Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Megtorló válaszcsapást mértek az ukránok egy fontos orosz létesítményre
• Vlagyimir Putyin a húsvéti tűzszünetről: Szóltak Kijevnek, hogy ez egy vesztes álláspont
• Megtört a jég, a Fehér Ház először kommentálta a húsvéti fegyverszünetet
• Megszólaltak a szirénák Kijevben: újabb offenzívát indított Oroszország
• Megállás nélkül támadja az ukrán hadsereg Oroszország egyik legfontosabb területét
• Felfedhette a Kreml egyik féltve őrzött taktikáját egy új elemzés

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is! Jó pihenést kívánunk!

Április 21-én, hétfőn egy orosz taposóaknától súlyosan megsérült egy idős nő a Dnyipropetrovszk régióban található Nyikopolban. A környéken másik két személy is sebesüléseket szenvedett – adta hírül az RBK Ukrajina.

Az eset Nyikopolban történt. Egy 62 éves nő ellenséges taposóaknára lépett. Az áldozatot kórházba szállították. Sajnos az állapota súlyos. Az orvosok minden szükséges ellátást megadnak neki 

– közölte Szerhij Liszakra a régió katonai közigazgatásának vezetője Facebook-oldalán.

Hozzátette, Moszkva erői egész nap drónokkal és tüzérséggel támadták a  térségét, ahol két másik ember is megsérült. Ők egy 66 éves férfi és egy 63 éves nő, akik járóbetegként részesülnek orvosi ellátásban. A tisztviselő közölte, hogy megrongálódott az infrastruktúra is, hét magánház, két melléképület, egy tanya, egy játszótér, egy gáz- és egy villanyvezeték. Liszakra felszólította a lakosságot, hogy legyenek óvatosak, ha gyanús tárgyat látnak, akkor maradjanak tőle távol, és hívják a rendőrséget.

Miközben az ukrán és az orosz katonák egymásra tüzelnek a lövészárkokból, rakéták süvítése és légi szirénák hangja száll messzire Ukrajna egén, a húsvéthétfőn meghalt Ferenc pápától búcsúzik a világ. A csatatéren nincs pihenő, de az egymással szemben álló két ország elnöke is elköszönt a katolikus egyházfőtől, akivel korábban mindketten találkoztak személyesen is.

Tudta, hogyan adjon reményt, hogyan enyhítse a szenvedést az ima által, és hogyan támogassa az egységet. Imádkozott az ukrajnai békéért és az ukránokért. Együtt gyászolunk a katolikusokkal és minden kereszténnyel, akik Ferenc pápától vártak lelki támogatást

– így búcsúzott Volodimir Zelenszkij Ferenc pápától. A Szentatya tavaly októberben fogadta a Vatikánban az ukrán elnököt, akivel a békéről és az ukrán gyermekek helyzetéről beszélgettek.

Vlagyimir Putyin még a háború kitörése előtt, 2019-ben járt a Vatikánban, hogy találkozzon az egyházfővel. A Vatikán akkori rövid közleménye szerint a megbeszélésen az aktuális nemzetközi kérdéseket – Szíria, Ukrajna és Venezuela helyzetét –, valamint az oroszországi katolikus egyházzal kapcsolatos kérdéseket érintették. Az orosz elnök Ferenc pápa halálhíre után Kevin Farrell bíborosnak, a Vatikán ügyvivő kamarásának írt levelet.

Kérem, fogadja őszinte részvétemet Őszentsége Ferenc pápa halála kapcsán. Pápai hivatalának évei alatt aktívan támogatta az orosz ortodox és a római katolikus egyház közötti párbeszéd fejlesztését, valamint az Oroszország és a Szentszék közötti konstruktív együttműködést

– fogalmazott Vlagyimir Putyin az üzenetében.

Vlagyimir Putyin orosz elnök április 21-én, hétfőn aláírta a fegyveres erők becsmérléséért, valamint az ország elleni szankciók kéréséért járó büntetések szigorításáról szóló törvényt – adta hírül a mk.ru orosz hírportál.

Az új jogszabály értelmében ha egy orosz állampolgár önző okokból vagy megbízásból korlátozó intézkedésekre szólít fel az ország ellen, akkor tettéért öt év börtönbüntetésre, illetve teljes vagyonelkobzásra számíthat. A fegyveres erők lejáratásáért, ha azt önös érdekből vagy más megbízásából hajtották végre, az elkövetőket hét év szabadságvesztéssel lehet sújtani.

A portál megjegyzi, hogy Putyin ugyanezen a napon aláírt egy másik törvényt is, amelynek értelmében külföldi ügynöknek minősíthetők azok az orosz állampolgárok, akik olyan nemzetközi szervezet döntésének végrehajtásában vesznek részt, amelynek Oroszország nem tagja, és amely az ország biztonsága ellen irányul.

A moszkvai bíróság előzetes letartóztatásba helyezte Makszim Vasziljevet, a kurszki regionális duma egykori képviselőjét, akit azzal vádolnak, hogy elsikkasztotta a régióban az erődítmények építésére szánt pénzeket – adta hírül az mk.ru.

A mostani ítélet egyelőre két hónapra rendelte el a férfi előzetes letartóztatását, aki a tárgyaláson csak részben ismerte be bűnösségét. Vasziljev úgy látta, a vádak megfogalmazása nem teljesen helytálló. Elmondta, hogy nem kötött vádalkut a nyomozókkal, és nem tett olyan tanúvallomást, ami nem rá vonatkozott volna. Megjegyezte azt is, saját maga mondott le a képviselőségéről, hogy a bűnüldöző hatóságok ne ütközzenek akadályokba az eset kivizsgálásakor.

A portál hozzátette, korábban Kurszk régió egykori kormányzóját, Alekszej Szmirnovot és első helyettesét, Alekszej Dedovot vették őrizetbe az ukrajnai határon erődítmények építése során elkövetett sikkasztás ügyében. A vádak szerint több mint egymilliárd rubelt loptak el.

Az orosz oktatási rendszer egyre inkább ideologikussá válik, ennek következtében az agresszív terjeszkedési érzelmek intenzíven rögzülnek az orosz társadalomban –figyelmeztetett a jelenségre a brit hírszerzés a Jevropejszka Pravda beszámolója szerint.

A brit szakértők úgy vélik, hogy 2022 óta az orosz oktatási rendszer még inkább átpolitizált, ideologizált és militarizált, ami összhangban van az orosz vezetés tágabb céljaival.

Az orosz állam valószínűleg megpróbálja felhasználni az oktatási rendszert egy militarizáltabb, nacionalista társadalom formálására. Az Ifjúsági Stratégia 2024 megemlíti a katonai szolgálat presztízse növelésének, valamint a fiatal katonák és családjaik támogatásának fontosságát

– írják elemzők.

Az Ukrán Fegyveres Erők 63. gépesített lövészdandárja felhívást tett közzé olyan személyügyi szolgálati szakemberek számára, akik fodrászként, tetoválóművészként vagy  masszőrökként segítenék a honvédséget a szolgáltatási feltételeik javításában – írta meg az Ukrjainszka Pravda.

A hirdetésben megjegyezték: ezek az állások elsősorban harci tapasztalattal rendelkező háborús veteránoknak, valamint olyan jelölteknek szólnak, akik valamilyen egészségkárosodásban szenvednek, és csak a hátsó egységeknél alkalmasak katonai szolgálatra. Fontos kritériumnak nevezték meg továbbá a releváns területen szerzett munkatapasztalatot is.

Megjegyezték, hogy a munkakörök betöltéséhez garantálják a professzionális felszerelést, a tisztességes fizetést, valamint – két egyenlő részletben kiadott – 30 napos szabadságot is biztosítanak.

A dandár már korábban is tett lépéseket a katonák életkörülményeinek javítása érdekében: tavaly például fogorvosi rendelőt nyitottak és varróüzemet létesítettek.

„Az Orosz Föderáció csapatai megpróbálják kiűzni a védelmi erőket Kurszk térségből, és elfoglalni Szumi régió határterületeit. Katonáink derekasan helytálltak a védekezésben” – közölte jelentésében Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka az Ukrajinszka Pravda szerint.

A főparancsnok megjegyezte továbbá, hogy nem sokkal húsvét előtt egy találkozón meghallgatta a parancsnokokat, a dandárparancsnokságok meghatározó tisztségviselőit, a fegyveres erők irányadó részlegeinek főnökeit, és a helyszínen minden szükséges döntést meghozott a harci műveletek biztosításával, valamint a lőszerkészletek feltöltésével kapcsolatban.

A tábornok hangsúlyozta, hogy csak a csúcstechnológiás fegyverek használatában az ellenség megelőzésével, a robotplatformok és a távirányítású modulok számának és minőségének növelésével, valamint a mesterséges intelligencia fegyvereknél való bevezetésével tudja a honvédség hatékonyan megsemmisíteni a számbeli előnnyel rendelkező ellenséges erőket.

Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament Külpolitikai és Parlamentközi Együttműködési Bizottságának elnöke szerint egyetlen békemegállapodás sem sértheti Ukrajna alkotmányát.

Ebben a helyzetben fontos, hogy továbbra is ragaszkodjunk ahhoz, hogy a világ összes állama, köztük az Egyesült Államok is betartsa Ukrajna területi integritásának elvét, és elismerje Ukrajna szuverenitását

– mondta Merezsko hétfőn az Interfax-Ukraine-nek.

Emlékeztetett a Krím státuszával kapcsolatos hivatalos amerikai álláspontra, amely Ukrajna területi integritását hivatott támogatni.

„Az Egyesült Államok – még  Donald Trump első elnöki ciklusa alatt is – mindig azon az állásponton volt, hogy a Krím Ukrajnáé, és továbbra is ragaszkodik ahhoz a politikához, miszerint nem ismerik el a Krím Oroszország általi annektálási kísérletét”  – hangsúlyozta Merezsko.

Ukrajna NATO-csatlakozási lehetőségének kizárását, amit a békemegállapodás részeként az Egyesült Államok is javasolt, a politikus így kommentálta:

a vilniusi NATO-csúcstalálkozó közös nyilatkozata egyértelműen kimondja, hogy Ukrajna visszafordíthatatlan úton halad a NATO felé. Az egyesült Államoknak ezt tiszteletben kell tartania, valamint tiszteletben kell tartania Ukrajna szuverén jogát, hogy önállóan döntsön arról, melyik nemzetközi szervezethez csatlakozzon.

Merezsko azt is megjegyezte, hogy a Zaporizzsjai Atomerőmű (ZNPP) feletti ellenőrzést vissza kell adni Ukrajnának, mivel ezt a nemzetközi jog és a biztonsági érdekek egyaránt megkövetelik.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette: azok a washingtoni hírek, amelyek szerint Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz, egybeesnek az orosz állásponttal, és ezzel a Kreml is elégedett – közölte az Ukrajinszka Pravda.

Különböző szinteken hallottuk Washingtontól, hogy Ukrajna NATO-tagsága kizárt. Ennek természetesen örülünk, és egybevág azzal az álláspontunkkal, hogy Ukrajna nem integrálódhat a kormányközi katonai szövetségbe

– mondta a szóvivő megismételve azt az orosz narratívát, amely szerint Ukrajna NATO-csatlakozása veszélyt jelent Oroszország nemzeti érdekeire. Hozzátette azt is, hogy Ukrajna állítólagos NATO-törekvése volt a konfliktus egyik kiváltó oka.

Dmitrij Peszkov ugyanakkor nem kommentálta azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint az Egyesült Államok elviekben kész elismerni a Krím feletti orosz ellenőrzést az Oroszország és Ukrajna közötti békemegállapodás részeként.

Egy ukrán szakember szerint a 2022-es esztendő elején 42 millió lakosa volt Ukrajnának, idén körülbelül 34 millióan élhetnek az ország 1991-es határain belül. Ez azt jelenti, hogy a háború alatt 8 millióval esett vissza a lélekszám – írta meg az Unian ukrán hírügynökség.

Az elemző hozzátette, hogy dolgoznak az új számításokon és a népességszámra vonatkozó becslések is módosulni fognak. A lap megemlíti, hogy Ukrajnában a férfiak várható élettartama 60 év, a harcokkal ez csökkenhet, mivel főként ők halnak meg a fronton. A nőknél 3-5 éves visszaesést hozhat az orosz invázió.

A demográfus hangsúlyozta, hogy a pontos lélekszámot nem tudják kiszámolni, mivel nem rendelkeznek az összes ehhez szükséges adattal. Ukrajnában nem adnak ki hivatalos tájékoztatást az elhunytakról, csak az általános statisztika jelenik meg.

Drónnal támadták Bilozerka települést az orosz erők, a csapásban egy nő halt meg – adta hírül az Ukrajinszka Pravda.

A helyi katonai csapatok vezetője arról számolt be, hogy az utcán sétáló civil állampolgárokat találtak el. Egy férfit fej- és lábsérülésekkel kórházba szállítottak.

Kijev válaszát várhatja az Egyesült Államok kormánya több kérdésben is. Az egyik a Krím Oroszországhoz tartozása, a másik Ukrajna NATO-tagságának elutasítása – írja a The Wall Street Journal alapján az Ukrajinszka Pravda.

A témákat egy bizalmas dokumentum tartalmazza, amit áprilisban Párizsban mutattak meg európai tisztviselőknek. A hónap második felében Londonban az ukrán küldöttség is tanulmányozhatja a nyomtatványt. Amennyiben az álláspontok közelednek egymáshoz, akkor Moszkvának is elküldik a javaslatot.

A Trump-adminisztrációra nehéz feladat vár, mivel Kijev aligha lesz hajlandó elismerni az orosz fél jogos követeléseit. Egy amerikai tisztviselő úgy véli, az ukrán kormánynak meg kell fontolnia a javaslatokat. Nyugati diplomaták szerint a zaporizzsjai atomerőmű amerikai ellenőrzés alá kerülhet.

A Krím félszigeten vettek őrizetbe egy szimferopoli lakost, aki bizalmas adatokat továbbított az ott található orosz katonai létesítményekről az ukrán erőknek – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az őrizetbe vett civilt az Ukrán Biztonsági Szolgálat az interneten kérte fel arra, hogy több orosz bázisról gyűjtsön adatokat, majd küldje el őket üzenetben.

Oroszország megerősítette, hogy a húsvéti tűzszünet után is folytatódtak a harcok – írja a Sky News.

A Vlagyimir Putyin által a húsvét idejére meghirdetett tűzszünet hivatalosan tegnap késő este ért véget. Ukrajna szerint Oroszország mintegy 3000 alkalommal sértette meg a tűzszünetet.

Az orosz hírügynökség által közölt kommentárokban Moszkva Kijevet vádolta meg 4900 saját jogsértéssel. A védelmi minisztérium állítása szerint Ukrajna a tűzszünet ideje alatt 19 alkalommal lőtte Oroszország Brjanszk, Kurszk és Belgorod területét.

Oroszország most megerősítette, hogy ma reggel, a húsvéti szünet megszűnését követően folytatódtak a harcok.

Hétfő hajnalban, a tűzszünet lejárta után azonnal folytatódtak a harcok Ukrajnában, több régióban is orosz drónok csaptak le. Az ukrán légierő emiatt Kijev, Herszon, Dnyipropetrovszk, Cserkaszi, Mikolajiv és Zaporizzsja területére adott ki riasztást − írja a BBC.

A Vlagyimir Putyin által szombaton meghirdetett fegyvernyugvás vasárnap éjfélkor járt le, ugyanakkor mindkét fél a másikat vádolta a tűzszünet megsértésével, melynek meghosszabbításáról az orosz elnök nem rendelkezett Dmitrij Peszkov szerint. A támadásokkal kapcsolatos további információk itt olvashatók.

Egy moszkvai bíróság bűnösnek találta a Google anyavállalatát, az Alphabetet, amiért a vád szerint nyilvánosságra hozta Ukrajnában elesett orosz katonák személyes adatait – jelentette a TASZSZ orosz hírügynökség a Reuters beszámolója alapján.

A bíróság szerint az egyik YouTube-videóban olyan katonákról volt szó, akik az ukrajnai harcok alatt vesztették életüket, a felvételen pedig személyes adataik is szerepeltek.

Oroszország már hosszú ideje próbálja rákényszeríteni a külföldi techcégeket – köztük a Google-t is – arra, hogy eltávolítsák az általa jogsértőnek vagy „hamisnak” ítélt tartalmakat, különösen az ukrajnai háborúval kapcsolatban. Aki ennek nem tesz eleget, arra általában bírságot szabnak ki – kisebbet, ugyanakkor rendszeresen.

Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly decemberben azzal vádolta meg a Google-t, hogy az Egyesült Államok – azon belül is az akkori Biden-adminisztráció – eszközeként működik.

Oroszország csaknem háromezerszer sértette meg a húsvéti tűzszünetet – írja a Sky News.

Az ukrán államfő közölte, hogy legutóbb mintegy kétezer összecsapásról számoltak be, ez a szám hétfőre 2935-re ugrott.

Az ukrán akciók jellege továbbra is tükrözni fogja: a hallgatásra hallgatással válaszolunk, a mi csapásaink az orosz csapások elleni védekezés lesznek

– írta Volodimir Zelenszkij a Telegramon közzétett üzenetében.

Húsvétvasárnap 96 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon, a legtöbb harc a Pokrovszki régióban zajlott – írta meg az Ukrinform.

Az orosz erők mintegy 1900 alkalommal támadtak az ukránokra. Utóbbiak válasza nem maradt el.

Több körzetet is támadás ért Dnyipropetrovszk megyében: az orosz hadsereg csapásai tüzeket, jelentős károkat és pusztulást okoztak a térségben – írja az Ukrinform.

A Dnyiprovszki járásban, a Pidhorodnenske közösség területén orosz drónok támadása miatt kigyulladt a száraz aljnövényzet, valamint egy melléképület, emellett egy vidéki ház is megrongálódott.

Pavlohradban egy élelmiszer-feldolgozó üzemben csaptak fel a lángok. Egy drónnal végrehajtott támadás a Szinelnyiki járásban fekvő Mezsivszka közösség infrastruktúráját rongálta meg. A közeli Novopavlivka térségére pedig irányított bombákat dobtak – az ottani károk felmérése még folyamatban van.

A helyi hatóságok szerint a sorozatos támadások célja továbbra is a civil lakosság megfélemlítése, valamint a régió működésének ellehetetlenítése.

Oroszország 941 770 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

A számban 670 olyan veszteség is szerepel, amelyet az orosz erők az elmúlt napban szenvedtek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 10 679 harckocsit, 22 273 páncélozott harcjárművet, 45 324 járművet és üzemanyagtartályt, 26 659 tüzérségi rendszert, 1368 többszörös rakétaindító rendszert, 1139 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 335 helikoptert, 33 270 drónt, 3148 cirkálórakétát, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Április 20-án az Oroszország által bejelentett fegyverszünet ellenére 45 összecsapás zajlott a fronton, ebből 20 Pokrovszkij irányában – írja az Ukrajinszka Pravda.

Oroszország tüzérségi támadásokat intézett Szumi régió ellen, illetve Pokrovszkij irányában számos településen alakultak ki különböző intenzitású összecsapások. 

Az orosz fegyveres erők háromszor próbáltak az ukrán egységek állásai felé előrenyomulni Malaja Tokmacska és Sztyepovoje térségében Orikhiv irányában, de visszaverték őket. 

Magyarország területére 2025. április 20-án 0 óra és 24 óra között az ukrán–magyar határszakaszon 3107 fő lépett be – írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye.

A beléptetettek közül a rendőrség 18 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter az X-en osztotta meg gondolatait a húsvéti tűzszünettel kapcsolatban.

Ami az úgynevezett húsvéti tűzszünetet illeti, még mindig nem hallottuk Moszkva válaszát a tűzszünet 30 napos meghosszabbítására vonatkozó javaslatunkra

– írta a diplomácia vezetője. Andrij Szibiga hozzátette, hogy bár az elmúlt napokban némileg csökkent a harci tevékenység, az orosz erők továbbra is támadják az ukrán állásokat. 

A politikus szerint a következő napok tevékenységei fogják megmutatni, hogy Oroszország komolyan gondolja-e a békét, vagy Vlagyimir Putyin csak manipulációként használta a tűzszünetet.