Dél-Korea kifejlesztette a világ első génmódosított anthraxvakcináját

Dél-Korea létrehozta a világ első génmódosítással előállított anthrax, azaz lépfene elleni vakcináját, a BARYTHRAX-et – jelentette be a Koreai Járványkontroll és -Prevenciós Hivatal. A vakcina előnye a tradicionális, ez idáig alkalmazott oltószerekhez képest, hogy jelentősen csökkenti a mellékhatásokat.

A lépfene baktérium által okozott betegség, amelyre alapvetően minden emlős fogékony. Elsősorban az állatok, leginkább a kérődzők veszélyeztetettek általa, de az embert is megbetegítheti. Az anthrax ellen eddig három, emberi felhasználásra is alkalmas oltószert fejlesztettek ki. Ezek a hagyományos, lépfene elleni vakcinák anthraxbaktérium-alapúak, ezért a bennük lévő toxinok enyhe mellékhatásokat okozhatnak. A dél-koreai vakcina ezzel szemben genetikai rekombináció segítségével csak specifikus antigéneket tartalmaz, csökkentve a mellékhatások kialakulásának kockázatát.

A Koreai Járványkontroll és -Prevenciós Hivatal, amely a GC Pharma vállalattal együtt tökéletesítette a BARYTHRAX-et, nemcsak a vakcina bizonyítottan magas hatékonyságát emelte ki a betegség elleni védelem terén, hanem azt a tényt is, hogy a hazailag kifejlesztett oltóanyag jelentősen csökkentheti az importköltségeket, és stabil készletet biztosítana vészhelyzet esetén, Dél-Koreának eddig ugyanis teljes mértékben külföldön gyártott anthraxvakcinák importjára kellett támaszkodnia.

Lépfene sejtek egy Petri-csészében 1980-ban

Fotó: Smith Collection/Gado / Getty Images Hungary

Dél-Korea tart az észak-koreai biológiai fegyverkezéstől

Dél-Korea számára különösen fontos, hogy felkészült legyen a járványmegelőzésre, mivel a feltételezések szerint Észak-Korea atomprogramja mellett támadó jellegű biológiai fegyverkezést is folytat. Phenjan konvencionális fegyverek tekintetében elmarad Szöultól és Washingtontól, ezért aszimmetrikus kapacitásai fejlesztésével növeli elrettentési potenciálját. Ennek legfontosabb komponense a nukleáris fegyverkezés, de főleg

Észak-Korea a gyanú szerint annak ellenére, hogy a biológiai és toxinfegyver-tilalmi egyezmény aláírói között van, képességet fejlesztett ki lépfene, fekete himlő és pestis előállítására, valamint katonai célú felhasználására is. Egy amerikai állami jelentés szerint Phenjan képes CRISPR-technológiával, azaz szerves organizmusok DNS-ének módosításával baktériumokat, vírusokat és toxinokat előállítani, amelyekkel akár biológiai hadviselést is folytathatna ellenségeivel szemben.

A biológiai fegyverekkel szembeni védekezés különösen nehéz, hiszen a megfelelő vakcinákat a fegyverként használt biológiai ágensek ismeretében lehet kifejleszteni. A bioterrorizmus ráadásul az észak-koreai biológiai fegyverpotenciállal kapcsolatos aggodalmakat növelte, a tavalyi évben ugyanis a phenjani rezsim körülbelül 5500 darab szeméttel megrakott ballont küldött Dél-Korea területére. Bár a hatóságok vizsgálatai mindannyiszor megállapították, hogy a ballonok veszélytelen anyagokat tartalmaznak, a módszer alkalmas lehetne arra, hogy biológiai ágenseket, akár anthraxbaktériumot juttassanak Dél-Korea területére.

A lépfene a bioterrorizmus kézenfekvő eszköze, mivel ellenálló baktérium, emberekre és állatokra is veszélyes, akár halálos lehet, természetesen is előfordul, de laboratóriumi körülmények között is elő lehet állítani, és észrevétlenül útjára engedhető aeroszolosan, vízbe, porokba vagy ételbe csempészve. Az észak-koreai bioterrorizmus jelentette fenyegetés miatt Szöul számára kiemelten fontos, hogy növelje felkészültségét az esetleges biológiai hadviselés ellen. A most kifejlesztett BARYTHRAX-nek fontos szerepe lehet a biotámadások eszkalációjának kivédésében, alkalmazása a különösen kitett csoportok és katonák estében hatékonyan segítheti a megelőzést.

Nagy Angelina Zsófia, a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ és a Magyar Külügyi Intézet kutatója.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!