A világ eddigi legsúlyosabb menekülthulláma várható az elfeledett háború miatt

Szudán a világ legnagyobb humanitárius válságától szenved, és a civil lakosság továbbra is a nemzetközi közösség tétlenségének árát fizeti – közölte az ENSZ április közepén, amikor is a konfliktus már harmadik évébe lépett. A diplomáciai erőfeszítéseket azonban gyakran háttérbe szorították más válságok, köztük az ukrajnai és a gázai háborúk. 

Szudánban rendkívül súlyos humanitárius válság zajlik, ráadásul sok szempontból ez ma a világ egyik „legelhanyagoltabb” konfliktusa. A polgárháború már harmadik éve tart, a segélyszervezetek azonban gyakran rendkívül korlátozottan tudnak csak működni a régióban. A Kartúmban 2023 áprilisában kirobbant fegyveres konfliktus a szudáni hadsereg (SAF) és a Gyorsreagálású Támogató Erők (RSF) között azóta is folyamatos harcokat eredményez. A nyugat-dárfúri atrocitások – különösen a menekülttáborok elleni támadások – etnikai tisztogatásokkal is összefüggésbe hozhatók, főként a maszalit kisebbség elleni erőszakos fellépések miatt.

Májusban a szudáni hadsereg visszafoglalta a komoly szimbolikus jelentőséggel bíró elnöki palotát Kartúmban, valamint a főváros nagy hányadát. Az ország java részén azonban tovább dúl a konfliktus. Az ENSZ által idézett források arról számoltak be, hogy több mint 400 ember halt meg az RSF legutóbbi támadásaiban Dárfúrban, ahol a csoport megpróbálja elfoglalni El Fashert, a régió utolsó olyan állami fővárosát, amely nincs az ellenőrzése alatt – közölte a The Guardian. 

Európában is nő a migrációs nyomás

Több mint ezer szudáni menekült érte el vagy próbálta elérni Európát 2025 elején – közölte pénteken az ENSZ menekültügyi szervezete, arra hivatkozva, hogy a kétségbeesés egyre nő, részben a térségben csökkenő segélyezés miatt. Mintegy 12 millió ember kényszerült lakóhelyét elhagyni a szudáni hadsereg és a félkatonai erők között két éve tartó konfliktus miatt, ami az ENSZ tisztviselői szerint a világ legpusztítóbb segélyezési válsága.

Míg néhányan nemrégiben hazatértek Kartúmba, a szomszédos országokban, például Egyiptomban és Csádban a menekülteknek nyújtott szolgáltatásokat csökkentik, többek között azért, mert az Egyesült Államok felülvizsgálja a segélyezést.

Olga Sarrado, az ENSZ menekültügyi ügynökségének szóvivője egy genfi sajtótájékoztatón elmondta, hogy januárban és februárban mintegy 484 szudáni érkezett Európába, ami 38 százalékkal több, mint a tavalyi év azonos időszakában – közölte a Reuters. Hozzátette, hogy mintegy 937 embert mentettek ki vagy fogtak el a tengeren, és küldtek vissza Líbiába – ez több mint kétszerese a tavalyi év azonos időszakának.

Ahogy a humanitárius segélyezés összeomlik, sokaknak nem lesz más választásuk, mint csatlakozni hozzájuk

– fogalmazott.

Támadják a menekülttáborokat

A múlt hét vége óta az RSF szárazföldi és légi támadásokat indított El Fasher, valamint a közeli Zamzam és Abu Shouk menekülttáborok ellen. Az ENSZ szóvivője az AFP-nek elmondta, hogy a szervezet jogvédő hivatala 148 gyilkosság elkövetését ellenőrizte, és „hiteles forrásokból” olyan jelentéseket kapott, amelyek szerint a halottak száma meghaladja a 400-at.

A közelmúltban megindult londoni béketárgyalások talán adhatnak némi reményt, de az ilyen diplomáciai események gyakran szimbolikusak maradnak, ha nincs mögöttük valódi politikai akarat vagy következetes nemzetközi nyomás. Az ENSZ Nemzetközi Migrációs Szervezetének adatai szerint csak a zamzami táborból a hétvége óta akár 400 ezer embert is kitelepíthettek.

Volker Türk, az ENSZ jogi vezetője nyilatkozatában azt mondta, hogy „a nagyszabású támadások… világossá tették, hogy a nemzetközi közösség tétlenségének milyen ára van. Annak ellenére, hogy többször figyelmeztettem a térségben élő civileket fenyegető fokozott veszélyre”. Hozzátette: „A támadások súlyosbították az amúgy is súlyos védelmi és humanitárius válságot egy olyan városban, amely tavaly május óta ostrom alatt áll”.

A háborúban álló felek olyan messze vannak a tárgyalásos megoldástól, mint még soha. Február 26-án Trump és Marco Rubio amerikai külügyminiszter figyelmeztetés és indoklás nélkül megszüntette az Egyesült Államok által Szudánnak nyújtott gyorssegélyt, és az egészségügyi szolgáltatásokat. Sok esetben ezek a civilek számára életmentőek voltak. A segélyek szüneteltetése és törlése óta a szudáni sürgősségi ingyenkonyhák közel 80 százaléka bezárt. Egy nem kormányzati szervezet például arról tájékoztatott, hogy Kelet-Szudán egyik államában felfüggesztették a víz- és csatornaszolgáltatásokat, mert az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége nem folyósította a kifizetéseket. Ezért több mint 40 ezer belső menekültnek kell most szembenéznie a kolera kockázatával – írta a Foreign Policy hasábjain Gregory W. Meeks, az Egyesült Államok kongresszusának demokrata képviselője. 

Rengeteg a menekült

A Szudánból menekülők közül sokan a szomszédos országokban keresnek biztonságot, de azok már most is óriási válsággal küzdenek:

• Csád jelenleg több mint 700 ezer szudáni menekültnek ad otthont, túlnyomó többségük nő és gyermek. A táborok túlzsúfoltak. Az ellátmányok szűkösek.
• Dél-Szudán több mint egymillió szudánit próbál támogatni, miközben saját maga is éhínséggel küzd.
• Egyiptom, Líbia, Etiópia, Uganda és a Közép-afrikai Köztársaság szintén nagy számban fogadott be menekülteket, de a finanszírozás az egész régióban apadóban van.

Az emberek üres kézzel – élelem, vagyontárgyak nélkül – lépik át a határokat, és a befogadó közösségeknek nincsenek meg az eszközeik, hogy egyedül támogassák őket – írja összefoglalójában a Norwegian Refugee Council (NRC).

(Borítókép: Szudán 2024. december 27-én. Fotó: Anadolu / Getty Images)