Versenyfutás a pápai trónért: sosem volt ennyire kiszámíthatatlan a konklávé kimenetele

A szavazásra jogosult bíborosok nyolcvan százalékát maga Ferenc pápa nevezte ki 12 éves pápaságának idején, és közülük húszan csak decemberben kapták meg a bíborosi birétumot. Sokan most találkoztak egymással először, miután a pápa múlt hétfői halálát követően Rómába érkeztek.

A pápai konklávé várhatóan a jövő héten kezdődik, de a diszkrét megbeszélések már javában zajlanak a Vatikán folyosóin. „A beszélgetések valószínűleg már az év eleje óta tartanak, mivel Ferenc pápa egészségi állapotának romlása egyértelmű volt” – nyilatkozta Miles Pattenden, az Oxfordi Egyetem egyháztörténésze a The Guardiannak. 

Konzervatívok és progresszívok harca

Vatikáni megfigyelők több mint 20 papábilis (vagyis olyan bíboros, akit egy közelgő konklávé előtt a vatikáni megfigyelők, egyházi szakértők, illetve a média potenciális pápajelöltnek tekint) bíborost azonosítottak, bár a szakértők szerint kevés kezdeti esélyes jut át a szavazás egymást követő fordulóin. Érdekesség, hogy 2013-ban Jorge Mario Bergogliót sem tartották esélyesnek, a konklávé végére mégis ő lett Ferenc pápa.

A konzervatív tábor kulcsfigurái között van Raymond Burke, a Donald Trumpot támogató amerikai bíboros és Gerhard Müller német bíboros, aki nemrég figyelmeztetett, hogy az egyház kettészakadhat, ha nem választanak ortodox pápát. A progresszívek között Jean-Claude Hollerich Luxemburgból, Timothy Radcliffe az Egyesült Királyságból és Michael Czerny Kanadából emelkedik ki.

Kritikusok azzal vádolták Ferencet, hogy pápasága alatt „feltöltötte” a bíborosi testületet saját támogatóival. Pattenden szerint azonban „történelmileg egyetlen pápa sem tudta irányítani utódja megválasztását”, és a bíborosok között sokféle teológiai és politikai árnyalat képviselteti magát.

A világ legtitkosabb választása: így zajlik a pápai konklávé

A pápai konklávé, a katolikus egyházfő megválasztásának évszázados ceremóniája a világ egyik legősibb és legtitkosabb választási folyamata. Amikor a szavazásra jogosult 80 év alatti bíborosok összegyűlnek a Sixtus-kápolnában, minden kapcsolatukat megszakítják a külvilággal. A „konklávé” szó a latin „cum clave” (kulccsal) kifejezésből ered, utalva arra, hogy a bíborosok gyűléstermét kulcsra zárják, amíg döntést nem hoznak. A szertartás kezdetén a bíborosok megesküsznek a titoktartásra, majd elkezdődnek a szavazások.

A választás során minden bíboros egy kis cédulára írja jelöltje nevét, majd a papírt az oltáron elhelyezett kehelybe teszi. A szavazatokat megszámolják, és ha egy jelölt elérte a kétharmados többséget, megválasztják pápának. Amennyiben nem születik döntés, a cédulákat elégetik egy speciális kályhában, és fekete füst száll fel a kápolna kéményéből, jelezve a világnak, hogy még nincs új pápa. Ha sikeres a választás, a cédulákat fehérré változtató vegyülettel együtt égetik el, így fehér füst jelzi a katolikus világ számára, hogy új egyházfőt választottak. Az új pápa az „Elfogadom” (Accepto) szavakkal erősíti meg választását, majd felveszi pápai nevét.

Globálisabb egyház, fiatalabb vezetők

Ferenc pápa jelentősen átalakította a bíborosi testület földrajzi összetételét. 2013-ban a választók több mint fele európai volt, ma ez az arány 39 százalékra csökkent. 18 százalék Ázsiából, 18 százalék Latin-Amerikából és a Karib-térségből, 12 százalék pedig Fekete-Afrikából származik.

A pápa a testület átlagéletkorát is csökkentette. A tavaly decemberben kinevezett bíborosok közül többen 60 év alattiak, egyikük – Mykola Bychok melbourne-i ukrán származású püspök – mindössze 44 éves. Ferenc olyan kis katolikus közösségekből is választott bíborosokat, mint Irán, Algéria és Mongólia, ezzel kiegyensúlyozva a korábban európai és észak-amerikai túlsúlyt.

Gyors döntés várható

Az első szavazást a konklávé összehívása után tartják, majd minden reggel és délután szavaznak, mindaddig, amíg egy jelölt nem szerez kétharmados többséget. A bíborosok „nagy nyomás alatt állnak, hogy gyorsan döntsenek”, mondta Pattenden.

A világ szeme rajtuk, és a katolikus hívők számára zavaró lehet, ha a választás elhúzódik

– véli a szakértő. 

Az elmúlt évszázadban a legtöbb konklávé két-három napig tartott, de a történelem során előfordultak extrém példák is. A leghosszabb konklávé a 13. században két évig és kilenc hónapig tartott, a legrövidebb pedig 1503-ban volt, amikor néhány órán belül eredmény született.

A fogadóirodák szerint Ferenc utódlásának esélyesei Pietro Parolin, a Vatikán fődiplomatája és Luis Antonio Tagle Fülöp-szigeteki bíboros. A konklávé kimenetelére vonatkozó fogadások az év egyik legnépszerűbb piacává váltak, ami „a pápaság iránti tartós kulturális vonzalmat tükrözi” – jegyezte meg Leighton Vaughan Williams, a Nottingham Business School professzora.