ a Sky News szerint.

Mint írják, az orosz propaganda azt állítja, hogy 2024 nyara óta 4781 lengyel, grúz, kolumbiai, francia, német, brit, amerikai, ausztrál és japán katona halt meg az orosz határvidéken, továbbá hogy 156 brit zsoldos van a halottak között.

Az ilyen álhírek célja az Ukrajna elleni fegyveres agresszió igazolása és annak a narratívának a népszerűsítése, hogy »az egész világ háborúban áll Oroszországgal«. Az orosz propaganda így próbálja megmagyarázni a saját lakosságának, hogy miért folyik már három éve a háború Ukrajna ellen, egy sokkal kisebb hadsereggel rendelkező ellenség ellen

– mondta egy szóvivő. Hozzátette, hogy ennek a dezinformációnak az is a célja, hogy fokozza a háborúellenes hangulatot az európai országokban, és növelje a nyomást az Ukrajnát támogató államok kormányaira.

Egy békemegállapodásnak magában kell foglalnia Ukrajna semleges státuszát a nukleáris fegyverek terén, a diszkriminatív törvények eltörlését, valamint Oroszország jelenlegi határainak az elismerését – erről beszélt Szergej Nariskin a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek.

Az orosz Külföldi Hírszerző Szolgálat (SZVR) vezetője kifejtette, hogy Moszkva stratégiai céljai változatlanok: az ukrán államot demilitarizálni kell, és el kell törölni minden „diszkriminatív törvényt, amit a 2014-es puccs után hoztak”. A titkosszolgálat vezetője szerint a jövőbeni rendezésnek el kell ismernie az Orosz Föderáció szuverenitását és területi határait.

Túlzás lenne azt állítani, hogy J. D. Vance és Volodimir Zelenszkij kebelbarátok lennének, ennek a tökéletes igazolása volt a február végén az Ovális Irodában zajlott Trump–Zelenszkij–Vance-csörte. Akkor az amerikai alelnök illette kemény szavakkal Zelenszkijt, de legutóbb már az ukrán elnök vádolta azzal Vance-t, hogy Vlagyimir Putyin háborús döntéseit próbálja igazolni.

Az RBK-Ukraine szerint az amerikai alelnök a reakciójában kiemelte, hogy a háború kitörése óta elítéli Oroszországot, ő csupán igyekszik megérteni mindkét fél stratégiáját és céljait.

Ez nem azt jelenti, hogy erkölcsileg támogatom az orosz ügyet vagy a teljes körű inváziót, de meg kell értenünk, hogy hol húzzák meg a vörös vonalat stratégiailag, ahogyan azt is meg kell érteni, mit akar kihozni Ukrajna a háborúból

– fogalmazott J. D. Vance, teljesen abszurdnak nevezve Zelenszkij kijelentéseit.

Tűz ütött ki több kurszki lakóépületben, miután április 14-ről 15-re virradó éjszaka masszív dróntámadás érte a várost, írja az Ukrinform.

Az orosz hatóságok szerint egy 85 éves nő meghalt, kilenc ember pedig megsérült. Az áldozatok repeszsérüléseket, agyi traumás sérüléseket és égési sérüléseket szenvedtek.

A helyi hatóságok közölték, hogy egy lakóház 8. és 9. emeletén keletkezett kár. A tüzet azóta sikerült megfékezni. Legalább két másik lakóépületet és három magánlakást érintettek a tüzek.

Az ukránok 14 orosz katonát, köztük három tisztet fogtak el a kurszki régióban.

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy a légvédelmi rendszerek az éjszaka 115 drónt lőttek le több régióban. A minisztérium szerint a legtöbbet a Kurszki terület felett fogták el.

Egy ember meghalt, egy pedig megsebesült a Pokrovszkot ért orosz támadásban, írja az Interfax.

„Április 14-én 13 óra körül Pokrovszk északi részét támadás érte az orosz megszálló erők részéről. Az ellenséges támadás következtében egy ember meghalt. Egy másik civil férfi megsebesült” – közölték.

London elküldte Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközökből származó hitel második részletét – jelentette a Reuters a brit pénzügyminisztériumra hivatkozva a TASZSZ orosz állami hírügynökség szemléje szerint.

A részlet összege 752 millió font (csaknem 360 milliárd forint), amelyet légvédelmi rendszerek és tüzérség vásárlására fordítanak. 

Rachel Reeves, az Egyesült Királyság pénzügyminisztere márciusban azt mondta, hogy a kölcsön összege 2,26 milliárd font (1086 milliárd forint). Az első részletet március 6-án bocsátották ki, az utolsót pedig jövőre tervezik – jegyezte meg a hivatal. 

2024 októberében a G7-ek vezetői megállapodtak abban, hogy 50 milliárd dolláros kölcsönt nyújtanak Ukrajnának a befagyasztott orosz eszközök kamataiból. Az Egyesült Államok 20 milliárd dollár küldését vállalta, a fennmaradó összeget a G7 és az EU adja. Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár ezt követően azt mondta, hogy Oroszország jogi lépéseket tesz, ha a vagyonából származó bevételt Ukrajna javára fordítják.

Az Egyesült Királyság 25 milliárd font (12 000 milliárd forint) orosz vagyont fagyasztott be Oroszország különleges katonai műveletének 2022. februári kezdete óta. 

Magyarország területére 2025. április 14-én az ukrán–magyar határszakaszon 4892 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 20 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Négy ukrán drónt lőttek ki az orosz erők a Krímen és a Kurszki régióban – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója alapján a drónok közül hármat a kurszki területen, egyet a Krímen semmisítettek meg a légvédelmi rendszerek.