Közelebb került a magyar nyelvű szakképzés lehetősége Ukrajnában

Első olvasatban elfogadott az ukrán parlament egy törvényjavaslatot, amely hivatalosan is lehetővé tenné többek között a magyar nyelvű oktatást is a szakképzési intézményekben – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.

Mint írják, a törvényhozás célja ezzel rendezni a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogait ezen a területén. Továbbra is az ukrán nyelv maradna az oktatás alapnyelve, de a szakképzésben, egyes feltételek megléte esetén, az Európai Unió hivatalos nyelvei is használhatóvá válnának, így a magyar is.

Mint arról korábban beszámoltunk, Ukrajna korábban már kijelentette, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás érdekében kész megváltoztatni az iskolai nyelvhasználatra vonatkozó szabályokat.

A javaslat értelmében azokban a tanulócsoportokban, ahol ilyen nemzetiségi hátterű diákok is tanulnak, az ukrán mellett az ő nyelvüket is párhuzamosan lehetne használni. Ha a csoportból legalább nyolc diák kéri, akkor az államnyelv mellett az oktatás történhet részben az övékén.

A magánszakképző iskolák önállóan dönthetnek, hogy az ukrán vagy valamely uniós tagállam nyelvén végzik az oktatást, szintén azzal a feltétellel, hogy az államnyelvet is tanítják.

A portál hozzáteszi, hogy ez a kulturális identitás megőrzése szempontjából egy jelentős pozitívum a kárpátaljai magyar közösség számára. Megjegyzik, hogy a javaslat első olvasatban történő elfogadása még csak az első lépés, a hatálybalépésig még további törvényalkotási viták és feltehetőleg módosítások vannak hátra.

Az Ukrán Magyar Demokrata Szövetség Facebook-posztban közölte, hogy a javaslatot első olvasatban 264 igen, 22 nem és 35 tartózkodás mellett fogadta el a törvényhozás.

Nyolc éve indult történet

Mint ismert, az ukrán törvényhozás 2017 szeptemberében fogadta el azt az oktatási törvényt, amely alapján ötödik osztálytól kezdve a tantárgyak többségénél fokozatosan kötelező áttérni az ukrán nyelvre. Az állami fenntartású felsőoktatási intézményekben pedig az ukrán lett az oktatás nyelve.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ekkor élesen bírálta a jogszabályt, úgy fogalmazott, Ukrajna a lépéssel „hátba szúrta Magyarországot”.

Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét, az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrása

– mondta a tárcavezető.

Innentől kezdve Magyarország diplomáciai nyomásgyakorlásként blokkolni kezdte Ukrajna és a NATO-bizottság nagykövetinél magasabb szintű tanácskozásait.

2017 decemberében az Európai Tanács Velencei Bizottsága több ajánlást is megfogalmazott Kijevnek, amelyekkel kiegyensúlyozhatja az oktatási törvényt, megfelelve minden kisebbségvédelmi szabálynak. Ezek között szerepelt a törvény életbe léptetésének kitolása 2023-ra, amit Kijev már a nyáron elfogadott. Ukrajna azonban még tovább ment, és 2019-ben elfogadott egy nyelvtörvényt, amely a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát.

Végül az uniós csatlakozási szándék miatt engedtek, és 2020-ban beépítették a törvénybe a Velencei Bizottság korábbi javaslatait, ugyanakkor Magyarország további két ajánlását elutasította. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter ennek kapcsán kijelentette, hogy nem fognak újabb változtatásokat végrehajtani Magyarország kedvéért a sokat vitatott törvényen.

Az új nemzetiségi törvény

2021-ben új, őshonos népekről szóló törvény lépett életbe Ukrajnában, ami kimondja, hogy az ország „őslakos népe egy őshonos etnikai közösség, amely Ukrajna területén alakult ki, eredeti nyelv és kultúra hordozója, hagyományos társadalmi, kulturális vagy képviseleti szervekkel rendelkezik, önmagát Ukrajna őslakos népeként azonosítja”. A jogszabály célja volt meghatározni az ország őslakos népeinek jogi státuszát, biztosítani nekik, hogy teljes mértékben rendelkezzenek minden olyan emberi joggal, amelyet nemzetközi normák határoznak meg, valamint az ország alkotmánya és törvényei előírnak. 

Kijev ezt azzal indokolta, hogy minden más kisebbség rendelkezik anyaországgal, így nyelvük, kultúrájuk, nem szorul fokozott védelemre. Ezt a törvényt Vlagyimir Putyin is több ízben támadta.

2022 utolsó napjaiban végül elfogadtak egy új nemzetiségi törvényt, ami az egyik feltétele volt annak, hogy Ukrajna elkezdhesse a tárgyalásokat az Európai Unióhoz való csatlakozásról. A törvény ötödik cikkelye garantálta Ukrajna állampolgárainak az alkotmányban meghatározott társadalmi, gazdasági, kulturális és nyelvi jogokat, illetve szabadságjogokat.

Diplomáciai törekvések

2024 januárjában Szijjártó Péter Ungvárra utazott, ahol találkozott ukrán kollégájával, Dmitro Kulebával, hogy előmozdítsák a két ország közötti fagyos viszony rendezését. A megbeszélést követően a magyar tárcavezető elmondta, történtek biztató lépések a bizalmi légkör helyreállítása felé Magyarország és Ukrajna között, azonban hosszú még az út odáig, és sok munkára lesz szükség. Hozzátette, továbbra is elvárás marad a kárpátaljai magyarok jogainak visszaállítása, ami alatt többek között a magyar nyelven tett érettségi lehetőségét és a magyar nyelv korlátozásmentes használatát érti.

Dmitro Kuleba ekkor elmondta, hogy közös érdeknek tekinti a jószomszédi viszony helyreállítását, hozzátéve, hogy nincs olyan kérdés, amit ne lehetne megoldani kétoldalú párbeszéddel. Kijelentette, hogy számukra ezek közül a legfontosabb az Európai Unióhoz való csatlakozásuk támogatása.

Elmondta, abból indulnak ki, hogy az uniós tagság felé vezető utat megnyitja egy új oktatási törvény, amely visszaállítja a 2017 előtti állapotokat. Hozzátette, hogy a részleteket ki kell még dolgozni, de 

A munkacsoport feladata volt megvitatni azt a 11 pontos javaslatot is, amellyel Szijjártó Péter Ungvárra érkezett, és amelyben összegezte azokat azokat a lépéseket, amelyeket szükségesnek tart a két ország viszonyának javítása érdekében.

A tárgyalások végül mégsem vezettek eredményre. Márciusban a magyar külügy már levelet küldött a többi uniós tagállamnak, amelyben kifejtették, hogy továbbra sem teljesültek azok a követelések, amelyeket az ukrajnai magyar kisebbség helyzetével összefüggésben fogalmaztak meg. Hangsúlyozták, ezek közül számukra a magyar nyelv szabad használatát garantáló jogok a legfontosabbak. Júniusban végül minden magyar javaslat bekerült az Ukrajna uniós csatlakozását előkészítő keretdokumentumba.