Kedves olvasóink!

Véget ért az Index vasárnapi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Nagy ígéretet tett Donald Trump a béketárgyalásokkal kapcsolatban
• Jöhet a 17. uniós szankciócsomag, Volodimir Zelenszkij Ursula Von der Leyennel is találkozott Rómában
• Oroszország új taktikát dolgozott ki a nyári offenzívára
• Az orosz külügyminisztérium most ismerte el, hogy észak-koreai katonák harcoltak Kurszkban
• Gyorsan elbánunk velük – hangzott a véres ígéret, miután Vlagyimir Putyin megkapta a győzelmi jelentést
• Váratlan fordulat a Kremlben: Készek vagyunk engedményekre Ukrajna ügyében

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk hétfőn is.

Orosz sorkatonák egy része is bekapcsolódott a harcokba a kurszki régióban az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága szerint – adta hírül az Ukrinform.

A tárca közleményében elmondta, annak ellenére, hogy a Kreml biztosította az orosz lakosságot arról, hogy a sorállományt nem vetik be a harcokban, egyes ilyen katonai csoportok mégis részt vesznek a krími összecsapásokban.

Bizonyítékul közöltek egy beszélgetést is, amit állításuk szerint a titkosszolgálat lehallgatott, és amin egy orosz nő beszél a katonáik rossz körülményei miatt panaszkodik.

Az egyenruhájuk szakadt, nincs semmi tisztességes viselni valójuk, semmit nem küldenek nekik

– hangzik el a felvételen.

Ramzan Kadirov, Csecsenföld vezetője Telegram-csatornáján számolt be arról, hogy az orosz hadsereg Szumi irányában támadta az ukrán fegyveres erők raktárait és tartalékait − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Az Ahmat különleges egység és az orosz hadsereg 177. dandárja egy Szumi irányban végrehajtott akciónál felfedezték az ukrán haderő tartalékait, majd megelőző csapást mértek rájuk − közölte Kadirov. Előbbiek Udi falu közelében hajtottak végre támadást, és megsemmisítették az ukránok lőszerellátmányát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a kurszki terület „felszabadítására” irányuló hadművelet befejezése alkalmából felhívta a hadművelet parancsnokát és az akcióban részt vevő „legkiválóbb egységek” parancsnokait – közölte a Kreml szóvivője.

Vlagyimir Putyin gratulált nekik a győzelemhez és megköszönte hősies munkájukat

– fogalmazott Dmitrij Peszkov a TASZSZ orosz hírügynökség beszámolója szerint.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elutasította az Egyesült Államok elképzeléseit a Zaporizzsjai atomerőmű ellenőrzéséről – derül ki a tárcavezető CBS amerikai televíziós társaságnak adott interjújából, amelyet az orosz külügyi tárca leiratozott.

A miniszter kijelentette, hogy az Oroszország által ellenőrzött atomerőmű „jó kezekben van”, és elutasította az erőmű vezetésében történő „változások” lehetőségét. Szergej Lavrovot arra kérték, hogy kommentálja az erőmű amerikai-ukrán közös irányítására vonatkozó javaslatot, amelyet Donald Trump amerikai elnök fogalmazott meg.

Nem, nem kaptunk ilyen javaslatot, és ha kapunk, akkor elmagyarázzuk, hogy a Zaporizzsjai atomerőmű irányítása a Roszatom orosz állami vállalat hatáskörébe tartozik, a NAÜ munkatársainak felügyelete alatt, akik folyamatosan jelen vannak a helyszínen és ellenőrzik a létesítményt

– fogalmazott az orosz külügyminiszter, megjegyezve, „Ukrajna folyamatosan próbálja megtámadni az erőművet és nukleáris katasztrófát igyekszik előidézni Európában és Ukrajnában, azonban a biztonsági követelmények teljes mértékben teljesülnek”.

Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy Donald Trump nem siet az Oroszország elleni szankciók szigorításával, mivel a diplomáciai erőfeszítések még nem merültek ki. Az amerikai szaktárca vezetője szerint még nem jött el az ideje, mert az elnök békemegállapodást akar − írta az Ukrajinszka Pravda.

Azt akarja, hogy az öldöklés véget érjen. Vannak lehetőségeink azok számára, akiket felelősnek tartunk azért, hogy nem akarják a békét. De inkább nem szeretnénk még eljutni ebbe a szakaszba, mert úgy gondoljuk, hogy ez lezárja a diplomácia kapuját

− közölte Marco Rubio, majd hozzátette, hogy „nincs más ország, nincs más intézmény vagy szervezet a Földön, amely képes lenne összehozni ezt a két oldalt. Senki más nem beszél mindkét féllel, csak mi. És senki más a világon nem tud ilyesmit megvalósítani, csak az elnök. Ez egy nagyon jelentős felelősség és egy igazán fontos lehetőség, és mi szeretnénk megbizonyosodni arról, hogy végigdolgozzuk, hogy ne hagyjunk ki valamit, ami valóban működhet, és valóban a békéhez vezethet”.

Az ukrán különleges műveleti erők arról számoltak be, hogy továbbra is küldetéseket hajtanak végre a Kurszki területen, és orosz katonákat fogtak el. Ugyanakkor megjegyezték, hogy Geraszimov, az orosz vezérkari főnök eközben bejelentette, hogy „felszabadították” a régiót az ukrán fegyveres erőktől − írta az Ukrajinszka Pravda.

A műveleti erők egyik csoportja a Kurszki területen hajtott végre akciót, melynek következtében egy teljes orosz csoportot likvidált, valamint elfogtak két orosz katonát, az egyiküket hordágyon vitték el.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője Pavel Zarubinnak nyilatkozott arról a Donald Trump által tett kijelentésről, mely szerint a Krím-félsziget Oroszország része marad, és Volodimir Zelenszkij „ezt megértette”. A szóvivő szerint még túl korai lenne egy esetleges békemegállapodás feltételeiről beszélni − írta az Unian.

A munka folytatódik. Még korai, hogy bármilyen feltételről beszéljünk. Ezt a munkát nem lehet nyilvános formában végezni. Csak diszkrét formában lehet

− jegyezte meg Dmitrij Peszkov, majd megerősítette, hogy az amerikai elnök elképzelése az ukrajnai háború lezárásával kapcsolatban egybeesik az orosz állásponttal. „Nem Donald Trump szóvivője vagyok, hanem Vlagyimir Putyiné. Sok olyan elem van, amely valóban egybeesik a mi álláspontunkkal” − összegzett a Kreml szóvivője.

Kemi Badenoch brit ellenzéki vezető értékelte Donald Trump megjegyzését, mely szerint Vlagyimir Putyin nem elkötelezett a háború befejezése mellett. A képviselő úgy fogalmazott, hogy ez egyértelműen a fejlődés jele az amerikai elnöknél − írta az Unian.

Ez egy pozitív jel. Mindig is azt mondtam, hogy Volodimir Zelenszkij elnök hős ebben a háborúban, Vlagyimir Putyin az agresszor, és nekünk, akik hiszünk a szabadságban, nem szabad hagynunk, hogy az agresszor győzzön, pláne nem olyasvalaki, mint Putyin, aki nem akarja a szabadságot Oroszországban vagy Ukrajnában

- mondta Kemi Badenoch, majd hozzátette, hogy nagyon örül, hogy Donald Trump találkozott Volodimir Zelenszkijjel a Szent Péter-bazilikában „azután a valóban szörnyű sajtótájékoztató után”, amelyet februárban tartott a Fehér Házban.

„Azt hiszem, mindannyiunknak örülnünk kell ezeknek a pozitív jeleknek” − tette hozzá a brit ellenzék egyik vezetője, valamint közölte, hogy „az agresszió jutalma lenne”, ha a békekötésért cserébe további területet hagynának orosz kézen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszámolót hallgatott meg Olekszandr Szirszkijtől, a fegyveres erők főparancsnokától a fronton kialakult helyzetről.

Számos irányban továbbra is bonyolult a helyzet. Csak a mai nap derekáig mintegy 70 orosz támadás érte állásainkat. A harcok folytatódnak. A megszálló folytatja támadási kísérleteit

– fogalmazott Zelenszkij, hozzátéve, hogy a legtöbb összecsapás a pokrovszki, kramatorszki, limani és kurszki irányokban zajlik. „Katonáink folytatják az aktív védelmi műveleteket a kurszki és belgorodi területek egyes körzeteiben" – írta vasárnap a Telegram-csatornáján.

Zelenszkij elismerését fejezte ki az ukrán katonáknak a harci tevékenységek eredményeiért. Hangsúlyozta azt is, hogy a világnak fokoznia kell a nyomást Oroszországra a háború befejezése érdekében.

Ukrajna továbbra is védi függetlenségét és földjeit. A fronthelyzet és az orosz hadsereg valós aktivitása bizonyítja, hogy a világ Oroszországra gyakorolt jelenlegi nyomása nem elegendő ennek a háborúnak a befejezéséhez. Hamarosan már ötven napja lesz, hogy Oroszország figyelmen kívül hagyja az Egyesült Államok javaslatát a teljes és feltétel nélküli tűzszünetre. Ukrajna már március 11-én elfogadta ezt a javaslatot

– emelte ki Zelenszkij.

Vasárnap reggel az orosz hadsereg két bombát dobott a Donyecki területen található Konsztantyinivka város egyik lakónegyedére, a támadás következtében hárman meghaltak, további négy civil megsebesült − írta az Ukrajinszka Pravda.

A halálos áldozatok között egy középkorú házaspár és egy 78 éves nyugdíjas volt, a sebesültek különböző súlyosságú sérüléseket szenvedtek, melyeket aknarobbanás és repeszek okoztak. A személyi sérüléseken kívül a légicsapásban 21 ház rongálódott meg.

Több orosz állampolgár, akik az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciós listáján szerepelnek az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, Málta „arany vízum” programján keresztül máltai útlevelet szerzett – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál a Financial Times cikkére hivatkozva.

Útlevelet szerzett Albert Avdolyan orosz üzletember az EU szankciós listájáról, valamint három másik, az Egyesült Államok által szankcionált személy. Málta az egyetlen uniós ország, amely a programjával továbbra is lehetővé teszi a tehetős személyek számára a vízumszerzést. Az Európai Bizottság már jogi lépéseket tett, hogy megszüntesse a rendszert, ami a testület szerint „aláássa” az EU alapvető elveit.

Az ukrán Dezinformáció-ellenes Központ (CPD) közleménye szerint információs kampány indult a kurszki régióban történt eseményekről. A közlemény alapján olyan hírek terjednek, amelyek állítólagos civilek elleni atrocitásokról számolnak be a területen –írja az RBK Ukrajine. 

„Tömeges hírterjesztés indult az ukrán katonák által állítólagosan elkövetett civil gyilkosságokról és kivégzésekről a kurszki régióban” – olvasható a CPD közleményében, amely szerint ezekben az anyagokban nem szerepelnek konkrét bizonyítékok.

A Dezinformáció-ellenes Központ álláspontja szerint az információs kampány időzítése összefügg a közelgő május 9-i orosz győzelem napjával, és célja a lakosság mozgósítása, valamint egy „bucsai analógia” létrehozása. Ezzel párhuzamosan területi viták is zajlanak. Április 26-án Valerij Geraszimov, az orosz hadsereg vezérkari főnöke jelentette Vlagyimir Putyinnak, hogy a kurszki területet „teljesen felszabadították” az ukrán erőktől.

Az ukrán vezérkar ezzel szemben közölte, hogy az ukrán fegyveres erők április 27-én reggel még csaknem 18 négyzetkilométernyi területet tartottak ellenőrzésük alatt a kurszki régióban, míg a bejelentés idején ez a terület még több mint 30 négyzetkilométer volt. Az ellentmondásos állítások és a mindkét oldal által terjesztett információk teljes körű ellenőrzése külső források számára nehézséget jelent a jelenlegi helyzetben. A kurszki régióban zajló események pontos megítélése további független megerősítést igényel.

Az orosz hadsereg új támadóműveleteket indított Csasziv Jar északi részén, ahol megkísérlik kiszorítani az ukrán védelmi erőket pozícióikból – közölte Dmitro Zaporozsec, a Luhanszki Hadműveleti Csoport szóvivője ukrán televíziós nyilatkozatában.

Az orosz erők jelenleg északi irányból koncentrálnak Csasziv Jar ostromára, igyekezve kiszorítani a védelmi erőket állásaikból. Kihasználják az évszak kedvező feltételeit, a sűrű növényzet fedezéket nyújt számukra. Az ellenség nemcsak éjszaka vagy kedvezőtlen időjárási körülmények között manőverezik a városban, hanem kihasználja a dús vegetációt is

– idézi az Ukrinform Zaporozsecet.

A szóvivő elmondta, hogy az ellenséges tevékenység az elmúlt héten jelentősen fokozódott a térségben. Korábban főként elszigetelt támadási kísérletek történtek, amelyek elsősorban gyalogsági műveletekből álltak.

„Ezen a héten az ellenség fokozta tevékenységét, és támadóműveleteket hajt végre a védelmi erők állásai ellen. Ugyanakkor a Kramatorszk továbbra is a legkitartóbb ágyúzást szenvedi el” – mondta a szóvivő.

Zaporozsec megjegyezte, hogy ezeket a támadásokat főként tüzérséggel hajtják végre, amely még a legjobban megerősített bunkereket is elpusztítja. Az orosz erők aktívan bevetik a taktikai légierőt is ezen a területen. „Az elmúlt héten jelentős volt a taktikai légierő aktivitása, különösen a toretszki szektorban. Ebben az időszakban az ellenség összesen 121 légicsapást hajtott végre, és körülbelül 250 siklóbombát vetett be a műveleti területen, feltételezve, hogy átlagosan két siklóbombát alkalmaznak csapásonként” – részletezte a szóvivő.

Az Ukrinform korábbi jelentése szerint a Luhanszki Taktikai Csoport műveleti zónájában az orosz csapatok aktívan használnak felderítő drónokat is.

Varsó tömegesen fokozza a katonai képzési programokat a civil lakosságnak, válaszul Oroszország Ukrajna elleni inváziójára – közölte a Sky News. 

Donald Tusk miniszterelnök a múlt hónapban arról beszélt, hogy folyamatban van a munka annak érdekében, hogy Lengyelországban minden férfi részt vegyen katonai tanfolyamokon. A brit lap szerint a két hónapos képzéseken fegyverkezelést, gránáthasználatot és orvosi mentési technikákat sajátíthatnak el a civilek.

Pár napon belül már a második dróntámadás érte az ukrán Pavlográd települését. A csütörtök esti támadásban ketten vesztették életüket, a legújabb, szombatról vasárnap virradó éjszaka indított csapásban egy férfi meghalt, egy 14 éves lány pedig megsebesült.

Szerhij Liszak, a régió kormányzója beszámolója alapján egy drón eltalált egy közeli farmot is, mintegy 500 szarvasmarha halálát okozva.

Orosz légicsapások több ukrán régiót is elértek az elmúlt 24 órában, jelentős emberi és anyagi veszteségeket okozva. Az ukrán légvédelem 57 drónt semmisített meg a 149 indított támadóeszközből – jelentette a The Kyiv Independent. 

Az ukrán regionális hatóságok április 27-i jelentése szerint az orosz támadások hat ember életét követelték, és legalább 29-en megsérültek az elmúlt napon. 

Az ukrán légierő közlése alapján az orosz haderő 149 Sahíd típusú és egyéb drónt indított Ukrajna ellen, amelyek közül 57-et sikerült lelőni. További 67 csalidrónt észleltek, amelyek eltűntek a radarokról, anélkül, hogy kárt okoztak volna. A jelentés szerint a támadás Zsitomir, Dnyipro, Odessza, Donyeck, Szumi és Cserkaszi régiót érintette. Pavlohrad városában, Dnyipro régióban egy ember életét vesztette, és egy 14 éves lány megsérült a dróntámadásban.

Az orosz légitámadások továbbra is komoly fenyegetést jelentenek a civil lakosságra, annak ellenére, hogy az ukrán légvédelem folyamatosan dolgozik a fenyegetések elhárításán.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerint Oroszország csaknem egymillió katonát vesztett az ukrajnai háborúban annak 2022. február 24-i kezdete óta. Az április 27-én közzétett jelentés szerint a veszteségek száma 948 640 főre emelkedett, ami az elmúlt napon további 1030 orosz katonát jelent – idézi a jelentést a The Kyiv Independent. 

A háború kezdete óta Oroszország hatalmas mennyiségű haditechnikai eszközt is elveszített: 10 719 tankot, 22 325 páncélozott harcjárművet, 46 187 járművet és üzemanyag-tartályt, 27 007 tüzérségi rendszert, 1373 rakéta-sorozatvetőt, 1145 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 335 helikoptert, 34 011 drónt, 28 hajót és egy tengeralattjárót.

Április 27-én hajnalban Ukrajna légvédelme sikeres akciót hajtott végre orosz drónok ellen. Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország összesen 149 csapásmérő drónt indított különböző ukrán területek ellen, amelyekből 57-et sikerült lelőni, míg további 67 drón „helymeghatározás szempontjából elveszett” – írja az Ukrajinszka Pravda. 

A légvédelmi egységek kelet, észak, dél, és az ország középső részén is aktívan működtek a beszámoló szerint. A támadás következtében hat terület szenvedett károkat: Zsitomir, Dnyipro, Odessza, Donyeck, Szumi és Cserkaszi régió.

Az orosz erők április 26-án 25 települést lőttek Herszonban. Egy ember meghalt, öten pedig megsebesültek – írja az Ukrinform.

A hírt Olekszandr Prokudin, a térség Regionális Katonai Igazgatóság vezetője jelentette be a Telegram-oldalán.

Magyarország területére 2025. április 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 8176 fő lépett be.

A beléptetettek közül a rendőrség 57 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében – közölte a rendőrség. 

Visszatérhetett Ukrajnába 12 kiskorú, akik orosz megszállás alatt lévő területeken éltek – adta hírül az RBK-Ukrajina.

Történetüket Daria Zarivna, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének tanácsadója osztotta meg Telegram csatornáján. A tisztviselő szerint több gyereket azzal fenyegettek, hogy árvaházba kerülnek, ha nem járnak orosz iskolába. Az egyik fiút, akit katonai nyilvántartásba is vettek, az iskolában megalázták, mert ukránul beszélt, bátyját pedig elvitték és megkínozták – mondta az ukrán tisztviselő.

Egy másik, 10 éves kisfiút akkor szakítottak el a nagymamájától, amikor megpróbáltak visszajutni az ukrán ellenőrzés alatt álló területre. Zarivna elmondta, hogy őket fegyveres katonák választották el egymástól, akik a gyerekkel ismeretlen helyre távoztak.

A tisztviselő szerint partnereik segítségének köszönhető, hogy sikerült megszervezniük a fiatalok hazahozatalát. 

Szombaton, a nap kezdete óta, helyi idő szerint este 22 óráig 162 összecsapásra került sor az orosz–ukrán háborúban, Pokrovszk régióban 59, Torecki régióban 27, míg Kurszk régióban 16 ütközetet regisztráltak – közölte szombat este közösségi oldalán az Ukrán Fegyveres Erők vezérkara.

Kupjanszk régióban négy kísérlet történt az ukrán erők kiszorítására, Liman régióból huszonkét támadást jelentettek, Sziverszk régióban három orosz akciót állított meg az ukrán fél. Kramatorszk régióban tíz orosz előrenyomulási kísérlet történt.