Kedves olvasóink!

Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háborúról. A nap legfontosabb történései az alábbiak voltak:

• Tömeges dróntámadás érte Harkivot, sok a sérült;
• Oroszország támadást indított Harkiv régió ellen, keresik a terület gyenge pontját;
• Egy elemzés leleplezhette Vlagyimir Putyin tényleges szándékát a háború mielőbbi befejezéséről;
• Volodimir Zelenszkij: Készen állunk a beszélgetésre Moszkvával;
• Áttörést ígér Donald Trump, napokon belül bejelentés jön az orosz–ukrán háborúról.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk holnap is! Jó pihenést kívánunk!

Elfoglalta az orosz hadsereg a kelet-ukrajnai Donyeck régióban Szuha Balka települést – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében mintegy 1140 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.

A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolt fel egy dróngyártó helyszínt, valamint hat lőszerraktárt, két sorozatvetőt, egy harckocsit és 14 egyéb páncélozott harcjárművet, három amerikai JDAM irányított légibombát és egy HIMARS-rakétát, továbbá 99 drónt – közölte az MTI.

Dmitro Razmukov, az ukrán parlament független képviselője elmondta, ha a háború alatt tartanák az elnökválasztást, akkor Volodimir Zelenszkij a szavazatok 102 százalékát gyűjtené be – írja a Sztrana. 

Elmondom, ez hogyan fog történni. A Terrorelhárítás minden szavazóhelyiség közelébe embereket fog állítani, és mozgósítják is őket azoknál, akik nem támogatják a hivatalban lévő kormányt

– mondta Razmukov.

A közelmúltban a The Economist magazin ukrajnai kormányzati forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az ország komolyan készül Zelenszkij második ciklusára. Az elnöki hivatal cáfolta a magazin által közölt információkat, miszerint Kijevben értekezletet tartottak a júliusi elnökválasztás megtartásáról és Volodimir Zelenszkij jelöléséről.

A holland katonai hírszerzés keddi jelentése szerint Oroszország fokozza Hollandia és a többi európai ország elleni támadásait, hogy befolyásolja és gyengítse őket. Éves beszámolójuk arról ír, hogy Moszkva a 2024-es európai választások megzavarására tett kísérletet azzal, hogy kibertámadásokat indított holland pártok és tömegközlekedési vállalatok honlapjai ellen, azzal a céllal, hogy megnehezítse a holland állampolgárok szavazását − írja a Politico.

Az MIVD úgy látja, hogy az Európát érintő orosz fenyegetés nem csökken, hanem növekszik. Még az Ukrajnával folytatott háború esetleges befejezése után is

− közölte a jelentésben Peter Reesink, a holland katonai hírszerzés igazgatója.

A holland elhárítás a közelmúltban több orosz műveletet is feltárt, többek között egy hackercsoport akcióját, amely emiatt sikertelen volt. Ruben Brekelmans védelmi miniszter úgy véli, hogy „a háború és a béke közötti szürke zónában élünk. Az Oroszországgal szembeni sebezhetőség megelőzése érdekében elengedhetetlen fegyveres erőink és a védelmi ipar gyors növelése. Csak így tudjuk megakadályozni a további orosz agressziót Európában” − tette hozzá.

Robbanás történt az oroszországi Kirzsacsi járásban, ahol emiatt rendkívüli állapotot hirdettek ki – közölte kedden Alekszandr Avgyejev, Vlagyimir régió kormányzója Telegram-csatornáján.

A kormányzó szerint a mentőszolgálatok kivonultak a helyszínre. Hivatalos tájékoztatást későbbre ígért.

A rendkívüli helyzetek minisztériumának regionális részlege közölte, hogy Kirzsacsi járás Barszovo és Mirnij községéből evakuálják a lakosságot.

Vlagyimir régió ügyészsége jogsegélyi forródrótot helyezett üzembe.

Húsvéthétfőn 165 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – számolt be róla az Ukrinform.

Az ukrán erők egy rakéta- és 137 légitámadást regisztráltak orosz részről. A harcokat Szumi, Donyeck és Zaporizzsja régiók szenvedték el leginkább.

Moszkvába utazik ezen a héten Steve Witkoff, az amerikai elnök különmegbízottja – nyilatkozta Jurij Uszakov, az orosz államfő asszisztense.

A TASZSZ orosz állami hírügynökség hozzáteszi, hogy Donald Trump tisztviselője legutóbb április 11-én járt Oroszországban, ahol Vlagyimir Putyinnal találkozott.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Moszkva nem ismeri Donald Trump amerikai elnök béketervének tartalmát – írja a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A tisztviselő egy interjúban kijelentette, ha tudnák a javaslatok részleteit, akkor sem hoznák nyilvánosságra.

„Oroszország folytatja az Ukrajna elleni terrort, mivel a civil lakosságot támadják. Kijev a húsvét utáni tűzszünet meghosszabbítását javasolta” – írta közösségi oldalán Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Az államfő hozzátette, hogy országa a harcok teljes szünetét is támogatja. Kedden több ukrajnai települést ért orosz csapás, Zaporizzsjában egy nő meghalt. Harkivban jelenleg is folynak a mentési munkálatok – emelte ki Zelenszkij.

A moszkvai Baszmannij kerületi bíróság távollétében hat évre börtönre ítélte a Novaja Gazeta Európa főszerkesztőjét, Kirill Martinovot nemkívánatos szervezet tevékenységének szervezése miatt. Emellett három évre eltiltották weboldalak kezelésétől is − írta a Novaja Gazeta Europa.

Korábban az ügyész hét év börtönbüntetés kiszabását követelte az újságíróra, aki közölte, hogy fellebbez az ítélet ellen. Kirill Martinov ellen szeptember 19-én indított büntetőeljárást az orosz Nyomozó Bizottság nemkívánatos szervezetek tevékenysége szervezésének vádjával.

Ukrajna csatlakozása a háború veszélyét hozná Európába – olvasható az európai uniós ügyekért felelős miniszter keddi Facebook-bejegyzésében.

A tagállamok valamelyikének területe elleni fegyveres támadás esetén a többi tagállam […] köteles minden rendelkezésére álló segítséget és támogatást megadni ennek az államnak

– tartalmazza Bóka János bejegyzése.

Ezzel kapcsolatban kiemelte: ma Magyarország szuverén joga eldönteni, hogyan támogatja-e Ukrajnát, aki nyílt háborúban áll egy atomhatalommal. „Ha Ukrajna az Európai Unió tagja lesz, ezt a jogunkat elveszítjük”, ami beláthatatlan biztonsági kockázatot jelent – jelezte.

Biztosan ezt akarjuk?

– tette fel a kérdést, hozzátéve: „most kell döntenünk arról, hogy Ukrajna valóban csatlakozzon-e az Európai Unióhoz.”

Mihail Zsirohov katonai szakértő értékelte az oroszok visszavonulását Pokrovszk közelében – írja az Unian.

Megjegyezte, hogy Oroszország visszavonulása Pokrovszk közelében taktikai jellegű. A lényege, hogy kivonják csapataikat és megerősítsék a front más szakaszait.

Nem beszélnék annyit a győzelemről. Megváltoztatták a támadás fókuszát. A fő próbálkozásuk az, hogy megkerüljék Csasziv Jart, majd átvegyék a Konsztantyinovka felé vezető utat. Most a fő céljuk Konsztantyinovka

– mondta Zsirohov.

A szakértő szerint néhány héten belül kiderül, hogy az orosz hadsereg hova összpontosítja az erejét a közelgő nyári hadjárathoz.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azt tervezi, hogy a Vatikánba utazik, hogy részt vegyen Ferenc pápa temetésén – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán elnök terveit ismerő forrás kiemelte, hogy Zelenszkij mindenképp le akarja róni tiszteletét a katolikus egyházfő előtt. A vatikáni látogatás csak a temetési ceremónia miatt történik.

Ferenc pápa temetése szombaton lesz, a gyászszertartás helyi idő szerint 10 órakor kezdődik a Szent Péter téren. Az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump és felesége, Melania Trump is az olasz fővárosba készül, továbbá Emmanuel Macron francia elnök és Javier Milei argentin elnök is megerősítette, hogy ott lesz a szertartáson.

Április 22-én az orosz hadsereg megtámadta Zaporizzsja városát, aminek következtében egy ember meghalt, s legalább tizenhárman megsérültek, köztük két gyermek – számolt be a The Kyiv Independent. 

Oroszország 11 óra 40 perc körül indította támadását két KAB bombával, s az egyik egy infrastrukturális létesítményt, a másik pedig egy többemeletes lakóépületet talált el. Mint kiderült, a csapásban egy 69 éves nő vesztette életét. A sebesültek között két gyermek – 4 és 14 évesek – is van, továbbá Ivan Fedorov kormányzó szerint két embert is súlyos állapotban vitték kórházba. 

Az európai hatalmak a múlt héten tisztázták az Egyesült Államokkal, hogy melyek azok a témák, amelyek nem képezhetik alku tárgyát az Ukrajna és Oroszország közötti békemegállapodás előkészítésének következő, szerdán kezdődő fordulóján – közölte kedden Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter.

Ukrajna, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország múlt csütörtökön Párizsban tárgyalt egymással a több mint három éve tartó háború befejezésének módozatairól. A felek, köztük Marco Rubio amerikai külügyminiszter, szerdán Londonban ülnek ismét tárgyalóasztalhoz.

Az egyetlen cél, ami minket vezet, a francia érdekek és az európai biztonság védelme. Mivel az Egyesült Államok döntése szerint közvetítői pozíciót vesz fel, azt akarjuk, hogy tudják, melyek a mi vörös vonalaink

– jelentette ki Barrot, hozzátéve, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnökön múlik, hogy még ezen a héten bejelenthetik-e a békemegállapodást, ahogy azt Donald Trump amerikai elnök előrebocsátotta.

Jean-Noel Barrot megjegyezte, hogy a fegyverszünet ismételt megsértése ellenére legalább a drónok és a nagy hatótávolságú rakéták tekintetében csökkent az intenzitás, és ez utat nyithat egy újabb fegyvernyugvás előtt.

Az ukrán harci technológiák egyik legújabb képviselője, a „Snake” robot már az ukrán fegyveres erőket segíti a fronton. Az eszköz, amelyet egy óvóhely biztonságából pilóta irányít, alacsonyan közlekedik, hatástalanítja az orosz aknákat, és csökkenti az ukrán katonák halálozási esélyeit – írja az Unian.

A „Snake” egy nagyobb harcjárműsorozat része, amely egy 15 000 robotrendszerből álló flottát tesz majd ki, amit Kijev 2025-ig tervez bevetni. Céljuk, hogy részben pótolják az emberi erőt, amely hiányzik az állandó harcok és az orosz csapatok létszámbeli előnye miatt.

Bár az ilyen rendszereket életek megmentésére tervezték, egyes szakértők arra figyelmeztetnek, hogy az automatizálás csökkentheti az ellenség megölésének morális akadályát, és alapvetően megváltoztathatja a háborúról alkotott elképzeléseinket. Ez a helyzet ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a jövőbe tekintsünk, ahol a harcot nem katonák, hanem kezelőpaneles operátorok, mérnökök vezetik.

Támadás érte a kijevi régió Bucsa kerületét – írja az Ukrajinszka Pravda. Megrongálódott hat ház, négy autó és egy külvárosi komplexum, valamint tűz ütött ki egy építkezésen.

Mikolaj Kalasnyik, a Regionális Katonai Közigazgatás vezetője közösségi oldalán számolt be arról, hogy újabb támadás érte a várost. „Újabb éjszakai támadás érte Kijev régióját. A légvédelmi erők egész este dolgoztak, s ellenséges célpontokat lőttek le… Bucsa kerületében hat magánház, négy autó, három melléképület és három garázs sérült meg az ellenséges támadás következtében. Egy külvárosi komplexum helyiségei is megrongálódtak, és tűz ütött ki egy építkezésen. A tüzet már eloltották” – fogalmazott a vezető.

Vlagyimir Putyin orosz elnök elismerte, hogy az orosz csapatok valóban támadást mértek polgári létesítményekre Szumi és Krivij Rih régiókban – írja az Unian hírügynökség. A támadásokat „megtorlásnak nevezte az Ukrán Fegyveres Erők határmenti területeken elkövetett bűncselekményeiért”.

A lap emlékeztet, hogy április 13-án Szumiban az orosz hadsereg támadása 35 ember életét oltotta ki, köztük két gyermekét, s 120 embert megsebesített. Az orosz elnök hozzátette, hogy aznap tüntettek ki olyan ukrán katonákat, akik bűncselekményeket követtek el Kurszk régióban. 

Polgári létesítmény volt? Polgári. Ugyanakkor ott volt egy díjátadó ünnepség azoknak, akik bűncselekményeket követtek el a kurszki régióban. Mind az Ukrán Fegyveres Erők egységeinek, mind a nacionalistáknak. Azok az emberek, akiket mi bűnözőknek tartunk, akiknek meg kellett volna kapniuk a megérdemelt megtorlást azért, amit a határvidéken tettek, beleértve a kurszki régiót is

– fogalmazott Vlagyimir Putyin.

Az orosz államfő a Krivij Rihben történtekről is nyilatkozott, ahol 21 ember, köztük kilenc gyermek vesztette életét. „Az étteremben összejövetelt, katonai találkozót tartottak, s ünnepeltek valamit. Nos, ott is volt egy sztrájk. Polgári létesítmény volt? Polgári. De kik volt a célpontok? Katonák” – fogalmazott az elnök. 

Szerdán Londonban lesznek Ukrajna képviselői, ahol tűzszüneti tárgyalásokat folytatnak Ukrajna, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok részvételével – jelentette be az X közösségi portálon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfő este, miután közlése szerint tárgyalt Keir Starmer brit miniszterelnökkel.

A képviselőink már most szerdán Londonban lesznek. Ukrajna, az Egyesült Királyság, Franciaország és az Egyesült Államok készek a lehető legkonstruktívabb módon előre haladni, hogy feltétel nélküli tűzszünetet érjünk el, amelyet a tényleges és a tartós béke megteremtése követ majd

– írta az ukrán elnök.

„A béke első lépése egy feltétel nélküli tűzszünet, és ez a húsvét nyilvánvalóvá tette, hogy Oroszország lépései azok, amelyek meghosszabbítják a háborút” – tette hozzá.

„Megvitattam Keirrel az európai biztonsági szervezetekben folyó közös munkánkat. Köszönöm, Nagy-Britannia!” – zárta sorait Volodimir Zelenszkij.

Az ukránok, amerikaiak, franciák és britek a múlt héten Párizsban találkoztak, hogy közösen próbáljanak eredményt elérni, amikor egyhelyben topognak a Washington által javasolt tűzszüneti megállapodások. A találkozó azonban nem vezetett jelentősebb eredményre – számolt be az MTI. 

Az ENSZ nem látja Oroszországot bűnösnek a húsvéti fegyverszünet megszegésében, a szervezet szerint az ünnepi hétvégén a szemben álló felek kölcsönösen folytatták az ellenségeskedést – adta hírül az RBK-Ukrajina.

Tudomásul vettük ezeket a tűzszüneti nyilatkozatokat, és azt is, hogy mindkét fél folytatta az ellenségeskedést

– közölte egy sajtótájékoztatón a szervezet szóvivője, Stephane Dujarric. A tisztviselő elmondta, ismét felszólítják a feleket a harcok befejezésére, összhangban az ENSZ-határozatokkal, a nemzetközi joggal és Ukrajna területi integritásával.

Mint  megírtuk , Vlagyimir Putyin orosz elnök  április 19-én, szombaton tűzszünetet jelentett be 18:00-tól másnap 23:00-ig, amihez rövid időn belül Ukrajna is csatlakozott. Később Moszkva és Kijev is egymást vádolták az ideiglenes fegyvernyugvás megszegésével.

Az Országos Rendőr-főkapitányság közleménye szerint Magyarország területére 2025. április 21-én az ukrán–magyar határszakaszon 4059 fő lépett be – írja az MTI.

A beléptetettek közül a rendőrség 29 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.