Kedves olvasóink!

Véget ért az Index csütörtöki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Hosszúra nyúlt Vlagyimir Putyin és Donald Trump különmegbízottjának találkozója;
• Donald Trump ismét Ukrajnát hibáztatta a háború kitörése miatt, és kijelentette: a Krím orosz marad;
• Merénylet Moszkvában, pokolgép végzett Vlagyimir Putyin egyik kulcsemberével;
• Vitalij Klicsko: Kénytelenek leszünk átadni ukrán területeket Moszkvának a békéért;
• Donald Trump bejelentette, Oroszország hajlandó megállítani a háborút.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is. Jó pihenést kívánunk!

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat arról számolt be, hogy feltartóztatott és lefoglalt egy külföldi hajót, amely segített Oroszországnak ukrán mezőgazdasági termékeket „lopni” az ideiglenesen megszállt területekről – számolt be az MTI.

A teherhajó elfogása az SZBU és az állami határőrszolgálat különleges műveletekor történt Ukrajna fekete-tengeri belvizein. A nyomozás megállapította, hogy a lefoglalt hajó része volt Oroszország árnyékflottájának, amelyet a Kreml arra használ, hogy az ellopott ukrán gabonát harmadik országokban értékesítse

– írta közleményében a szakszolgálat. A teherhajó Szevasztopol kikötőjéből ötezer tonna búzát szállított el, ami Ukrajna ideiglenesen megszállt déli területéről származott.

Mint mondták, a hajó illegálisan, egy ázsiai ország zászlaja alatt hajózott. A hajó átvizsgálásakor olyan dokumentumokat, navigációs berendezéseket és egyéb tárgyi bizonyítékokat találtak, amelyek alátámasztják, hogy az oroszok valóban kifosztották az ukrán mezőgazdaságot. A hajó legénységét őrizetbe vették.

Az ukrán hadsereg új, 8. Légideszant-rohamhadtestet hozott létre – jelentette be hivatalos közleményében a légideszant-parancsnokság, amelyet az Unian közölt. Az új hadtest célja, hogy hatékonyabban koordinálja az alárendelt dandárok működését, biztosítsa a szükséges utánpótlást, és megerősítse a vezetést a modern hadviselés követelményeihez igazodva.

A hadtest magját olyan tapasztalt tisztek és altisztek alkotják, akik már szembenéztek az „új típusú háborúval”, és jól ismerik a könyörtelen ellenséggel való küzdelmet. A 8. hadtestbe olyan harci egységek kerültek be, amelyek már az ATO/OOS időszakában is legendássá váltak, illetve a teljes körű orosz invázió után jöttek létre.

Az egységek között szerepel:

• a 46. különálló légimozgékonysági dandár,
• a 71. különálló dzsungelhadosztály,
• a 80. különálló gácsországi légideszant-rohamdandár,
• a 82. különálló bukovinai légideszant-rohamdandár,
• a 95. különálló polisszjai légideszantdandár,
• a 148. különálló zsitomiri tüzérségi dandár,
• valamint számos harci és logisztikai kiszolgáló alegység.

Az Észak-Koreából származó ballisztikus rakéta, amellyel az oroszok csapást mértek Ukrajna fővárosára, legalább 116 olyan alkatrészt tartalmazott, amelyeket más országokból importáltak, és ezek többségét az Egyesült Államokban gyártották – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök X-bejegyzésében.

Zajlik a rakétával kapcsolatos részletek feltárása, de az már most egyértelmű, hogy ez egy észak-koreai ballisztikus rakéta. Az Oroszországra gyakorolt nyomás elégtelensége lehetővé teszi számukra, hogy ilyen rakétákat és más fegyvereket szerezzenek és vessenek be itt, Európában. Az Észak-Koreára és szövetségeseire gyakorolt nyomás elégtelensége pedig lehetővé teszi, hogy ilyen ballisztikus rakétákat gyártsanak. A rakétában, amely megölte a kijevieket, legalább 116 olyan alkatrész volt, amelyeket külföldről szereztek be, és ezek többsége sajnos amerikai vállalatok gyártmánya

– fejtette ki az ukrán államfő. Zelenszkij köszönetet mondott azoknak, akik segítenek megvédeni az ukrán életeket, akik légvédelmi rendszereket és azokhoz tartozó rakétákat szállítanak Kijevnek, valamint mindazoknak, akik fenntartják a nyomást Oroszországra és szövetségeseire az Ukrajna elleni háború miatt. Kiemelte, Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy Oroszország azonnal és feltétel nélkül egyezzen bele a teljes tűzszünetbe.

Petro Porosenko, az ukrán Európai Szolidaritás párt vezetője európai útja alatt olyan kijelentéseket tesz, amelyek politikai szakértők szerint az orosz propagandát erősítik – figyelmeztet Valentin Hladkih elemző – közölte az Unian. A volt államfő többek között a katonai igazgatás visszaélésszerű alkalmazását és politikai „megtorlásokat” emlegetett, amelyek gyorsan a moszkvai propaganda kedvenc idézeteivé váltak.

Hladkih szerint Porosenko nem az ukrán álláspontot képviseli, hanem személyes érdekeit helyezi előtérbe, ami komolyan ronthatja Ukrajna megítélését Európában. Mint írja, a politikus a NATO–Ukrajna Közös Parlamenti Tanács berlini ülésén is az ukrán vezetéssel szembeni bírálataira helyezte a hangsúlyt.

A szakértő emlékeztet: Petro Porosenko korábban még az Európai Bizottsághoz is fordult az EU-csatlakozási folyamat felfüggesztését kérve, miután nem kapott engedélyt Londonba utazni fia születésnapjára. „Úgy tűnik, minél rosszabb az országnak, annál jobb neki” – fogalmazott Valentin Hladkih.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy Ukrajna kész lenne megvitatni a területi kérdéseket a béketárgyalások részeként, de csak azután, hogy Oroszország beleegyezik a teljes és feltétel nélküli tűzszünetbe.

A teljes és feltétel nélküli tűzszünet megnyitja a lehetőséget, hogy bármiről tárgyaljunk

– mondta Zelenszkij újságíróknak Kijevben. Az ukrán elnök Donald Trump amerikai elnök Time magazinnak adott interjújában tett kijelentését is kommentálta, miszerint „a Krím Oroszországnál marad”.

Amit Trump elnök mond, az igaz. Egyetértek vele abban, hogy ma nincs elegendő fegyverünk ahhoz, hogy visszaszerezzük az ellenőrzést a Krím félsziget felett

– nyilatkozta Zelenszkij, aki korábban határozottan elutasította bármilyen területi engedmény lehetőségét az Oroszországgal kötendő béke fejében.

Volodimir Zelenszkij 2023. szeptember 6-án Kijevben

Fotó: Global Images Ukraine / Getty Images Hungary

Április 24-én 175 alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok a frontvonalon – írja az Ukrinform.

Az orosz erők 111 légicsapást hajtottak végre, a legtöbbet Szumi, Csernyihiv, Harkiv és Zaporizzsja régióban. Az ukránok hat orosz katonai bázist támadtak meg.

Két civil meghalt, egy pedig súlyosan megsebesült, miután ukrán dróntámadás ért egy autót az oroszországi Belgorod régióban – közölte Vjacseszlav Gladkov helyi kormányzó.

Az ukrán dróntámadások orosz területen egyre gyakoribbá válnak a háború folytatódásával, a kijevi hadsereg azt állítja, hogy szerdán csapást mértek egy nagy hatótávolságú drónokat gyártó létesítményre, amely mintegy 655 mérföldre, orosz területen belül található.

Emmanuel Macron szerint nem a jelenlegi háborús helyzet az alkalmas pillanat arra, hogy a nemzetközi közösség a Krím félsziget sorsáról döntsön – írja a European Pravda.

A francia elnök Donald Trump kijelentésére reagált: az amerikai elnök a Truth Social felületén azt írta, a Krím „már évekkel ezelőtt elveszett”, és Zelenszkij álláspontját a béketárgyalások szempontjából károsnak nevezte.

A Kreml nem is késlekedett, teljes mértékben egyetértett Trump szavaival. Macron azonban óvatosabb hangot ütött meg.

Trump csupán a tényeket írta le – de ez nem jelenti azt, hogy szabad utat kellene adnunk Oroszországnak

– hangsúlyozta. Szerinte „nem most van itt az ideje” a Krím státuszáról való vitának, ráadásul – mint fogalmazott – „nem is a mi feladatunk ezt eldönteni”.

Kizárták a NATO 2024-es jelentéséből az Ukrajna csatlakozásáról szóló pontokat – írta meg az Unian.

A dokumentum eltér a 2023-as kiadástól, amely északkeleti szomszédunk NATO-tagságát foglalja magában. Az újságírók kiszúrták, hogy a szervezet nem annyira elkötelezett Ukrajna felvétele mellett, mint korábban. A washingtoni csúcs döntései sem szerepelnek benne. Kijev a szövetséges tagállamok támogatására számíthat.

A szervezet továbbra is támogatja Kijevet, valamint az igazságos és fenntartható békét képviseli.

946 500 katonát veszített el Oroszország a háború kezdete óta az ukrán erők jelentése szerint – számolt be róla a The Kyiv Independent.

Április 24-én 1170 orosz katona esett el. A harci járművek közül majdnem 80 ezer vált harcképtelenné, a drónoknál ez a szám a 34 ezret közelíti meg.

Ismertté vált, hogy az április 17-i párizsi tárgyalásokon Steve Witkoff amerikai különmegbízott milyen javaslatokat terjesztett az európai tisztviselők elé az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború befejezésére vonatkozóan – írja a Reuters. A lap a birtokába jutott iratot teljes egészében közölte.

A dokumentum értelmében tartós tűzszünet lépne életbe, Ukrajna számára pedig szilárd biztonsági garanciákat biztosítanának. Az ország vállalja, hogy nem törekszik a NATO-hoz való csatlakozásra, illetve

Az Egyesült Államok jogilag elismeri a Krím orosz ellenőrzését, valamint de facto elfogadja Luhanszk, illetve Zaporizzsja és Donyeck egyes, oroszok által ellenőrzött részeinek helyzetét. Ezzel szemben Ukrajna visszanyeri az ellenőrzést Harkiv térsége felett. Az atomerőmű működtetését és felügyeletét az Egyesült Államok látja el, biztosítva, hogy az energiatermelés mindkét fél számára hozzáférhető legyen. Ukrajna emellett akadálytalanul közlekedhet a Dnyeper folyón, és ellenőrzést gyakorolhat a stratégiai fontosságú Kinburn-félsziget felett.

Ennek keretében Ukrajna teljes körű újjáépítésére és a konfliktusból fakadó károk kompenzálására kerül sor. A 2014 óta Oroszországra kivetett szankciókat megszüntetik, ami megnyitja az utat az amerikai–orosz gazdasági együttműködés előtt, különös tekintettel az energiaszektorra.

Steve Witkoff, Donald Trump különmegbízottja Moszkvában tartózkodik, ahol tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteken a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.

Az orosz elnök és az amerikai elnöki különmegbízott között ez a második találkozó az elmúlt két hétben, az év eleje óta pedig a negyedik. Az utolsó alkalomra április 11-én került sor Szentpéterváron, akkor a tárgyalás több mint négy órán át tartott. A Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy az orosz–ukrán helyzetnek több aspektusa van, „a lényeg nagyon összetett, ezért a megbeszélések általában meglehetősen hosszúak”.

A Kreml rendkívül hasznosnak nevezte a Steve Witkoff-fal való kapcsolatot, kiemelve, hogy ez egy „nagyon jó, megbízható csatorna az álláspontok kommunikálásához” Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök között. Pénteken az amerikai különmegbízott Kirill Dmitrijevvel, Vlagyimir Putyin kereskedelmi és befektetési együttműködésért felelős különmegbízottjával is találkozott Oroszország fővárosában.

Keir Starmer brit miniszterelnök arról számolt be, hogy reméli, nyárra tűzszünetet hirdethetnek Ukrajna és Oroszország között – írja a The Kyiv Independent.

Olyan tűzszünetnek kell lennie, amelynek feltételeit mind a két fél el tudja fogadni,  és tartós kell hogy legyen

– fogalmazott a miniszterelnök.

Keir Starmer szerint Oroszországnak tárgyalóasztalhoz kell ülnie a feltétel nélküli tűszünet érdekében, ellenezve az ideiglenest, ezzel arra utalva, hogy az Orosz Föderáció a jövőben újabb háborút indíthat Ukrajna ellen. Hozzátette, hogy „már megtették korábban, nincs kétségem afelől, hogy újra megtennék”.

Volodimir Zelenszkij ukrán államfő, kijelentette, hogy az orosz hadsereg egy intenzív szárazföldi támadást próbált fedezni a Kijev elleni, egy nappal korábbi súlyos támadással, de az ukrán erők visszaverték azt – írja az MTI.

Az oroszok valójában újabb területeket akartak elfoglalni a légitámadás fedezésében

– fogalmazott az elnök Telegram-bejegyzésében.

Zelenszkij előző este arról számolt be, hogy a hajnali támadássorozatban az egyik ballisztikus rakéta, amelyik egy kijevi lakóházat talált el Szvjatosinszki kerületben, és 12 ember halálát okozta, észak-koreai gyártmányú volt, konkrétan KN–23 típusú. Az esetről itt olvashat bővebben.

Oroszország és Észak-Korea átfogó stratégiai partnerségi megállapodást kötött tavaly, és Kim Dzsongun észak-koreai vezető teljes támogatást ígért Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz. Arról azonban sem Moszkva, sem Phenjan soha nem közölt semmit, hogy ez a partnerség és támogatás konkrétan mit jelent.

Boris Johnson volt brit miniszterelnök és Ukrajna aktív támogatója az X-en élesen bírálta Donald Trump amerikai elnöknek a háború befejezésére tett javaslatait.

Az egykori miniszterelnök szerint Vlagyimir Putyin válogatás nélkül mészárolt le ukrán civileket, majd pontokra szedve kiemelte, mit kapott „cserébe” az orosz elnök:

1. A jogot, hogy megtarthassa azt a szuverén ukrán területet, amelyet erőszakkal és a nemzetközi jog megsértésével foglalt el.
2. A jogot, hogy a NATO-tagság megtiltásával irányítsa Ukrajna sorsát.
3. Az Oroszország elleni szankciók feloldását.
4. Gazdasági partnerség Amerikával.
5. A lehetőséget, hogy újjáépíthesse fegyveres erőit egy néhány év múlva esedékes következő támadásra.

Johnson szerint ezzel szemben Ukrajna nem kap semmit, majd felteszi és megválaszolja a kérdést, hogy ezek után mi állíthat meg egy újabb orosz inváziót. A válasz: „Semmi.”

Mark Rutte, a NATO-főtitkára kijelentette, a szövetség egyetért abban, hogy Oroszország „hosszú távú fenyegetést” jelent – írja a The Kyiv Independent.

A főtitkár április 24-én találkozott Donald Trump amerikai elnökkel, az Egyesült Államok fokozott erőfeszítései közepette. Állítólag arra használta fel látogatását, hogy felszólítsa az Egyesült Államokat, ne gyakoroljon nyomást Ukrajnára, valamint fogadjon el egy Moszkvának kedvező békemegállapodást.

Az ukránok valóban labdába rúgnak, és úgy gondolom, hogy a labda most egyértelműen az orosz térfélen van

– fogalmazott Mark Rutte, elismerve Ukrajna békemegállapodásra irányuló erőfeszítéseit.

Az Egyesült Államok egy békeegyezmény részeként de jure elismerhetné a Krím feletti orosz ellenőrzést. Továbbá Ukrajna nem csatlakozhatna a NATO-hoz, de az európai uniós tagságra való törekvéseit folytathatná. Az Oroszországgal szemben 2014 óta – bevezetett szankciókat feloldanák, Washington és Moszkva pedig mélyebb energetikai és gazdasági együttműködést folytatna.

Az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint Ukrajna terrorcselekményekhez folyamodhat biokórokozók felhasználásával – írja a TASZSZ.

Az ukrán biztonsági szolgálatok a terrorcselekmények – közigazgatási épületek és katonai bizottságok felgyújtása, vasúti berendezések és más kritikus infrastruktúrák megrongálása – elkövetésére kiskorúakat, fiatalokat, nyugdíjasokat, szociálisan védtelen és marginalizált lakossági rétegek képviselőit próbálják bevonni

– mondta Szergej Sojgu.

A politikus hangsúlyozta, hogy a lefeszültebb helyzet az Ukrajnával határos orosz területeken alakultak ki. Sojgu állítása szerint ezekben a régiókban a nemzetközi egyezmények által tiltott vegyi fegyvereket vetettek be az ukrán erők.

Előző posztunkhoz érdekes adalék lehet, hogy Kijev polgármestere és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök politikai ellenfelek. Klicsko többször is azzal vádolta Zelenszkijt és csapatát, hogy aláássák a tekintélyét.

A BBC-nek nyilatkozva Klicsko hangsúlyozta, hogy ő „Ukrajna fővárosáért felelős”, s a város a háború sújtotta ország szívének nevezte. Elmondta, hogy Volodimir Zelenszkij elnök kénytelen lehet „fájdalmas megoldást” hozni a béke elérése érdekében.

Arra a kérdésre, hogy Zelenszkij egyeztetett-e vele egy esetleges megállapodás részleteiről, Klicsko röviden válaszolt: „Nem. Zelenszkij elnök ezt egyedül csinálja. Ez nem az én feladatom.”

Klicsko, utalva Zelenszkij és Trump februári, a Fehér Házban történt nyilvános vitájára, azt javasolta, hogy a magas rangú politikusok közötti kulcsfontosságú kérdéseket jobb lenne „kamerák nélkül” megvitatni.

A héten korábban Trump azzal vádolta Zelenszkijt, hogy hátráltatja a béketárgyalásokat, miután az ukrán vezető ismét elutasította az orosz ellenőrzés elismerését a Krím félsziget felett, amit Moszkva 2014-ben jogellenesen annektált. Trump szerint a Krím „már évekkel ezelőtt elveszett”, és jelenleg „nem is téma”. Zelenszkij azonban emlékeztetett a 2018-as „Krími Nyilatkozatra”, amelyet az akkori külügyminiszter, Mike Pompeo adott ki, és amely kimondja, hogy az Egyesült Államok „elutasítja Oroszország annexiós kísérletét”.

Csütörtök éjszaka Oroszország drónokkal támadta meg Dnyipropetrovszk régiót, aminek következtében egy ötemeletes lakóépület kigyulladt – írja az Unian.

Szerhij Liszak, a dnyipropetrovszki regionális államigazgatás elnöke elmondta, hogy „hatalmas támadást indítottak a régió ellen, de a légvédelem 11 pilóta nélküli drónt meg tudott semmisíteni”.

Liszak hozzátette, a Pavlogradot ért támadás következtében ketten azonnal meghaltak, hat sérültet kórházba szállítottak, köztük egy gyereket, aki később belehalt sérüléseibe.  

Emmanuel Macron francia elnök elmondta, Vlagyimir Putyin hazudik arról, hogy békés módon szeretné lezárni az Ukrajna ellen indított háborút – adta hírül a Politico.

Az államfő erről Madagaszkár szigetén beszélt újságíróknak, miután Oroszország szerdáról csütörtökre virradó éjszaka újabb rakétacsapást hajtott végre az ukrán főváros ellen, ami több civil áldozatot is követelt. Macrone úgy fogalmazott, „Putyinnak végre abba kéne hagynia a hazudozást”, hozzátette, Oroszország „tovább bombázza Ukrajnát és tovább öli az ukránokat”.

A portál megjegyzi, hogy Donald Trump amerikai elnök április 23-án, szerdán felháborodottan posztolt arról, hogy Kijev habozik elfogadni javaslatát, amely szerint Ukrajnának a békéért cserébe el kéne fogadnia egyes területek elvesztését, köztük a Krímét.

Macron amerikai kollégájának üzenve elmondta, „van egy agresszor, Oroszország, és van egy áldozat, Ukrajna. Az amerikaiaknak a frusztrációjukat egyetlen személyre kellene irányítaniuk: Putyinra.”

Trump saját közösségi oldalán reagált a Kijevet ért támadásra, amit szükségtelennek minősített. „Vlagyimir, ÁLLJ! Hetente 5000 katona hal meg. Kössük meg a békemegállapodást” – írta az Egyesült Államok vezetője.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közlése szerint Oroszország feltehetően észak-koreai gyártmányú ballisztikus rakétával hajtotta végre a csütörtök hajnali halálos kijevi légicsapást, amelyben legalább 12 ember vesztette életét és több mint 100-an megsebesültek.

Ha megerősítést nyer, hogy ez a rakéta Észak-Koreában készült, az újabb bizonyítéka lesz Oroszország és Phenjan bűnös szövetségének. Együtt gyilkolják az embereket és játszanak az életükkel – ez az egyetlen értelme együttműködésüknek. Oroszország folyamatosan használja ezeket a fegyvereket – rakétákat, tüzérséget. Cserébe Phenjan lehetőséget kapott arra, hogy valós háborús körülmények között tegye még halálosabbá fegyvereit

– hangsúlyozta az államfő.

Az Unian szerint az ukrán titkosszolgálatok jelenleg is vizsgálják a részleteket. Zelenszkij kiemelte, hogy egyetlen országnak sem szabadna egyedül szembenéznie ilyen fenyegetésekkel.

Az ukrán elnök szerint csak aznap több mint 200 támadóeszközt vetett be Oroszország Ukrajna ellen. „Valódi nyomásgyakorlásra van szükség Oroszországgal szemben, hogy ez véget érjen. Még a háború megállítására irányuló nemzetközi diplomáciai erőfeszítések közepette is folytatja Oroszország a civilek gyilkolását. Ez azt jelenti, hogy Putyin nem fél” – figyelmeztetett.

Zelenszkij követelte a csapások teljes és feltétel nélküli leállítását, valamint hangsúlyozta, hogy igazságosan kell lezárni a háborút. „Ahhoz, hogy valóban garantálni tudjuk népünk biztonságát, meg kell erősítenünk légvédelmi pajzsunkat” – zárta csütörtök esti beszédét az ukrán elnök.

Az Országos Rendőr-főkapitányság jelentése szerint az ukrán–magyar határszakaszon 6309-en léptek be Magyarországra csütörtökön – írja az MTI.

A közleményből kiderül, hogy a beléptetettek közül a rendőrség 25 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.