Elindult a Sencsou−20 űrhajó a kínai űrállomásra

Elindult a Sencsou−20 űrhajó három űrhajóssal a fedélzetén a kínai űrállomásra a Csiucsüan űrközpontból. Az űrhajót egy Hosszú Menetelés−2F nevű rakétával indították helyi idő szerint csütörtökön 17 óra 17 perckor, és várhatóan néhány órán belül csatlakozik az űrállomáshoz − írja a Hszinhua kínai állami hírügynökség.

A misszióvezető Csen Tung ezredes, aki a Sencsou−11 és −14 küldetés keretében már járt az űrben. Társai Csen Csung-zsuj űrpilóta és mérnök, akik először vesznek részt emberes űrrepülésben.

A három tajkonauta a Tienkung (Mennyei Palota) űrállomás jelenlegi személyzetét váltja, akik a Sencsou−19 küldetés keretében tartózkodnak az űrbázison. A jelenlegi legénység − Caj Hszü-csö, Szong Ling-tung és Vang Hao-cö − április 29-én tér vissza a Földre.

A Sencsou−20 legénysége űrkutatási és alkalmazási kísérleteket végez, többféle rakományt és berendezéseket − köztük egy űrszemét elleni védőkészüléket − telepít, emellett különféle helyreállítási feladatokat hajt végre. A küldetés alkalmával zebrahalakat, planáriákat és streptomycákat is magukkal visznek az űrállomásra, hogy élettudományi kísérleteket végezzenek velük. A legénység várhatóan október végén tér vissza a Földre, utánpótlásokat a pilóta nélküli Tiencsou−9 teherűrhajón keresztül kapnak majd.

A Sencsou–20 a kínai emberes űrprogram 35. küldetése, és az ötödik legénységgel ellátott küldetés a kínai űrállomás alkalmazásfejlesztési szakaszában. Az indítást a 10. Kínai Űrnapra időzítették. Ezen a napon 55 évvel ezelőtt, 1970. április 24-én juttatta Kína az űrbe első műholdját (DFH–1), ötödikként a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán után.

Kína már több évtized óta eurómilliárdokat fektet űrprogramjába. Az űrállomás megépítésére és saját űrexpedícióinak elindítására részben az sarkallta, hogy az Egyesült Államok nem fogadta be Kínát a Nemzetközi Űrállomás (ISS) programba. Az ázsiai ország, amely 2003-ban küldte első űrhajósát az űrbe, azt tervezi, hogy 2030-ra embert küld a Holdra.

Kína első női űrhajósa

Mint arról beszámoltunk, tavaly októberben Peking sikeresnek minősítette a Sencsou 19 indítását, amelyen az eddigi legfiatalabb legénységük utazott, és az ország első női űrhajósával kiegészülve indultak el. Kínának konkrét célja a 2030-as holdra szállás, és mindent megtesz, amit csak tud ennek az eléréséhez. Az új űrversenyben az ország megpróbálja felülmúlni legnagyobb riválisát, az Egyesült Államokat.

A háromfős legénység egy hatórás utat követően dokkolt a következő hat hónapra otthont adó kínai fejlesztésű űrállomásra. A csapat számos kísérlet és űrséta elvégzését tervezi, ezzel tapasztalatokat és információkat gyűjtve Pekingnek, hogy 2030-ra mindenképp landolhassanak a Hold felszínén.  

Kína világűrrel kapcsolatos ambíciói között szerepel egy kutatóállomás a Hold felszínén, a Vénusz légköréből mintákat nyerni, továbbá 2050-ig még 30 űrmisszió indítását tervezik. Ding Csibiao Ding a Kínai Tudományos Akadémiától azt mondta, hogy az ország „a fejlett nemzetekhez képest” nem rendelkezik olyan sok eredménnyel.