Az Egyesült Államok újabb országot szemelt ki, temérdek ásványkincsre tenné rá a kezét

A találkozóra – írja összefoglalójában a Foreign Policy − egy nappal azután került sor, hogy Meyer részt vett a Pakisztáni Ásványipari Befektetési Fórumon, egy nemzetközi csúcstalálkozón, amelynek célja a külföldi befektetések vonzása az ország bányászati ágazatába. Az arany és a réz mellett Pakisztán gazdag az akkumulátorok gyártásához használt lítiumban és más ásványi anyagokban is – emlékeztet az AP hírügynökség.

A csúcstalálkozón jelentős nemzetközi vállalatok, köztük a kanadai székhelyű Barrick Gold, valamint az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, Kína, Törökország, az Egyesült Királyság, Azerbajdzsán és más nemzetek kormánytisztviselői vettek részt.

Ez Donald Trump amerikai elnök csapatának szélesebb körű érdeklődését tükrözheti. A megbeszélésre két nappal azután került sor, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter Iszhaq Dar pakisztáni külügyminiszterrel folytatott telefonbeszélgetésében jelezte, hogy Washington kilátásba helyezte az Iszlámábáddal való együttműködést a kritikus ásványkincsek terén.

Jack Bergman képviselő egy nyilatkozatában kijelentette, hogy nem lehet tagadni az USA és Pakisztán közötti kapcsolat jelentőségét. Elmondta, hogy a két nemzet különböző ágazatokban dolgozva fejleszti az együttműködést – közölte a The News.

Az ásványi nyersanyag kulcsfontosságú ágazat ebben a partnerségben

– hangsúlyozta.

Thomas Suozzi képviselő azt mondta: „Erős alapokra kell építenünk a Pakisztán és az Egyesült Államok közötti kapcsolatokat.” Hozzátette, a két ország együtt dolgozik a gazdasági biztonságért és a gazdasági tevékenységek előmozdításáért.

Az amerikai méltóságokból álló küldöttség másik tagja, Jonathan Jackson kongresszusi képviselő azt mondta, a hit, az egység és a fegyelem demonstrációjának volt tanúja Pakisztánban.

Kifejezett lehetőség van arra, hogy a közös történelmen és a kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatokat tovább erősítsük Pakisztánnal

– mondta, és kifejezte a meggyőződését, hogy „Pakisztán jövője rendkívül fényes”.

Pakisztán ásványkincsei, amelyek hatalmas réz- és aranylelőhelyeket, valamint olyan kritikus ásványi anyagokat tartalmaznak, mint a lítium, a becslések szerint több mint 230 ezer négyzetmérföldre terjednek ki, amely több mint kétszer akkora, mint az Egyesült Királyság területe.

Iszlámábád régóta hirdeti ásványkincsvagyonát, amelyet jelenleg 8 billió dollárra becsül, és régóta küzd azért, hogy befektetőket találjon. Ez teszi fontossá a Trump-kormányzat érdeklődését. Az amerikai–pakisztáni ásványi nyersanyagokkal kapcsolatos együttműködés kilátásait azonban nem szabad túlértékelni;

Az ásványkincsek új kapcsolódási pontnak tűnhetnek két olyan állam számára, amely az Egyesült Államok 2021-es afganisztáni kivonulása óta nehezen találja a partnerséget. A Trump-kormányzat erős érdeklődése a kritikus ásványkincsek iránt közismert. Kína közelmúltbeli döntése a ritkaföldfémek exportjának felfüggesztéséről további ösztönzést ad az Egyesült Államoknak a pakisztáni lehetőségek feltárására.

Eközben Pakisztán lehetőséget láthat arra, hogy bemutassa ásványkincseinek gazdagságát egy mélyen tranzakcionizmusra hajlamos kormányzatnak. Sharif szerint az ásványkincs-befektetések csökkenthetik Pakisztán nemzetközi finanszírozástól való függőségét, és erősíthetik hosszú távú gazdasági fenntarthatóságát.

A biztonság azonban hatalmas kihívást jelent. A bányászati cégek gyakran vállalnak nagy kockázatot, tekintettel arra, hogy a terep, ahol működnek, instabil. A pakisztáni körülmények azonban különösen veszélyesek a leendő bányaberuházók számára. Az országot tavaly 521 terrortámadás érte a Pak Institute for Peace Studies szerint – ez 70 százalékos növekedés 2023-hoz képest.

Az 521 támadás több mint 95 százaléka Balohisztán és Kiber Pakhtunkhwa tartományokban történt – ahol a hivatalos ásványkincs-térképezés szerint Pakisztán ismert ásványkincslelőhelyeinek többsége található. Ez a tendencia 2025-ben is folytatódott: a februárban bejelentett 54 pakisztáni terrortámadásból 53 ebben a két tartományban történt.

Drámaian nőtt a lázadók támadásainak száma Pakisztánban

A szeparatista Beludzsisztán Felszabadítási Hadsereg (BLA) és más tiltott lázadócsoportok 2023 és 2024 között 119 százalékkal növelték támadásaik számát Pakisztánban – derül ki biztonsági jelentésekből. A BLA mára az ország egyik legerősebb és legaktívabb erőszakos szereplőjévé vált, különösen az ásványkincsekben gazdag, de társadalmilag marginalizált Beludzsisztán tartományban.

A növekvő erőszak hátterében a helyi közösségek régóta húzódó elégedetlensége áll, amelyet a terrorizmus elleni hadműveletek, az állami elnyomás, valamint a kínaiak által vezetett nagy infrastrukturális beruházások csak tovább mélyítettek. A beludzs lázadók különösen nehezményezik, hogy a térség természeti erőforrásait kiaknázó projektekkel párhuzamosan a lakosság elmarad a fejlesztések hasznából.

A kialakult helyzet különösen aggasztó a külföldi befektetők számára, akik – elemzők szerint – „puskaporos hordóba nyúlnak”, ha Beludzsisztán ásványkincseihez próbálnak hozzáférni. A pakisztáni hadsereg vezérkari főnöke a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy garantálja a belföldi és külföldi befektetők biztonságát. Ennek ellenére az ország legfőbb stratégiai partnere, Kína továbbra is aggodalommal figyeli a helyzetet.

Annak ellenére, hogy a pakisztáni kormány több ezer katonát vezényelt a kínai beruházások – köztük a Kína–Pakisztán Gazdasági Folyosó (CPEC) – védelmére, Peking többször is jelezte, elégtelennek tartja az intézkedéseket, különösen a Beludzsisztánban dolgozó kínai állampolgárok biztonságának szavatolása terén.

A beludzs lázadás a jelek szerint nem csillapodik, és kérdéses, hogy az állam képes lesz-e hosszú távon stabilitást teremteni egy olyan térségben, ahol a gazdasági érdekek és az etnikai feszültségek egyre élesebben ütköznek.

A hadsereg vezérkari főnöke (COAS), Asim Munir tábornok hétfőn biztosította, hogy a pakisztáni hadsereg szilárd biztonsági keretet biztosít, és proaktív intézkedéseket hoz a beludzsisztáni befektetők érdekeinek és bizalmának védelme érdekében, mivel az ország hatalmas ásványkincs-potenciáljának felszabadítására törekszik – közölte a pakisztáni The News.

Munir tábornok kedden a Pakistan Minerals Investment Forum 2025 elnevezésű konferencián tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a gazdasági biztonság a nemzetbiztonság létfontosságú pillérévé vált, és a hadsereg készen áll arra, hogy szerepet vállaljon Pakisztán ásványkincsek fejlesztésének támogatásában.

Kiemelte Pakisztán lehetőségét arra, hogy globális vezető szerepet töltsön be az ásványi nyersanyagágazatban, és felkérte a nemzetközi szervezeteket, hogy hozzák be szakértelmüket, tárják fel a befektetési lehetőségeket, és működjenek együtt az ország hatalmas nyersanyagbázisának kiaknázásában.

Pakisztán nem foglalkozott kellőképpen a kínai befektetők – az ország legközelebbi szövetségese – biztonsági aggályaival, annak ellenére, hogy a Dawn értesülései szerint biztonsági erők ezreit telepítette a kínai infrastrukturális projektek védelmére – írja a Financial Times.

Amerikai csapatok Pakisztánban?

Ha az Egyesült Államokból vagy máshonnan érkező ásványkincs-befektetők lehetőségeket keresnek Pakisztánban, akkor minden valószínűség szerint saját biztonsági erők bevonását sürgetik.

A pakisztáni ásványkincs-befektetéseknek infrastrukturális és energetikai korlátai is vannak. Sharif például felszólította a befektetőket, hogy az ásványi anyagokat az országban finomítsák és dolgozzák fel. A kanadai székhelyű Barrick Gold, a jelenleg Pakisztánban működő kevés külföldi bányavállalat egyikének vezetői azonban azt mondják, hogy nincs elegendő olcsó és megbízható áram. (A Barrick Gold pakisztáni partnerként arany- és rézbányát fejleszt Beludzsisztánban).

Pakisztán régóta példája az úgynevezett „nyersanyagátoknak”, mivel az ország a hatalmas ásványkincsvagyon ellenére gazdaságilag nehéz helyzetben van. A biztonsági kockázatok és egyéb akadályok miatt nehéz lesz egyhamar megtörni ezt az állapotot.

(Borítókép: Pakisztáni sóbánya 2023. december 12-én a pakisztáni Jhelumban. Fotó: Elke Scholiers / Getty Images)