Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hatalmas dróntámadás érte Kijevet hajnalban, több áldozat és sérült is van;
• Keményen beleállt egymásba Donald Trump és Volodimir Zelenszkij a Krím kérdésében;
• Donald Trump teljesen kiakadt Putyinra: „Vlagyimir, állj le!”;
• Ukrán forrás szerint észak-koreai rakéta okozta a halálos kijevi csapást;
• Trump valószínűleg találkozik Putyinnal a közel-keleti útja után;
• Újabb szankciócsomagot vezetett be Oroszország ellen az Egyesült Királyság.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk pénteken is! Jó pihenést kívánunk!

Kaja Kallas kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő csütörtökön bírálta Donald Trump amerikai elnököt amiatt, hogy előző nap a béketárgyalások szempontjából nagyon károsnak nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán államfőnek a Krím hovatartozására vonatkozó nyilatkozatát, mert szerinte az csak nehezíti az ukrajnai háború lezárását.

A valódi akadály nem Ukrajna, hanem Oroszország, amelynek hadi céljai nem változtak. Miközben Oroszország úgy tesz, mintha békét keresne, halálos légicsapást indított Kijev ellen

– mondta, hozzátéve, hogy ez nem a béke keresése, hanem annak épp a kigúnyolása.

A francia elnök szerint Putyin hazudik

Emmanuel Macron francia elnök Madagaszkáron tett látogatásán pedig azzal vádolta meg Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy hazudik, ami állítólagos béketörekvéseit illeti. Az eddig sikertelen tűzszüneti tárgyalásokat illetően megjegyezte, hogy „az amerikaiaknak csupán egy ember miatt kell felháborodniuk, ez pedig Putyin elnök”. Egyben megjegyezte, hogy amennyiben Putyin hozzájárul, úgy a fegyverek azonnal elhallgathatnak, és ezzel életeket menthetnek meg.

Macron, akit a francia BFMTV hírtelevízió idézett, szóvá tette azt is, hogy a Krím félsziget státusa egyelőre nem téma. A francia államfő úgy fogalmazott, hogy Trump elnök ugyan „leírta a de facto helyzetet, de ez azt jelentené, hogy engednünk kellene Oroszországnak? Nem”. A félsziget státusának kérdése „mindenesetre nem most és nem rajtunk múlik” – fűzte hozzá.

A Truth Social közösségi oldalon szerdán megjelent bejegyzésében Trump elnök arra reagált, hogy az ukrán elnök kizárta a Krím 2014-es orosz megszállásának jogi értelemben való elismerését – írta az MTI. 

Elfogadhatatlan és kritikus veszélyt hordoz magában, hogy a „hajlandók koalíciójának” az az elképzelése, hogy katonai alakulatokat vezényeljen Ukrajnába – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő csütörtökön újságíróknak, írja az MTI.

Ami a katonai kontingensek Ukrajna területére történő telepítéséről szóló megbeszéléseket illeti – ez számunkra teljesen elfogadhatatlan. Kritikus veszélyt hordoz magában az egész európai és a világ biztonságára nézve

– hangsúlyozta a Kreml szóvivője.

Szergej Sojgu, az orosz biztonsági tanács titkára a TASZSZ hírügynökség által csütörtökön közölt interjújában arra figyelmeztetett, hogy a békefenntartók Ukrajnába vezénylése elvezethet a harmadik világháborúhoz.

Szerinte „a józan gondolkodású európai politikusok megértik, hogy egy ilyen forgatókönyv megvalósítása a NATO és Oroszország közötti közvetlen összecsapáshoz, majd a harmadik világháborúhoz vezethet”.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a novemberben módosított orosz nukleáris elrettentési állampolitika alapján Moszkva fenntartja a jogot, hogy nukleáris fegyvereket vessen be az ellene vagy Belarusz ellen irányuló agresszió esetén, akkor is, ha ez hagyományos fegyverekkel történik.

A The Guardian egy érdekes cikket tett közzé, amiben azt latolgatják, hogy a világ minden tájáról Rómába érkező elnökök és diplomaták között több érdekes találkozás is előfordulhat. Ilyen lehet többek között Donald Trump és Volodimir Zelenszkij esetleges találkozása. Az amerikai és az ukrán elnök épp azután futhatnak össze, amikor Donald Trump végső ajánlatot tett a feleknek, amit ha nem fogadnak el, akkor az Egyesült Államok felhagyhat a további erőfeszítésekkel. A logisztikáért felelős személyeknek megkönnyebbülés lehet, hogy Vlagyimir Putyin biztosan nem lesz jelen szombaton Ferenc pápa temetésén, ettől függetlenül Oroszország is küld tisztviselőt a Vatikánba, ami még okozhat érdekes jeleneteket.

A lap emlékeztetett, hogy annak idején, II. János Pál pápa temetésén szintén több érdekes találkozásra került sor. Állítólag a Vatikánban kezet fogott egymással az izraeli és az iráni elnök, amit akkor történelmi pillanatként festettek le. Később azonban az iráni Mohammad Khatami tagadta, hogy mindez megtörtént volna, így folytatódott a háború a két ország között. 

„Lesz néhány nagyon érdekes dinamika a temetésen” – fogalmazott szűkszavúan, de lényegre törően Francis Campbell, aki korábban hat éven keresztül volt az Egyesült Királyság szentszéki nagykövete.

További három halálos áldozatról számolt be a Kijevi Állami Sürgősségi Szolgálat Főigazgatóságának szóvivője, így már 12-en vesztették életüket a szerdáról csütörtökre virradó éjszaka az ukrán fővárost ért orosz csapásban.

Pavlo Petrov bejelentése szerint a mentők két holttestet emeltek ki a romok alól Kijev Szvjatoszinszkij kerületében, korábban ugyanott egy 27 éves nő holttestét találták meg. Az Ukrajinszka Pravda tájékoztatása szerint a kutató- és mentőmunkálatok még mindig tartanak a fővárosban. A legfrissebb adatok szerint a támadásban a halottakon kívül 90-en sérültek meg.

Mentők egy orosz rakétatámadás helyszínén Kijevben Ukrajnában 2025. április 24-én

Fotó: Valentyn Ogirenko / Reuters

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök befejezte történelmi jelentőségű dél-afrikai látogatását, amely fordulópontot jelent a két ország korábban feszült kapcsolatában. A látogatás diplomáciai áttörést jelentett az ukrán vezetőnek, aki Oroszország erősödő afrikai befolyása ellen próbál fellépni – írja a BBC.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a dél-afrikai Pretoriában 2025. április 24-én

Fotó: Siphiwe Sibeko / Reuters

Mint írtuk, Oroszország egy kijevi légicsapással zavarta meg a találkozót, amely miatt Zelenszkij kénytelen volt lerövidíteni útját. Ennek ellenére Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök hangsúlyozta, hogy a látogatás „megerősítette” a két ország közötti kötelékeket, kiemelve, hogy a mostani 33 év óta az első ukrán államfői vizit volt Dél-Afrikában.

Mint arra a brit lap felhívta a figyelmet, a találkozó időzítése különösen jelentős, mivel mindkét ország kapcsolata megromlott az Egyesült Államokkal Donald Trump januári hivatalba lépése óta. Trump elnök „diktátornak” nevezte Zelenszkijt és az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt is ideiglenesen felfüggesztette. Dél-Afrika és az Egyesült Államok viszonya pedig mélypontra süllyedt az Izrael elleni népirtási per és a fehér kisebbséggel kapcsolatos vádak miatt.

Ramaphosa igyekezett béketeremtői szerepét erősíteni, és a látogatás előtt telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal is. Az elnök bejelentette azt is, hogy beszélt Trumppal az ukrán konfliktusról, és megállapodtak egy közeli találkozóban, ami lehetőséget adhat a dél-afrikai–amerikai kapcsolatok helyreállítására.

A két ország a látogatáson a kereskedelmi kapcsolatok erősítésére is összpontosított, ami fontos lehet Dél-Afrika gazdasági nehézségeinek enyhítésében, miután Trump 30 százalékos vámot jelentett be a dél-afrikai árukra, bár később 90 napra felfüggesztette az intézkedést.

Szakértők szerint Afrika nem kényszeríthető választásra Oroszország és Ukrajna között, mivel mindkét ország fontos gabonaszállító a kontinens számára.

Öt év büntetésre ítélték Ivan Popovot csütörtökön, miután a bíróság bűnösnek találta egy nagyszabású csalásban. A korábban Csecsenföldön harcoló, majd Ukrajna déli részén orosz csapatokat irányító egykori vezérőrnagy a vád szerint társaival több mint 130 millió rubel (nagyjából 560 millió forint) értékben loptak fémtermékeket, amelyeket a frontvonal mentén használtak volna fel erődítmények építésére. A Reuters megjegyzi, Popov ügyvédje fellebbez az ítélet ellen.

Pár nappal korábban még arról szóltak a hírek, hogy Popov visszatér az ukrán frontra az elítéltekből verbuvált, öngyilkos támadásokat végrehajtó Sztorm–Z rohamosztag tagjaként. A volt tábornokot Oroszországban nagy megbecsülés övezte, egyesek szerint harci legenda, azonban elkövette azt a hibát, hogy kritizálta az orosz katonai vezetést.

Moszkva megtiltotta 21 brit parlamenti képviselőnek az Oroszországba való beutazást London „oroszellenes kurzusa” miatt – közölte szerdán az orosz külügyminisztérium.

A tárca szerint az intézkedés válasz London folytatódó konfrontációs kurzusára, amely magában foglalja az Oroszország „démonizálását” célzó erőfeszítéseket, az oroszellenes narratívák gyártását Moszkva nemzetközi befolyásának csökkentése érdekében, valamint „a kijevi neonáci rezsim” további fegyverzését.

A közlemény további hasonló intézkedéseket helyezett kilátásba, beleértve az orosz tiltólista bővítését, ha ez így folytatódik. A tárca szerint „a ruszofóbia és az orosz államiság megsemmisítésének vágya” a brit külpolitika szerves részévé vált. A külügyminisztérium úgy véli, hogy London igyekszik minél nagyobb kárt okozni Oroszország nemzeti érdekeinek.

A dokumentum szerint Moszkva figyelemmel kíséri London „agresszív, oroszellenes” retorikáját, és ennek alapján levonja a következtetéseket. A külügyminisztérium emlékeztetett Nagy-Britannia Oroszországgal szembeni ellenséges kijelentéseire és vádjaira, egyebek között az orosz vagyon lefoglalását támogató felhívásokra, amelyek London ellenséges kurzusáról szólnak, és amelyeket az Oroszországgal folytatott őszinte párbeszéd ellenzői a kétoldalú együttműködés aláásására használnak fel.

Az orosz diplomáciai tárca arra a megállapításra jutott, hogy az Oroszország elleni szankciók és a brit tisztviselők „hisztérikus nyilatkozatai”, amelyekben a fenyegetések hazugságokkal és Oroszországnak címzett leplezetlen gorombasággal keverednek, azt mutatják, hogy Nagy-Britanniának nem áll szándékában véget vetni a nyílt konfrontációnak Oroszországgal szemben – számolt be az MTI. 

Szergej Sojgu, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára a TASZSZ-nak mondta el, hogy az Egyesült Államok tisztában van Moszkva tűzszünettel kapcsolatos álláspontjával.

A tisztviselő kijelentette, hogy az orosz kormány hajlandó a tűzszünetről tárgyalni, de csak akkor, ha figyelembe veszik a követeléseiket. A politikus megismételte Vlagyimir Putyin orosz elnök álláspontját, miszerint a harcok felfüggesztése egy hosszú távú béke kezdete esetén lehetséges.

A diplomata úgy véli, vannak olyan nyugati politikusok, akik továbbra is elkötelezetten támogatják Ukrajnát, ezzel pedig az orosz–amerikai kapcsolatokat próbálják ellehetetleníteni.

Április 23-án 168 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonal mentén – számolt be róla az Ukrinform.

Pokrovszk régióban 56 orosz támadást vertek vissza az ukrán erők, előbbi egységei összesen 112 légitámadást hajtottak végre szerdán. A csapások leginkább Szumi, Harkiv, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régióban zajlottak.

A Dél-afrikai Köztársaságba látogatott csütörtökön Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, azonban a több halálos áldozatot követelő kijevi dróntámadás miatt az út megszakításáról döntött.

Ukrajna államfője Cyril Ramaphosával, az afrikai ország elnökével tárgyalt, majd ezt követően visszautazott Európába. Erről itt olvashat bővebben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök a dél-afrikai Pretoriában 2025. április 24-én

Fotó: Siphiwe Sibeko / Reuters

Visszavitték Ukrajnába az orosz fogságban meghalt újságíró, Viktorija Roscsina holttestét – számolt be róla az Unian.

Leonyid Timcsenko belügyminiszter-helyettes bejelentette, hogy a riporter maradványai február végén érkeztek meg Ukrajnába. A holttest szállítását okkal nem jelentették azonnal az ukránok, mivel elsőre nem volt biztos, hogy tényleg a tudósító maradványairól van-e szó, de ezt azóta több vizsgálat erősítette meg. Roscsina tavaly szeptemberben halt meg 27 évesen.

Ukrajna határozottan kiáll a területi épséget és szuverenitást illető elvi álláspontja mellett, és ezt tudatta Keith Kellogg Ukrajnáért felelős amerikai elnöki különmegbízottal is – közölte szerdán Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője az X-en.

Hangsúlyoztam, hogy minden körülmények között Ukrajna határozottan kiáll alapvető elvei mellett a tárgyalásokon, mert ezek képezik alapját szuverenitásunknak és területi épségünknek

– írta Andrij Jermak.

Andrij Szibiha külügyminiszter szintén az X-en arról írt, hogy a kijevi vezetés elkötelezett az Egyesült Államokkal való együttműködés mellett a háború lezárása érdekében. 

Rusztem Umerov védelmi miniszter a televízióban közvetített nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy a szerdai londoni többoldalú tárgyalásokon megvitatták Ukrajna „következetes álláspontját, ami a tűzszünetet, valamint a biztonsági garanciákat illeti”. „Részemről úgy vélem, hogy a tanácskozás nagyon gyümölcsöző és sikeres volt” – tette hozzá.

Donald Trump amerikai elnök szerdán a béketárgyalások szempontjából „nagyon károsnak” nevezte Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a Krím elismerésére vonatkozóan aznap tett nyilatkozatát, mert az szerinte nehezíti az ukrajnai háború lezárását. A Truth Social közösségi oldalon szerdán megjelent bejegyzésében Trump arra reagált így, hogy az ukrán elnök kizárta, hogy Ukrajna jogi értelemben elismerje a Krím 2014-es orosz megszállását.

Ukrajna gabonatermése nem a legnagyobb a világon, ennek ellenére az ország a világ egyik legfontosabb gabonaszállítójává vált, köszönhetően annak, hogy a termés nagy részét exportálni tudja szemlézte a Reuteres cikkét az Unian.

Karen Brown, a Reuters piaci elemzője azt írja, hogy Ukrajna sikere mögött a kukoricatermelés gyors növekedése áll, amely a 2010-es években megháromszorozódott. A 2021-22-es rekordtermés óta Ukrajna gabonatermelése azonban jelentősen visszaesett.

Ez a tendencia 2025-2026-ban is folytatódhat, ami, ha megvalósul, tovább csökkentheti Ukrajna exportrészesedését, és olyan konkurens beszállítóknak kedvezhet, mint az Egyesült Államok. Emellett egy gyenge ukrán búzatermés és Oroszország viszonylag átlagos kilátásai nyomást gyakorolhatnak a globális búzakínálatra 2026-ban. 

2022 óta az ukrán gabonatermesztés a háborúval kapcsolatos logisztikai problémák és más gazdasági tényezők miatt nagyrészt veszteségessé vált.

A fő gabonafélék – kukorica, árpa és búza – termelése 2024-2025-ben az elmúlt évtized negatív rekordját hozta: 34 százalékkal csökkent a 2021-2022-es értékhez képest a bevetett terület csökkenése miatt.

Donald Trump szerint „nagyon közel” van az ukrajnai békemegállapodás – de úgy véli, Volodimir Zelenszkij magatartása „csak elhúzza a háborút” – írja a Sky News. A volt amerikai elnök az Ovális Irodában újságíróknak azt mondta, úgy érzi, Oroszországgal könnyebb megegyezni, mint az ukrán elnökkel.

J. D. Vance alelnök, az amerikai békejavaslat egyik szószólója korábban ismertette Washington elképzelését, amely szerint a jelenlegi frontvonalak mentén „befagyasztanák” a konfliktust – ez pedig mindkét fél részéről területi engedményekkel járna. A terv része az is, hogy az Egyesült Államok hivatalosan elismerné Oroszország fennhatóságát a 2014-ben annektált Krím fölött.

Ez utóbbi pont azonban továbbra is komoly vitát szül: Zelenszkij többször is világossá tette, hogy Ukrajna nem hajlandó lemondani a Krímről semmilyen béketárgyalás fejében. Trump ezt bírálta egy Truth Social-bejegyzésben is, ahol azt írta: az ukrán elnök álláspontja „semmi mást nem ér el, csak meghosszabbítja a 'halálmezőt', amit senki sem akar”.

Donald Trump ugyanakkor hozzátette: „Szerintem Oroszország készen áll. Az emberek szerint Oroszország mindent el akart vinni, de én úgy gondolom, már van egy megállapodásunk velük. Most Zelenszkijjel kell megegyeznünk.”

Oroszország 945 330 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.

Ez a szám magában foglalja az orosz erők 1060 veszteségét, amelyet csak az elmúlt nap alatt szenvedtek el.

A jelentés szerint Oroszország emellett 10 694 harckocsit, 22 312 páncélozott harcjárművet, 45 755 járművet és üzemanyagtartályt, 26 823 tüzérségi rendszert, 1369 többszörös rakétaindító rendszert, 1141 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 335 helikoptert, 33 660 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.

Dmitrij Medvegyev, az Orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kijelentette, hogy a Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni Nemzetközi Büntetőbírósági (ICC) parancs törvénytelen – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

A diplomata szerint, ha az ítéletet végrehajtják az orosz államfőn, akkor az casus bellinek (háborús ürügy) tekinthető, így Moszkva nem riadna vissza egy fegyveres konfliktustól sem. Hozzátette, hogy Oroszországnak van atomfegyvere.

87 ukrán drónt semmisítettek meg csütörtök hajnalban az orosz csapatok – számolt be róla a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az orosz védelmi minisztérium beszámolója alapján a legtöbb légi eszközt a Krímen lőtték le, majd a Belgorodi és a Kurszki régió volt érintett.

A brit külügyminisztérium szerint az ukrajnai rendezésről tartott szerdai londoni nemzetközi egyeztetésen jelentősen közeledtek az álláspontok a további lépések ügyében – adta hírül az MTI.

A találkozón a londoni külügyi tárca tájékoztatása szerint Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője, Andrij Szibiha külügyminiszter, Rusztem Umerov védelmi miniszter, valamint a francia, a német és az amerikai kormány képviselői vettek részt.

A brit külügyi tárca szerda esti beszámolója konkrét eredményeket nem említ, de úgy fogalmaz, hogy a múlt heti párizsi egyeztetés folytatásaként újabb intenzív tárgyalási forduló zajlott Londonban.

A tájékoztatás szerint a megbeszélés összes résztvevője megerősítette, hogy erőteljesen támogatja Donald Trump amerikai elnök elkötelezett törekvését az ukrajnai vérontás megállítására és az igazságos, tartós béke megteremtésére.

A szerdai londoni tárgyalás produktív és sikeres volt, és komoly haladást sikerült elérni a következő lépések ügyében kialakítandó közös álláspont elérése felé – áll a brit külügyminisztérium beszámolójában.

Az egyeztetéseken nem vett részt Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Steve Witkoff elnöki különmegbízott sem, így az Egyesült Államok delegációját Keith Kellogg vezette.

Magyarország területére szerdán az ukrán-magyar határszakaszon 6257 fő lépett be – derült ki az Országos Rendőr-főkapitányság közleményéből.

A beléptetettek közül a rendőrség 44 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 24-én első hivatalos látogatását teszi Dél-Afrikában – írja az Unian ukrán hírügynökség.

Az ukrán államfő Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnökkel találkozik azzal a céllal, hogy erősítse a két ország közötti kapcsolatokat. A találkozón várhatóan megvitatják az Oroszország Ukrajna elleni háborújának befejezésére irányuló erőfeszítéseket is.

Ramaphosa 2023 júniusában vezette az afrikai békefenntartó missziót Ukrajnában. Találkozott Zelenszkijjel és más magas rangú tisztviselőkkel, valamint Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is.

A Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes vezette ukrán delegáció már megérkezett Dél-Afrikába, ahol elmondta, hogy Ukrajna elmélyíti a gazdasági együttműködést a Dél-afrikai Köztársasággal.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszédet mond sajtótájékoztatón Kijevben, 2025. április 22-én

Fotó: Anadolu / Getty Images Hungary

Steve Witkoff amerikai elnöki különmegbízott április 25-én pénteken találkozhat Vlagyimir Putyin orosz államfővel – jelentette az Axios portál egy amerikai forrástól származó információjára hivatkozva szerdán az Interfax orosz hírügynökség.

Korábban a Fehér Ház megerősítette, hogy az amerikai elnök különmegbízottja a héten Oroszországba utazik, hogy megbeszéléseket folytasson az orosz vezetéssel. A Fehér Ház szóvivője, Caroline Leavitt megjegyezte, hogy Steve Witkoff és Donald Trump is úgy véli, hogy az Ukrajnáról szóló tárgyalások jó irányba haladnak.