Megvan Orbán Viktor és Robert Fico titka

A két miniszterelnök tárgyalásának fókuszában a béke, a szuverenitás és az energiaellátás állt, de a felek beszéltek a két ország viszonyáról, valamint a felvidéki magyarok helyzetéről is. Abban mindkét miniszterelnök egyetértett, hogy jelenleg a legjobb a két ország közötti kapcsolat. Robert Fico még azt is hozzátette, hogy nincs nyitott politikai kérdés a felek között.

„A felvidéki magyar közösséget képviselő egyetlen pártként üdvözlünk minden, a határon átnyúló fejlesztésekről szóló kezdeményezést, legyen az régiók közötti együttműködés vagy országok között aláírt memorandum. Hasonlóképpen pozitívan értékeljük a V4-ek megerősítését szorgalmazó szlovák-magyar kezdeményezést, illetve a kormányok nemzeti érdekek és a demokrácia melletti kiállását. Robert Fico azon kijelentését, hogy nincsenek nyitott politikai kérdések, azért hadd vitassuk. A Magyar Szövetségben azért dolgozunk, hogy biztosítsuk a magyar közösség parlamenti érdekképviseletét, mert mindenre a szlovák-magyar kormányközi kapcsolatok sem elegendőek” – reagált Gubík László, a Magyar  Szövetség elnök a Facebook-oldalán.

Az Index megkereste Tokár Géza felvidéki politológust, aki szerint Ficónak és Gubíknak egyszerre lehet igaza a témában.

Mindkét kijelentésnek lehet megalapozottsága. A 2010-es évek közepétől paradigmaváltás következett be az államközi kapcsolatokban, ami azt jelenti, hogy a vitást kérdésekről nem beszélnek, a közös ügyekre fókuszálnak, a határok összekapcsolására, a fejlesztési projektekre, a határmenti régiók ügyeire.

„Cserébe az összes szimbolikus témát nem miniszterelnöki, hanem alacsonyabb szinten oldják meg, vagy éppen jegelik. Ilyenek például a kulturális, az oktatási kérdések és a kettős állampolgárság ügye. Utóbbit a magyar fél talán azért sem erőlteti túlságosan, mert Szlovákiában nem lenne akkora roham, mint volt Erdélyben, biztosan nem százezres nagyságrendben vennék fel az itteniek a magyar állampolgárságot” – mondta a politológus.

Tokár szerint vannak még nyitott ügyek, hiszen márciusban megkéseltek egy magyar fiatalt Pozsonyban, míg a sportrendezvényeken rendszeresen szidják a magyar szurkolókat. A politológus úgy gondolja, az 1990-es években volt a legfeszültebb viszony a két ország között, míg a mostanihoz hasonló jó kapcsolatot Mikulás Dzurinda miniszterelnöksége idején tapasztalhattunk, amikor az MKP is tagja volt a szlovák kormánynak.

A legnagyobb probléma a rossz lengyel–magyar kapcsolat

A hétfői találkozón Robert Fico megkérte Orbán Viktort, hogy próbálja meg visszaállítani a V4-ek együttműködését, amelyet szerinte az Európai Unió vert szét. Július 1-jétől ugyanis Magyarország veszi át a V4-ek elnöki tisztségét.

„A V4-eken belül az egyes kormányok viszonya romlott meg, és ez független az EU-tól. A legnagyobb probléma a rossz lengyel–magyar kapcsolat, főleg amióta Magyarország menedékjogot adott Marcin Romanowski egykori igazságügy-miniszter-helyettesnek, amit Lengyelország nem tekintett barátságos lépésnek. Szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy a négy ország miniszterelnöki szinten tud-e együttműködni, ugyanakkor a V4-eknek van létjogosultsága, az országok érdeke, hogy legalább alacsonyabb szinten megmaradjon a szoros kapcsolat” – véli Tokár Géza.

Provokáció vagy szép gesztus?

A Fico–Orbán-találkozót megelőzően Ivan Korcok, szlovák ellenzéki politikus provokációnak nevezte, hogy az M1-en a magyar himnusz alatt a pozsonyi várat mutatják, és felszólította a szlovák kormányfőt, vonja kérdőre magyar kollégáját.

„Korcok elővette az ellenzéki narratívát, amire a szlovák média lecsapott. Semmi probléma nincs ezzel, a pozsonyi vár a nemzeti összetartozás része, ráadásul szlovák zászlóval tűnik fel a klipben. Ez szép gesztus a határon túli magyarok felé. A jelenlegi ellenzéknek nem a nemzetiségi konfliktusok megoldása, hanem a politikai kihasználás a célja. Az elmúlt években főleg az ellenzéki pártok voltak a magyarok szövetségesei, ez most megfordult” – jelentette ki Tokár Géza.

(Borítókép: Orbán Viktor és Robert Fico 2025. április 28-án. Fotó: Fischer Zoltán / MTI)