Kedves olvasóink!

Ezzel a poszttal véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Tömeges lázadás és katonai zendülés Oroszországban: elszabadult a pokol a krasznodari katonai bázison
• Videón, ahogyan fiatalok ütnek egy földön fekvő katonát Kijevben
• Újabb orosz veszteségről számolt be az ukrán vezérkar
• Hétfőig fegyverszünetet hirdetett Vlagyimir Putyin Ukrajnában
• Volodimir Zelenszkij: A jelenleg is zajló orosz dróntámadás mutatja igazán Putyin hozzáállását a húsvéthoz

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

Jan Lipavsky cseh külügyminiszter arra szólítja fel az embereket, hogy ne dőljenek be „az ő [Putyin] propagandájának” – írja a Sky News.

„A légiriadó szirénázása Ukrajnában néhány perccel az úgynevezett húsvéti tűzszünet bejelentése után mutatja, hogy Putyin mennyire komolyan gondolja” – írja a miniszter közösségi oldalán.

„Ukrajna már egy hónapja elfogadta a tűzszünetet” – tette hozzá, utalva az Egyesült Államok 30 napos kezdeti tűzszünetre vonatkozó javaslatára.

„Putyin folyamatosan szabotál minden lépést a béke felé” – zárta bejegyzését.

Egy kijevi képviselő szerint ahogy Vlagyimir Putyin bejelentette a húsvéti tűzszünetet, az ukrán fővárosban megszólaltak a légvédelmi szirénák. 

„Drónok hatoltak be Kijevbe” – magyarázza Lisa Jaszko képviselő, aki hozzátette, hogy csaknem egy órán keresztül tartott a dróntámadás. „Ez nem tűnik tűzszünetnek” – mondja.

Az egynapos tűzszünet, még ha meg is történik, olyan, mint egy vicc

– nyilatkozta a BBC-nek.

Jaszko szerint a meglepetésszerű bejelentés az orosz elnök manővere lehet az Egyesült Államok megnyugtatására.

„Valódi tűzszünetre van szükségünk, Putyin által teljesített valódi feltételekkel” – teszi hozzá.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter reagált az orosz elnök által bejelentett húsvéti ideiglenes fegyverszünetre.

A miniszter nem mondott egyértelmű igent vagy nemet a javaslatra, de kiemelte, hogy Putyin szavaiban „nem lehet megbízni”, és hogy „Oroszország bármikor beleegyezhetne a 30 napos teljes és feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó javaslatba”.

Szibiha leírja, hogy még márciusban Ukrajna beleegyezett az Egyesült Államok 30 napos teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatába, de azt állítja, hogy Oroszország ehelyett „fokozta az Ukrajnával szembeni terrort”.

„Putyin most arról nyilatkozott, hogy állítólag kész a tűzszünetre. 30 óra helyett 30 napot. Sajnos már régóta tapasztaljuk, hogy nyilatkozatai nem felelnek meg a tetteinek” – mondja Szibiha.

„Azt akarjuk, hogy az orosz erők valóban minden irányban szüntessék be a harcokat. Emellett arra kérjük valamennyi partnerünket és a nemzetközi közösséget, hogy legyenek éberek”.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton közölte, hogy újabb 277 katona tért haza orosz fogságból – írja az Interfax.

„Az Ukrán Fegyveres Erők, az Ukrán Nemzeti Gárda, az Állami Különleges Közlekedési Szolgálat és a határőrség katonái. Ők védték Mariupolt és más területeket Donyeck, Herszon, Zaporizzsja és Luhanszk régiókban. Köszönöm mindenkinek, aki lehetővé tette népünk visszatérését. Különösen hálás vagyok az Egyesült Arab Emírségeknek a közvetítésükért” – írta az ukrán elnök a Telegrammon

A teljes körű háború kezdete óta összesen 4552 embert – katonákat és civileket – hoztak haza orosz fogságból. „Mindenkire emlékezünk, aki fogságban van. Keresünk mindenkit, aki ott lehet. Mindenkit vissza kell hoznunk” – tette hozzá Zelenszkij.

Ukrajna védelmi minisztériuma cáfolta azokat a híreket, amelyek szerint Kijev 90 százalékban egyetért Donald Trump Párizsban bemutatott béketervével.

Korábban beszámoltunk róla, hogy egy magas rangú Trump-kormányzati tisztviselőre hivatkozó jelentés szerint Ukrajna védelmi minisztere azt mondta amerikai tisztviselőknek, hogy Kijev egyetért a Marco Rubio amerikai külügyminiszter által Franciaországban bemutatott tervvel.

A Sky Newsnak adott nyilatkozatában azonban az ukrán védelmi minisztérium azt mondta, hogy „nem hoz politikai döntéseket”, és ezért nem tudott volna „százalékos értékelést” tenni.

Több elvi álláspontunk is van: támogattuk az Egyesült Államok március 11-i, teljes tűzszünetre vonatkozó javaslatát, míg Oroszország nem támogatta az amerikai tűzszüneti javaslatot, és továbbra is naponta csapásokat mér ukrán városokra és infrastruktúrára. Ilyen körülmények között nem világos, hogy bárki hogyan vitathatja meg vagy mérheti százalékokban bármilyen párbeszéd előrehaladását

– nyilatkozták. 

A legfontosabbnak azt a kérdést tartják, hogy miként lehetne biztosítani a tűzszüneti javaslat működőképességét. Továbbra is konstruktív párbeszédet folytatnak az amerikai partnereikkel, és teljes mértékben elkötelezettek a háború befejezése mellett.

Visszafoglalták Sevcsenko települését a Donyecki Népköztársaság területén az orosz csapatok – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója alapján az ukrán erők több mint 365 katonát, több harci járművet és drónokat veszítettek el a műveletben.

Ukrajna felpörgetné a kulcsfontosságú fegyverek gyártását az Egyesült Államok támogatásának lehetséges csökkentése miatt – írja a The Washington Post alapján az Unian.

Egy tisztviselő szerint Európa fegyverkészletei kimerülőben vannak, emiatt a jövőben pénzzel támogathatják Kijevet. Ukrajna a harci eszközök tesztelésének központjává válhat – tette hozzá a diplomata.

Nagypénteken 162 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – írta meg az Ukrinform.

A leghevesebb harcok a pokrovszki területen voltak, ahol 54 támadást vertek vissza az ukránok. Ezt leszámítva a szumi, a donyecki, a zaporizzsjai és a herszoni régió szenvedte el a legtöbb csatát.

Meghalt egy 16 éves fiú az április 17-i herszoni támadás következtében – írja az Ukrajinszka Pravda.

A fitala a kórházban halt bele a sérüléseibe. Az orosz csapatok lakónegyedekre mértek csapást, melynek következtében többen megsérültek.

Két év nyolc hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélte a szentpétervári bíróság azt az aktivistát, aki állítólag „lejáratta” az orosz hadsereget, többek között azzal, hogy egy ukrán versből vett idézetet ragasztott egy emlékműre – írja a The Kyiv Independent. 

Darja Kozirjevát 2024. február 24-én tartóztatták le, miután egy orosz emberi jogi csoport szerint Tarasz Sevcsenko  Az én testamentumom című művének egy versszakát ragasztotta fel a szentpétervári szobrára. A részlet a következő volt: Ó, temessetek el, majd keljetek fel / És törjétek el nehéz láncaitokat / És locsoljátok meg a zsarnokok vérével / A szabadságot, amit kivívtatok”.

Tavaly augusztusban egy második eljárást is indítottak ellene, miután „szörnyűségesnek” és „bűnözőnek” nevezte Oroszország Ukrajna ellen indított háborúját. 

A nemzeti zászló még mindig Kijev felett lobog, és mindig lobogni fog. Továbbra is arról álmodom, hogy Ukrajna visszaszerzi területének minden centiméterét: Donbászt, a Krímet, az egészet. S hiszem, hogy egy nap ez meg is fog történni. A történelem ítélkezni fog, és igazságosan. De Ukrajna már győzött. Győzött. Ennyi az egész.

– nyilatkozta a bíróságon Darja Kozirjeva.

Darja Kozirjeva, akit azzal vádolnak, hogy az orosz fegyveres erők többszörösen lejáratták az orosz-ukrán katonai konfliktus során, beszédet mond egy bírósági tárgyaláson Szentpéterváron 2025. április 18-án

Fotó: Anastasia Barashkova / Reuters

Az aktivistát 2022 decemberében vették őrizetbe először, amikor középiskolásként azt írta egy városi installációra: „ Gyilkosok, felrobbantottátok. Júdások”, amely a „megszállt Mariupol tiszteletére” készült. 

A felsőoktatási intézmények 75-80 ezer másodéves hallgatója vesz részt katonai alapképzésben. Az RBC Ukrajina beszámolója szerint a program elsősorban a férfi hallgatók számára kötelező, a nők számára önkéntes alapon történik a részvétel.

170 oktatási programot dolgoztunk ki, amelyeket a hatályos jogszabályoknak megfelelően a vezérkar jóváhagyására benyújtottuk 

– közölte Okszen Liszovij oktatási miniszter hozzátéve, hogy a program megvalósításához nem áll rendelkezésükre többletforrás, azt a minisztérium tartalékából finanszírozzák.

Csak 2025-ben ennek a programnak a megvalósításához 130 millió hrivnya szükséges

– tette hozzá a miniszter és reményét fejezte ki, hogy az állami költségvetés felülvizsgálatakor az oktatási minisztérium további támogatást kap a programhoz.

Az Egyesült Államok és Kijev más szövetségesei a jövő heti londoni találkozón kívánják jóváhagyni a teljes ukrajnai tűzszünet tervét – szemlézte a TASZSZ orosz hírügynökség a New York Post információit.  

A tisztségviselő szerint annak érdekében, hogy Oroszországot bevonják az említett javaslatról szóló tárgyalásokra, Washington felajánlhatja Moszkvának az oroszellenes szankciók enyhítését, és esetleg a Nyugaton befagyasztott orosz vagyon feloldását.

Korábban a Bloomberg számolt be arról, hogy az amerikai hatóságok készek elismerni a Krímet orosz területként a Moszkva és Kijev közötti békemegállapodás részeként. Az ügynökség szerint egy ilyen lépés azt mutatja, hogy Donald Trump amerikai elnök tűzszünetet és az ukrajnai konfliktus rendezését kívánja elérni. A végső döntés még nem született meg.

A hírügynökség hangsúlyozta azt is, hogy Washington csütörtökön ukrán rendezési javaslatokat nyújtott be párizsi szövetségeseinek. Ezek közé tartozik az Oroszország elleni szankciók enyhítése és Kijev NATO-tagságának megvitatásának megtagadása. Ezen túlmenően az amerikai tervezet arra utal, hogy minden Oroszország által felszabadított terület orosz ellenőrzés alatt marad. E tervek megvitatása a jövő héten folytatódik Londonban.

Marco Rubio, amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy sem az ukrán, sem az orosz fél nem rendelkezik a háború gyors befejezéséhez szüksgées stratégiai képeségekkel – írja azUkrajinszka Pravda. Hozzátette, az Egyesült Államok nem vehet részt a végtelenségekig a tárgyalásokon, ha nem történik előrelépés.

A külügyminiszter szerint holtpontra jutott a háború és egyik fél sem rendelkezik elegendő stratégiai erőforrással egy gyors győzelemhez. Kiemelte, hogy a békekezdeményezések késleltetése csak tovább mélyítené a humanitárius válságot,mivel mindkét oldalt folyamatosan nő az áldozatokk száma. 

Egyet mondhatok:  Ennek a háborúnak nincs katonai megoldása. Tényleg nincs.  Egyik félnek sincs meg a stratégiai képessége arra, hogy gyorsan véget vessen ennek a háborúnak. Tehát arról beszélünk, hogy a következő egy év során több százezer ember halálát kell elkerülnünk.

– fogalmazott Marco Rubio.

Dmitrij Medvegyev szerint Oroszország rövid idő alatt lezárhatná az ukrajnai háborút, ha az Egyesült Államok és az Európai Unió kivonulna a konfliktusból. Az orosz politikus Donald Trump amerikai elnök pénteki kijelentéseire reagált, aki azt mondta, hogy amennyiben Oroszország vagy Ukrajna megnehezítené a béketárgyalásokat, úgy az USA kimaradna azokból.

Cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.

Donald Trump a gyors ukrajnai béke érdekében kész lehet történelmi lépésre – akár a Krím félsziget orosz fennhatóságának elismerésére is. Az amerikai elnök egy olyan kompromisszumot fontolgat, amely alapjaiban írná át a Nyugat eddigi álláspontját, és új dimenziót adhat az orosz–ukrán háború rendezésének.

A Kreml az utóbbi években elzárkózott a valódi béketárgyalásoktól, míg Ukrajna – az orosz agresszió áldozataként – többször is jelezte tárgyalási készségét. Donald Trump stratégiája arra épülhet, hogy drasztikus lépéssel mozdítaná ki a konfliktust a holtpontról, ám az ukrán területi integritás rovására.

Cikkünket teljes egészében az alábbi linken olvashatja el.

Donald Trump amerikai elnök vonakodik attól, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának – írja az Unian ukrán hírügynökség. Azonban egy képviselő azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok az ukrán féllel Párizsban tartott találkozóján kidolgozott egy koncepicót arra, hogyan lehetne felügyelni a tűzszünetet a frontvonalon, ha végre sikerül megállapodni.

Andrij Jermak, az ukrán Elnöki Hivatal vezetője kijelentette, hogy a tárgyalások „nagyon tartalmasak” voltak. Hangsúlyozta, hogy Kijev egyértelmű garanciákat vár a nemzetközi partnerektől, mint az, hogy megakadályozzák az Orosz Föderáció „agresszióját”. 

Oroszország azt akarja, hogy nyissák meg az amerikai légteret az orosz légitársaságok előtt az Ukrajnával kötött tűzszüneti megállapodás részeként – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az Európai Unió azonban nem hajlandó feloldani az Oroszország ellen kivetett légügyi szankciókat, és az európai szerepvállalás nélkül nehéz lesz az orosz légitársaságoknak az Egyesült Államokba repülniük. 

Először is, Oroszországot kemény uniós szankciók sújtják, amelyek közé tartozik, hogy az orosz légitársaságok nem repülhetnek át az Európai Unió légterén

– fogalmazott az Európai Bizottság egy képviselője, névtelenséget kérve.

A szankciókkal kapcsolatos politikai döntések mellett arra is rámutatott a képviselő, hogy „komoly biztonsági kérdéseket” is meg kell válaszolni, mielőtt megnyitnák a légteret az orosz repülőgépek előtt. Elmondása szerint nem tudni, hogy: „az orosz légitársaságok és légiforgalmi szolgálatok megfelelő karbantartása megtörtént-e az elmúlt három évben, ami komoly kétségeket vet fel Oroszország légi alkalmasságával kapcsolatban”.

A lap arról is beszámolt, hogy Moszkva arra kérte Washingtont, hogy engedélyezze repülőgépek vásárlását az amerikai Boeing gyártótól, s azokat a háború kezdete óta befagyasztott orosz állami vagyonból fizesse ki. 

A Fehér Házban és a Kongresszusban gyakorlatilag nem folynak komoly viták Ukrajna további támogatásáról, annak ellenére, hogy lejárt a Joe Biden elnöksége idején jóváhagyott korábbi segélycsomag – közölte a The New York Times híre alapján az Ukrajinszka Pravda.

A kiadvány továbbá megjegyzi, hogy amikor a Fehér Ház az Ukrajnához fűződő kapcsolatait említi, akkor általában inkább arról beszél, hogy mit kíván, nem pedig arról, hogy mit tervez adni.

Az ukrajnai helyzetről beszélt telefonon a brit miniszterelnök Keir Starmer, az Egyesült Királyság miniszterelnöke és Donald Trump, amerikai elnök – írja a Sky News.

A két vezető többek között a szabad és nyitott kereskedelemről és a nemzeti érdekek védelmének fontosságáról is tárgyalt.

„A vezetők megvitatták továbbá az ukrajnai helyzetet, Iránt és a jemeni hutik elleni közelmúltbeli fellépést. Megállapodtak abban, hogy kapcsolatban maradnak egymással” – közölte a Downing Street szóvivője. 

Keir Starmer és Donald Trump 2025. február 27-én

Fotó: Carl Court / Getty Images Hungary

Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével szombaton egy újabb fogolycserét hajt végre Oroszország és Ukrajna – írja a Sky News.

A két fél csaknem 500 orosz és ukrán foglyot, valamint 46 sebesült katonát adnának át egymásnak. Egy forrás elmondta, hogy mindkét oldalon 246 fogoly vesz részt.

Az Egyesült Arab Emírségek közvetítésével eddig összesen 3233 hadifogságba esett katonát cseréltek ki.

A cserére azért került sor, mert Marco Rubio amerikai külügyminiszter ma arra figyelmeztetett, hogy napokon belül felhagy az orosz–ukrán békemegállapodás közvetítésére irányuló kísérletekkel, hacsak nem mutatkoznak egyértelmű jelek arra, hogy tűzszünetet lehet kötni.

Egy orosz bíróság közel három év börtönbüntetést szabott ki Daria Kozirevára, egy fiatal aktivistára, aki 19 éves versekkel és graffitikkel tiltakozott az ukrajnai konfliktus ellen – közölte a Reuters.

Egy, a bíróságon jelen lévő személy a portálnak elmondta, hogy a 19 éves Kozirevát bűnösnek találták az orosz hadsereg ismételt „lejáratásában”, miután ukrán verssorokat tartalmazó plakátot ragasztott ki egy közterületen, és interjút adott a Szabad Európa Rádió orosz nyelvű szolgálatának, a Sever.Realii című lapnak.

Darja Kozirjeva, akit azzal vádolnak, hogy az orosz fegyveres erők többszörösen lejáratták az orosz-ukrán katonai konfliktus során, beszédet mond egy bírósági tárgyaláson Szentpéterváron 2025. április 18-án

Fotó: Anastasia Barashkova / Reuters

A Mediazona független hírportál által összeállított tárgyalási jegyzőkönyv szerint ártatlannak vallotta magát, és az ellene folyó eljárást „egy nagy koholmánynak” nevezte.

Kozireva egyike annak a 234 embernek, akiket Oroszországban háborúellenes álláspontjuk miatt bebörtönöztek a Memorial, egy Nobel-díjas orosz emberi jogi csoport összesítése szerint.

Kozireva 2022 decemberében, mindössze 17 évesen, a „Gyilkosok, ti bombáztatok. Júdások” feliratot festett egy, két egymásba fonódó szívet ábrázoló szoborra Szentpétervárban, amely a város és Mariupol kapcsolatát jelképezte. Mindez azután történt, hogy az orosz hadsereg az év tavaszán teljesen lebombázták az ukrán várost.

2024 elején, miután 30 ezer rubel (130 ezer forint) pénzbírságot kapott, egy Ukrajnáról szóló internetes bejegyzésért, valamint kizárták a Szentpétervári Állami Egyetem orvosi karáról.

113-ra emelkedett a harkivi bombázásban megsebesültek száma. A sérültek között kilenc gyereket is kórházba vittek– írja az Ukrinform.

Egy másik 12 éves fiú, aki a támadás során sérült meg ma reggel Harkivban, éppen most került kórházba. Összességében tehát kilenc érintett gyermekünk van

– írta Telegrammon Ihor Terehov, Harkiv polgármestere.

Amint arról beszámoltunk, a támadásban több rakétát vetettek be, amelyek Harkivot vették célba. Az egyik rakéta a levegőben egy többemeletes lakóépület közelében robbant fel, megölve egy idős férfit és megsebesítve több tucat lakót. Négy személy állapota továbbra is súlyos.

Tűzoltók dolgoznak egy ruhagyártó üzem helyszínén, amelyet orosz rakétacsapás ért az Ukrajna elleni orosz támadás közepette Harkivban Ukrajnában 2025. április 18-án

Fotó: Stringer / Reuters

Magyarország területére 2025. április 18-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 6332 fő lépett be – írja közleményében az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK).

A beléptetettek közül a rendőrség 14 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.