Tarjányi Péter: Nehéz etetni a hadsereget! 2026-ban nagyon komoly nehézségei lehetnek Oroszországnak

A Frontvonal legújabb adásában Tarjányi Péter először az India és Pakisztán között kirobbant fegyveres konfliktust értékelte.  Mint azt az Index is megírta : India –  válaszul egy korábbi terrorcselekményre –  légicsapásokat hajtott végre Pakisztán ellen . Sokan attól tartanak, hogy ez egy világháború előszobája lehet. Tarjányi szerint a helyzet veszélyes, de még van remény arra, hogy nem alakul ki komolyabb konfliktus.

A szakértő azt is mondta, hogy az indiai támadások célpontjai nem katonai objektumok voltak, hanem olyan helyek, ahol szélsőséges iszlamisták rejtőzhettek. Ebből fakadóan nagyon valószínű, hogy kifejezetten a terroristák voltak a támadás célpontjai.

Ez egy lokális összecsapás, ami […] magában rejti azt a fajta veszélyt, hogy […] totális háborúba csúszik, de nagyon bízom abban, hogy ez nem történik meg

– mondta a szakértő.

Tarjányi arról is beszélt, hogy a két ország közötti feszültség nem új: ellentét 1947 óta van India és Pakisztán között, éppen ezért a jelenlegi konfliktus – bár veszélyes –, de nem meglepő. Várható volt, hogy India oldaláról történik valamiféle válasz a korábbi terrorcselekményekre.

Atomfegyverek árnyékában

A biztonságpolitikai szakértő a jelenlegi helyzetet egyfajta katonai „üzenetváltásként” értelmezi, ami még nem lépett át totális háborúba. India a világ 4. legnagyobb katonai költségvetésével rendelkezik, míg Pakisztán a 12. helyen áll, ugyanakkor mindkét ország komoly technológiai hiányosságokkal küzd, ráadásul egyikük sincs felkészülve a hosszú távú totális háborúra. 

Ahhoz, hogy India hadereje ütőképes legyen, és ez ugyanígy Pakisztánra is igaz, megközelítőleg 10-15 évre lenne szükségük. […] Ezért mondom azt, hogy egy picit mindenki nyugodjon meg, nem indult el a harmadik világháború.

Mindkét országnak van atomfegyvere, és bár India nagy hatótávú hordozóeszközökkel bír, Tarjányi Péter szerint szinte nulla az esélye annak, hogy atomfegyvert vessenek be. Egy ilyen lépés regionális és globális szinten is katasztrofális következményekkel járna, és azonnali nemzetközi válaszlépéseket eredményezne.

A szakértő szerint a következő napok kulcsfontosságúak: ha   a továbbiakban  a konfliktus katonai célpontok ellen irányulna , az veszélyes szintre emelné a háborút.

Mikor jön el a béke Ukrajna és Oroszország között?

A beszélgetés második felében Tarjányi részletesen beszélt az ukrán–orosz béke lehetőségeiről. A szakértő szerint a tűzszüneti megállapodás tervén már március eleje óta dolgoznak, az Egyesült Államok Ukrajnával közösen elvégezte az ehhez szükséges előkészítő munkát. Oroszország részéről azonban az elmúlt időszakban nem történt lépés a béke irányába, sőt a felek számára egyre nyilvánvalóbb, hogy Putyin nem akarja ezt a tűzszünetet. Így még mindig az a kérdés, hogy mit lép az USA.

Tarjányi egyébként elképzelhetőnek tartja, hogy az amerikai elnök egy új úton indult el a háborús helyzet kezelését illetően. Úgy tűnik, hogy Trump az alacsonyan tartott olajárban látja a lehetőséget, amivel Oroszországot rákényszeríthetik egy tűzszünet elfogadására. Bár ezt a stratégiát a szakértő szerint nem ő találta ki, még működhet. Ha az olaj ára tartósan 60 dollár körül vagy az alatt marad, az komoly problémát okoz Moszkva költségvetésének, mivel az állami bevételek 30-40 százaléka energetikai forrásokból származik.

Tarjányi úgy látja, hogy Oroszországnak vannak ugyan tartalékai, de ha az olajárak tartósan alacsonyan maradnak és a háborús kiadások tovább nőnek, akkor 2026-ra komoly gazdasági nehézségek jöhetnek.