Így zajlik majd Ferenc pápa temetése, az is lehet, hogy nem teljesítik a kívánságát

GettyImages-1717281054
2025.04.21. 20:14
Jelen állás szerint a hívek szerdától róhatják le kegyeletüket Ferenc pápa előtt, miután a Szentatya holttestét koporsójában átszállítják a Szent Péter-bazilikába. A koporsóba elhelyeznek több tárgyat is, például egy egyoldalas okiratot, amely a pápa munkásságát hivatott bemutatni. A temetésre ezután még pár napot várni kell, de egyelőre az sem biztos, hogy a szertartást illetően minden kívánsága teljesül majd. 2005-ben II. János Pál pápa végrendeletében azt kérte, holttestét szállítsák vissza Lengyelországba, de a bíborosok végül a vatikáni szertartás mellett döntöttek. Egyelőre sok tehát a kérdőjel, de összeszedtük azokat az információkat, amelyeket a következő napokra nézve biztosra lehet venni.

Nem túlzás azt állítani, a régóta súlyos betegséggel küzdő Ferenc pápa húsvéthétfői halála megrázta az egész világot, és nem csak a vallásos részét. A vatikáni Szent Péter teret ellepték a hívek, a világ vezető politikusai, közéleti személyiségek, sportolók sorra búcsúznak a 89. életévében elhunyt katolikus egyházfőtől, és a közösségi média felületei is a halálhírrel vannak tele. Igyekszünk összegyűjteni minden információt arról, hogy mire kell számítani a következő napokban, hetekben, Ferenc pápa temetésétől egészen az új pápa megválasztásáig.

Az orvosok már kinyilvánították a pápa halálát, de a katolikus egyház hagyományai szerint a camerlengo, vagyis a bíboros kamarás jelenti be hivatalosan a gyászhírt egy szertartás keretében, miután az egyházfő holttestét átszállították az Apostoli Palotában található magánkápolnába. A Szentszék vagyonának kezelője, Kevin Joseph Farrell ír püspök, ő közölte hétfőn reggel a tragikus hírt, és ő közli majd ismét, várhatóan hétfő este. A pápát ekkorra piros liturgikus ruhába öltöztetik, a fejére helyezik a mitrát (püspöki süveg), valamint egy gyapjústólát tesznek a testre. A holttest közelébe helyeznek egy húsvéti gyertyát is. Ferenc pápa földi maradványait szerdán délelőtt szállítják át a Szent Péter-bazilikába, a hívek várhatóan ezután róhatják le kegyeletüket, de ennek módjáról kedden dönt a bíborosi tanács.

Változás a koporsónál

Az egyházfő halálával a római katolikus egyházban az úgynevezett novendiale időszaka, egy 9 napos gyászperiódus vette kezdetét, ezzel egy időben Olaszországban is nemzeti gyászt rendeltek el. Eközben a Vatikán az úgynevezett „üres szék”, vagyis a sede vacante átmeneti időszakba lép. A már korábban említett Kevin Farrell irányítja majd a Vatikánt, de hatásköre jelentősen eltér a hivatalos egyházfőétől, leginkább csak adminisztratív feladatokat lát el. Ő lesz az, aki összehívja a kongregációt, hogy döntsenek a temetésről, valamint az ő feladata lesz összehívni a konklávét is, ahol már a következő pápa kilétéről döntenek a bíborosok. 

Ferenc pápa, hűen életviteléhez, szerény temetést kért magának. Az évszázados hagyomány szerint a pápát három egymásba nyíló, ciprusból, ólomból és tölgyfából készült koporsóban temetik el, ő azonban úgy döntött, hogy egy egyszerű, cinkkel bélelt fakoporsóban szeretne végső nyughelyére kerülni. A koporsón megjelenik majd Ferenc pápa címere, amit még püspök korában választott magának. Szintén a hagyományoktól eltérő módon nem a Szent Péter-bazilikában, hanem a Vatikánon kívül, a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezik majd végső nyugalomra – ott, ahol az egyházfő minden külföldi útja előtt imádkozott. Legalábbis ez volt Ferenc pápa kérése, de egyelőre nem biztos, hogy ez így is fog történni. A gyászmisét ettől függetlenül mindenképpen a Szent Péter téren tartják.

A „halál kapuja”

Bár több hagyományt is megszakítanak a végrendelete alapján, Ferenc pápa temetése így is egy megszokott rituálé szerint zajlik majd. A temetése előtti este a Szentatya arcára fehér kendőt terítenek. A koporsóba tesznek egy, a pápasága idején vert pénzérmékkel teli zacskót, valamint 12 éves egyházfői munkásságának egyoldalas írásos beszámolóját, az úgynevezett rogitót is elhelyezik a holttest mellé, miután azt egy liturgikus szertartás keretében felolvasták. Ennek egy másik példányát a vatikáni levéltárban helyezik el, ahol a korábbi pápáké is megtalálható. Miután elhelyezték a tárgyakat Ferenc pápa mellett, a camerlengo felügyeletével lezárják és lepecsételik a koporsót. A temetést a halált követő 4-6 napon belül szokták megtartani.

A búcsúztatást a Bíborosi Kollégium dékánja, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a dékánhelyettes vagy más vezető bíboros vezeti majd. A jelenlegi dékán Giovanni Batista Re olasz bíboros, míg a dékánhelyettes az argentin Leonardo Sandri bíboros. Év elején Ferenc pápa mindkettejük mandátumát meghosszabbította.

A szertartás nagyjából 2-3 óráig tart, és többnyire latin nyelven zajlik. Tulajdonképpen egy hagyományos katolikus temetést kell elképzelni, de pápai szertartásokkal kiegészítve. A szertartáson elhangzik egy homília, ami az egyházfő életére utal vissza, de ez nem tekinthető gyászbeszédnek. Miután véget ér a szertartás a Szent Péter téren, a koporsót átviszik a „halál kapuján”, ami a Szent Péter-bazilika oltárától balra található, miközben a Vatikán legnagyobb, 10 tonnás harangját kongatják.

Szembemehetnek Ferenc pápa kérésével

Hogy ezután mi történik a szertartáson, azt egyelőre még nem lehet tudni. Feljebb már utaltunk rá, hogy Ferenc pápa kérése az volt, hogy a római Santa Maria Maggiore-bazilikában helyezzék végső nyugalomra, de David Collins tiszteletes, egyetemi docens, a Georgetown Egyetem katolikus tanulmányok igazgatója az NBC-nek arról beszélt, hogy a bíborosok eltérhetnek Ferenc pápa kérésétől. Emlékeztetett rá, hogy a korábbi pápák is hagytak utasításokat a végrendeletükben arra vonatkozóan, hogy ne a Vatikánban, hanem máshol temessék el őket. „II. János Pál kifejezetten kérte, hogy a holttestét szállítsák vissza Lengyelországba, ám a bíborosok erre nemet mondtak, és a Vatikánban temették el” – utalt vissza Collins, majd aláhúzta, ezek olyan esetek, amikor nem a pápáé az utolsó szó.

A temetés pontos menete tehát nem ismert még, de az biztos, hogy óriási készültség lesz az olasz fővárosban. 2005-ben, II. János Pál pápa temetésén a becslések szerint 4 millió ember nyüzsgött a Vatikán utcáin és környékén. Ezt az embertömeget akkor 8000 fős biztonsági és 2000 fős egyenruhás személyzet biztosította, valamint jelen volt 1400 civil ruhás tiszt is. Ahogyan a temetés pontos menete, úgy az azon résztvevők kiléte sem ismert egyelőre, de pár nevet már biztosan lehet tudni. A brit királyi család részéről egészen biztosan lesz küldött, 2005-ben az akkor még herceg Károly búcsúztatta II. János Pál pápát. A TASZSZ orosz állami hírügynökség pedig már arról számolt be, hogy Ferenc pápa temetésén magas rangú orosz ortodox egyházi küldöttség vesz majd részt.

A világ egyik legtitkosabb szavazása

A pápa temetése után két-három héttel a bíborosi kollégium tagjai összeülnek a Sixtus-kápolnában az úgynevezett konklávéra, amely a pápaválasztás rendkívül rejtélyes folyamata, az egész világ egyik legtitkosabb szavazása. Elméletileg a pápai tisztség betöltésére bármely megkeresztelt, (de nőtlen) férfi alkalmas, azonban az utóbbi 700 évben a bíborosok mindig maguk közül választották meg Szent Péter következő utódját.

A konklávén nem a teljes, 252 tagot számláló kollégium, csak a 80 év alatti bíborosok szavazhatnak. Ez azt jelenti, hogy jelenleg 138-an voksolhatnak. A szavazás titkos, a résztvevők az általuk támogatott jelölt nevét egy szavazólapra írják, majd azt a bazilika oltárán lévő kehelybe helyezik. Ha egyik jelölt sem kapja meg a szükséges kétharmados többséget, újabb szavazási fordulót tartanak. Egy nap akár négy forduló is lehet. A Ferenc pápát 2013-ban megválasztó konklávé körülbelül 24 órát és öt fordulót vett igénybe, de a folyamat hosszabb ideig is eltarthat. Egy 13. századi konklávé körülbelül három évig tartott, míg egy másik a 18. században négy hónapig.

Miután a szavazólapokat megszámolták, azokat egy kályhában elégetik, eközben egy kéményen keresztül füstjelzést küldenek a külvilág felé. A feketére színezett füst azt jelenti, hogy a konklávé nem választott új pápát, a fehér füst azt jelenti, hogy igen. Az új egyházfő megválasztását a fehér füst felszállása után nem sokkal a bíborosi kollégium egy képviselője jelenti be hivatalosan. A Szentszék küldötte latinul szól a több ezer összegyűlt hívőhöz: „Habemus papam” – azaz „van pápánk”.

Ezután az új pápa, miután választott egy pápai nevet (általában egy katolikus szent vagy egy előd tiszteletére), és felöltötte a fehér reverendát, kilép az erkélyre, hogy elmondja első beszédét a nyilvánosságnak. És ezzel a katolikus egyháznak új vezetője van.

(Borítókép: Ferenc pápa részt vesz a püspöki szinódus XVI. rendes közgyűlésének megnyitóján a VI. Pál teremben 2023. október 4-én a Vatikánban. Fotó: Vatican Media / Vatican Pool / Getty Images)