A botrány után végül sikerült megválasztani Németország új kancellárját

Május 6-án, kedden reggel kilenckor kezdték a Bundestagban a kancellárválasztást, ami csak formalitásnak tűnt, hiszen az uniópártoknak is nevezett CDU/CSU pártszövetség és a szociáldemokrata SPD még április elején megállapodott a közös kormányzásban, majd pedig május elejére mindhárom párt zöld utat adott az általuk kidolgozott kormányprogramnak, amit hétfőn alá is írtak.

Ugyanakkor mint arról beszámoltunk, az első kísérletre Merznek nem sikerült felmutatnia az abszolút többséget, miután a titkos szavazáson a leendő kormánykoalíció 18 képviselője másképpen szavazott, így 6 szavazattal elmaradt a 316 szavazatot jelentő abszolút többségtől.

Egyrészt ilyen sosem történt még Németország újkori történetében, másrészt a Zöldek és a die Linke képviselői arról beszéltek a Reichstagban jelenlévő újságíróknak, hogy a kormánypárti képviselők valószínűleg nem voltak tisztában azzal, hogy ez milyen alkotmányos helyzetet teremtett: a német alaptörvény értelmében ugyanis a sikertelen kancellárválasztás után 72 órának kell eltelnie, míg újra próbálkoznak, hacsak a Bundestag kétharmada ezt le nem rövidíti.

Először emiatt az uniópártok, az SPD, a Zöldek és a die Linke indítványát a Bundestag egyhangúan megszavazta – még az AfD is, ami egyedüli frakcióként nem volt a benyújtók között –, hogy rövidítsék le a várakozási időt, majd közel 6 órával a sikertelen első forduló után a 630 tagú Bundestag döntött: a 618 érvényesen leadott szavazatból

Ezzel Merz, aki közel 23 évig várt erre a pillanatra, felért karrierje csúcsára: ugyanis még Angela Merkel állította félre a pártban a kétezres évek végén a CDU jobboldalához tartozó Merzet, aki ezután az üzleti életben helyezkedett el, miközben politikai visszatérését tervezte. Végül két sikertelen kísérletet követően csak 2022-ben sikerült pártelnökké választatnia magát, miután egy Merkel-ellenes fordulatot ígért a pártban, ami, mint lentebb kifejtjük, nem teljesen jött össze.

Hatalmas arcvesztéssel, nehéz helyzetben teszi le esküjét Friedrich Merz

Megválasztása után 18 óra 15 perckor teheti le kancellári esküjét Merz, majd ezt követően 19 óra 45 perckor kormányának tagjai is esküt tesznek – az előzetes tervek szerint egyébként délre tervezték az új kancellár eskütételét, ugyanakkor az első sikertelen szavazás miatt ez eltolódott.

A megválasztása körüli politikai botrány miatt eleve valamennyire meggyengült helyzetből kezdi kancellárságát Merz, de még e botrány nélkül sem túl ideális helyzetben veszi át a kormányrudat Olaf Scholztól: Miközben egy választási győzelem után általában nő az azt megnyerő párt támogatottsága a győzteshez húzás miatt, azonban

Nem véletlen, hogy megválasztásának első sikertelen kísérlete után a néhány közvélemény-kutatás szerint már legnépszerűbb német párt, a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland (AfD) társelnöke, Alice Weidel bejelentette, hogy ők készen állnak a kormányzásra, de akár az új választásra is, amennyiben Merznek ez túl nagy feladat.

Ugyanakkor Merz és az uniópártok támogatottságának csökkentése elsősorban nem ennek köszönhető, hanem a koalíciós tárgyalásokon elért eredményeinek. A kampány során még fiskálisan konzervatív programot és megszorításokat ígérő Merz végül a német gazdaság állapota, valamint a Donald Trump visszatérésének következtében alapvetően megváltozott geopolitikai helyzet miatt épp nemhogy csökkenteni fogja a német államadósságot, hanem még növelni is: még az új Bundestag összeülése előtt kivonták a védelemre költött szövetségi pénzeket és egy 500 milliárd eurós csomagot az államadósságot visszafogni kívánó alkotmányos előírás, az adósságfék alól.

A Donald Trump visszatérésével megváltozó transzatlanti kapcsolatok, valamint a diplomácia és a világkereskedelem megváltoztatására tett erőfeszítései következtében ugyanakkor Merznek sok lehetősége nem volt: már a választás estéjén elmondta, túl sok ideje nincs Németországnak, hogy reagáljon a Trump miatt megváltozott világra – ebben az új világban pedig Németországnak is többet kell költenie saját védelmére.

Ráadásul annak ellenére, hogy Merz magát a merkeli politika ellenében határozta meg korábban, valamint a Bundesmutti szerinte elhibázott centrista politikájának korrigálását ígérte, az újdonsült kancellár az adósságfék megkerülésével és leendő koalíciós partnerének, az SPD-nek tett engedményekkel 

– miközben a februári előrehozott választás előtt pár nappal még azt ígérte, vége a szociáldemokraták vágyálmának, értve ezalatt az államadósság növelését.

Azonban mivel az AfD-vel való együttműködést élből kizárta, így egyedüli koalíciós partnernek az SPD jöhetett szóba, a szociáldemokraták pedig ezt kihasználva elérték, hogy a kormányprogramban több területen is (például szociális kérdések, haderőfejlesztés, adósságfék) az ő akaratuk érvényesüljön, Merz ígéreteivel szemben.

Aktívabb német külpolitika jöhet, aminek a magyar kormány nem örülhet

Leendő kormánya, amit a német politikában klasszikusan nagykoalíciónak szoktak nevezni, tíz férfiből és nyolc nőből fog állni: legnagyobb kormánypártként a CDU nyolc, bajor testvérpártja a CSU három, míg junior partnerként az SPD hét tárca vezetését kapta meg, valamint a párt társelnöke, Lars Klingbeil személyében alkancellárt is adnak.

Kormányának összetétele egyébként elég vegyes: vannak köztük tapasztalt politikusok, valamint friss, leginkább az üzleti életben sikeres vagy a pártpolitika másodvonalához tartozó leendő miniszterek – sajtóhírek szerint Merz ugyanis inkább a szakértelmet, mintsem a pártokon belül ápolt kapcsolatokat vette figyelembe.

Az új, Merz vezette CDU/CSU–SPD-kormány 144 oldalas programjában többek között az adócsökkentést és az energiaárak csökkentését vállalja, miközben a szociális kiadásokat csökkentené, viszont a minimálbért óránkénti 15 euróra növelné. Továbbá az elmúlt évtizedek egyik legambiciózusabb haderőfejlesztését hajtaná végre.

Ugyanakkor Merz legfőbb kampányígéretei közül csak a migráció elleni szigorúbb fellépését sikerült átültetni a közös programba. Többek között növelnék és hatékonyabban hajtanák végre a kitoloncolásokat, változtatnak a családegyesítési programon, valamint a menekülteknek szánt szövetségi szociális programokat is eltörölnék.

Ami érdekesség, hogy a külügyminiszteri tárca vezetését Johann Wadephul személyében a CDU kapta, így közel hat évtized után lesz ismét CDU-s külügyminisztere Németországnak. Azonban aki arra számított, hogy a kormányváltással javulhatnak a magyar–német kapcsolatok, nem feltétlenül örülhet. Mint arra a Gemist emlékeztetett,

Mert amennyiben Magyarország csak az uniós források miatt része az EU-nak, akkor szerinte jobb lenne, ha távozna – ezzel különben két évvel megelőzte elődje, Annalena Baerbock hasonló kijelentését.

Wadephul egyébként a napokban megismételte e véleményét a FAZ-nak adott interjújában is, ahol kijelentette: Magyarországtól megkérdezik, azt szeretnék-e, hogy az EU-n kívül döntsenek Ukrajna ügyében, Magyarországot egyedüliként kihagyva, vagy az EU keretein belül akar a magyar vezetés részt venni a döntésekben.

Az Európai Unióban egyébként úgy számolnak, hogy Merz vezetésével Németország teljesen más külpolitikát fog folytatni, mint elődje, a koalíció kaotikus működése következtében fontos kérdésekben megkötött kezű Olaf Scholz. Abban reménykednek,

Az mindenesetre Merz segítségére lesz, hogy párttársa vezeti majd a külügyi tárcát, azaz vélhetően nem lesz akkora versengés a kancellár és leendő külügyminisztere között, hogy ki határozza meg a német külpolitika irányát.

Beiktatása után egyébként nem vár sokat első hivatalos útjaival az új kancellár: még szerdán Párizsba utazik, hogy Emmanuel Macron francia elnökkel tárgyaljon, majd onnan útja rögtön Varsóba vezet, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnök fogadja. Ezt követően szerdán Brüsszelben az Európai Bizottság, valamint a NATO vezetői fogadják az új német kancellárt. Az előzetes terv szerint pénteken Kijevbe utazna, ugyanakkor elképzelhető, hogy ezt végül a jövő hétre halasztják.

Külpolitikailag egyébként Merz és Wadephul a CDU egészéhez hasonlóan a transzatlanti irányvonalat követi. A FAZ-nak adott interjújában a leendő külügyminiszter arról beszélt, hogy ugyan nyugtalanítónak látják a Trump-adminisztráció bizonyos lépéseit, de törekedni fognak az együttműködésre és a jó kapcsolatok kiépítésére.

(Borítókép: Friedrich Merz, Németország kijelölt kancellárja megérkezik a Bundestagba egy második szavazásra Berlinben, Németországban 2025. május 6-án. Fotó: Krisztian Bocsi / Bloomberg / Getty Images)