Kedves olvasóink!

Véget ért az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Itt az újabb megállapodás, Ukrajna óriási engedményt kapott Amerikától
• Volodimir Zelenszkij: Oroszország megpróbálja becsapni Amerikát, és tovább húzni a háborút
• Nem várt bejelentést tett a Kreml, miután megerősítették: Észak-Korea csapatokat küldött az oroszok oldalán a háborúba
• Putyin tűzszünetet hirdetett a második világháború befejezésének 80. évfordulója alkalmából
• Sorsdöntő alkura készül Trump és Zelenszkij, óriási üzletet köthet az Egyesült Államok és Ukrajna
• Az eddigi egyik legnagyobb dróntámadás érte Ukrajnát, kritikus pontot találtak el Cserkasziban

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk kedden is.

Az orosz hadsereg tovább erősíti pozícióit a Krím félszigeten, mivel attól tartanak, hogy elveszítik a területet – írja az Unian.

Nagyon félnek a Krím elvesztésétől. Amellett, hogy minden eszközzel igyekeznek megkapaszkodni Herszon régióban, fő céljuk a Krím megtartása. Biztosítani akarják, hogy senki ne tudja elfoglalni. Ezért amennyire csak lehet, csapatokkal és katonai felszereléssel támogatják a területet

– mondta Andrej Csernyak, az ukrán védelmi minisztérium Hírszerzési Főigazgatóságának képviselője.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint Vlagyimir Putyin orosz elnököt „humanitárius megfontolás vezérelte”, amikor ideiglenes fegyverszünetet hirdetett Ukrajnával. Elmondása szerint folytatódnak a háború békés lezárására irányuló erőfeszítések – írja az Unian.

Ez az orosz államfő jóindulatának megnyilvánulása

– közölte Peszkov.

Vlagyimir Putyin hétfőn egyoldalú tűzszünetet hirdetett a második világháború lezárásának 80. évfordulója alkalmából. A háromnapos tűzszünet május 8. és 10. között lesz érvényben.

7 és 8 év börtönbüntetésre ítéltek Dnyipróban két helyi lakost, akik az orosz különleges szolgálatok utasítására terrortámadást készítettek elő a város vasútállomásán – írja az Ukrajinszka Pravda.

A tájékoztatás szerint egy 36 éves férfi és egy 23 éves nő a saját otthonukban készített robbanószerkezetet akart detonálni januárban Dnyipro vasútállomásán, egy üzemanyagtartály közelében. A tevékenységüket egy oroszországi ügynök koordinálta, aki pénzt ígért a feladat elvégzéséért.

A vádlottak bűnösnek vallották magukat. 

Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pozsonyban találkozott Robert Fico szlovák miniszterelnökkel, és a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy neki meggyőződése, a háborúnak nincs megoldása a csatatéren, ezért „nekünk, európaiaknak Brüsszelben is a békekezdeményezéseket kellene támogatnunk” – írja az MTI.

Úgy fogalmazott: „Az volna a dolgunk Európában, hogy üdvözöljük az amerikai békekezdeményezéseket az orosz–ukrán háborúval összefüggésben, hiszen önmagában azzal, hogy orosz–amerikai tárgyalások vannak, az eszkaláció kockázata lényegében megszűnt.”

Németország továbbra is katonai segítséget nyújt Ukrajnának, és a jövőben is az ország legerősebb európai támogatója marad – jelentette ki Frank-Walter Steinmeier német államfő hétfőn a NATO brüsszeli székházában az Ukrajinszka Pravda ukrán hírportál beszámolója szerint. A német elnök elmondta, országa tervezi fegyveres erőinek megerősítését és a védelmi iparba történő beruházások növelését.

Frank-Walter Steinmeier a Németország NATO-csatlakozásának 70. évfordulója alkalmából tartott ünnepségen kijelentette:

továbbra is Ukrajna legerősebb támogatója maradunk Európában, hogy megőrizzük szabadságát, szuverenitását és európai jövőjét.

„Ma, amikor Vlagyimir Putyin háborúja Ukrajna ellen teljes erővel dúl, és az Egyesült Államok heves nyomást gyakorol európai szövetségeseire, Németország döntő helyzetben van” – mondta. „Németországot felkérték, és mi meghallottuk a felhívást, megértettük az üzenetet” – fogalmazott a német elnök, biztosítva Mark Rutte NATO-főtitkárt: „számíthat ránk”.

„Tovább erősítjük fegyveres erőinket, a Bundeswehrt, és fokozzuk a védelmi iparba történő beruházásokat. Keményen fogunk dolgozni, hogy teljesítsük a NATO regionális terveivel kapcsolatos kötelezettségvállalásainkat” – hangsúlyozta Steinmeier.

Oroszország évszázadokon át harcolt a Krímért. Nyikita Hruscsov szovjet vezető 1954-ben adta át Ukrajnának, amikor még mindkettő a Szovjetunió része volt. Az ország összeomlásakor, 1991-ben a félsziget a független Ukrajna része lett. Mire Oroszország elfoglalta, a Krím már 60 éve Ukrajna része volt, és az ország identitásának részévé vált – írja a Sky News.

A félsziget kulcsfontosságú a Fekete-tengeren folyó tevékenységek ellenőrzésénél, a világ gabonaexportjának és más áruknak egy fontos szállítási folyosója. A háború előtt csaknem kétmillió ember élt itt, becslések szerint ennek 12 százaléka tatár, török nyelvű őslakos volt. Az ukrajnai háború kezdete óta néhány krími tatár csatlakozott az ukrán fegyveres erőkhöz, és a Krími Zászlóaljban szolgálnak. A Krímben jelenleg élő népesség nagy része azonban orosz. 2014 óta nagyjából 800 ezer orosz költözött a félszigetre, és mintegy 100 ezer ukrán távozott.

A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint az ukránok nagyrészt elismerik, hogy a háborút lezáró bármilyen megállapodás részeként területeket kell átengedni Oroszországnak. Néhányan azonban úgy gondolják, hogy a földek átadása csak ideiglenes lenne. A területi engedményektől eltérően a Krím hivatalos átadása szinte lehetetlenné tenné Ukrajna számára, hogy a jövőben újra visszaszerezze a félszigetet.

Ha Oroszország valóban békét akar, azonnal be kell szüntetnie a tüzet – jelentette ki Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter.

Ha Oroszország valóban békét akar, azonnal be kell szüntetnie a konfliktust. Miért várjon május 8-ig? Ha a harcokat most és bármelyik dátumtól kezdve 30 napra le lehet állítani – tehát valóban, nem csak egy parádéra

– fogalmazott.

A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna kész támogatni egy tartós és teljes tűzszünetet. És ezt folyamatosan javasolják, legalább 30 napig.

Nagyszabású kibertámadás érte több holland önkormányzat és tartomány weboldalát, amelyek így több órára elérhetetlenné váltak – idézte az MTI az NL Times hírportál cikkét.

A hírportál beszámolója szerint az oroszbarát NoName057 hackercsoport vállalta magára a támadást, amely jelentős fennakadásokat okozott, ugyanakkor a kulcsfontosságú infrastruktúrát nem érintette, és adatlopás sem történt.

„Úgy döntöttünk, meglátogatjuk az oroszellenes Hollandiát, hogy emlékeztessük őket arra, hogyan végződnek a kijevi rezsim támogatását célzó kezdeményezések” – írták a közösségi médiában.

A csoport túlterheléses támadást (DDoS) indított a holland oldalak ellen. Ilyen esetekben a szervereket elárasztják kérésekkel, túlterhelve azokat, így a valódi felhasználók nem tudják elérni az oldalt. Az ilyen típusú támadások tehát általában nem adatszerzésre, hanem a szolgáltatás megbénítására irányulnak. Bár a legtöbb érintett weboldalt sikerült helyreállítani, néhány továbbra is elérhetetlen. A holland kormány dolgozik a probléma megoldásán.

Sebastiaan Quekel, Észak-Holland tartomány szóvivője megerősítette, hogy a támadás jól szervezett volt és komoly fennakadást okozott, de hangsúlyozta, hogy adatszivárgás nem történt.

A kiberakciót követően a Szabaddemokrata Párt „digitális figyelmeztető lövésnek” nevezte az esetet, és erősebb kibervédelmi intézkedések bevezetését szorgalmazta.

Március utolsó hetében ugyanez a hackercsoport több belga kormányzati weboldalt is megtámadott. A NoName057 akkor a Telegram platformon közölte, hogy a támadás oka Belgium Ukrajnának szánt új, egymilliárd eurós segélycsomagja.

Donald Trump világossá tette, hogy végleges tűzszünetet szeretne Ukrajnában, nem csak átmenetit – mondta a Fehér Ház sajtófőnöke.

Karoline Leavitt nem sokkal azután nyilatkozott, hogy Vlagyimir Putyin bejelentette, május 8. és 11. között tűzszünetet rendel el, ami egybeesik a második világháború befejezésének 80. évfordulójával.

„Úgy tudom, Vlagyimir Putyin ma reggel ideiglenes tűzszünetet ajánlott. Az elnök világossá tette, hogy először egy állandó tűzszünetet szeretne, hogy véget vessen az öldöklésnek és vérontásnak” – mondta.

Leavitt elmondta, Trump „továbbra is optimista, hogy sikerül egyezséget kötnie”, de hozzátette, hogy az amerikai elnök „egyre inkább frusztrált mindkét ország vezetőivel” kapcsolatban, „mindkettőjüknek az asztalhoz kell ülniük, hogy tárgyaljanak a helyzetből való kilábalásról”.

Ennek ellenére Trump tegnap este azt mondta, hogy szerinte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „nyugodtabban” viselkedik a páros hétvégi, a Szent Péter-bazilikában tartott találkozója után – írja a Sky News.

Andrij Szibiga ukrán külügyminiszter felszólította az orosz–ukrán háború külső megfigyelőit, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni azokkal az állításokkal, amelyek szerint Oroszország megnyerheti a háborút, mivel a valós helyzet erre nem ad alapot – írja az Ukrajinszka Pravda.

Téves az a feltételezés, hogy Oroszország nyeri a háborút. Ez a külföldi elemzők körében elterjedt tendencián alapul, hogy alábecsülik Ukrajnát és túlbecsülik Oroszországot. És erről a mintáról már sokszor bebizonyosodott, hogy téves, de az emberek továbbra is ugyanabba a csapdába esnek

– jelentette ki.

A miniszter megjegyezte, hogy a fronton a helyzet nehéz volt, és az is marad. Az orosz hadsereg valóban túlerőben van, de nem sikerült áttörnie a frontot, és sehol sem ért el stratégiai sikert.

Szibiga szerint Oroszország de facto télen tett kísérletei, hogy bármilyen előrelépést elérjen, már kifulladtak, és nagyon súlyos veszteségekbe kerültek, olyannyira, hogy Oroszország Észak-Korea hadseregét hívta segítségül.

Emlékeztetett arra, hogy a Kreml néhány hónap alatt ki akarta szorítani az ukrán hadsereget Kurszk régióból, de ezek a kísérletek már kilenc hónapja tartanak, és az orosz előrenyomulás jelenlegi ütemében Moszkva számára sok évbe telne, mire Donyeck régióban teljesen átvenné az ellenőrzést.

A miniszter hozzátette, hogy Ukrajna az évek során hatszorosára bővítette védelmi termelését is, és már most a szükségleteinek mintegy 40 százalékát saját maga fedezi, a fronton használt drónoknak 95 százalékát gyártja, ezek pedig a fronton lévő célpontok mintegy kétharmadát találják el.

„Ukrajna úgy akarja a békét, mint egyetlen más ország sem a világon. Soha nem akartuk ezt a háborút… Amire igazán szükségünk van, az az Oroszországra gyakorolt nyomás és Ukrajna egyértelmű megerősítése, ami megfosztja Moszkvát attól az illúziótól, hogy még mindig a maga javára fordíthatja a helyzetet” – tette hozzá.

Anitta Hipper, az Európai Bizottság szóvivője április 28-i tájékoztatóján kijelentette, hogy az észak-koreai csapatok részvétele az Ukrajna elleni háborúban azt mutatja, hogy Oroszország nem érdekelt a békében, és az az uniós szankciók miatt elszigetelt és meggyengült Orosz Föderáció kétségbeesésének megnyilvánulása – írja az Ukrajinszka Pravda.

Amikor (Oroszország) katonai együttműködésének elmélyítéséről van szó Észak-Koreával, az nagyon világos üzenetet küld: Oroszország nem érdekelt a békében. Éppen ellenkezőleg, Oroszország célja továbbra is Ukrajna elnyomása, és Oroszország minden segítséget kétségbeesetten keres, hogy támogassa ezt a törvénytelen agressziót – beleértve olyan szereplőket is, amelyek súlyosan aláássák és destabilizálják a globális békét és biztonságot. Oroszország kétségbeesésének megnyilvánulása tehát, hogy ilyen szereplőkre támaszkodik

– mondta.

Szerinte ez csak megerősíti, hogy Oroszország mennyire elszigetelt, és mennyire gyengítik, különösen a szankciókkal, ami ezt a kétségbeesést okozza. „Ezért fokozzuk tovább erőfeszítéseinket – dolgozunk a tizenhetedik szankciócsomagon és támogatjuk Ukrajnát” – tette hozzá Hipper.

Az ukrán légierő közölte, hogy április 28-án reggel egy komplex harci feladat végrehajtása alatt elvesztettek egy Szu–27-es vadászgépet. A repülőgép a szárazföldi csapatok légi támogatását végezte, és ellenséges csapásmérő drónok elleni védelmi műveletben vett részt – írja az Ukrajinszka Pravda.

Az ukrán légierő közleménye szerint az eset körülményeinek kivizsgálására külön bizottságot hoztak létre, amely már megkezdte munkáját. A pontos részletek egyelőre nem ismertek.

Az ukrán portál beszámolója szerint a pilóta sikeresen katapultált, a kutató-mentő csapat időben megérkezett a földet érés helyszínére. A pilótát orvosi intézménybe szállították kivizsgálásra, állapota stabil. 

A légierő közösségi média oldalain megjelent információk szerint a déli órákban a légvédelem tovább folytatta az ellenséges csapásmérő drónok elleni védekezést.

A Szu–27 szovjet gyártmányú nehéz, többcélú, nagy manőverezőképességű, minden időjárási körülmények között bevethető negyedik generációs vadászrepülőgép. A Szuhoj tervezőirodában fejlesztették ki, a légierőknél 1985-ben kezdték alkalmazni, hivatalosan 1990-ben állították hadrendbe. A Szovjetunió felbomlása után Oroszországban gyártották.

Vitalij Klicsko, Kijev polgármestere és az Udar párt vezetője részt vesz az Európai Néppárt (ENP) kongresszusán Spanyolországban, ahol Európa biztonságáról és Ukrajna további támogatásáról tárgyalnak a résztvevők. A politikus hangsúlyozta, hogy az ukrán önkormányzatok kulcsszerepet játszanak a háborúban.

Az Európai Néppárt kongresszusa ezekben a napokban zajlik Spanyolországban. 

Ukrajna ma nemcsak a saját szabadságáért harcol, hanem egész Európa biztonságáért is. Az önkormányzatok kulcsszerepet játszanak ebben a küzdelemben – közösségeink ellenálló képességében, városaink újjáépítésében, az embereknek nyújtott segítségben. Hangunknak minden nemzetközi platformon hallatszania kell. Mert Ukrajna jövője az egész európai közösség jövője

– idézi az RBK Ukraine Klicskót.

Az ENP kongresszusa állam- és kormányfőket, politikai erők vezetőit, önkormányzati vezetőket, európai parlamenti képviselőket és civil aktivistákat gyűjt össze. A résztvevők megvitatják Európa kulcsfontosságú kihívásait, Ukrajna támogatását az orosz agresszió elleni háborúban, valamint az európai egység további megerősítését.

A kongresszus ideje alatt Kijev polgármestere számos találkozót tart európai vezetőkkel és partnerekkel, hogy megvitassák Ukrajna további támogatásának lehetőségeit, az ukrán városok ellenálló képességének megerősítését és a háború utáni helyreállítás terveit.

Az Európai Néppárt a legnagyobb és legbefolyásosabb összeurópai politikai erő, amelyet 1976-ban alapítottak. A szervezet 43 országból 84 tagpárttal és partnerrel rendelkezik. Klicsko Udar pártja 2013 óta az ENP társult tagja.

Ukrajna volt Kreml-barát elnökét, Viktor Janukovicsot újabb 15 év börtönbüntetésre ítélte távollétében dezertálásra való felbujtás és illegális határátlépés megszervezésének vádjával – jelentette be a főügyészség április 28-án a Kyiv Independent szerint. 

Janukovicsot már másodszorra ítélte el az ukrán igazságszolgáltatás. 2019-ben 13 év börtönbüntetést kapott hazaárulás és az Ukrajna elleni agresszív háborúban való bűnrészesség miatt.

A kijevi Podilszkij kerületi bíróság emellett 10 év börtönbüntetésre ítélte az Állami Biztonsági Szolgálat korábbi helyettes vezetőjét is, aki Janukovics biztonságáért felelt. Bár a közlemény nem nevesítette a tisztviselőt, Kosztyantin Kobzar szolgált Janukovics biztonsági főnökeként. Az Állami Biztonsági Szolgálat felelős az elnök, más magas rangú tisztviselők és családtagjaik személyes biztonságáért.

Az ügyészek bizonyították, hogy 2014. február 23-án Janukovics – korábbi biztonsági főnökével és orosz képviselőkkel együttműködve – megszervezte saját maga és más személyek törvénytelen menekülését Ukrajnából.

A bíróság szerint Janukovics és belső körének, valamint biztonsági személyzetének legalább 20 tagja három orosz katonai helikopterrel, hivatalos ellenőrző pont érintése nélkül lépte át a határt. Először a Donyeck megyei Urzuf faluból egy orosz katonai repülőtérre, Jejszkbe repültek, majd onnan orosz katonai segítséggel a Krímbe utaztak.

A per különleges, távollétben lefolytatott eljárás keretében folyt, mivel mindkét vádlott szökésben van. A nyomozást az Ukrán Állami Nyomozó Iroda vezette.

Az orosz erők megkísérelték áttörni az ukrán védelmi vonalakat Novopavlivka közelében – jelentette a Horticia hadműveleti-stratégiai erők csoportja a Telegram-csatornáján hétfőn. 

Az Ukrinform jelentése szerint a Harkivi területen az orosz csapatok sikertelen offenzív műveleteket indítottak Volcsanszkban. Az ukrán védelmi erők nem veszítettek el egyetlen védelmi pozíciót sem. A Kupjanszki járásban az orosz erők eredménytelenül próbálták javítani taktikai helyzetüket több településnél. Közölték, minden támadást sikerült visszaverni, az ukrán állások nem kerültek veszélybe.

A Liman szektorban is több településen indítottak támadást az orosz erők. Az ukrán védők sikeresen visszaverték az összes támadást, és megakadályozták a taktikai terület elvesztését, beleértve a Szerebrjanszkij-erdő térségét is. A Sziverszk szektorban az orosz erők nem folytattak támadó műveleteket – írták. 

Köszönetet mondott Vlagyimir Putyin orosz elnök a Koreai Népi Hadseregnek, amely részt vett a Kurszk megyébe behatolt ukrán fegyveres alakulatok legyőzésében – közölte honlapján hétfőn a Kreml.

Koreai barátaink szolidaritástól, igazságérzettől és őszinte bajtársiasságtól indíttatva cselekedtek. Ezt nagyra értékeljük, és őszintén hálásak vagyunk személyesen Kim Dzsongun elvtársnak, az államügyek elnökének, valamint a KNDK egész vezetésének és népének. Tisztelettel adózunk a hősiességnek, a magas szintű különleges képzettségnek és az önfeláldozásnak, amellyel a koreai katonák vállvetve harcoltak az orosz bajtársaikkal, hogy úgy védjék hazánkat, mintha a sajátjuk lenne. Tisztességgel és vitézséggel teljesítették kötelességüket, és örök dicsőséget szereztek maguknak

– fogalmazott az orosz államfő.

Kifejezte meggyőződését, hogy a Moszkva és Phenjan között a harctéren megedzett barátság, jószomszédi viszony és együttműködés továbbra is minden területen sikeresen és dinamikusan fog fejlődni.

„Az orosz nép soha nem fogja elfelejteni a koreai különleges erők katonáinak hőstettét. Mindig tisztelni fogjuk azokat a koreai hősöket, akik életüket adták Oroszországért, közös szabadságunkért, ugyanúgy, mint orosz fegyvertársaik” – állt a köszönetnyilvánításban.

Putyin rámutatott, hogy az észak-koreai katonák a nemzetközi joggal maradéktalanul összhangban, az átfogó kétoldalú stratégiai partnerségi szerződés betűjének és szellemének megfelelően vettek részt a harci cselekményekben, a 4. cikknek megfelelően, amely az egyik szerződő fél elleni fegyveres támadás esetén azonnali katonai segítségnyújtást ír elő.

A kurszki régió helyzete

Az orosz elnök hangsúlyozta, hogy a kurszki régióba behatolt ukrán fegyveres csoport veresége véget vetett „a kijevi rezsim bűnös provokációjának”, amellyel megkísérelte Oroszország területe egy részének elfoglalását.

Valerij Geraszimov, az orosz fegyveres erők vezérkarának főnöke szombaton tett jelentést Putyinnak arról, hogy befejeződött a kurszki régió felszabadítása. Külön kiemelte a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság segítségét az ellenség megsemmisítésében.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője szombaton a Telegramon kifejtette, hogy a koreai katonák a kurszki határvidék felszabadítására irányuló műveletben a két ország közötti átfogó stratégiai partnerségi szerződés 4. cikke alapján vettek részt.

Mint írtuk, Észak-Korea hétfőn hivatalosan megerősítette, hogy csapatokat küldött Oroszországba. Az ország Központi Katonai Bizottságának közleménye szerint az észak-koreai vezető, Kim Dzsongun ezt a lépést szent küldetésnek tekinti a két ország barátságának és egységének megerősítése, fejlődésük és prosperitásuk biztosítása, valamint hazájuk becsületének védelme érdekében.

Az orosz erők az elmúlt 24 órában mintegy 100 csapást mértek Szumi régió 30 településére, egy ember életét vesztette – közölte a Szumi Regionális Katonai Közigazgatás az Ukrinform beszámolója szerint. 

Mint írták, az orosz hadsereg aktívan használt tüzérséget, aknavetőket, irányított légibombákat, drónokat. Az oroszok több mint 30 irányított bombát dobtak le, és több mint 20 támadást hajtottak végre csapásmérő drónokkal. A támadás következtében több lakóház is megrongálódott. 

Az orosz elnökhöz köthető motoros banda nemrég botrányt okozott Németországban, és újabb provokációra készülnek: az Éjjeli Farkasok (Nachtwölfe) motoros banda tagjai nemrég megzavarták a világháborús megemlékezést a szászországi Torgauban. Orosz zászlókkal és Németországban betiltott Z szimbólumokkal jelentek meg, annak ellenére, hogy Oroszországot nem hívták meg az eseményre. A Bild információi szerint az incidens nagy felháborodást keltett a megemlékezés résztvevői között. 

A torgaui fellépés azonban csak a kezdet lehet, ugyanis a Putyin-párti motoros banda szombaton Moszkvából elindította az úgynevezett „győzelmi túráját” Berlin felé. A német hatóságok felkészültek a helyzetre, a szövetségi rendőrség és az alkotmányvédelem is figyelemmel kíséri a motorosokat.

Bár a csoport és egyes tagjai az ukrajnai háborúban való részvételük miatt szankciók hatálya alatt állnak és nem léphetnének be az Európai Unió területére, Torgauban mégis megjelentek. Egy trükköt alkalmaztak: a „svájci divízió” tagjait küldték, így kijátszva a határellenőrzést.

A német alkotmányvédelem „hibrid hadviselés” eszközének tekinti az Éjjeli Farkasokat, amelynek célja „Németország destabilizálása”. A lap szerint a motorosok Putyin politikai céljait támogatják és az ő megbízásából cselekedhetnek, befolyásolva a németországi politikai véleményformálást. Az uniópárti politikusok kemény következményeket és büntetőjogi felelősségre vonást követelnek. Manfred Pentz (CDU) „az orosz propagandagépezet Wagner-csoportjának” nevezte őket, és követeli, hogy a lengyel és német hatóságok akadályozzák meg beutazásukat az unióba.

Szuzuki Muneo, a japán parlament felsőházának tagja szerint a Kurszki terület orosz kézre való visszakerülése fontos lépés lesz az ukrajnai tűzszünet felé. Ezt a megállapítást azután tette, hogy Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök jelentette Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, hogy visszafoglalták a Kurszki területet, amelyet az ukránok vitattak, szerintük a harcok továbbra is folytatódnak a régióban − írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség.

Emellett a japán képviselő megjegyezte, hogy komoly lépéseket tett mindkét fél a fegyverszünet felé azáltal, hogy az orosz elnök Steve Witkoff-fal, az amerikai elnök különmegbízottjával, valamint Donald Trump amerikai elnök pedig Volodimir Zelenszkijjel tárgyalt. Szuzuki Muneo ezért felszólította a japán kormányt, hogy támogassa az amerikai erőfeszítéseket a tűzszünet elérése érdekében.

Egy tűzoltóautó látható egy megrongálódott lakóház előtt, miután a helyi hatóságok szerint ukrán dróntámadás érte az oroszországi Kurszkban 2025. április 15-én

Fotó: Government of the Kursk Region / Reuters