Ukrajna retteg, orosz támadásra számítanak az ortodox húsvét idején
-
Szerda reggel az orosz erők tüzérségi csapást mértek Herszonra, amelyben többen megsérültek, egy ember pedig meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A település katonai igazgatásának vezetője arról számolt be, hogy a támadás halálos áldozata az utcán vesztette életét. A sérülteket kórházba vitték.
-
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index szerdai élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:
- A Fehér Ház szerint Oroszország kész véget vetni a háborúnak;
- Kim Dzsongun katonái készülhetnek bevetésre Ukrajna ellen;
- Brüsszel készül a beavatkozásra, katonai tanácsadókat küldhet az unió Ukrajnába;
- Az oroszok mérgező anyaggal felszerelt Sahíd drónokat is bevethetnek Ukrajna ellen;
- Az ukránok állítják, az oroszok azt mondják a sérült katonáiknak: ha nem harcolsz, a társaid végeznek veled;
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk csütörtökön is! Jó pihenést kívánunk!
-
Az orosz hadsereg április 16-án tüzérségi támadást hajtott végre a Limani közösséghez tartozó Zaricsne település és Liman város ellen a Donyecki területen. A támadásokban két nő és egy férfi sebesült meg – közölte az Ukrajinszka Pravda.
A Donbasz Közszolgálati Média a Donyecki területi ügyészség szóvivőjére, Anasztaszija Medvegyevára hivatkozva közölte, hogy délelőtt 10:30-kor az orosz erők tüzet nyitottak Zaricsne településre. A támadás következtében egy 71 éves helyi lakos akna- és robbanási sérüléseket, koponyasérülést és repesztalálatokat szenvedett.
Később az orosz csapatok megismételték a támadást ugyanezen település ellen, aminek következtében egy 61 éves férfit kórházba szállítottak robbanási sérülésekkel, repesztalálatokkal, zúzódásokkal és agyrázkódással. A használt fegyverek típusát még vizsgálják.
Ezt követően ismét lecsaptak az orosz erők, dróncsapást mértek Liman városára, feltételezhetően Molnija-2 típusú (orosz fejlesztésű kamikazedrón típussal, amelynek a neve oroszul azt jelenti, villám) eszközzel. A lakóházat ért találat következtében egy 70 éves helyi nő szenvedett sérüléseket.
-
Az orosz belügyminisztérium őrizetbe vette Alekszej Szmirnovot, a Kurszki terület volt kormányzóját – jelentik orosz hírügynökségek rendvédelmi forrásokra hivatkozva. Szmirnov ellen a Kurszki Fejlesztési Testület korábban letartóztatott volt vezérigazgatója, Vlagyimir Lukin tett vallomást. Vele együtt a régió korábbi alkormányzóját, Alekszej Gyedovot is letartóztatták.
Szmirnov 2024 májusától decemberéig irányította a régiót. Augusztus során az ukrán hadsereg áttörte a határt és betört a területre. Az orosz elnök által kiadott felmentési rendeletben az állt, hogy a tisztviselő „saját kérésére” távozott – írja a Meduza.
A megerősített védelmi vonalak építése a kurszki régióban 2022 óta folyt. 2024 decemberében a Kurszki Fejlesztési Testület vezetőjét, Vlagyimir Lukint a védelmi létesítmények építése során elkövetett sikkasztás miatt vették őrizetbe. A TASZSZ szerint a visszaélések több mint 173 millió rubel indokolatlan elköltéséhez vezettek. Idén januárban az orosz Főügyészség már 3,2 milliárd rubel behajtását követelte a testület vezetőitől.
-
Az ukrán hadsereg által a fronton használt fegyverek több mint 40 százalékát Ukrajnában gyártották, jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerdán egy kijevi rendezvényen.
Az MTI szemléje szerint az államfő az ukrán védelmi ipar napja alkalmából tartott díjátadó ünnepségen szólalt fel. A beszédet később nyilvánosságra hozta Telegram-oldalán.
Ma kitüntetésekkel ismertem el a védelmi ipari komplexumunk dolgozóit. A fronton az országunk védelmére használt fegyverek több mint 40 százaléka Ukrajnában készült
– emelte ki beszédében Zelenszkij. Hangsúlyozta, hogy ez a tendencia változatlan. Szavai szerint Ukrajna egyre többet fog gyártani – önállóan és partnereivel közösen –, hogy képes legyen szavatolni önmaga biztonságát.
Ukrajnának mindig szüksége lesz saját gyártású erős fegyverekre, hogy államunk erős lehessen. Ukrajnának mindig szüksége lesz saját technológiai fölényre is, hogy Oroszország tudja: minden csapásra válaszolni fogunk
– fogalmazott az elnök.
-
Az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanácshoz (RNBO) tartozó Dezinformáció Elleni Küzdelem Központja (CPD) a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők mérgező anyaggal felszerelt Sahíd típusú csapásmérő drónokat is bevethetnek Ukrajna ellen, írja az MTI.
A közlemény szerint a központ az ukrán titkosszolgálatokkal és a katasztrófavédelemmel együttműködve megerősítette, hogy az egyik lelőtt drónban koncentrált harci mérgező anyagot, CS-gázt tartalmazó kapszulát találtak.
Mint kiemelték, ez az anyag erősen toxikus, és komoly irritáló hatással bír, hozzátéve, hogy az a korábban elterjedt információ, amely szerint a drónok burkolatát is mérgező anyaggal kezelnék, nem nyert megerősítést.
-
A keleti országrészben harcoló ukrán erők Horticja hadseregcsoportja a Telegramon arról írt, hogy a Szpartan elnevezésű ukrán dandár légi felderítői a Donyeck régióbeli Pokrovszknál azt észlelték, hogy az orosz erők sebesült katonáikat küldik az ukrán csapatok állásai felé, írja az MTI.
A légi felderítők újabb bizonyítékot rögzítettek arra, hogy az ellenség nem kíméli saját állományát. Ezúttal egy megszálló egymaga próbált rohamot indítani védőink állásai felé pokrovszki irányban, miközben egy botra támaszkodott, de magabiztosan haladt előre
– írta a hadseregcsoport, amely a drótakadályhoz közeledő sebesült férfiról a Szpartan dandár drónnal készített videófelvételét is közzétette.
Hozzátették, hogy ez nem elszigetelt eset, egyre gyakrabban kerülnek a Szpartan felderítőinek látóterébe sebesült orosz rohamosztagosok, akik botokkal, rögtönzött mankókkal sántikálnak az ukrán állások felé.
A Horticja szerint az oroszokat a saját parancsnokaiktól való félelem hajtja, valamint az a felismerés, hogy nincs értelme evakuálásra várni. Hozzátette, hogy egyedüli reményük az ukrán hadifogság, parancsnokaik ugyanis ultimátumot adnak: vagy mész harcolni, vagy saját társaid végeznek veled.
-
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szerdán a Telegramon bejelentette, hogy elhárítási részlege egyszerre vett őrizetbe kilenc ügynököt, akiket azzal vádolnak, hogy Oroszország megbízásából terrortámadásokra és szabotázsakciókra készültek, írja az MTI.
A közlemény szerint az őrizetbe vettek közül öten kiskorúak, 14-15 évesek.
Az ügynökök lakóövezetekben és a védelmi erők állomásozási helyeinek közelében terveztek robbantásokat. Ezenkívül a gyanúsítottaknak fel kellett volna robbantaniuk kulcsfontosságú hidakat és az ukrán vasúttársaságnak azokat a fővonalait, amelyek a fegyveres erők logisztikai utánpótlását biztosítják
– áll a közleményben.
Az SZBU azt írta, hogy munkatársai a terrortámadások első hullámának előkészítésekor tartóztatták le a teljes ügynöki hálózatot, és több mint 30 kilogramm robbanóanyagot foglaltak le. Az SZBU szerint az ügynökök olyan ukrajnai lakosok voltak, akiket az FSZB Telegram-csatornákon keresztül szervezett be, könnyű pénzkereset ígéretével.
-
A litván kormány szerdán megtiltotta az orosz, belarusz vagy kínai állampolgársággal is rendelkező litván állampolgároknak a jelentkezést a Jonas Zemaitis nevét viselő litván katonai akadémiára, közölte az MTI.
Az akadémia kérésére megváltoztatták az intézmény szabályzatát, amely mostantól tiltja a barátságtalan országok állampolgárainak felvételét. Jelen pillanatban ez Oroszországot, Belaruszt és Kínát érinti
– olvasható a közleményben.
A diákok kötelesek esetleges kettős állampolgárságukról tájékoztatni az intézmény vezetését, akik ezt nem teszik meg, azokat kizárás fenyeget, illetve meg kell téríteniük tanulmányaik költségét.
Szintén automatikusan kizárják azokat, akiknek második állampolgársága szerinti országa a jövőben felkerül a barátságtalan országok litván listájára.
-
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Georgij Tihij reagált a litván külügyminiszter figyelmeztetésére, amely szerint Oroszország újabb támadást indíthat a közelgő ortodox húsvét idején. Bár a litván jelzést feltételezésnek minősítette, hangsúlyozta, hogy az ukránoknak folyamatosan készen kell állniuk az orosz csapásokra.
A litván külügyminiszter nyilatkozatait feltételezésnek tekintjük, nem bejelentésként értékeljük. Ha Oroszország általában csapásokat mér Ukrajnára, akkor húsvétkor sem zárható ki semmi
– magyarázta a szóvivő az RBK Ukraine információi szerint.
Tihij kiemelte, hogy sajnos az orosz bombázások folyamatosak, és mindig készenlétben kell állni. „Arra kérjük Ukrajna polgárait, hogy reagáljanak a légiriadókra. Érthető, hogy több mint három év után mindenki megszokja a terror körülményeit, de a biztonsági szabályok betartása életeket menthet” – mondta.
Kestutis Budris litván külügyminiszter korábban figyelmeztetett, hogy a Kreml még durvább akciókra szánhatja el magát, és a virágvasárnapi szumi terrorista támadás csak a kezdete lehetett még szörnyűbb támadásoknak húsvét idején.
Mint ismert, április 13-án, virágvasárnap az orosz erők két ballisztikus rakétát lőttek ki Szumira, a városközpontot eltalálva, ahol sok ember tartózkodott.
-
Az Európai Unió fontolóra vette katonai tanácsadók Ukrajnába küldését az ukrán fegyveres erők kiképzésének támogatására – erősítette meg április 16-án Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője az Európai Igazság kérdésére egy brüsszeli sajtótájékoztatón.
Hipper tájékoztatása szerint a kérdést múlt hétfőn, április 14-én vitatták meg az EU Külügyi Tanácsának luxemburgi ülésén.
Valóban zajlanak ezek a megbeszélések, de a legfontosabb célunk Ukrajna támogatása és megerősítése. Folynak a tárgyalások a misszió adaptálásáról is, de jelenleg nem oszthatok meg további részleteket
– idézi a szóvivőt az Ukrajinszka Pravda.
Hipper nem válaszolt arra a kérdésre, hogy az uniós kiképzési misszió telepítését az orosz–ukrán háborúban létrejövő tűzszünet után tervezik-e végrehajtani, vagy már a folyamatban lévő harcok idején is lehetséges lenne.
Korábban Szijjártó Péter magyar külügyminiszter fedte fel az Európai Unió terveit „katonai tanácsadók” Ukrajnába küldéséről. Az Európai Igazság arról is beszámolt, hogy Nagy-Britannia fontolgatja csapatok ukrajnai telepítését, amelyek elsődleges célja az ukrán fegyveres erők kiképzése és helyreállítása lenne egy újabb orosz támadás elrettentése érdekében.
A Franciaország és Nagy-Britannia vezetésével létrejött „elszánt koalíció” korábban bejelentette, hogy egy ukrajnai misszió elindításán dolgozik a jövőbeli „tűzszünet” garantálására.
-
Ukrajna külügyminisztere, Andrij Szibiha meghívta az Európai Unió külügyminisztereit, hogy május 9-én látogassanak el Ukrajnába, ezzel is kifejezve szolidaritásukat az ukrán néppel – közölte Heorij Tihij, az ukrán külügyminisztérium szóvivője szerdai kijevi sajtótájékoztatóján.
Az Interfax információi szerint a szóvivő elmondta, hogy a meghívás hétfőn hangzott el, amikor Szibiha külügyminiszter online formában felszólalt az unió Külügyek Tanácsának ülésén. Az ukrán diplomácia bízik abban, hogy a látogatás létrejön, mivel ez fontos jelzés lenne arról, hogy a nemzetközi közösség és az európai partnerek Ukrajna mellett állnak, különösen annak fényében, hogy Moszkvában ugyanezen a napon tartják a „győzelem napi” ünnepségeket.
A miniszterek megkapták a meghívást. Tudomásunk szerint a visszajelzések pozitívak. Számítunk rá, hogy a látogatás megvalósul, ez nagyon fontos számunkra. Reméljük, hogy ez kiváló alkalom lesz arra, hogy megmutassuk egységünket az orosz agresszióval és terrorral szemben
– jelentette ki Tihij.
-
Ukrajna nem zárja ki annak lehetőségét, hogy Oroszország észak-koreai csapatokat vet be a Szumi és Harkiv régió elleni offenzívában – közölte Andrij Csernyak, az ukrán katonai hírszerzés szóvivője a japán NHK műsorszolgáltatónak adott nyilatkozatában.
A figyelmeztetés Olekszandr Szirszkij főparancsnok április 9-i kijelentését követi, miszerint „Moszkva tavaszi offenzívája tulajdonképpen már megkezdődött”.
Csernyak szerint több mint 11 ezer észak-koreai katonát telepítettek az oroszországi Kurszk régióba, amely Szumi és Harkiv régiókkal határos. Mintegy 5000 katona már elesett vagy megsebesült, de 6000 továbbra is a területen tartózkodik, és valószínűleg új támadásokban fogják bevetni őket – idézi a The Kyiv Independent a szóvivőt.
Az ukrán hírszerzés szerint az észak-koreai erők kis támadócsoportokban működnek, és önállóan haladnak előre, miután megkapták a célpontjaikat. Csernyak figyelmeztetett, hogy a csatatéri tapasztalatok visszajutnak Észak-Koreába, megerősítve az ország katonai képességeit.
Volodimir Zelenszkij elnök nemrég azt állította, hogy több száz kínai állampolgár is harcol az orosz erők soraiban. Peking tagadja közvetlen részvételét a háborúban.
-
Ügyvédje szerint visszatér az ukrán frontra Ivan Popov tábornok, akit egy átláthatatlan ügyben tartóztattak le 2024-ben az orosz hatóságok. Popovnak volt egy bűne: súlyos kritikával illette az orosz katonai vezetést, ami után egy évvel rács mögé küldték.
A CNN cikke szerint az egyesek által csak „legendás harci tábornoknak” hívott Popov a Sztorm–Z rohamosztag tagjaként tér vissza a frontra. Egy Washingtonban élő orosz katonai szakértő, Katyerina Sztyepanenko szerint a küldetés egy halálos ítélet, ugyanis az osztagot elítéltekből hozták létre, és főként öngyilkos küldetéseket teljesítenek.
Sztyepanenko úgy véli, Vlagyimir Putyin orosz elnök egyre több olyan tisztviselő és parancsnok felé nyújt kezet, akik korábban kegyvesztetté váltak, mivel az oroszoknak nagy szükségük van a fronton a tapasztalt emberekre. Bár az orosz elnök a megbocsátáshoz megköveteli, hogy az érintettek nyilvánosan vallják magukat bűnösnek, majd önként jelentkezzenek további szolgálatra.
Ivan Popov még 2023-ban, pár héttel a hírhedt Wagner-lázadás után kritizálta az orosz katonai vezetést az 58. hadsereg parancsnokaként. Popov akkor úgy fogalmazott, hogy „az ukránok nem tudták áttörni a vonalainkat a frontvonalon, de a főnökünk hátulról, alattomosan és aljas módon csapott le ránk”. A hadseregtől ugyan nem menesztették, de Szíriába helyezték át, majd letartóztatták nagy kárt okozó csalás ügyében, azonban a tábornok tagadta az ellene felhozott vádakat. Az ügyészség 6 év börtönbüntetést kért Popovra.
-
Finnország meghosszabbította az Oroszországgal közös határátkelőhelyeinek lezárásáról szóló határozatát, mivel továbbra is aggódik az Oroszországból érkező folyamatos, instrumentalizált migráció kockázata miatt, írja az Interfax.
A rendelkezésére álló információk alapján továbbra is fennáll annak a kockázata, hogy a migráció a múltban megfigyelt módon újraindul és bővül. Ha ez a jelenség folytatódik, az komoly veszélyt jelent Finnország nemzetbiztonságára és közrendjére
– áll a finn kormány honlapján.
A kormány emlékeztetett arra, hogy a Finnország és Oroszország közötti szárazföldi határon lévő átkelőhelyeket több kormányhatározat alapján 2023. december 15-től lezárták. A legutóbbi határozat 2024. április 15-én lépett hatályba. Nemzetközi védelem iránti kérelmeket Finnország külső határain lévő más határátkelőhelyeken lehet benyújtani, ezek továbbra is nyitva állnak a légi és tengeri forgalom előtt.
Január 8-án Petteri Orpo finn miniszterelnök azt mondta, hogy az Oroszországgal közös határ továbbra is zárva marad. Hozzátette, hogy „Oroszország árnyékflottája a legnagyobb probléma a Balti-tengeren”, és hogy az EU és a NATO jelenleg aktívan keresi az ellene való fellépés módjait.
Az instrumentalizált migráció az, amelyben az állami és nem állami szereplők a bevándorlókat eszközként használják – burkoltan vagy nyíltan – arra, hogy stratégiai vagy politikai nyomást gyakoroljanak a célállamra.
-
Tompos Márton, a Momentum elnöke pártja nevében közösségi oldalán adott hangot annak, hogy ők támogatják Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz.
Mint írja: „Miközben a két nagy párt egymást vádolja ukránpártisággal, addig a Momentum büszkén kiáll Ukrajna EU-csatlakozása mellett, mert ez a magyar érdek!”
A pártelnök legutóbb március 1-jén szólalt meg az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban. Akkor leszögezte: „Sosem szabad összekeverni az agresszort az áldozattal! Kiállunk Ukrajna mellett. 3 éve folyamatosan. És ezután is.”
-
300 milliárdról 100 milliárd dollárra csökkentette az Ukrajnának nyújtott támogatást az Egyesült Államok kormánya – írja a Bloomberg értesülései alapján az Unian.
A gazdasági lap szerint „a Trump-adminisztráció sürgeti Kijevet, hogy kössön megállapodást a jövőbeli ukrán beruházási projektekből származó bevételek megosztásáról, beleértve a bányászatot és az infrastruktúrát is”. Washington ezt remek kompenzációnak tekinti a Biden-kormány alatti katonai segélyekért cserébe – teszi hozzá a portál.
Az értesüléseket egyik ország kormánya sem kommentálta. Az ukrán fél hamarosan ismertetheti, mely projektek indulhatnak el a megállapodás értelmében.
-
Szerda reggel az orosz erők tüzérségi csapást mértek Herszonra, amelyben többen megsérültek, egy ember pedig meghalt – írja az Ukrajinszka Pravda.
A település katonai igazgatásának vezetője arról számolt be, hogy a támadás halálos áldozata az utcán vesztette életét. A sérülteket kórházba vitték.
-
Meghalt egy 23 éves férfi, így húszra emelkedett az április eleji Krivij Rih elleni orosz támadás halálos áldozatainak száma – számolt be az Ukrajinszka Pravda.
A dnyipropetrovszki katonai igazgatóság vezetője a közösségi oldalán jelentette be a hírt, amelyben őszinte részvétét fejezte ki a családnak.
-
Hét ukrán drónt semmisített meg az orosz légvédelem szerda reggel – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium beszámolója alapján a légi fegyvereket az Ivanovoi régióban lőtte le az ország légvédelme.
-
Április 15-én 111 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – adta hírül az Ukrinform.
Az orosz erők kedden 109 légitámadást mértek Ukrajna különböző területeire, összesen 177 irányított légibombát dobtak le. A csapások többségében a Szumi, a Donyecki és a Zaporizzsjai terület volt érintett.
-
Az ukrán fegyveres erők célzott támadást hajtottak végre az orosz 448. rakétadandár állandó telepítési pontja ellen az oroszországi Kurszki területen – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A művelet válaszlépés volt a virágvasárnap, április 13-án Szumit ért rakétatámadásra, amely 35 civil, köztük két gyermek életét oltotta ki. A támadásban további 119 ember megsebesült – ez az egyik legsúlyosabb, civil áldozatokat követelő csapás volt a város ellen az invázió kezdete óta.
A megtorló hadműveletet több ukrán egység – köztük a drónos alakulatok, a Különleges Műveleti Erők, az Ukrán Biztonsági Szolgálat és más katonai formációk – összehangoltan hajtották végre. A célpontként kijelölt bázison másodlagos lőszerrobbanásokat is észleltek.
Az ukrán hadvezetés megerősítette: a háború végéig folytatják az orosz fegyveres erők stratégiai létesítményei elleni célzott és szisztematikus hadműveleteket.
-
Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff különmegbízott a hét második felében Párizsba látogat, hogy Ukrajnáról és a transzatlanti koordinációról tárgyaljanak – írja a The Kyiv Independent.
Steve Witkoff Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztet, míg Marco Rubio különtalálkozót tart Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel. Ezt követően Rubio afrikai körútra indul.
A látogatás hátterében Steve Witkoff április 11-i szentpétervári találkozója áll, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyalt – értesülések szerint egy esetleges ukrajnai tűzszünet lehetősége is szóba került. Witkoff később úgy nyilatkozott: „Meggyőző megbeszélés volt.”
-
Az orosz csapatok már több mint 936 ezer katonát veszítettek el az Ukrajna elleni háború kezdete óta, az elmúlt nap veszteségei meghaladták az ezret – írja a The Kyiv Independent.
Az Ukrán Védelmi Erők beszámolója alapján az oroszok elveszített harckocsijainak száma átlépte a tízezret, a rakétavetőké az 1300-at, a repülőké és a helikoptereké a négyszázhoz közelít, a drónoké a 33 ezerhez érhet el hamarosan.
-
Egy kanadai tisztviselő megerősítette a CNN-nek, hogy az Egyesült Államok nem írja alá a G7-ek közös nyilatkozatát a Szumi elleni orosz támadás elítéléséről – számolt be róla az Unian ukrán hírügynökség.
Brian Hughes, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője kijelentette, hogy a Szumiban végrehajtott csapás egy intő jel arra vonatkozóan, hogy Donald Trump amerikai elnök egy kritikus időszakban próbál meg lépéseket tenni a béke felé.
-
Mark Rutte NATO-főtitkár kijelentette, Ukrajna testületbéli tagsága továbbra is napirenden van, de nem lesz része az Oroszországgal kötött esetleges békemegállapodásnak – írja az Ukrajinszka Pravda.
A tisztviselő úgy véli, a tavalyi washingtoni csúcstalálkozó döntése érvényben marad, így Ukrajnát fel kell venni a NATO-ba. A szervezet vezetője hozzátette, hogy a cél a tartós béke biztosítása.
-
Szerda hajnalban az orosz csapatok drónokkal támadták Odessza városát, a csapásban hárman sérültek meg – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.
Oleh Kiper, az Odesszai Regionális Katonai Igazgatóság vezetője arról számolt be, hogy a légi támadás következtében több lakóépületben keletkezett tűz. A város polgármestere hozzátette, hogy raktárak is megrongálódtak.
-
Az Ukrán Legfelsőbb Tanács nemzetbiztonsági és hírszerzési bizottsága április 16-án tárgyal a Szumi ellen indított virágvasárnapi támadás miatt, amely 35 halálos áldozatot követelt – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Fedor Veniszlavszkij parlamenti képviselő arról számolt be, hogy a bizottság megvizsgálja, valóban gyülekeztek-e a katonák előző nap egy kitüntetésre.
Az orosz propagandacsatornák már ezt az információt terjesztik, és azzal igazolják a terrorista csapást, hogy valóban volt ott egy díjátadó ünnepség. Nekem nincs információm arról, hogy volt-e vagy nem. De a közvetett tényekből ítélve valamilyen találkozót terveztek oda
– hangsúlyozta Fedor Veniszlavszkij.
Felvetődött a szándékos kiszivárogtatás gyanúja azzal kapcsolatban, hogy mennyi katona tartózkodott épp a városban. Ezzel kapcsolatban a képviselő úgy fogalmazott: „Ha valóban volt valamilyen katonai találkozó, és rakétacsapást mértek arra a helyszínre, akkor Oroszország minden bizonnyal megkapta valahonnan ezt az információt. Honnan? Nyilvánvalóan az ukrán nép, az ukrán állam ellenségei közül szolgáltatta ki az információt valaki az orosz félnek.”
-
Kedden 58 harci összecsapásra került sor az ukrán és az orosz hadsereg között a frontvonal mentén, s öt irányban továbbra is folynak a harcok – számolt be az Ukrinform.
Az Ukrán Védelmi Erők visszatartják az orosz megszállókat, és minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák az ellenség gyorsabb előrenyomulását ukrán területekre. Mostanáig 58 harci összecsapásra került sor
– áll az Ukrán Fegyveres Erők közösségi oldalán megosztott bejegyzésben.
A közleményből kiderül, hogy tüzérségi és aknavetőtűz érte a Szumi területen található Bila Bereza, Turija, Petrushivka és Prokhodij településeket. Az irányított bombatámadások célpontjai Naumivka, Osoivka, Petrushivka és Mala Ribicja voltak, szintén a Szumi régióban.
-
Magyarország területére kedden az ukrán–magyar határszakaszon 4680 fő lépett be. A beléptetettek közül a rendőrség 60 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
-
Caroline Levitt, a Fehér Ház sajtótitkára kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnök szerint Oroszország véget akar vetni a háborúnak – írja az Unian hírügynökség.
Oroszország kész arra, hogy véget vessen ennek a konfliktusnak, ami elérhető egy Egyesült Államokkal kialakított gazdasági partnerséggel, de előbb a tűzszünetet kell elérnünk. Az elnök és Steve Witkoff megbízott ezt az üzenetet közvetítette az oroszoknak
– fogalmazott a sajtótitkár.
Caroline Levitt arról is beszélt, hogy az ukrán államfő meghívta Ukrajnába az amerikai elnököt, akinek mindezt úgy kommentálta: „Nem tudok mit mondani, erről nem beszéltem az elnökkel.”
Donald Trump 2025. április 10-énFotó: Anna Moneymaker / Getty Images Hungary