Az Európai Unió szigorít: sok ország esetében megszűnhet a vízummentesség

A lehetőséget az Európai Bizottság már tavalyelőtt felvetette, a 27 tagállamot tömörítő Európai Tanács tavaly állást is foglalt, az Európai Parlament azonban a tavaly júniusi választások és a jelentős jogszabályozási hátralék ledolgozása után csak nemrég tudott bekapcsolódni a kérdéskör megvitatásába.

A múlt héten lezajlott háromoldalú egyeztetés célja az volt, hogy a törvényjavaslatról az év második felében esedékes lengyel uniós elnökség idején végső döntés szülessen. Ha minden gördülékenyen megy, akkor az új, szigorúbb szabályozás kora ősszel hatályba lép – írta a Szabad Európa.

Az unió már régóta egyre keményebb a vízumliberalizációban. A szándék kettős: egyfelől az illegális bevándorlás megfékezése, másrészt a vízumpolitika potenciális politikai eszközként vethető be harmadik országok megzabolázására.

Utoljára a koszovói útlevéllel rendelkezők kapták meg ezt a lehetőséget 2024 elején, azt megelőzően pedig a grúzok és az ukránok, még 2017-ben. A döntést ezekben az országokban ünnepelték.

A 2018 óta hatályos jelenlegi felfüggesztési mechanizmus akkor lép életbe, ha jelentősen megugrik az adott országból származó olyan beutazók aránya, akik egyhuzamban 90 napnál hosszabb időt töltenek az EU-ban, illetve nagyobb mértékben növekszik a menedékkérők száma.

Az unió eddig egyetlen ország esetében folyamodott a drasztikus lépéshez: a dél-csendes-óceáni Vanuatu esetében. Figyelmeztetésként először ideiglenesen, majd véglegesen is felfüggesztette a vízummentességet.

Elrettentetésnek szánják

A most körvonalazódó javaslat elrettentő erőként vetné be a felfüggesztést abban az esetben, ha a harmadik ország és az EU általános vízumpolitikája közötti összhang hiányát észlelik. Szerbia például 2022-ben vízummentességben állapodott meg Burundival, Indiával és Kubával, miután az ottani állampolgárok ugródeszkaként használták Szerbiát, hogy bejussanak az unió területére.

A vízummentesség egyik oka lehet a hibrid fenyegetés. Emlékezetes, hogy Oroszország és Belarusz afrikai és ázsiai migránsokat szállított a lengyel és litván határra. Brüsszel már korábban felfüggesztette a Moszkvával és Minszkkel kötött vízumkönnyítési megállapodásokat az Ukrajna ellen indított invázió, illetve a belarusz ellenzék elleni kemény megtorlások miatt.

A vízummentességet akkor is eltörölhetik, ha egy harmadik ország hasonló taktikával próbálkozik. Az úgynevezett aranyvízum vagy letelepedési kötvény bevezetése harmadik országban szintén maga után vonhatja az uniós vízummentesség leállítását.

A georgiai diplomataútlevél kivétel

A legérdekesebb azonban a lehetséges felfüggesztés negyedik indoka.

A jogszabálytervezet kimondja, hogy a felfüggesztési mechanizmus „súlyos emberi jogi mulasztások és visszaélések”, illetve a „nemzetközi jog és normák, köztük az emberi jogi előírások súlyos megsértése, valamint a nemzetközi bírósági határozatok és ítéletek be nem tartása esetén” léphet életbe.

A mechanizmus alkalmazása a véglegesítés után az Európai Bizottság jogkörébe tartozik.

A „nukleáris opciót” azonban csak akkor vetnék be, ha az összes többi lehetőséget kimerítették. Az unió ugyanis általában nem hajlandó a teljes népességet büntetni, hanem csak a vezetést.

Ez a magyarázata például annak, hogy az EU az év elején csak a georgiai diplomataútlevéllel rendelkezők esetében függesztette fel a vízummentességet, míg a grúz állampolgárok beutazási engedély nélkül léphetnek az unió területére.

(Borítókép: Az aacheni határátkelő Németországban 2022. november 8-án. Fotó: Shutterstock)