Egyre nagyobb a rejtély a spanyol áramkimaradással kapcsolatban, a miniszterelnök is megszólalt

Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök felszólította az energetikai magánszolgáltatókat, hogy segítsenek kormányának megállapítani az Ibériai-félszigeten hétfőn bekövetkezett áramkimaradás okát, valamint kijelentette, hogy változtatásokat és fejlesztéseket kell végrehajtani az ország elektromos rendszerén – írja a The Guardian.

Hétfőn megírtuk, hogy kiterjedt áramszünet sújtotta Spanyolországot és Portugália egyes részeit, beleértve a két fővárost, Madridot és Lisszabont. Az áramszünet következtében több ezer utast kellett evakuálni a metrókból, de leálltak a telefonvonalak, nem működtek a közlekedési lámpák, sőt még a madridi nyílt teniszbajnokságon is felfüggesztették a játékot.

Bár az energiaipari szolgáltatók mindkét országban elutasították a kibertámadás lehetőségét, Pedro Sánchez szocialista kormánya semmilyen lehetséges okot nem akar kizárni. Spanyolország legfelsőbb büntetőbírósága pedig vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy „számítógépes szabotázscselekményt” követhettek-e el „a kritikus spanyol infrastruktúra ellen”.

Luís Montenegro, Portugália miniszterelnöke független vizsgálatot sürgetett, és kijelentette, hogy kormánya fel fogja kérni az EU Energiaszabályozói Együttműködési Ügynökségét, hogy végezze el „az érintett országok elektromos rendszereinek független ellenőrzését a helyzet okainak teljes körű feltárása érdekében”.

Kedd estére Pedro Sánchez sürgős megbeszélésre hívta össze a magán-energiaszolgáltatók vezetőit, hogy megvitassák az áramkimaradást. Pedro Sánchez a találkozó előtt bejelentette, hogy bizottságot hoz létre az incidens kivizsgálására és az energetikai magáncégek szerepének tisztázására.

Beatriz Corredor, a Red Eléctrica elnöke egy szerda reggeli rádióinterjúban elmondta, hogy a vállalat tudja, mi okozta az áramkimaradást, de még mindig rengeteg adatot vizsgálnak. Hozzátette, hogy az eset miatt nem fog lemondani, mert „ha ezt tenném, az annak elismerése lenne, hogy nem a megfelelő intézkedéseket tettük meg, és nem ez volt a helyzet”.

A konzervatív Spanyol Néppárt (PP) azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy „információs áramszünetet” tart az incidenssel kapcsolatban, és felszólították, hogy tartson teljes körű beszámolót az esetről. A jobboldali Vox párt szintén Sánchezt támadta, azzal vádolva őt, hogy atomenergia-ellenessége miatt borult sötétségbe Spanyolország.

Pedro Sánchez visszautasította a kritikákat. „Azok, akik ezt az incidenst az atomenergia hiányával hozzák összefüggésbe, őszintén szólva hazudnak, vagy tudatlanságukról tesznek tanúbizonyságot” – mondta a spanyol kormányfő kedden, hozzátéve, hogy az atomenergia-termelés nem volt ellenállóbb más áramforrásoknál.

Legalább három halálos áldozatot követelt az áramkimaradás

A spanyol média szerint az északnyugati Taboadela településen meghalt egy házaspár és a gyerekük. A rendőrség állítólag azt vizsgálja, hogy egy hibás áramfejlesztőből származó szén-monoxidnak köze lehet-e a halálesetekhez – írja a BBC.

Más halálesetek ügyében is folyik a vizsgálat, köztük egy madridi nőében, aki egy tűzben halt meg, amelyet valószínűleg az áramszünet alatt használt gyertya okozhatott. A tűzeset következtében 13 ember kapott füstmérgezést, akik közül 5-öt kórházba vittek.

Valenciában meghalt egy negyvenes éveiben járó nő, aki a rendőrség szerint tüdőbetegségben szenvedett. A médiajelentések szerint azután halt meg, hogy az áramkimaradás következtében leállt a lélegeztetőgépe. Regionális egészségügyi források szerint a nő többféle egészségügyi problémában is szenvedett, és természetes halállal halt meg.

A spanyol munkáltatói képviselet szerint milliárdos károkat okozott az ibériai áramszünet

A hétfői masszív áramszünet Spanyolországban nagyjából 1,6 milliárd euró (körülbelül 647 milliárd forint) kárt okozott – idézte az MTI, a CEOE spanyol munkáltatói érdekképviselet közleményét. Ez a bruttó hazai termék (GDP) nagyjából 0,1 százalékát teszi ki – ismertette a CEOE.

Az El País című lap szerint ugyanakkor egyes banki elemzők 2,25-4,5 milliárd euró (körülbelül 909-1800 milliárd forint) veszteséggel számoltak, más szakértők viszont abból indultak ki, hogy a gazdasági kár alacsonyabb lehet, tekintettel arra, hogy év közben a termeléskiesést ki lehet egyenlíteni.

A több mint tíz órás országos áramkimaradás nagyrészt megbénította Spanyolországot. Számos iparvállalatnak, így például a Pamplonában működő Volkswagen-gyárnak és a barcelonai Seat-üzemnek fel kellett függesztenie a termelést. Ezenkívül több ipari létesítményben is károk keletkeztek az áramellátás hirtelen megszakadása miatt.

Az élelmiszeripar és a kiskereskedelem szintén komoly károkról számolt be a hűtés leállása miatt, számos áruháznak le kellett selejteznie a hűtött és mélyhűtött készleteit.  Sok üzletnek és vendéglátóipari egységnek idő előtt be kellett zárni, a bankautomaták nem működtek, a bankkártyás fizetésre pedig nem mindenhol volt lehetőség.