Bóka János: Néha a rendszer ellen, de a rendszeren belül kell dolgozni az EU megváltoztatásáért

A Közép-Európa és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok erősítésére létrejött Közép-európai Csúcstalálkozónak nevezett nemzetközi konferenciát április 15-én, kedden tartják Budapesten, a Várkert Bazárban, ahol beszédet tartott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter is.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány és az Alapjogokért Központ által rendezett konferencián Bóka beszédében leginkább az Európai Unióról, valamint a térség helyzetéről beszélt.

A közép-európai országok nem csatlakoztak, hanem újraegyesültek Európával

Bóka beszédét két személyes történettel kezdte: az 1990-es években mindenki lelkes volt, hogy a történelem véget ért, és ezért globálisan és Európában is lelkesek voltak az emberek.

Azt hittük, a történelem végét éljük, és most minden a helyére kerül. Az európai integráció megold minden problémát

– fogalmazott, ugyanakkor szerinte már akkor is voltak olyanok, akik nem teljesen érezték így. Az egyik történet arról szólt, hogy egy barátja szerint Európa és a Balkán között a különbség, hogy a Balkánon az emberek beszélgetnek egymással a vonatokon, és abba idegeneket is bevonnak, míg Európában nem.

Míg a másik arról szólt, hogy egyetemistaként egy francia Erasmus-hallgatóval beszélgetett, aki elmondása szerint azért jött Magyarországra, hogy keleti nyelveket tanuljon, és mivel Magyarország nem nyugati ország, ezért keletinek kell lennie – Bóka szerint ugyanakkor a kettő között kell lennie valaminek, ez pedig Közép-Európa.

Bóka visszaemlékezett, hogy az európai integráció története visszanyúlik a Schuman-nyilatkozathoz, amelyben többek között az EU alapító atyjának számító francia külügyminiszter arról beszélt, hogy az európai integráció addig tart, amíg a németek és a franciák nem aggódnak érte.

Az uniós ügyekért felelős miniszter szerint Nyugaton úgy látják, az európai integráció központi és periférikus országok között valósul meg, amibe a periférikus országoknak nem túl sok beleszólása van, mivel mindenről a francia–német tandem dönt. Ezzel szemben Közép-Európában úgy látják, hogy az európai integráció az újraegyesítésről szól, hiszen a keleti blokk országai a csatlakozás után ismét Európához tartoztak.

Nem csatlakozás volt, hanem újraegyesítés. Mi európaiak voltunk már azelőtt, hogy csatlakoztunk volna az Európai Unióhoz, és saját értékeinket, kultúránkat akartuk behozni ebbe a klubba

– mondta Bóka.

Szerinte Nyugat-Európában továbbra is úgy látják, hogy mindig szorosabb uniót és egy szupranacionális szervezetet akarnak létrehozni, ahol megszüntetik a nemzetállamokat, addig Közép-Európában az EU a nemzetállamok és a szuverén államok túlélését jelentette, hiszen megszüntette a korábbi megosztottságot.

Bóka úgy látja, az egyre szorosabb uniónak nincsenek fékei és ellensúlyai, és azok a közép-európai országok és állampolgárok, akik továbbra is a szuverén államokban hisznek, a rendszeren belül, de néha a rendszer ellen kell dolgozniuk, hogy megváltoztassák az Európai Uniót.

A közép-európai együttműködés még továbbra is él

A miniszter ezután a térség együttműködésére tért rá. Elmondta, hogy a közép-európai országok és különösen a V4 hasznos eszköznek bizonyult az EU- és NATO-csatlakozási folyamatoknál, de szerinte továbbra is az.

Hiszek abban, hogy a racionális együttműködés a V4+ és a közép-európai régióban még mindig áll

– jelentette ki Bóka, aki példaként a mezőgazdaságot említette, majd az EU jelmondatára utalva elmondta, hogy az egyesülés a sokféleségben megvalósul Közép-Európában.

A miniszter szerint ugyanakkor a periféria túl gyenge önmagában a rendszer megváltoztatásához. A brexit előtt szerinte jó volt az egyensúly az Európai Unióban, de ez az Egyesült Királyság távozásával megszűnt, ugyanakkor az Egyesült Államokban történt változások segítenek, az újra egyensúlyt teremthet az Európai Unióban, miközben az Egyesült Államok és Közép-Európa közötti jövőbeni együttműködést is ígéretesnek látja.

Az Európai Unió történelme még nincs megírva, a fényes napok még mindig előttünk állnak

– zárta beszédét Bóka.

(Borítókép: Bóka János 2025. április 15-én. Fotó: Papajcsik Péter / Index)