Mark Zuckerberg szerint a Facebook már elvesztette közösségimédia-jellegét

Pontosan mit is csinál egy közösségi hálózat?

Egy weboldal, amely összeköti az embereket egymással az interneten, egy digitális találkozóhely, ahol a barátaink által közzétett tartalmakat fogyaszthatjuk? Fénykorában, a kétezres években minden bizonnyal ez volt. A Facebook volt az a hely, ahol megtudhattad, hogy a barátod egy új ismerőssel randizik, vagy valaki bulit rendezett anélkül, hogy téged meghívott volna. Az elmúlt évtizedben azonban a közösségi média egyre inkább elkezdett hasonlítani a hagyományos médiára.

Itt találjuk a hírességek által készített promóciós videókat, a híreket kommentáló szakértőket, a popkultúra klipjeit, a mesterséges intelligencia által generált képek és videók növekvő áradatát és egyéb olyan tartalmakat, amelyeket arra terveztek, hogy a lehető legtöbb nézőhöz eljuttassák. Az emberek, akiket követünk, és az általuk közzétett üzenetek egyre inkább tűnek látszanak a digitális szénakazalban. A közösségi média egyre inkább elveszíti közösségi jellegét.

Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója a múlt héten három napon keresztül, több mint tíz órán át tartó tanúvallomásában elismerte ezt a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (Federal Trade Commitee, FTC) által a Facebook anyavállalata, a Meta ellen indított trösztellenes per nyitószakaszában. Zuckerberg szerint a vállalat az utóbbi időben „a szórakoztatás és a világ megismerésének általános gondolatával és a világ történéseinek felfedezésével” foglalkozott. Ezt a személyközi kommunikációtól való elmozdulást maga a vállalat mérte fel.

A védelem nyitóbeszédében a Meta előállt egy grafikonnal, amely azt mutatja, hogy a „barátok által közzétett tartalmak megtekintésével töltött idő százalékos aránya” az elmúlt két évben csökkent, a Facebookon huszonkét százalékról tizenhét százalékra, az Instagramon pedig tizenegy százalékról hét százalékra – írta meg a The New Yorker.

Ma már nem közösségi a közösségi média?

Az FTC azzal érvel, hogy a Meta jogellenes monopóliumot tartott fenn a „személyes közösségi hálózati szolgáltatások” iparágában, részben azáltal, hogy felvásárolta a Facebook versenytársait, például az Instagramot és a WhatsApp üzenetküldő platformot. A bizottság azonban homályosan határozza meg a közösségimédia-ipar fogalmát, és a trösztellenes ügyet már egyszer, 2021-ben elutasították, részben azért, mert a „személyes közösségi hálózati szolgáltatások” piacát túlságosan lazán határozták meg. A Meta ellenérve bizonyos értelemben az, hogy

és az, amiről a vállalat platformjai ma ismertek – mindenféle tartalom digitális fogyasztása –, annyira elterjedt, hogy nem lehet azt mondani, hogy egyetlen vállalat vagy platform monopolizálja azt. A rövid videóklipek hasonlóan néznek ki az Instagramon és a TikTokon; az üzenetek lényegében ugyanúgy néznek ki az Instagramon, mint az Apple iMessage-ében.

Az FTC keresete, amely Donald Trump első hivatali ideje alatt indult, az általa több mint egy évtizeddel ezelőtt jóváhagyott üzleti ügyletek újraértékelését vonja maga után – amikor az iparág drámaian másképp nézett ki. Benedict Evans, egy befolyásos technológiai elemző, „gerrymanderingnek”, vagyis manipulációnak nevezte az FTC által a közösségi hálózatok piacára alkalmazott definíciót.

A bizottság definíciója szerint a TikTok egyáltalán nem versenyez a Facebookkal. Ez azt jelenti, hogy rendben lenne, ha a Facebook megvenné a TikTokot?

– kérdezte.

A trösztellenes jogászoknak be kell bizonyítaniuk, hogy az állítólagos monopolisztikus gyakorlatok kárt okoznak a fogyasztóknak. Egy másik trösztellenes ügyben, amely jelenleg a Google ellen folyik, a bíróság megállapította, hogy a vállalat a különböző automatizált hirdetési technológiáinak integrálásával monopóliumot hozott létre az online hirdetési piac egyes részein, jogellenesen előnyben részesítve magát, és „bevételük csökkentésével” károsította kiadói ügyfeleit. A Meta esetében azonban nincs árkülönbség, amelyre hivatkozni lehetne – a Meta platformjainak mindegyike lehetővé teszi a felhasználók számára az ingyenes hozzáférést, így a kár kérdése kevésbé egyértelmű.

Mark Zuckerberg már sejtette, hogy bajba kerülhet

Zuckerberg vallomásának egyik legmeglepőbb pillanata az volt, amikor az FTC bemutatott neki egy emlékeztetőt, amelyet 2018-ban küldött a vállalat vezetőinek, és amelyben azt javasolta, hogy jobb lenne, ha az Instagramot saját döntés alapján önálló céggé alakítanák. Zuckerberg azt írta, hogy az Instagram potenciálisan aláássa a Facebook sikerét, és hogy a független vállalkozások gyakran jobban teljesítenek, mint ha részei lennének egy anyakonglomerátumnak.

Idővel olyan trösztellenes szabályozással szembesülhetünk, amely egyébként is megköveteli, hogy kiválasszuk a többi alkalmazásunkat

− jegyezte meg némi előrelátással.

Hét évvel ezelőtt, a TikTok megjelenése és a tartalmak digitális platformok közötti diverzifikációja előtt egy ilyen szétválás talán gyorsabban történt volna, és változatosabb termékeket eredményezett volna a felhasználók számára. Akárhogy is, a közösségimédia-tér ma vitathatatlanul drámai átalakuláson megy keresztül. A TikTokot végül betilthatják; a generatív MI felválthatja a nyílt, felhasználó által generált internet jelenlegi modelljét.

Április 15-én a Verge hozta nyilvánosságra a hírt, hogy az OpenAI saját közösségi hálózatot fejleszt, hogy felvegye a versenyt az Instagramhoz és az X-hez hasonlókkal. Az FTC talán egy már elavult problémával foglalkozik, miközben újabb, komolyabb problémák jelennek meg a horizonton.

Hízelgés a Fehér Háznak

A közelmúltban az Európai Unió megbírságolta az Apple-t és a Metát versenyellenes gyakorlatok miatt, de a büntetések − ötszázmillió euró, valamint kétszázmillió euró − viszonylag szerények. Ha az amerikai pert megnyerik, az FTC-nek el kell döntenie, hogy kikényszeríti-e a Meta teljes feldarabolását, vagy kevésbé drámai „jogorvoslati lehetőségeket” keres.

Az elmúlt hónapokban Zuckerberg többször is meglátogatta a Fehér Házat, és behízelegte magát az adminisztrációnak a Meta tényellenőrzés elleni lépéseivel. Eddig a Szilícium-völgyhöz való növekvő közelség ellenére Trump továbbra is támogatta a Meta elleni pert. Az adminisztráció folyamatban lévő kereskedelmi háborújában Trump kifejezett fenyegetésekkel akarja kikényszeríteni az alkukat. A ByteDance, a TikTok tulajdonosa kapitulált a vállalat többségének kötelező eladása előtt. Az amerikai elnököt ismerve Zuckerberg valószínűleg szintén kapitulál.

(Borítókép: Mark Zuckerberg 2024. január 31-én Washington DC-ben. Fotó: Alex Wong / Getty Images)