Mire lesz pénz a következő uniós költségvetésben?

Az Európai Unió 2028-tól esedékes többéves pénzügyi keretéről (MFF), vagyis a következő ciklus költségvetéséről megkezdődött az egyezkedés. Első lépésben az EP költségvetési bizottsága támogatta azt a tervezetet, amelyről jövő héten kezdődik az egyeztetés. A dokumentum a 2028-tól kezdődő pénzügyi ciklus prioritásait igyekszik meghatározni.

Az MFF, vagyis az EU hosszú távú költségvetése 7 évet fed le. Ez – összhangban az EU hosszú távú prioritásaival – a mezőgazdaságtól és a regionális politikától az Ukrajnának nyújtott támogatásig, a stratégiai technológiákig és a migrációig az összes szakpolitikai területen biztosítja a programok és az intézkedések finanszírozását.

Honnan jön össze a pénz?

Az unió bevételeinek 62 százalékát a bruttó nemzeti jövedelem alapú (GNI) hozzájárulások biztosítják, emellett további források érkeznek az uniós importvámokból, az áfaalapú hozzájárulásokból és az újrahasznosítatlan műanyaghulladékokra kivetett adóból. A bevételek 7 százalékát fordítják az adminisztráció fenntartására, a többit pedig az uniós polgárokra, vállalkozásokra, programokra stb. 

Az Európai Parlament és az Európai Bizottság is azt szeretné, hogy a jövőben ne többségében a tagállami befizetésekre támaszkodjon a büdzsé, és egyébként is szükség van több forrásra, hiszen megváltozott a világ, teljesen mások a jelenlegi kihívások, mint voltak 2020-ban. A tagállamok viszont ódzkodnak attól, hogy az EP-nek további adóztatási jogokat adjanak. 

Elhangzott az is, hogy a Covid-járvány utáni helyreállítási alap hitelének egy részét a piacról vette fel az EU, és bizony 2028-tól már jelentősebbek lesznek a törlesztési kötelezettségek, amelyeknek szintén a következő ciklus költségvetéséből kell állniuk.

A most hatályos költségvetést 2020 végén fogadták el, és ez a következő fő kiadási területekre terjedt ki: 

• egységes piac, innováció és digitális gazdaság: 149,2 milliárd euró
• kohézió, reziliencia és értékek: 426,3 milliárd euró
• természeti erőforrások és környezetvédelem: 401 milliárd euró
• migrációkezelés és határigazgatás: 28,2 milliárd euró
• biztonság és védelem: 16,4 milliárd euró
• szomszédság és a világ: 113,7 milliárd euró
• európai közigazgatás: 82,5 milliárd euró

A gondolkodás most abba az irányba tart, hogy a következő ciklusban már ne hét, hanem csak 3 nagyobb alap legyen.

Az elsőben 27 nemzeti tervre osztanák ki a tagállami pénzeket, ami azt jelentené, hogy reformtervekkel kell előállni, és ha ezeket teljesíti az adott tagország, érkezik a pénz. Ez egyfajta nemzeti alapokon nyugvó ernyőalap lenne.

A második lenne a versenyképességi alap, amely elsősorban a kutatás-fejlesztést és a gazdaságösztönző programokat támogatná.

A harmadikba pedig az egyebek tartoznának, mint például a szomszédságpolitika vagy a határvédelmi projekt.

Vitát már ez a felosztás is generált, mert például az Európai Parlament így ebben a formában nem támogatja ezt a struktúrát, csak annak egyszerűsítését, vagyis hogy ne legyen olyan sok kiadási terület, mint a 2021–27-es büdzsében volt. Az EP szerint ezzel a kategorizálással elvész az unió határon átnyúló szemlélete és elvész a transzparencia is, vagyis annak felügyelete, ellenőrzése, hogy mire is megy a pénz az egyes tagországokban. A tagállamok egy része viszont ódzkodik attól, hogy az EP-nek további adóztatási jogokat adjon. 

A következő EU-költségvetés céljai

A beszélgetésen elhangzott, hogy melyek a kiemelt célok. Ezek pedig a következők:

• A hitelek törlesztése, elsősorban az NGEU (Next Generation EU), amely nem más, mint a Covid–19-járvány után, közös hitelfelvétellel finanszírozott 806,9 milliárd eurós csomag, amely komoly gazdasági helyreállítást tett lehetővé. 2028-tól viszont ennek éves törlesztésére már 14 milliárd eurót kell fordítani.
• Ukrajna további támogatása is kiemelt prioritása lesz a következő büdzsének.
• Ugyanakkor cél a magas infláció és az okozott gazdasági károk elleni küzdelem is.

Amit a szakemberek szintén nagy problémának látnak, az a versenyképesség és az európai védelem megerősítésére tervezett költségek. A tavalyi Draghi jelentés szerint a kontinens versenyképességének felpörgetésére a következő öt évben 750-800 milliárd eurós befektetésre lenne szükség. Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője januárban arról beszélt, hogy az uniónak a következő tíz évben 500 milliárd euró pluszforrásra lesz szüksége a védelmi tervek fedezésére.

A volt finn elnök, Sauli Niinistö az európai védelem megerősítéséről készített 2024-es jelentésében pedig még komolyabb összegekről tett említést. Azt írta,

Ez nagyon nagy ugrás lenne, hiszen a mostani, 2021–27-es költségvetés mindössze 1,2 milliárd eurós költést irányzott elő, ami az EU GDP-jének körülbelül 1 százaléka.