A francia hírszerzés szerint a Le Monde cikke miatt végezték ki az szíriai informátort

További Külföld cikkek
-
Turistaáradat ellen lázad Spanyolország: 66 ezer Airbnb-lakás kerülhet feketelistára
- A felvidéki magyar kirakatváros vezetője eltüntette a pökhendiséget, és nem akarja legyőzni a szlovákokat
- Részletek derültek ki egy telefonhívásról, Donald Trump nem tudja, mi a következő lépés
- Fenyegetések, háttérmanipuláció, külföldi beavatkozás: George Simion megtámadja az elnökválasztás eredményét
- Titkos üzenetek a Fehér Házból: Trump le akarja zárni a gázai háborút, egyre rosszabb a viszonya Netanjahuval
A párizsi ügyészség által március 31-én benyújtott végleges vádirat zárómondatai, amelyekben büntetőeljárás megindítását kérik Alex Jordanov francia újságíró, a francia DGSI belföldi hírszerző szolgálatról szóló könyv szerzője ellen, egyértelműek. Az ügyészhelyettes néhány szóban egyenesen a Le Monde című napilapot és annak újságíróját, Jacques Follorou-t veszi célba, aki hírszerzési ügyekről tudósít.
Miközben az újságírók forrásaként bemutatott DGSI belügyi hírszerzés egy volt tisztjével kapcsolatos gyanúról árulkodik, Marion Hebert-de la Lande d’Olce helyettes ügyész nyilatkozata megkérdőjelezi a Le Monde 2017-ben megjelent cikkeit, amelyek egy olyan szíriai mérnök beszervezésről írnak, aki részt vett országa vegyifegyverprogramjában az akkori elnök, Bassár el-Aszad idején – írja a hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online.
A Ratafia kódnevű műveletet az izraeli hírszerző ügynökség, a Moszad és a DGSI közösen indította 2010-ben. A Le Monde-ban a szíriai informátorról megjelent cikkekre utalva az ügyészhelyettes azt mondta:
Ezt az információt […] különösen súlyosnak értékeltük, különösen azért, mert a művelet kudarcához vezetett, és az információ emberi forrását kémkedésért letartóztatták és 2019 júniusában kivégezték
– fogalmazott.
Az ügyészség most azt kéri, hogy a 65 éves Jordanovot, aki a Nouveau Monde által kiadott Les Guerres de l’ombre de la DGSI (A DGSI árnyékháborúi) című könyv szerzője, állítsák büntetőbíróság elé. A könyvvel kapcsolatban 2019-ben figyelmeztetést adott ki a DGSI, amit akkor Nicolas Lerner vezetett. Most, majdnem hat évvel később, a Hebert-de la Lande d’Olce által kiemelt könyvben szereplő állítólagos bűncselekmények közé tartozik „a minősített információk megszerzése és nyilvánosságra hozatala, a szakmai titoktartás és a nyomozás titkossága megsértésének eltitkolása, valamint a forrás azonosítását lehetővé tevő információk nyilvánosságra hozatala”.
Megnevezett, de meg nem kérdezett újságíró
Az Intelligence Online-nak sikerült betekintenie a vádiratba, amelyben két volt DGSI-ügynököt is bíróság elé idéznek. Az ügyészség azzal vádolja őket, hogy Jordanov fő informátorai voltak, és ezzel megsértették az újságírók azon jogát, hogy ne fedjék fel forrásaikat. A bíróság által az egyik volt magas beosztású DGSI-tiszt ellen felhozott vádak között szerepel „honvédelmi titok eltulajdonítása és nyilvánosságra hozatala egy őrizetes által, a hivatali titoktartás megsértése, a nyomozás titkossága megsértésének eltitkolása, a forrás azonosítását lehetővé tevő információk nyilvánosságra hozatala”. Ezek a vádak részben magyarázzák a Le Monde újságírója, Follorou és munkaadója ellen indított bírósági eljárásban megfogalmazott vádakat. A volt DGSI-tisztet azzal gyanúsítják, hogy 2012 végén, amikor először találkoztak, tájékoztatta Follorout a Ratafia-műveletről.
A Le Monde újságíróját idéző jogi eljárásban azonban meglepő mulasztás történt. Sem Noémie Nathan vizsgálóbíró, sem a többi fél nem kérte, hogy kihallgassák, hogy megismerjék az ő álláspontját, vagy tisztázzanak bizonyos pontokat és magát a vizsgálatot. Follorou, akit az eljárásban és a vádiratban konkrétan megneveztek, így nem tudott válaszolni az ügyészség által megismételt vádakra, miszerint cikkei közvetlenül egy szíriai informátor azonosításához, kémkedésért való letartóztatásához és megöléséhez vezettek – anélkül, hogy erre konkrét bizonyítékot szolgáltatott volna. A forrást az izraeli külföldi hírszerzés Damaszkuszban szervezte be, majd 2010-től Párizsban kezelte. Az informátor beszervezését egy közös Moszad–DGSI-csoport irányította, amit a francia DGSE külföldi hírszerző szolgálat tisztjei segítettek.
A Ratafia-hadművelet összeomlik, a kiszivárogtatást elutasították
A Le Monde 2017. márciusi számában megjelent cikk, amely feltárta a Ratafia-műveletet és egy szíriai forrás manipulálását a damaszkuszi vegyifegyverprogramról szóló információk megszerzése érdekében, erős feszültséget szított a Moszad és a francia szolgálatok, a DGSI és a DGSE között.
A Intelligence Online forrásai szerint nem sokkal a cikk megjelenése után heves megbeszélések zajlottak Párizsban és Tel-Avivban e szolgálatok képviselői között, amiken azt javasolták, hogy a szíriai informátort exfiltrálják Szíriából, amit ő elutasított. A Ratafia-műveletben részt vevő szolgálatok ezt követően megszakították vele a kapcsolatot. A március 31-én kelt végleges vádiratban a DGSI nem terjesztett elő további bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy közvetlenül a cikk megjelenését követően kivégezték volna.
Egy második, 2017 márciusában, ugyanazon a napon megjelent cikkben Follorou leírta a Moszad és a DGSI elődje, a DCRI közötti feszültségeket, amelyek a Ratafia-művelet során érezhetőek voltak. Miközben a Moszad megpróbált beszivárogni a francia elhárításba, a DGSI is gyűjtött információkat izraeli tisztekről.
A Jordanov elleni eljárás keretében vád alá helyezett volt DGSI-ügynökök egyike a szolgálatból való kilépése után a Ratafia-ügy által inspirált televíziós sorozaton dolgozott. A The Loyalist című szériát egy izraeli forgatókönyvíróval közösen dolgozták ki. Ez a projekt 2019 végén francia–izraeli írói rezidenciát nyert, amit a francia Nemzeti Film- és Mozgókép Központ (CNC), a Fonds multiculturel Gesher pour le cinéma és a francia Séries Mania rendezvény támogatott.
A források felkutatása
Az Intelligence Online felvette a kapcsolatot Folloru-val, aki ekkor tudta meg, hogy őt idézik a bírósági eljárásban.
Kétségtelen, hogy a bíróságok egy olyan ügy érdekében, amit bizonyára túl gyengének tartanak, és amely nem érinti a Le Monde-ot, lábtörlőnek használják az újságírók azon jogát, hogy ne fedjék fel forrásaikat, amit a törvény is véd. Ez az újságírás egyik alapszabálya. Ami még rosszabb, a bíróságok mindenféle vizsgálat nélkül megosztják a sajtószabadság elleni megfélemlítési taktikákat, egyszerűen továbbadva a titkosszolgálatoktól származó információkat, amelyekről meglehetősen keveset tudnak
– válaszolt az újságíró.
Az ügyészi vádirat egyértelműen mutatja a titkosszolgálati nyomozók eltökéltségét, hogy azonosítani akarják közülük azokat, akik információkat osztottak meg újságírókkal, legyen szó akár Jordanovról, a DGSI-ről szóló könyv szerzőjéről, akár Folloru-ról. A nyomozás felsorolja a DGSI forrása és a Le Monde újságírója között 2012 és 2019 között létrejött kapcsolatokat.
Amennyiben Noémie Nathan nyomozási bíró követi az ügyészhelyettes javaslatát, ami valószínűsíthető, a tárgyalásra várhatóan 2025 végén vagy 2026 elején kerül sor. Alex Jordanovra legfeljebb öt év börtönbüntetés és 75 ezer eurós pénzbüntetés vár. A DGSI két volt tisztje akár hét év börtönbüntetésre és 100 ezer eurós pénzbüntetésre is számíthat.

Amikor az Intelligence Online megkereste a párizsi ügyészséget a Follorou és a Le Monde ellen felhozott vádakkal kapcsolatban, az azt válaszolták, hogy a vádirat egyértelművé teszi az álláspontját. A lap megkereste a Follorou forrásaként gyanúsított rendőrtiszt ügyvédjét és a DGSI-t is, de egyiktől sem kapott választ.
Az újságírók forrásainak védelme
Jordanov vádemelése és a Follorou és a DGSI volt rendőrtisztje közötti levélváltásokra tett számos utalás kirívó példája annak, hogy az újságírók forrásainak védelme, bár törvényben rögzített, megkerülhető.
Az ügyészség a vádiratban, amelybe a lap betekinthetett, azt írja, hogy „az [igazságügyi] információk azt mutatják, hogy az újságíró [Alex Jordanov] legalábbis részben a volt titkosszolgálati tisztviselőknek köszönhetően jutott bizalmas információkhoz, úgy, hogy szimpatizánsként mutatkozott be ezeknek a személyeknek, akik erős ellenérzéseknek vannak kitéve a korábbi vezetésükkel szemben”.
A vádirat számos szöveget és jogi hivatkozást idéz, amik állítólag igazolják a véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó törvényektől való eltérést és az újságírók forrásaik védelmére vonatkozó törvényes jogát. Álláspontja védelmében az ügyész azzal érvel, hogy az előbbi korlátozható, különösen „a nemzetbiztonság érdekében szükséges intézkedések” esetében, az utóbbi pedig jogilag felülbírálható „a közérdeken alapuló kényszerítő ok” nevében.
Jordanov bejelentette, hogy a bíróság előtt ártatlannak fogja vallani magát. Az Intelligence Online-nak azt mondta, hogy
A TÁRGYALÁSÁT A VÉLEMÉNYNYILVÁNÍTÁS SZABADSÁGÁRÓL SZÓLÓ NYILVÁNOS RENDEZVÉNNYÉ KÍVÁNJA TENNI.
Az újságíró azt fontolgatja, hogy online „börtönlottót” szervez, ahol az emberek fogadhatnak a rá kiszabandó büntetésre vagy felmentésére, nyereményekért cserébe. Az újságíró korábban elutasította, hogy bűnösnek vallja magát, ami lehetővé tette volna számára, hogy tárgyalás nélkül mérsékeltebb büntetést kapjon.
(Borítókép: A Le Monde épülete 2003. február 28-án Párizsban, Franciaországban. Fotó: Pascal Le Segretain / Getty Images)