Legótechnikával épül a világ egyik leghosszabb, tenger alatti alagútja Dánia és Németország között

Az már biztos, hogy a Fehmarnbelt-szorosról elnevezett, 18 kilométer hosszú, előregyártott elemekből készülő alagút a maga nemében a leghosszabb lesz a világon – írta a BBC. A legókocka dán találmány, és ennek mintájára épül a közúti és vasúti közlekedést felgyorsító bonyolult csőrendszer.

A 217 méter hosszú és 42 méter széles elemeket a közelben, a vízparton kialakított gyárban öntik. A víz alatti alagutak zömét, köztük az Egyesült Királyságot Franciaországgal összekötő 50 kilométeres Csalagutat a tengerfenék alapkőzetébe vájták. A természeti adottságok miatt ez a Fehmarnbelt esetében kivitelezhetetlen, ezért kilencven egyedi kialakítású elemet süllyesztenek a Balti-tenger mélyére, és ott egymáshoz illesztik őket – mint a legókockákat.

Hasonló módszerrel épültek már alagutak, de ilyen méretben soha. Rekordot döntünk!

– mondta Henrik Vincentsen, a dán állami kivitelezőcég vezérigazgatója.

A 7,4 milliárd eurós, nagyjából háromezermilliárd forintos beruházást jobbára Dánia finanszírozza. Az Európai Bizottság 1,3 milliárd euróval szállt be a költségekbe, mert a végső uniós szándék a közlekedési kapcsolatok javítása – a légi járatok számának csökkentése mellett.

A Nyugat-Dániát elkerülő új vasútvonal a Koppenhága és Hamburg közötti utazási időt ötről két és fél órára csökkenti, miközben a forgalom az utas- és teherszállítás esetében egyaránt „zöldebb”.

Mindenki nyer a tenger alatti alagúttal

A 160 kilométerrel rövidebb utazás csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, így mérséklődik a környezeti hatás, ráadásul az alagút nemcsak Dániát köti össze Németországgal, hanem Skandináviát is Közép-Európával.

Mindenki nyer

– állítja Vincentsen.

Maga az alagút öt párhuzamos „csőből” áll: kettő a kétirányú vasútnak, kettő a kétirányú, kétsávos autóútnak, az ötödik pedig egy karbantartási és vészhelyzeti folyosó.

Az elemek nagyok és rendkívül nehezek – egyenként 73 ezer tonnát nyomnak. Miután üregesek, lezárva és megfelelő ballaszttartályokkal elegendő felhajtóerőt biztosítanak, hogy hajók vontassák a süllyesztés helyszínére.

Az elemeket előre bekészített fogazat húzza lassan egymáshoz, majd rögzíti. Miután a tengerfenék túl „puha”, az alagutat fúrni nem lehetett, így kézenfekvő volt a legókockás megoldás.

Fellendül az élet

Eredetileg felvetődött egy híd építésének terve is, de miután fennált annak a veszélye, hogy hajók ütköznek a pillérekbe, no meg a gyakoriak a heves szelek, így az ötletet gyorsan elvetették.

Két szempont döntött.

Feltették a kérdést: mi a legolcsóbb, egyben a legbiztonságosabb? Hát az alagút

– idézte fel Per Goltermann, a Dániai Egyetem Műszaki Karának professzora.

Koppenhága és Berlin még 2008-ban aláírta a megállapodást az alagút építéséről, a német természetvédők ellenállása miatt azonban a projekt késett. A jogi kifogásokat egy német szövetségi bíróság 2020-ban utasította el végérvényesen, és egyben engedélyezte a munkálatok folytatását.

A közlekedési matricákból származó bevételekkel az alagút megépítése a számítások szerint nagyjából négy évtized alatt térül meg, viszont felpezsdíti az üzleti életet és az idegenforgalmat Lolland szigetén, Dánia egyik legszegényebb régiójában.

(Borítókép: A Fehmarnbelt-alagút építkezési látványa 2024. június 17-én. Fotó: Martin Sylvest Andersen / Getty Images)