CNN: Vlagyimir Putyin megváltoztathatta a céljait az Ukrajna elleni háborúban
-
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrajnai háború „nem fog egyhamar véget érni” – számolt be a BBC.
Vance szerint az amerikai kormányzat előtt álló kérdés most az, hogyan segíthet Oroszországnak és Ukrajnának megtalálni az arany középutat a több mint három éve dúló konfliktus lezárása érdekében. Az amerikai alelnök hozzátette:
Oroszországon és Ukrajnán múlik, hogy megállapodásra jutnak-e, és megállítják-e ezt a brutális konfliktust.
Hozzászólásai röviddel azután hangzottak el, hogy Washington megállapodást írt alá Kijevvel Ukrajna ritkaföldfém-bányászati hasznának megosztásáról a jövőbeni amerikai biztonsági segítségnyújtásért cserébe.
-
Kedves olvasóink!
Ezzel a poszttal véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:
- Az amerikai külügyminisztérium szerint nem repülik körbe a világot, hogy közvetítsenek a harcoló felek között;
- Dróntámadás érte Zaporizzsját, többen megsérültek;
- CNN: Vlagyimir Putyin megváltoztathatta céljait az Ukrajna elleni háborúban;
- J. D. Vance: Az ukrajnai háború nem fog egyhamar véget érni;
- Washington nem fogta vissza magát, minden eddiginél határozottabb üzenetet kapott Kijev és Moszkva;
- Több mint száz drónnal támadták meg a Krímet ukrán csapatok;
- Kiszámíthatatlan, mikor robbannak fel Moszkva rettegett titkos fegyverei;
- Megtörhette a jeget az ásványalku: Donald Trump elindíthatja első fegyverszállítmányát Ukrajnának;
- Vlagyimir Putyin megmutatta lakását a Kremlben.
Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is!
-
Az ukrán külügyminisztérium sürgős magyarázatot kért az amerikai társminisztériumtól, miután Tammy Bruce külügyi szóvivő kijelentette, hogy az Egyesült Államok többé nem kíván közvetítőként fellépni Oroszország és Ukrajna között. A tisztázó beszélgetés során kiderült, hogy ez nem új álláspont, csupán a korábban elhangzottak megerősítése – írja az RBK Ukraine.
Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Georgij Tihij elárulta, hogy azonnal felvette a kapcsolatot amerikai kollégájával, Tammy Bruce-szal, miután az kijelentette: „Többé nem fogunk az első hívásra repkedni a világban, hogy találkozókat szervezzünk, és közvetítőként lépjünk fel.”
Bruce a beszélgetés alkalmával megerősítette, hogy nyilatkozata egy korábbi kijelentésének folytatása volt, ami így hangzott: „Ha nem lesz előrelépés, visszalépünk a közvetítő szerepből.” Az ukrán külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy „ez nem új álláspont, csak annak megismétlése, amit korábban már az amerikai külügyminiszter is megfogalmazott”.
A feszültséget tovább növeli, hogy Marco Rubio amerikai külügyminiszter nemrég jelezte, az Egyesült Államok kiléphet a békefolyamatból, ha rövid időn belül nem mutatkozik esély gyors megállapodásra Ukrajna és Oroszország között. Donald Trump amerikai elnök megerősítette ezt a lehetőséget, és kiemelte, a következő napok kritikus fontosságúak lesznek a tárgyalások szempontjából.
A Financial Times szerint európai diplomaták attól tartanak, hogy Trump hamarosan kilép a közvetítői szerepből, felhasználva a minimális előrelépést igazolásként a távolmaradásra.
-
Olekszandr Bohuszlajevet, Ukrajna legnagyobb repülőgépmotor-gyártója korábbi vezetőjének fiát Monacóban vették őrizetbe. Az ukrán biztonsági szolgálat szerint apjával együttműködve több mint 650 millió dollárt (mintegy 238 milliárd forintot) sikkasztott a védelmi szektor kulcsfontosságú vállalatától, majd a pénzt luxusingatlanokba fektette az Európai Unió területén – számolt be a The Kyiv Independent.
Az ukrán biztonsági szolgálat (SBU) május 2-án jelentette be, hogy nemzetközi együttműködés keretében letartóztatták Olekszandr Bohuszlajevet. A nyomozás szerint az oroszbarát tevékenysége miatt már 2022 októbere óta őrizetben lévő Vjacseszlav Bohuszlajev, a Motor Sich korábbi elnöke még az orosz invázió előtt előkészítette a csalást, amikor a vállalat vagyonértékelését manipulálta, hogy mesterségesen lecsökkentse a részvények értékét.
A hatóságok állítása szerint az idősebb Bohuszlajev így szerezte meg a stratégiai fontosságú védelmi gyártó részvényeinek 65 százalékát, amit később hat, a fia tulajdonában álló offshore céghez irányított. A gyanúsítottak ezt követően eladták a jogellenesen megszerzett vagyont külföldi vállalatoknak, a bevételből pedig luxusingatlanokat vásároltak Európa-szerte.
Az akcióban egyidejűleg házkutatást tartottak a gyanúsított monacói parti villájában, valamint a Motor Sich zaporizzsjai székhelyén a vállalathoz kapcsolódó személyek ingatlanjaiban is. A fiatalabb Bohuszlajev akár 12 év börtönbüntetést is kaphat, míg apja ellen már korábban eljárás indult az oroszokkal való kollaboráció miatt.
-
Az orosz hadsereg május 2-án délután légitámadást hajtott végre az ukrajnai Kupjanszk városa ellen, ennek következtében egy ember életét vesztette, egy másik személy pedig még mindig a romok alatt lehet – írta az Ukrajinszka Pravda a Harkivi Területi Ügyészség közleménye alapján.
A hatóság jelentése szerint az orosz fegyveres erők körülbelül 20 percen keresztül több légicsapást mértek a városra. A támadásban számos lakóház és gazdasági épület megrongálódott. A mentőcsapatok már kiemelték egy férfi holttestét az egyik összedőlt épület romjai alól, de feltételezések szerint még egy ember lehet a törmelék alatt. A keresési és mentési műveleteket a városban uralkodó biztonsági helyzet figyelembevételével folytatják.
A helyszínen a nyomozók repülőgépről ledobott robbanószerkezet maradványait találták meg ott, ahol a halálos áldozatra ráleltek. A Harkivi Ügyészség folytatja az eset kivizsgálását.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetést folytatott Daniel Noboa ecuadori elnökkel, aminek eredményeképpen mindkét fél utasította beosztottait, hogy dolgozzanak egy lehetséges szabadkereskedelmi megállapodás előkészítésén – írja az Interfax.
Zelenszkij közösségimédia-bejegyzésében személyesen gratulált Noboának újraválasztásához, és megköszönte Ecuador támogatását Ukrajna szuverenitásával és területi integritásával kapcsolatban. Az ukrán elnök kiemelte, hogy Ecuador érdeklődést mutat az Ukrajnával való gazdasági partnerség fejlesztése és különböző mezőgazdasági termékek importja iránt.
A vezetők megvitatták az Ukrajna és Latin-Amerika közötti együttműködési lehetőségeket is, és megállapodtak abban, hogy folytatják a munkát a még szorosabb kapcsolatok kialakítása érdekében.
-
Az amerikai vezetés több gazdasági nyomásgyakorlási lehetőséget is előkészített Trump elnök számára, miután Putyin továbbra sem mutat hajlandóságot arra, hogy véget vessen az Ukrajna elleni háborúnak – számolt be a The Kyiv Independent a Bloomberg alapján.
Trump már a beiktatását követően kilátásba helyezte, hogy vámokat és szankciókat vezet be Oroszország ellen a tárgyalóasztalhoz kényszerítés érdekében, mondván: „megtehetjük a könnyű vagy a nehéz úton”. Ezek a fenyegetések azonban eddig nem váltak valóra.
Donald TrumpFotó: Win McNamee / Getty Images HungaryAz amerikai elnök az utóbbi időben kétségbe vonta Oroszország béketörekvéseit, miközben Ukrajna folyamatosan sürgeti Trumpot, hogy gyakoroljon nagyobb nyomást Moszkvára. A forrásokból nem derül ki, milyen konkrét lépések kerültek terítékre, és a döntés kizárólag az elnök kezében van. Eközben Graham republikánus szenátor szerint legalább 72 szenátor szavazna átfogó új szankciókra és vámokra Oroszország ellen, ha Putyin továbbra sem mutat komoly hajlandóságot a béketárgyalásokra.
-
Az orosz hadsereg május 2-án tüzérséggel és öngyilkos drónokkal támadta Dnyipropetrovszk régióban Nikopoli járás területét – jelentette Szerhij Liszak, a megyei katonai adminisztráció vezetője.
A támadásban négyen sérültek meg. Egy hároméves kisfiú és szülei súlyos stressz miatt orvosi ellátásra szorultak. Egy 42 éves nőt is megsebesítettek.
Emellett a területen több tűzeset is történt – egy nem használt épület, száraz fű és egy magánház is kigyulladt. A támadás következtében megrongálódott négy lakóház, egy közigazgatási épület, infrastruktúra és egy elektromos vezeték is – írja az Ukrajinszka Pravda.
-
Ukrajna megkapta a hozzáférést 3 milliárd dollárnyi támogatáshoz, amelyet a befagyasztott orosz vagyoneszközökből származó bevételekből finanszíroznak – írja az RBK Ukraine. Az ukrán kormány jóváhagyta a Japánnal kötött megállapodást, amely lehetővé teszi a pénzösszeg folyósítását.
Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közlése szerint ez a hitelkeret a G7-csoport által ígért 50 milliárd dolláros csomag része, és teljes egészében a zárolt orosz eszközökből származó bevételekkel fedezik. A forrásokat elsősorban költségvetési kiadásokra, valamint Ukrajna újjáépítési és fejlesztési projektjeire fordítják.
A miniszterelnök köszönetet mondott a G7-országoknak olyan pénzügyi mechanizmus létrehozásáért, amely „rákényszeríti Oroszországot, hogy fizessen az okozott károkért”. Az ukrán vezetés azt reméli, hogy hosszú távon Oroszország minden befagyasztott eszközét Ukrajna helyreállítására használják majd fel.
A megállapodás előzménye, hogy április 18-án Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter és Maszasi Nakagome, Japán ukrajnai nagykövete jegyzékváltással aláírták a 3 milliárd dolláros hitelről szóló megállapodást.
-
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonon folytatott beszélgetést Mette Frederiksen dán miniszterelnökkel, adta hírül az Interfax.
Beszéltünk arról, hogyan tudnánk továbbra is segíteni Ukrajnát az igazságos és tartós béke elérésében. Megértettük, hogy milyen lépésekre van szükség ahhoz, hogy a partnerekkel folytatott munkánk még hatékonyabb legyen, és megállapodtunk abban, hogy ezen közösen dolgozunk
– írta Telegramon az ukrán elnök pénteken.
Az államfő a diplomáciában elért legújabb eredményekről, valamint Ukrajna, az Egyesült Államok és az európai országok csapatainak közös munkájáról is beszámolt.
Azonnal támogattuk a teljes, feltétel nélküli tűzszünetre vonatkozó amerikai javaslatot. Most Moszkvának is ugyanezt kell tennie – abbahagyni a támadásokat és a gyilkosságokat, és végre megmutatni, hogy kész a béke felé haladni
– hangsúlyozta Zelenszkij.
A portál szerint Dánia miniszterelnöke kész támogatni minden javaslatot, és minden erőfeszítést megtenni.
-
Hihetetlen bátorságról tett tanúbizonyságot egy herszoni munkás, aki traktorral szállított humanitárius segélyt egy frontvonalbeli faluba, miközben orosz aknára futott. A férfi a robbanás ellenére is eljuttatta a létfontosságú szállítmányt a rászorulóknak – jelentette az Ukrinform.
Olekszandr Prokudin, a Herszoni Regionális Katonai Közigazgatás vezetője számolt be a megható esetről. A Tjahin közösség munkása kenyeret, vizet és higiéniai termékeket vitt Burhunka településre. Az orosz drónok elkerülése érdekében sötétedés után indult útnak, amikor is egy útelágazásnál orosz aknákra futott. A robbanás megrongálta a járművet és a pótkocsit is, de a vezető csodával határos módon nem sérült meg, és sikerült célba juttatnia a létfontosságú szállítmányt.
-
A Bring Kids Back UA kezdeményezése keretében hat újabb gyermeket sikerült visszajuttatni az ukrán ellenőrzés alatt álló területekre – közölte Daria Zarivna, a program operatív vezetője.
Az Ukrinform azt írja, hogy a megmentettek között van egy hosszú ideje megszállás alatt élő család két gyermekkel. A fiatalabb gyermek egészségügyi problémákkal küzdött, de a szükséges orvosi ellátáshoz nem fértek hozzá a megszállt területen. A szülők többször is megpróbáltak távozni, de a megszálló hatóságok folyamatosan akadályokat gördítettek eléjük.
Egy másik eset egy lányt és édesanyját érintette, akik nem voltak hajlandók elfogadni az orosz dokumentumokat, emiatt folyamatos pszichológiai nyomásnak, zsarolásnak és közvetlen fenyegetésnek voltak kitéve. A helyzet olyan kritikussá vált, hogy végül kénytelenek voltak segítséget kérni az evakuáláshoz.
Az ukrán ombudsmani hivatal és Katar állam közreműködésével szervezett mentőakciók folytatódnak. 2025 áprilisáig Ukrajna összesen 1269 gyermeket tudott hazajuttatni a megszállt területekről.
-
Az orosz erők dróncsapást mértek Herszon belvárosában egy parkolóra – közölte Olekszandr Prokugyin, a Herszoni Területi Katonai Adminisztráció vezetője Facebook-oldalán.
A támadás péntek délután, helyi idő szerint 13:00 körül történt, amikor egy orosz pilóta nélküli légi jármű csapást mért a városközpontban található parkolóra. A dróncsapás következtében egy jármű kigyulladt és teljesen kiégett, több másik pedig megrongálódott.
A jelentések szerint két civil személy, egy 52 és egy 60 éves férfi szenvedett sérüléseket a támadásban. Mindkét sérültet kórházba vitték, ahol megkapják a szükséges orvosi ellátást – írja az Ukrinform.
A herszoni civil célpontok elleni orosz támadások az utóbbi napokban megszaporodtak. Áprilisban több hasonló incidens is történt: április 27-én egy 41 éves férfi sérült meg egy orosz légicsapás következtében, május 1-jére virradó éjjel pedig egy 67 éves nő szenvedett sérüléseket, amikor az orosz erők tüzérségi csapást mértek a városra.
-
Az Avtomahistral–Pivden ukrán útépítő vállalat arról számolt be, hogy orosz erők támadták meg Dnyipropetrovszk régióban lévő központját. A helyszínen hat berendezés teljesen megsemmisült, de találat érte a kantin és a dolgozói szállások épületeit is. A munkatársak közül ketten megsérültek, egyiküket kórházba vitték − írta az Ukrajinszka Pravda.
A közlemény megjegyezte, hogy az éjszakai orosz dróntámadás nem az első eset volt, hogy Moszkva a vállalat berendezéseit és épületeit vette célba. Donyeck régióban lévő központjukat is találat érte korábban, emellett a cég már több mint 2 milliárd hrivnya (mintegy 48 millió dollár) veszteséget szenvedett el a háború kezdete óta.
-
Leszerelt F–16-os vadászgépeket szállított Ukrajnának az Egyesült Államok, a harci járművekhez pótalkatrészeket is kapott Kijev – írja a The Kyiv Independent.
Az F–16-osokkal egyelőre nem lehet repülni, mivel a fűtőművük és a radarjuk jelenleg nem működőképes. A gépeket Tucsonból szállították a lengyelországi Rzeszowba. Kijevnek több európai szövetséges ígérte meg korábban, hogy hasonló típusú járművekkel segíti a harcokban.
-
Egy híján kétszáz alkalommal csaptak össze az orosz és az ukrán csapatok május elsején a frontvonalon – írja az Ukrinform.
A munka ünnepén az oroszok erők mintegy 100 légitámadást indítottak ukrán célpontok ellen, mindezeket Szumi, Csernyihiv, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon régióban hajtották végre. Az ukránok hat válaszcsapást tettek csütörtökön.
-
Az Egyesült Államok többé nem tesz világ körüli utat azért, hogy közvetítőként járjon el Oroszország és Ukrajna között − közölte Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Marco Rubio ugyanis világossá tette, hogy innentől kezdve más módszertant követ, és nem játszik többé közvetítői szerepet − írta a Meduza.
Természetesen továbbra is elkötelezettek vagyunk, és segíteni fogunk, és megteszünk mindent, amit tudunk. De nem fogjuk körberepülni a világot, hogy közvetítsünk a harcoló felek között
− mondta a külügyminiszter. Szerinte itt az ideje, hogy mindkét fél „konkrét elképzeléseket mutasson be és dolgozzon ki arról, hogyan fog véget érni ez a konfliktus”. Emellett közölte, hogy az Egyesült Államok nem tervezi visszavonni az Oroszország elleni szankciókat.
Marco Rubio a Fox Newsnak adott interjújában elmondta, hogy Oroszország és Ukrajna álláspontja „még mindig kissé távol van egymástól. Vlagyimir Putyin orosz elnök nem veheti el egész Ukrajnát, Kijev pedig nem szoríthatja vissza az oroszokat oda, ahol 2014-ben voltak”. Donald Trump számára pedig fontosabb a Kínával való kapcsolat, mint az orosz−ukrán konfliktus.
-
Donyeck régió vezetése úgy döntött, hogy erőszakkal evakuálja az összes gyermeket Sahove és Torecke falvakból, amelyek 15-20 kilométerre találhatók a harci érintkezési vonaltól – írja az Ukrajinszka Pravda.
Sahov közösség két falujában megkezdjük a gyermekek kényszerű evakuálását szüleikkel vagy törvényes képviselőikkel együtt. Sahov és Torecke falvakról van szó
– számolt be Telegram-oldalán Vadim Filaskin. Tisztázta, hogy ezt a döntést május 2-án hozták meg. Összesen körülbelül 80 gyermek él ezeken a településeken.
Utasítottam a helyi hatóságokat és a Regionális Államigazgatás szervezeti egységeinek vezetőit, hogy a lehető leghamarabb szervezzék meg a gyermekes családok megfelelő evakuálását, és biztosítsák számukra a megfelelő életkörülményeket Ukrajna egy biztonságosabb területén
– tette hozzá Filaskin.
-
2025 első negyedévében Ukrajna államadóssága 5,7 milliárd dollárral nőtt. Ezt Daniil Getmantsev, a parlamenti pénzügyi, adó- és vámpolitikai bizottság elnöke, a népképviselő írta – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
Az év eleje óta devizában kifejezett államadósság-növekedés szinte teljes egészében az Európai Unióval (EU) szembeni adósság növekedéséből tevődik össze, de ennek az adósságnak egy részét az Oroszországtól fizetett jóvátétel révén kell visszafizetni.
Daniil Getmantsev megjegyezte, a pénzügyminisztérium adatai szerint 2025. március 31-én az állam és az állam által garantált adósság hrivnyát kifejezve 7,123 billió hrivnyát, devizában kifejezve pedig 171,7 milliárd dollárt tett ki.
-
Éjszaka tömeges dróncsapás érte Zaporizzsját, a városban 29-en, a Dnyipropetrovszk megye elleni légitámadásban pedig ketten megsebesültek – közölték hivatalos katonai és helyi közigazgatási források, valamint a katasztrófavédelmi szolgálat pénteken.
A légierő parancsnokságának péntek délelőtti jelentése szerint az éjszaka alatt az orosz hadsereg 150 drónt vetett be ukrajnai célpontok ellen. A légvédelem 64 harci drónt lelőtt, 62 úgynevezett megtévesztő drón pedig „negatív következmények nélkül” eltűnt a radarokról – írja az MTI.
Az orosz légitámadás Zaporizzsja városában, valamint Dnyipropetrovszk és Donyeck megyében okozott károkat – áll a légierő hivatalos közleményében.
Az ország déli részén, a frontvonal mentén fekvő Zaporizzsjában legalább 10 drón becsapódását észlelték péntekre virradó éjjel – közölte Ivan Fedorov, a régió katonai kormányzója, akit ukrán hírforrások idéztek. A támadás a város polgári infrastruktúrája ellen irányult, lakóépületekben, az egyetem épületében és egy infrastrukturális létesítményben keletkeztek károk – jelentette ki a tisztviselő.
-
Oroszországnak nincs és nem is lesz vétójoga Ukrajna NATO-csatlakozásával kapcsolatban − jelentette ki Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter az ukrán parlamentben. Hangsúlyozta, hogy Ukrajna nem fogad el semmilyen korlátozást az ország szuverenitásával, bel- és külpolitikájával kapcsolatban, különösen nem arról, hogy mely szövetségekhez csatlakozhat − írja az Unian ukrán hírügynökség.
Lehet, hogy jelenleg nincs konszenzus az ország NATO-tagságát illetően, de továbbra is aktívan fogunk dolgozni a megvalósításán. Oroszországnak azonban, mint egyetlen más országnak sem, nincs és nem is lesz vétójoga a választásunk felett
− közölte Andrij Szibiha, majd hozzátette, hogy Ukrajna kész feltétel nélkül tűzszünetet kötni.
„Oroszország nincs felkészülve rá, és háborúra törekszik. Ukrajna semmilyen áron nem fog beleegyezni az úgynevezett békébe. Az ország alapvető álláspontja a béke feltételeivel kapcsolatban továbbra is világos és változatlan. Először is, nem fogunk beleegyezni abba, hogy az ideiglenesen megszállt területeket oroszként ismerjük el. Másodszor, nem fogunk beleegyezni az ukrán védelmi erők létszámának és egyéb jellemzőinek struktúrájára, a védelmi iparra, a szövetségesek katonai segítségére vagy kontingenseik jelenlétére vonatkozó korlátozásokba a területünkön” − hangsúlyozta az ukrán külügyminiszter.
-
Nyugati hírszerzési jelentések szerint Vlagyimir Putyin az ukrajnai háborúban kitűzött céljait megváltoztathatta, és a már megszállt területekre, valamint a gazdasági kérdések megoldására összpontosít. Közleményükben úgy vélik, hogy az orosz terveket módosították, hiszen korábban azt feltételezték, hogy Oroszország célja Ukrajna teljes megszerzése lehet − írta az Ukrajinszka Pravda a CNN alapján.
Amerikai források szerint ez megkönnyítheti a közvetítők dolgát, hiszen így az orosz elnök hajlandó lehet egy békemegállapodás aláírására. Ugyanakkor továbbra is szkeptikusak a folytatással kapcsolatban, mert úgy gondolják, ha Moszkva el is fogadja az egyezséget, akkor is megpróbálhatja folytatni a háborút a teljes győzelemig.
A Trump-adminisztráció nyomása viszont megnehezíti Vlagyimir Putyin dolgát, ugyanis a szankciók és az orosz gazdaság gyengülése nem kedvez a háborúnak. Viszont az oroszok Ukrajna elfoglalását történelmi okokkal indokolják. Emellett ugyan hajlandók tárgyalni az Egyesült Államokkal, de minden céljukról nem fognak lemondani.
-
Egy hónap alatt a duplájára növekedett Ukrajna villamosenergia-exportja, melynek mértéke meghaladta a 150 megawattórát – írja az Ekonomicsna Pravda.
A legnagyobb importőrök Magyarország (38 százalék) és Moldova (35 százalék) voltak. Az Ukrajna felé irányuló import egy hónap alatt 31 százalékkal esett vissza. Az áram importjához Magyarország (44 százalék) járult hozzá a legjobban.
-
J. D. Vance, az Egyesült Államok alelnöke a Fox Newsnak adott interjújában kijelentette, hogy az ukrajnai háború „nem fog egyhamar véget érni” – számolt be a BBC.
Vance szerint az amerikai kormányzat előtt álló kérdés most az, hogyan segíthet Oroszországnak és Ukrajnának megtalálni az arany középutat a több mint három éve dúló konfliktus lezárása érdekében. Az amerikai alelnök hozzátette:
Oroszországon és Ukrajnán múlik, hogy megállapodásra jutnak-e, és megállítják-e ezt a brutális konfliktust.
Hozzászólásai röviddel azután hangzottak el, hogy Washington megállapodást írt alá Kijevvel Ukrajna ritkaföldfém-bányászati hasznának megosztásáról a jövőbeni amerikai biztonsági segítségnyújtásért cserébe.
-
Az ukrán elnök szerint az alku szerdán aláírt változata lényegesen előnyösebb országa számára, mint a korábban kínált verziók. Mint fogalmazott: az új szövegezés hetekig tartó tárgyalások eredménye – írja az Euronews.
A megállapodás az előkészítési folyamat alatt erősen megváltozott. Most már egy valóban egyenrangú megállapodás, amely lehetőséget teremt az ukrajnai befektetésekre, jelentős beruházásokra, és ezeken túlmenően az ukrajnai termelés jelentős modernizálására, valamint az országunkban alkalmazott joggyakorlat modernizálására is, ami nem kevésbé fontos
– fogalmazott az elnök.
Volodimir Zelenszkij szerint az új megállapodás kimondja, hogy Kijevnek nincs adósságkötelezettsége a korábbi amerikai segítségért. Hozzátette: a megegyezés, amelyet a kijevi parlamentnek még ratifikálnia kell, most már valódi partnerséget jelent, amelynek alapja, hogy mindkét ország anyagi hasznot szerezzen.
-
Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett az ukrajnai békefenntartási erőfeszítések támogatása mellett, de csökkenteni szeretné közvetítői szerepét – jelentette be Tammy Bruce, a külügyminisztérium szóvivője – írja a The Kyiv Independent.
Nem fogunk egy szempillantás alatt a világ körül repülni, hogy közvetítsünk a találkozókon; ez most a két fél között van, és most van itt az ideje, hogy konkrét ötleteket mutassanak be és dolgozzanak ki arról, hogyan fog véget érni ez a konfliktus
– tette hozzá a szóvivő.
Marco Rubio külügyminiszter és Donald Trump amerikai elnök korábban arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok teljesen kilép a közvetítési erőfeszítésekből, ha nem történik érdemi előrelépés.
-
A Fehér Ház szerint teljes mértékben az együttműködésen alapul az amerikai–ukrán ásványkincs-kitermelést érintő partnerségi megállapodás. Az amerikai elnöki hivatal csütörtökön adott ki összefoglalót a szerdán aláírt szerződésről – adta hírül az MTI.
Hozzátették, a partnerség révén az Egyesült Államok gazdasági kockázatot vállal „Ukrajna szabad, békés és szuverén jövőjének” megteremtése érdekében, az egyezség pedig erősíti az amerikai–ukrán stratégiai partnerséget. Az amerikai közlemény hangsúlyozza, hogy a megállapodás alapján megalakításra kerülő közös alap magába foglalja majd az ukrajnai természeti erőforrások kiaknázására vonatkozó projektekhez kapcsolódó kitermelési jogokat, licencdíjakat és egyéb kifizetések 50 százalékát.
A szerződés kikötéseként szerepel az, hogy
az Egyesült Államokat elsőbbségi jog illeti meg a kitermelt erőforrásokhoz való hozzáféréshez, illetve jogot kap arra, hogy kijelölje a vásárlót.
„A gazdasági biztonság nemzetbiztonság, és ez a fontos biztosíték megelőzi azt, hogy kritikus fontosságú erőforrások rossz kezekbe kerüljenek” – olvasható a Fehér Ház által kiadott összefoglalóban.
Az amerikai–ukrán partnerségi megállapodás működtetéséért felelős vállalat igazgatóságába 3-3 tagot delegál az Egyesült Államok és Ukrajna.
-
Az orosz védelmi minisztérium szerint az ország csapatai 121 ukrán drónt semmisítettek meg a Krím és Oroszország több régiója felett – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.
A harci eszközök többségét a Krím és a Fekete-tenger fölött lőtték le, a térségben több település környékén hallottak robbanásokat. Ezt az információt Szevasztopol kormányzója is megerősítette.
В окупованому Криму вночі лунали вибухи. Російське Міноборони і місцева влада повідомили про масовану атаку дронів. Зокрема, вибухи чули біля військових аеродромів. Відео з Telegram-каналу "Кримський вітер" pic.twitter.com/LT8JllYCYN
— Українська правда ✌️ (@ukrpravda_news) May 2, 2025 -
A Naftogaz csoport, Ukrajna állami tulajdonú olaj- és gázipari óriáscége 913 millió dolláros nettó nyereséget jelentett 2024-re, ami 64 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest – jelentette be a vállalat május 1-jén.
A vállalatnak annak ellenére sikerült növelnie a nyereséget, hogy az ukrán energetikai infrastruktúra elleni orosz támadások miatt tavaly télen a Naftogaz gáztermelő-kapacitásának csaknem 50 százaléka kiesett.
Továbbra is teljesítjük alapvető küldetésünket, azaz az ország energiastabilitásának biztosítását háborús időkben
– mondta Roman Csumak, a Naftogaz megbízott vezérigazgatója.
Az Ukrgasvydobuvannya, a Naftogaz gázkitermelő egysége 2024-ben megduplázta nyereségét 20,9 milliárd hrivnyára (501,6 millió dollár), miközben a 2023-as 13,2 milliárd köbméterről 13,9 milliárd köbméterre növelte a gázkitermelést. A vállalat 83 új kút üzembe helyezésének köszönhetően hároméves csúcsot ért el a napi termelésben.
A növekedés annak ellenére következett be, hogy az orosz erők tavaly télen megtámadták az Ukrgasvydobuvannya 34 létesítményét.
-
Roman Szvitan, az Ukrán Fegyveres Erők tartalékos ezredese elmondása szerint az orosz erőknek gyakorlatilag lehetetlen „elérni” az ukrán fővárost, mivel ott olyan mechanizmusok vannak, amelyek lelövik a drónokat – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Mivel a drón nagyon sokáig van a levegőben, elkezdtek időzítő gyújtózsinórokat rájuk szerelni. Vagyis nem éri el a célpontot, kifogy az üzemanyagból, leesik, majd egy bizonyos idő után felrobban
– mondta Szvitan. Hozzátette, hogy ez viszonylag könnyen megvalósítható, de nagyon veszélyes az emberekre nézve, mivel senki sem tudja, mikor fog felrobbanni a detonátor.
Kiemelte, hogy veszélyes megközelíteni akármilyen orosz katonai szerkezetet. „Bármit küldenek nekünk, felrobbanhat. Különösen most, a drónok tele vannak kazettás lőszerrel. Ezek lehetnek játékok, tollak, telefonok, elemek, bármi″ – figyelmeztetett Roman Szvitan.
-
Jules Davis nagykövet május 5-től ideiglenes ügyvivőként látja el feladatait az Egyesült Államok ukrajnai nagykövetségén – írja a The Kyiv Independent.
A közlemény szerint Jules Davis Donald Trump elnök és Marco Rubio külügyminiszter nevében fogja vezetni a nagykövetség ukrán kormánnyal való kapcsolattartását. Ő lesz az ügyvivő, amíg az elnök ki nem nevezi az Egyesült Államok új ukrajnai nagykövetét.