„Konstruktívtalan” lépésnek nevezte Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes azt a felvetést, hogy az Európai Unió Ukrajnától függetlenül folytathatná a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával. Az ukrán politikus Budapesten tartózkodott a nemzeti kisebbségek jogairól szóló egyeztetéseken, amikor reagált az Európai Bizottság bővítési biztosának kijelentésére.
Ma Budapesten tartózkodom konzultáción a nemzeti közösségek jogairól. Ez nem könnyű párbeszéd, de Ukrajna eltökélt, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek lehetővé teszik a tárgyalási folyamat feloldását. Ezért konstruktívtalannak tartom a kijelentéseket arról, hogy Moldovát (Ukrajna nélkül) előreléptethetik, miközben budapesti látogatáson vagyok
– mondta Sztefanyisina az Interfax-Ukraine hírügynökségnek.
A miniszterelnök-helyettes május 1-jére telefonbeszélgetést tervez Marta Kos EU-bővítési biztossal, amely során többek között ezt a kérdést is felvetni készül. Korábban Kos a Europa Libera Moldovának adott interjújában kijelentette, hogy az EU fontolóra veszi Moldova csatlakozási folyamatának továbbvitelét, Ukrajnától függetlenül, mivel Magyarország ellenállást tanúsít a Kijevvel folytatott tárgyalásokkal szemben.
Sztefanyisina bejelentette, Ukrajna és Magyarország megállapodott abban, hogy május 12-től rendszeres konzultációkat folytatnak a magyar fél aggályainak eloszlatása és az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások feloldása érdekében.
Kedves olvasóink!
Véget ért az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szerdán is!
A brit hírszerzés szerint Putyin egyoldalúan bejelentett háromnapos „fegyverszünete” a május 9-i győzelem napi ünnepségek alatt valójában kettős célt szolgál: egyrészt azt a látszatot kelti, hogy Oroszország nyitott a megállapodásokra, másrészt pedig megakadályozná, hogy Ukrajna távolsági csapásokat mérjen, miközben nem veszélyezteti az orosz csapatok frontvonalbeli pozícióit.
Akárcsak Putyin egyoldalú, 30 órás húsvéti tűzszüneti bejelentése, úgy ez a nyilatkozat is szinte biztosan azt a célt szolgálja, hogy konstruktív hozzáállást mutasson a folyamatban lévő tárgyalásokban, anélkül, hogy jelentős »árat« fizetne az orosz harctéri pozíciókért
– idézi az Interfax a brit védelmi minisztériumot.
Mint ismert, Vlagyimir Putyin április 28-án egyoldalúan május 8. és 10. közötti fegyverszünetet jelentett be az Ukrajna elleni háborúban, ami a május 9-i győzelem napi ünnepségeket övezi. Ukrajna ezzel szemben teljes és feltétel nélküli 30 napos fegyverszünetet szorgalmaz. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már ki is jelentette, hogy Putyin fegyverszüneti javaslata valójában „a közvetlen tárgyalások kezdete előfeltételek nélkül”, miközben a 30 napos ukrán javaslat szerinte csak arra szolgál, hogy „megerősítsék a kijevi rezsim katonai képességeit”.
A brit elemzés szerint a fegyverszünet bejelentésével Moszkva csökkenteni akarja annak esélyét is, hogy ukrán csapások zavarják meg a győzelem napi ünnepségeket. Érdemes megjegyezni, hogy a 2022-es teljes körű orosz invázió óta számos orosz városban, különösen az Ukrajnával határos régiókban törölték a győzelem napi parádékat.
Az orosz külügyminiszter kijelentette, hogy Moszkva május 9-ig szóló tűzszüneti javaslata valójában feltételhez kötött – Zelenszkij szerint „nincs ok a várakozásra, nem a parádék számítanak, hanem az emberi életek”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden bejelentette, hogy Oroszország május 9-ig tartó tűzszüneti javaslata valójában feltételhez kötött: Ukrajna kezdjen közvetlen tárgyalásokat Moszkvával. „Javaslatunk, amelyet Putyin elnök bejelentett, a közvetlen tárgyalások megkezdése, előfeltételek nélkül” – mondta Lavrov a Rio de Janeiróban tartott sajtótájékoztatón.
Az Interfax közlése szerint azonban a külügyminiszter ugyanakkor ellentmondásosan azt is hozzátette, hogy a 30 napos tűzszünet „ebben a helyzetben előfeltételnek tekinthető”, amely szerinte csak Ukrajnának adna lehetőséget katonai képességei megerősítésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már hétfő este reagált a felvetésre, elutasítva az orosz feltételeket.
Most ismét manipulációs kísérlet történik: valamiért mindenkinek május 8-ig kell várnia a tűzszünettel, hogy biztosítsák Putyinnak a csendet a parádé idejére. Mi az emberi életeket értékeljük, nem a parádékat
– hangsúlyozta akkor az ukrán elnök.
Zelenszkij emlékeztetett, hogy Ukrajna már március 11-én elfogadta az amerikai javaslatot a teljes és feltétel nélküli tűzszünetről, miközben Oroszország ezt a javaslatot elutasította, és „manipulálja a világot”. „A tüzelést nem néhány napra kell megszüntetni, hogy aztán újra gyilkolni lehessen. Azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünet kell – legalább 30 napra, hogy garantált és megbízható legyen – ez az, ami alapot adhat a valódi diplomáciának” – mondta.
„Konstruktívtalan” lépésnek nevezte Olha Sztefanyisina ukrán miniszterelnök-helyettes azt a felvetést, hogy az Európai Unió Ukrajnától függetlenül folytathatná a csatlakozási tárgyalásokat Moldovával. Az ukrán politikus Budapesten tartózkodott a nemzeti kisebbségek jogairól szóló egyeztetéseken, amikor reagált az Európai Bizottság bővítési biztosának kijelentésére.
Ma Budapesten tartózkodom konzultáción a nemzeti közösségek jogairól. Ez nem könnyű párbeszéd, de Ukrajna eltökélt, hogy olyan megoldásokat találjon, amelyek lehetővé teszik a tárgyalási folyamat feloldását. Ezért konstruktívtalannak tartom a kijelentéseket arról, hogy Moldovát (Ukrajna nélkül) előreléptethetik, miközben budapesti látogatáson vagyok
– mondta Sztefanyisina az Interfax-Ukraine hírügynökségnek.
A miniszterelnök-helyettes május 1-jére telefonbeszélgetést tervez Marta Kos EU-bővítési biztossal, amely során többek között ezt a kérdést is felvetni készül. Korábban Kos a Europa Libera Moldovának adott interjújában kijelentette, hogy az EU fontolóra veszi Moldova csatlakozási folyamatának továbbvitelét, Ukrajnától függetlenül, mivel Magyarország ellenállást tanúsít a Kijevvel folytatott tárgyalásokkal szemben.
Sztefanyisina bejelentette, Ukrajna és Magyarország megállapodott abban, hogy május 12-től rendszeres konzultációkat folytatnak a magyar fél aggályainak eloszlatása és az Ukrajnával folytatott uniós csatlakozási tárgyalások feloldása érdekében.
„Az Európai Néppárt (EPP) már jóval korábban meghatározta a más pártokkal való együttműködésének határait: e pártoknak hitet kell tenniük Ukrajna, a jogállamiság és az Európai Unió mellett” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt vezetője a pártcsalád kétnapos valenciai kongresszusának kezdőnapján.
Hozzátette, hogy az Európai Néppárt legfőbb politikai ellenfelei a következő négy évben már nem a balközép pártok lesznek, hanem a szélsőségek Európában és világszerte. Úgy vélte, autoriter hullám éri el Európát, és ez a legnagyobb kihívás.
A mostani kongresszuson az ukrajnai háború mellett az európai fegyverkezés, az Egyesült Államokkal kialakult vámháború, az emberek növekvő megélhetési költségei, valamint a populizmus és a szélsőségek jelentette fenyegetés lesz napirenden.
„A háromnapos tűzszünet abszurd. Az elnök állandó, átfogó tűzszünetet akar – szárazföldön, levegőben, tengeren, beleértve az infrastruktúrát is – legalább 30 napra, a meghosszabbítás lehetőségével” – jelentette ki Keith Kellogg, az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja a Fox News csatornának.
Kellogg hozzátette, az „ukránok nagyon elégedettek” az Oroszországgal szembeni álláspontjukkal, a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokat pedig egy maratoni futás utolsó 100 méteréhez hasonlította: „az első kilométerek könnyebbek, mint az utolsó méterek.”
Az Interfax ukrán hírügynökség szerint a különmegbízott arról is beszélt, hogy patthelyzetbe kerültek, a konfliktust már nem lehet katonai módon megoldani, arra csak diplomáciai úton van esély. „Az ukránok ezt megértik, az oroszoknak is meg kellene” – jelentette ki Keith Kellogg.
Az ukrajnai háború tartós lezárására irányuló amerikai lépésekről egyeztetett telefonon Marco Rubio amerikai és David Lammy brit külügyminiszter kedden, nem sokkal a hasonló témájú amerikai–orosz külügyminiszteri telefonbeszélgetést követően – közölte Tammy Bruce washingtoni külügyi szóvivő.
Az amerikai külügyminisztérium bejelentése szerint a két vezető megbeszélésének középpontjában az elmúlt napokban lezajlott diplomáciai események szerepeltek, így Donald Trump amerikai és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök április 26-i találkozójának eredménye, amit az amerikai külügyi szóvivő produktívként jellemzett.
Marco Rubio és David Lammy az április 22-én Londonban megtartott brit, amerikai, francia, német és ukrán részvételű tárgyalás eredményeit is összegezte. Az amerikai külügyminiszter korábban telefonon tárgyalt az orosz külügyminiszterrel is, közölte az MTI.
A washingtoni külügyminisztérium rövid közleménye szerint Rubio és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfői egyeztetése orosz kérésre történt, és napirendjén az orosz–ukrán béketárgyalások következő lépései szerepeltek, azt követően, hogy Steve Witkoff különleges elnöki megbízott április 25-én Moszkvában tárgyalt. „Az Egyesült Államok komolyan veszi, hogy elősegítse ennek az értelmetlen háborúnak a lezárását” – áll a külügyi közleményben.
Elfoglalta az orosz hadsereg Dorosivka települést az ukrajnai Harkiv régióban – közölte kedden az orosz védelmi minisztérium.
A tárca szerint az orosz hadsereg az elmúlt napon hat ukrajnai frontszakasz közül négyen előre tudott nyomulni, a „különleges hadművelet” övezetében pedig csaknem 1400 ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan.
A moszkvai katonai tárca az Ukrajnában eltalált vagy megsemmisített katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel több katonai repülőtér infrastruktúráját, továbbá az ukrán határőrség kiképző központját, több drónindító pontot és lőszerraktárt, egy SzU–27-es repülőgépet, egy harckocsit és kilenc egyéb páncélozott harcjárművet, hét amerikai JDAM irányított légibombát, továbbá 189 drónt.
A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és orosz régiók településeiről is jelentettek kedden tüzérségi és dróntámadást – írta az MTI.
Számos kínzásnyomot és korábbi boncolás jeleit találták meg az igazságügyi orvosszakértők annak az ukrán újságírónőnek a holttestén, aki tisztázatlan körülmények között vesztette életét egy oroszországi börtönben – hozta nyilvánosságra kedden az ukrán főügyészségre hivatkozva az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Tavaly októberben derült ki, hogy a 27 éves Viktoria Roscsina, az Ukrajinszka Pravda külső munkatársa orosz fogságban elhunyt. Az újságírónő 2023 augusztusában tűnt el munka közben az orosz megszállás alatt álló területen. Az ukrán főügyészség az eltűnésével kapcsolatos ügyet háborús bűncselekménnyé és szándékos emberöléssé minősítette át. Oroszország idén februárban adta át egy „azonosítatlan férfi testét” Ukrajnának, azonban a holttestről ukrán szakértők DNS-teszttel megállapították, hogy Roscsináé.
Jurij Belouszov, a főügyészség hadügyi osztályának vezetője elmondta, hogy a holttesten kínzás és kegyetlen bánásmód jeleit találták, horzsolásokat és véraláfutásokat, valamint egy törött bordát.
Az orvosi szakértők emellett olyan nyomokat is felfedeztek, amelyeket vélhetően elektromos áram okozott.
„A nő még élt, amikor a testi sérüléseket szerezte. Ezért nagy a valószínűsége, hogy megkínozták” – emelte ki Belouszov.
Az ukrán nyomozócsoport, amely a vizsgálatot végezte, megerősítette az Ukrajinszka Pravdának, hogy a holttesten Oroszország területén elvégezett boncolás nyomai is voltak. Az ügyészség a napokban arról tájékoztatott, hogy a test állapota és mumifikációja miatt a bűnügyi orvosszakértők nem tudták megállapítani a halál okát – adta hírül az MTI.
Kínai férfiak százai harcolnak az ukrajnai fronton – többségük az orosz hadsereg oldalán. Egy Michael álnéven megszólaló 29 éves kínai harcos borzalmas tapasztalatairól számolt be a CNN-nek: 21 napig egy acélrácsokkal ellátott sötét gödörben tartották fogva parancsnokai, miután vitába keveredett velük a védőfelszerelésről.
„Figyelmeztetnem kell az irracionálisan gondolkodó kínaiakat – ne jöjjenek ide” – üzente honfitársainak. „A világ második legerősebb hadserege színtiszta vicc” – tette hozzá, utalva a hiányos felszerelésre, a rossz logisztikára és a súlyos korrupcióra.
A kínai férfiakat macsó propagandavideókkal és jó fizetéssel csábítják az orosz hadseregbe a közösségi médiában. Michael havi 200 ezer rubelt (mintegy 9 millió forintot) kapott, plusz 50 ezer rubel bónuszt minden kilométerért, amennyivel előrenyomultak.
Nem minden kínai választja az orosz oldalt: néhányan ukrán oldalon harcolnak, általában ideológiai okokból. Jason, egy Amerikában tanult kínai fiatal, négy hónapot töltött az ukrán nemzetközi légióban, és azt mondta, azért csatlakozott, mert reményt akart adni Tajvannak, hogy „valaki segíteni fog”, ha Kína megszállná a szigetet.
A kínai kormány következetesen tagadja, hogy bármilyen módon támogatná állampolgárai részvételét az orosz hadseregben, és felszólította őket, hogy „tartózkodjanak bármely fél katonai tevékenységében való részvételtől”.
Dmitrij Medvegyev, az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese kedden kijelentette, hogy a NATO legújabb tagországai immár Moszkva potenciális célpontjaivá váltak, és egy esetleges konfliktus esetén nukleáris fegyverekkel végrehajtott megtorló csapások kockázatának vannak kitéve – számolt be a Reuters a TASZSZ orosz állami hírügynökség tájékoztatása alapján.
A Reuters szerint a nyugatellenes álláspontjáról ismert Medvegyev nyilatkozatában minden bizonnyal a NATO legfrissebb tagállamaira, Svédországra és Finnországra célzott, amelyek hosszú semlegességüket feladva csatlakoztak a katonai szövetséghez.
Finnország 2023-ban lépett be a NATO-ba, míg Svédország 2024 márciusában vált a katonai szövetség tagállamává.
Vlagyimir Putyin orosz elnök által a győzelem napja alkalmából meghirdetett háromnapos fegyverszünet nem elegendő. Ukrajnának igazságos és tartós békére van szüksége – nyilatkozta Giorgia Meloni olasz miniszterelnök a Corriere della Serának adott interjújában, amelyet az Unian szemlézett.
Mint ismert, 2025. április 28-án Vlagyimir Putyin orosz elnök váratlanul egyoldalú, háromnapos tűzszünetet jelentett be Ukrajnában, ami május 8-tól 10-ig tart.
Giorgia Meloni leszögezte, hogy Olaszország támogatja Donald Trump erőfeszítéseit, és örül, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, készen áll a feltétel nélküli tűzszünetre, ezzel is bizonyítva, hogy Ukrajna is a békére törekszik.
Most Oroszországnak ugyanezt kell bizonyítania. Végül is a Putyin által meghirdetett, a második világháborúban aratott győzelem évfordulóján érvénybe lépő háromnapos fegyverszünet valami más, és egyértelműen elégtelen. A békének igazságosnak és tartósnak kell lennie
– mondta.
Kijev nem reagált a Moszkva által a náci birodalom felett aratott győzelem 80. évfordulójára meghirdetett háromnapos tűzszünetre – közölte Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára kedden újságírókkal.
A Kreml hétfőn közölte, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök döntése alapján Oroszország tűzszünetet hirdet ki a győzelem 80. évfordulóján. A fegyvernyugvás moszkvai idő szerint május 7-én éjfélkor kezdődik, és május 11-én éjfélkor ér véget, ebben az időszakban az orosz fél minden harci cselekményt leállít.
Putyin elnök jószándékának jeleként hétfőn bejelentette, hogy a győzelem megünneplésére ideiglenes fegyverszünetet fog kihirdetni. A kijevi rezsim részéről eddig nem hallottunk semmilyen reakciót. Jelenleg nagyon nehéz megérteni, hogy a kijevi rezsim csatlakozni fog-e, vagy sem
– mondta Peszkov.
A szóvivő reagált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentésére, aki Putyin tűzszüneti kezdeményezését manipulációnak nevezte. „Azt mondanám, hogy inkább az a manipuláció, ha nem adnak egyenes választ Putyin elnök kezdeményezésére. Ez több mint manipuláció” – hangoztatta.
Közölte, hogy a Kreml látta Zelenszkij 30 napos tűzszüneti ellenjavaslatát. Megjegyezte, hogy ilyen huzamos fegyvernyugvás esetén fontosak azok a tűzszünet betartására és annak ellenőrzésére vonatkozó részletek, amelyekről korábban Putyin beszélt. Elmondta továbbá, hogy a Kreml elutasította Kijev javaslatát, hogy 30 napra hosszabbítsák meg a tűzszünetet.
Emlékeztetett arra, hogy Putyin többször is közölte: Oroszország feltételek nélkül kész tárgyalni Ukrajnával, de Kijev erre sem reagált. „Ennek fényében ha valaki a nyomás fokozásának szükségességéről beszél, az csak még egyszer megerősíti, hogy az európai fővárosokban, sajnos, továbbra is inkább a háború folytatására törekednek” – mondta Peszkov Emmanuel Macron francia elnök vonatkozó felhívására reagálva.
„Mi viszont továbbra is az arra irányuló törekvésre koncentrálunk, hogy a folyamatot a békés rendezés medrébe tereljük” – tette hozzá. A szóvivő szerint „a kijevi rezsim illegitimitása” bizonyos problémákat okoz, de a békefolyamat megkezdésének érdeke mindenek felett áll, minden egyéb másodlagos.
Peszkov kérdésekre válaszolva nem zárta ki annak lehetőségét, hogy Putyin ki fogja tüntetni azokat az észak-koreai katonákat, akik részt vettek Kurszk régió felszabadításában. Az orosz védelmi minisztérium hatáskörébe utalta annak megválaszolását, hogy részt vesznek-e majd észak-koreai katonák a május 9-i moszkvai díszszemlén, és nem kommentálta Andrej Kartapolov, az alsóház védelmi bizottsága elnökének azon kijelentését, hogy az ukrajnai frontszakaszokon is bevethetik őket – számolt be az MTI.
A román védelmi minisztérium közleményben üdvözölte, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma jóváhagyta az új Patriot légvédelmi rakétarendszer átadását Romániának. A döntést az Egyesült Államok bukaresti nagykövetsége jelentette be kedden – adta hírül az MTI.
Az Egyesült Államok bukaresti diplomáciai testülete kedden közölte, hogy a washingtoni külügyminisztérium jóváhagyta egy MIM–104 Patriot légvédelmi rendszer eladását Romániának, amihez AN/MPQ–65 radarberendezés és két M903 indítóállomás is tartozik. Az új Patriot-üteg a Románia által tavaly szeptemberben Ukrajnának átengedett légvédelmi rendszert hivatott pótolni – írták.
Kathleen Kavalec nagykövet közleményében hangsúlyozta: az Egyesült Államok értékeli Romániának saját területe és a NATO-szövetségesek védelme érdekében tanúsított elkötelezettségét, az Ukrajnának nyújtott folyamatos segítséget. A 262 millió dollárra becsült költséget a NATO-nak felajánlott adományokból állják.
A román védelmi minisztérium közleményben üdvözölte a döntést, hangsúlyozva, hogy az új rakétaelhárító rendszer radarberendezése korszerűbb a tavaly Ukrajnának adományozotténál. A Patriot ellenértékét az Azonnali Légvédelmi Kezdeményezés részeként biztosítják a szövetséges államok. Az új rendszer révén Románia megújítja légvédelmi képességeit az ország és a térség biztonsága érdekében – számolt be róla a tárca.
Egy 12 éves lány halt meg a kedd hajnali kijevi dróntámadásban, valamint hárman sebesültek meg – írja ukrán tisztviselők közlése alapján a Sky News.
Dnyipropetrovszkban is kihúztak egy 12 esztendős lányt egy összedőlt lakóház romjai alól, ő a kórházba menet vesztette életét.
A lett hatóságok újabb 1500 darab pilóta nélküli légi járművet (UAV) küldtek Ukrajnának – közölte kedden a balti köztársaság védelmi minisztere, Andris Spruds.
„Újabb 1500 harci drón van úton Lettországból Ukrajnába. Az év első felében két lett vállalat 12 ezer drónt szállít Kijevnek a drónkoalíció keretében” – írta a tárcavezető az X közösségi oldalán.
Ukrajna igényeihez igazodva a drónok fejlesztésére és beszerzésére 2024-ben alakult koalíciót az Egyesült Királyság és Lettország hozta létre. Ehhez csatlakozott számos más ország, köztük Ausztrália, Dánia, Észtország, Hollandia, Kanada, Lengyelország, Litvánia, Németország, Norvégia, Svédország és Ukrajna – számolt be róla az MTI.
🇱🇻🤝🏻🇺🇦 Nosūtām vēl 1500 kaujas dronus no Latvijas.
— Andris Spruds (@AndrisSpruds) April 1, 2025
Divi Latvijas uzņēmumi starptautiskās dronu koalīcijas ietvaros šī gada pirmajā pusē piegādās Ukrainai kopā 12000 dronu 17 miljonu eiro vērtībā. #MilitaryIndustry 🇱🇻 #DroneCoalition pic.twitter.com/TsyupK4NBh
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint „több mint manipuláció”, hogy Kijev nem ad közvetlenül választ Vlagyimir Putyin orosz elnök tűzszüneti javaslatára – írta meg a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Oroszország államfője a II. világháború végének 80. évfordulója alkalmából szüneteltetné három napon át a harcokat. Hétfőn Donald Trump amerikai elnök szólította fel Moszkvát a támadások befejezésére. Volodimir Zelenszkij ukrán államfő úgy véli, az átmeneti tűzszünet nem elég.
Felgyorsulhat az orosz csapatok tavaszi offenzívája, mivel a talaj keményebbé válik, valamint a fák lombkoronái által csökken az ukrán drónok látótávolsága – írja a The Wall Street Journal elemzése alapján az Unian ukrán hírügynökség.
Az ukrán erők tavasszal stabilizálták az országuk keleti részén fekvő frontot, de kérdéses, meg lehet-e ezt tartani. Egy elemző szerint az oroszok ki vannak merülve, a sebesülteket nehezen tudják pótolni.
Elhalasztja Ausztrália az Ukrajnának beígért Abrams tankok átadását, mivel az Egyesült Államok nem adott engedélyt a szállításra – írta meg az Ukrajinszka Pravda.
A harci járművekkel kapcsolatos bonyodalmak akkor merültek fel, amikor Donald Trump ideiglenesen befagyasztotta az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt. Ausztrália védelmi minisztériuma bízik abban, hogy a tankok még az idén eljutnak Ukrajnához.
Ukrajna elindította a Brave1 Market elnevezésű online piacteret, amely a legújabb technológiákat kínálja az ukrán hadsereg számára – írja a The Kyiv Independent. A hírt Mihajlo Fedorov digitális átalakításért felelős miniszter jelentette be.
„A piactéren a katonai egységek saját költségükön vásárolhatnak felszereléseket és fegyvereket” – fogalmazott a miniszter. A projektet az Amazon online piactérhez hasonlította, de az ukrán kezdeményezésben a szokásos áruk helyett „innovációkat” fognak árulni.
A Brave1 Market a hadsereg Amazonja lesz, lehetővé téve az egységek számára, hogy megvásárolják a frontvonalakon most azonnal szükséges technológiákat. Ez segíteni fog megoldani a hatékony technológiák elterjedésének problémáját, mivel a hadsereg gyakran nem tud a piacon már elérhető megoldásokról, amelyek segíthetnék őket feladataik hatékonyabb elvégzésében
– hangsúlyozta Mihajlo Fedorov.
A minisztérium szerint jelenleg több mint ezer termék – köztük drónok, alkatrészek, szoftverek és lőszerek – közül válogathatnak majd a katonai egységek a piactéren.
Lehetséges légtérsértést észleltek a román hadsereg radarjai hétfőn éjjel 23 óra 30 perc körül, miközben Oroszország újabb légitámadást intézett a román határ közelében lévő ukrán civil infrastruktúra és folyami kikötők ellen − közölte kedden a román védelmi minisztérium (MAPN).
A MAPN két román F−16-os harci gépet és az olasz légierő két Eurofighter gépét küldte a térségbe a Bocea és a Mihail Kogalniceanu légi támaszpontokról, hogy megfigyelés alatt tartsák és védelmezzék a román légteret. A román határ mellett történt orosz dróntámadás miatt riasztott négy harci repülő 4 óra 50 perc körül tért vissza bázisára.
A román radarok észlelése szerint „fennáll a lehetősége”, hogy az ukrán célpontokat támadó orosz drónok egyike „nagyon rövid időre” belépett a román légtérbe C.A. Rosetti településtől nyolc kilométerre. A drónt utoljára ukrán területen észlelték, így a rendelkezésre álló adatok szerint nem történt becsapódás román területen. A légierő és a szárazföldi egységek át fogják kutatni a térséget − közölte a MAPN.
A román hadsereg a katasztrófavédelmet is riasztotta, hogy a mobiltelefonokra küldött RO-Alert üzenettel figyelmeztesse az ukrán határral szomszédos Tulcea megye északkeleti részének lakosságát, hogy újabb tárgyak (drónok, vagy lelőtt drónok darabjai) csapódhatnak be román területre.
A gabonaexportban fontos szerepet játszó ukrán folyami kikötők elleni orosz légitámadások során már több alkalommal csapódtak be − feltehetően az ukrán légvédelem által eltalált − orosz drónok darabjai a NATO-tagállam Románia területén. A román védelmi minisztérium közleményében ezúttal is határozottan elítélte „az ukrajnai civil infrastruktúra elleni indokolatlan, a nemzetközi jogot sértő orosz légitámadásokat” − adta hírül az MTI.
Egy gyermek meghalt, a családja másik négy tagja pedig megsebesült egy orosz dróntámadásban a dnyipropetrovszki régióban – közölte Szerhij Liszak, a terület kormányzója a Jevropejszka Pravda információi szerint.
A támadás tragédiához vezetett. Egy 12 éves kislány meghalt a Szamariv járásban, egy 6 éves kislány és két felnőtt megsérült, miután a házuk romjai maguk alá temették őket.
A helyi lakosok siettek a család segítségére, ám minden igyekezet ellenére a 2012-ben született kislány a kórházba szállítás közben meghalt. A másik kislányt kórházban ápolják, a szülők elutasították az orvosi kezelést.
Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy a következő napokban egyre nagyobb nemzetközi nyomást tesznek Oroszországra a tűzszünet elérése érdekében – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
Franciaország államfője a Paris Matchnek beszélt arról, hogy a következő két hét kulcsfontosságú lesz a harcok leállítása szempontjából. A politikus szerint sikeresen meggyőzte az Egyesült Államokat arról, hogy erősebben presszionálja a Kremlt. Emmanuel Macron úgy véli, a tűzszünet most „közelebb van, mint valaha”.
Kedd hajnalban 40 ukrán drónt lőttek le az orosz erők – számolt be róla az orosz védelmi minisztérium.
A TASZSZ orosz állami hírügynökség írta meg, hogy az ország több régiója mellett a Fekete-tenger mentén és a Krímen is semmisítettek meg harci eszközöket a védelmi egységek. Hétfő este sem maradt feladat nélkül az ország légvédelme, az akkor megállítottakkal együtt 91 ukrán drón került lelövésre.
Egy orosz drón törmelékei okoztak tüzet Kijevben, az esetnek egy sérültje van – jelezte Vitalij Klicsko főpolgármester.
Az Ukrajinszka Pravda beszámolója szerint egy szabadidőközpont égett le a leeső harci eszköz maradványai miatt.
Oroszország 950 860 katonát vesztett Ukrajnában a 2022. február 24-i teljes körű invázió kezdete óta – jelentette az ukrán fegyveres erők vezérkara.
Ez a szám 1060 veszteséget tartalmaz, amelyet az orosz erők az elmúlt napban szenvedtek el.
A jelentés szerint Oroszország emellett 10 728 harckocsit, 22 352 páncélozott harcjárművet, 46 432 járművet és üzemanyagtartályt, 27 080 tüzérségi rendszert, 1373 többszörös rakétaindító rendszert, 1146 légvédelmi rendszert, 370 repülőgépet, 335 helikoptert, 34 177 drónt, 28 hajót, valamint egy tengeralattjárót veszített.
Donald Trump amerikai elnök azt nyilatkozta, hogy „megmentette” Ukrajnát Oroszországtól, és ha nem nyújtott volna segítséget, Ukrajnát „összezúzták volna” – szemlézte az Unian az amerikai elnök a The Atlanticnek adott interjúját.
Az Egyesült Államok elnöke emlékeztetett arra, hogy ő engedélyezte a Javelin páncéltörő rakéták Ukrajnának történő szállítását első ciklusa idején, ami döntő pillanattá vált az orosz tankokkal való szembeszállásban a harcok kezdetén.
Ha nem lettek volna ezek a fegyverek, a háború egy nap alatt véget ért volna
– nyilatkozta Donald Trump, hozzátéve, hogy az ő fegyverbiztosításának köszönhető, hogy a sárban ragadt orosz tankokat meg tudták semmisíteni, különben eljutottak volna Kijevbe, és a háború véget ér.
Ugyanakkor megjegyezte, hogy „sajnálja, hogy a háború folytatódott”, mert sokan meghaltak, „sokkal többen, mint amennyit jelentenek”.
Biztosan állíthatom, hogy megmentem ezt az országot (...) Azt hiszem, nagy szolgálatot teszek Ukrajnának
– mondta az amerikai elnök.
Az Országos Rendőr-főkapitányság közölte, hogy Magyarország területére hétfőn az ukrán–magyar határszakaszon 5553 fő lépett be.
A belépők közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen a napon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Volodimir Zelenszkij Vlagyimir Putyin orosz elnök május 8. és 10. közötti fegyverszünetről szóló kijelentésére reagálva kijelentette, hogy Ukrajnának nem ideiglenes fegyverszünetre van szüksége egy moszkvai parádé kedvéért, hanem legalább 30 napos teljes és azonnali tűzszünetre – közölte az ukrán elnök késő este az Ukrajinszka Pravda információi szerint.
Volodimir Zelenszkij beszédében hangsúlyozta, hogy Ukrajna egyetlen másodpercet sem akar ebből a háborúból, és kész minden partnerével együttműködni a béke megteremtése és a biztonság garantálása érdekében. Ehelyett Oroszország következetesen elutasítja az ilyen kezdeményezéseket, manipulálva és megtévesztve a nemzetközi közösséget, különösen az Egyesült Államokat.
Az elnök szerint a tűzszünetnek nem átmenetinek és nem Oroszország kényelmét szolgálónak kell lennie, hanem azonnalinak, teljesnek és feltétel nélkülinek, legalább 30 napra.
„Az emberek életét értékeljük, nem a felvonulásokat. Ezért hisszük – és hiszi a világ –, hogy nincs okunk május 8-ig várni – mondta Zelenszkij, hozzátéve, hogy „egy azonnali, teljes és feltétel nélküli tűzszünet – legalább 30 napra, garantáltan és hitelesen – adhatja meg az igazi diplomácia alapját”.
Denis Popovics katonai megfigyelő szerint az orosz erők nem képesek aktív offenzívát folytatni a teljes fronton. Beszámolója alapján az oroszok jelenleg tartalékokkal manővereznek, egyik irányból a másikba helyezik át az erőiket, hogy „kitapintsák” a gyenge pontokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Az oroszok legkézzelfoghatóbb előrelépései szerintem Toreck irányában vannak. Ott Konsztantyinovka felé haladnak, így nyilvánvaló, hogy a fő események itt bontakozhatnak ki a közeljövőben
– mondta Popovics, ugyanakkor megjegyezte, hogy az orosz erők számára most fontos feladat a Dnyipropetrovszki régió közigazgatási határainak elérése. Elmondása szerint erre azért van szükség, hogy Vlagyimir Putyin érdemi előrelépéseket tudjon bejelenteni a „győzelem napja” alkalmából május 9-én.