Kína visszaütött a kereskedelmi háborúban, az amerikai hadsereg is térdre kényszerülhet

További Külföld cikkek
-
Merre tovább, Románia?
- Beutazási tilalmat rendel el Milorad Dodik ellen Lengyelország
- Az EU-ban ma döntenek arról, hogy a jövőben „levágják-e” a korrupt tisztviselők kezét
- Újabb offenzívát indíthat Putyin, ezeket a területeket akarják elfoglalni az oroszok
- Donald Trumpnak sürgősen segítség kell, és ezt csak a finnek tudják megadni neki
A periódusos rendszer alján találhatók az olyan ritkaföldfémek, mint a diszprózium vagy a praseodímium, melyek kulcsfontosságú szerepet töltenek be korunk technológiájában. Bár csak kis mennyiségben termelik ki és használják fel őket, jelenlétük mégis létfontosságú azon meghatározó termékekhez, mint az akkumulátorok, megújuló energiaforrások, fegyverek vagy orvosi eszközök. Ami még fontosabb, hogy mindegyiküket főként Kína szállítja a világpiacra.
A ritkaföldfémek nemcsak a globális gazdaságban, hanem a most induló kereskedelmi háborúkban is kulcsszerepet játszanak. Április elején Kína, Donald Trump vámintézkedéseire válaszul, elkezdte korlátozni hét ritkaföldfém exportját az Egyesült Államokba. Bár ez a lépés nem jelent teljes embargót, mégis komoly hatással lehet a piacra, és előrevetíti, hogy a fémek exportját szabályozó intézkedések szigorodhatnak. De mi történik, ha az Egyesült Államok egy teljes ritkaföldfém-embargóval szembesül?
Az Egyesült Államok legfontosabb sebezhetősége
A nehéz ritkaföldfémekre való összpontosítás különösen fontos, tekintettel az Egyesült Államok ellátási láncának sebezhetőségére. A legfrissebb korlátozások hét elemet érintenek: a szamáriumot, a gadolíniumot, a terbiumot, a diszpróziumot, a lutéciumot, a szkandiumot és az ittriumot.
Az Egyesült Államok ezen fémek tekintetében különösen kiszolgáltatott, mivel Kína dominanciája a globális piacokon gyakorlatilag kikerülhetetlen.
2023-ban a világon Kína adta a nehéz ritkaföldfémek feldolgozásának 99 százalékát.
Ezenkívül csupán egyetlen vietnámi finomítóból származik még minimális termelés. Azonban ez a létesítmény tavaly egy adóvita miatt leállt, így Kína gyakorlatilag monopóliumot szerzett ezen fémek globális ellátásában.
Fontos megjegyezni, hogy Kína nem vezetett be korlátozásokat a könnyebb ritkaföldfémekre, azok feldolgozását ugyanis több különböző ország végzi. Azonban a nehéz ritkaföldfémek esetében, amelyek nélkülözhetetlenek a csúcstechnológiai iparágak számára, a Kínától való függőség komoly gazdasági és geopolitikai kockázatokat rejt. Az Egyesült Államok és más ipari hatalmak számára a Kínától való függőség csökkentése és az alternatív ellátási források biztosítása sürgető feladattá vált – közölte tanulmányában a Center for Strategic and International Studies.
Ezek az elemek azért is stratégiai fontosságúak, mert elengedhetetlenek a legfontosabb modern fegyverrendszerek előállításához. Az ittriumot például radarrendszerekben, lézerekben és sugárhajtóművek bevonataihoz használják. A diszprózium tartja stabilan a mágneseket extrém hő hatására, ami elengedhetetlen a motorokban és rakétákban. Ezek nélkül az új generációs amerikai vadászrepülőgépek terveiből (NGAD) – amelyeket Trump az F–22 Raptor utódjaként emleget – semmi sem lehet.
Mindazonáltal említhetjük az F–35 vadászrepülőgépeket, a Virginia- és Columbia-osztályú tengeralattjárókat, a Tomahawk robotrepülőgépeket, a radarrendszereket, a Predator pilóta nélküli légi járműveket és a Joint Direct Attack Munition intelligens bombákat. Az F–35-ös vadászrepülőgépbe például több mint 400 kilogrammnyi ritkaföldfém van beépítve. Egy Arleigh Burke-osztályú DDG–51 rombolónál már körülbelül 2,3 tonnáról beszélünk, míg egy Virginia-osztályú tengeralattjárónál körülbelül 4,1 tonnáról.
Azonban ez a mérkőzés nemcsak a geopolitikáról szól, hanem az egekbe szökő árakról is. A lőszerekhez és égésgátlókhoz nélkülözhetetlen antimon ára 2024 óta megnégyszereződött a kínai exportellenőrzés miatt. A sugárhajtóművekben és orvosi implantátumokban használt hafnium és rénium ára szintén megugrott a hirtelen kínai felvásárlások és a globális ellátási problémák miatt
– közölte az Economic Times.
Kína mindent lát
Kínának ráadásul hatékony eszközei vannak az embargó fenntartására. Kormánya képes nyomon követni az otthon bányászott és feldolgozott ritkaföldfémek minden egyes tonnáját, és nyomon követni, hogy az hová kerül – mondta el Ryan Castilloux, az Adamas Intelligence kutatócég munkatársa a The Economistnak. A kormány a világ vállalatainak keresletét is nyomon követi, lehetővé téve a tisztviselők számára, hogy kiszúrják azokat, akik többet importálnak azért, hogy aztán ezt továbbadják Amerikának.
Tekintettel arra, hogy fennáll a kockázata annak, hogy őket is elzárják ezen javaktól, a harmadik országok nem biztos, hogy rohannak segíteni az Egyesült Államoknak.
Néhány japán vállalat több mint egyéves készletet tart raktáron ritkaföldfémekből, mivel 2010-ben Kína egy területi vita során héthetes embargót rendelt el a ritkaföldfémek Japánba irányuló exportjára. Sok amerikai vállalat azonban nem, vagy csak kisebb készletet tart, mert nem akarja, hogy a raktárkészletekben álljon a pénze – emelte ki a The New York Times.
A ritkaföldfém-mágnesek az Egyesült Államokba és máshová irányuló kínai exportnak csak elenyésző részét teszik ki. A szállítások leállítása tehát minimális gazdasági problémát okoz Kínában, miközben az Egyesült Államokban és a nyugati világban nagy hatással járhat.
Óriási drágulás
Neha Mukherjee, a Benchmark Minerals kutatócég munkatársa szerint a diszprózium ára a jelenlegi 230 dollárról 300 dollárra emelkedhet kilogrammonként. A vállalatoknak van némi készletük, de az valószínűleg hónapokon belül elfogyna. A hiány a polgári ipart érintené először. A tengeri szélturbinák versenyképtelenné válhatnak, vagy nem lesznek elérhetők. Az elektromos autók gyártásnál kisebb motorokra állnának át. Gracelin Baskaran, a CISI agytröszt munkatársa szerint azonban hamarosan a védelmi ipar is érintetté válna.
Egy kínai tilalom tehát keményen érintené Amerikát. Az árak gyorsan emelkednének, mivel
a vevők elkezdenének készletezni.
Az Egyesült Államok gyorsan keresné az alternatív megoldásokat. Ma az országnak csak egy ritkaföldfém-bányája van, Kaliforniában. Több helyen is kutatnak, és új részesedéseket kívánnak szerezni Brazíliában és Dél-Afrikában. A koreai háború idején elfogadott 1950-es védelmi termelési törvényt (Defence Production Act of 1950) felhasználva finanszírozzák az első nagy, Kínán kívüli, nehéz ritkaföldfémeket feldolgozó létesítményt Texasban. Ugyanakkor Amerikában, más országokhoz hasonlóan, nincs meg a szakértelem ahhoz, hogy a ritkaföldfémekből nagy teljesítményű mágneseket készítsenek – amelyek exportját Kína szintén korlátozta. Elemzők úgy számolnak, hogy három-öt évbe telne kiépíteni egy olyan termelési láncot, amely megkerüli Kínát.
(Borítókép: Egy munkás dolgozik egy ritkaföldfémbánya telephelyén, Jiangxi tartományban 2010. október 9-én. Fotó: Jie Zhao / Getty Images)