Erdő Péter: Gondos és a néppel együtt érző pápát kapott az egyház

A konklávé második napján, május 8-án felszállt a fehér füst, megválasztották a katolikus egyház új pápáját az amerikai Robert Francis Prevost személyében. Az esélyesek között azonban ott volt Erdő Péter magyar bíboros is, aki a pápaválasztást követően először a Kardinális Csatornának adott interjút. A beszélgetésből kiderült, mit jelent az, hogy 24 órán belül megvolt az új pápa, számára milyen érzés volt ott állni a Szent Péter-bazilika oldalerkélyén, valamint egy rövid üzenetet is megfogalmazott a híveknek.

Erdő Péter mindenekelőtt kiemelte, hogy a konklávé nem üzenetet fogalmaz meg, azt a bíborosi testület teszi a konklávé előtt. Szerinte az kicsit a világ népeihez szóló üzenet, mert most is szó volt benne a háborús pusztítás által érintett övezetekről.

A bíborosi testületnek egy olyan közös állásfoglalása, ami megmutatja azt, hogy a katolikus egyházban folyamatosság van. Nem egy pápának a személyes véleménye csupán, bár sokszor szívvel-lélekkel és egyéni hangsúlyokkal mondja, mikor a katolikus egyház állást foglal

– fogalmazott.

Kiemelte, hogy a konklávé elsősorban magának az egyháznak keresi a legfőbb pásztorát, „aki Krisztus vikáriusaként utána irányítani fog bennünket”. Ebben a munkában másodlagos az a szempont, hogy mit üzen a világnak. Hozzátette, ha nagyon elhúzódik egy konklávé, akkor nyilvánvalóan felmerül, hogy biztosan komoly ellentétek vannak, és feszültség alakult ki, találgat a világsajtó. Egy rövidebb pedig ilyen szempontból azt a jó üzenetet hordozza – nem szándékos üzenetként –, hogy 

viszonylag könnyen konszenzusra tud jutni ez a testület, és a legtávolabbi országokat képviselő bíborosok is sok alapvető kérdésben hasonlóan gondolkoznak. Ez nemcsak a hitnek az alaptételeire vonatkozik, hanem arra is, hogy az evangéliumot a mai világban hogy kell képviselni és továbbadni

– magyarázta Erdő Péter.

Hangsúlyozta, XIV. Leó sokoldalú egyéniség, számos erősséggel rendelkezik. Generálisa, egyetemes rendfőnöke volt az ágostonoknak, elmondása szerint ez „egyfajta nemzetközi tapasztalatot jelent”. „Teológiából és kánonjogból is az Angelikumon doktorált – annál a José Castagnónál, aki nekem is az egyik kedvenc professzorom volt – és az ő egyházjogi munkássága például abban is kifejeződött, hogy tíz évig bírósági helynök volt egy egyházmegyében” – tette hozzá. Nem csupán szerzetesi, de sok mindenre kiterjedő egyházmegyei tapasztalata is van, és ez a sokoldalúság a bíboros szerint olyan érték, amelyet sokan becsültek. 

Mint kiderült, összesen négy alkalommal volt ott a Szent Péter téren, amikor kihirdették a pápaválasztás eredményét. Háromszor felülről látta a teret, egyszer pedig alulról is, amikor II. János Pál pápát választották meg. 

Mindannyiszor egyfajta extatikus érzés, ott van, ha tetszik, a római nép és a Rómában tanuló, dolgozó egyházi személyek, hívők, katolikusok sokasága. Tulajdonképpen a városnak és a világnak adja ilyenkor az első áldását a pápa

– fogalmazott Erdő Péter.

Visszaemlékezett, hogy „ahány pápa, annyiféle fellépés” és kiemelte II. János Pál és Ferenc pápa első szavait a megválasztásuk után. Előbbi azzal kezdte beszédét, hogy: „Ne féljetek!”, utóbbi pedig nemes egyszerűséggel jó estét kívánt az egybegyűlteknek. Kitért arra is, hogy míg Ferenc pápa nem tartotta fontosnak a vörös mocétum és a híres pápai stóla viselését, addig XIV. Leó ezekben jelent meg, és „hallottam az olaszoktól, hogy ennek sokan örültek”. „Úgy gondolom, hogy egy liturgiában gondos, ugyanakkor a néppel, a celebrációt együtt érző és együtt ünnepelni tudó pápát kapott az egyház az ő személyében. Ez fontos dolog, hiszen a liturgia egyházi életünknek, sokszor a vitáknak is az egyik központi témája” – emelte ki a bíboros.

XIV. Leó csütörtökön az erkélyen,pénteken pedig a Sixtus-kápolnában mondott beszédet. A bíboros szerint komoly hangsúlyt fektetett a béke kiemelésére, és nem politikai szempontból közelítette meg, hanem „ő Krisztus békéjéről beszélt, arról, hogy a feltámadt Krisztussal hirdeti a békét”. Kiemelte, mennyire fontos volt, hogy kifejezte tiszteletét Ferenc pápa és a bíborosi testület iránt is.

A beszélgetés alkalmával arra is kitértek, hogy mit üzen Leó pápa a névválasztással. Elsősorban XIII. Leó pápa iránti tiszteletből, mert azt mondta, hogy ő az, aki a munka méltóságát felismerte és teológiailag elmélyítette. „A munkáról XIV. Leó pápának is megvan a véleménye, szerinte az emberi méltóságnak ez egy nagyon fontos része és kifejezője. Régen a kizsákmányolás fenyegette – ami persze a földön ma sem tűnt el sajnos –, de ma az is fenyegeti, hogy a technikai fejlődés miatt a mesterséges intelligencia következtében szükségtelenné válna.”

S ez lenne a legborzasztóbb dolog, mert az ember méltóságát alázza meg, ha úgy érzi, hogy az, amit ő a legszebbként és a legjobbként alkotni akar, az szükségtelen. Az emberi méltóság és a munka kapcsolata, azt hiszem, egy nagy kérdése korunknak, és ebben neki máris véleménye és tanítása van

– mutatott rá.

Végül Erdő Péter bíboros arra hívja a híveket, hogy „imádkozzunk az új pápáért, találja meg mindig a helyes irányt. Leó pápa személyében egy eredeti, bátor, és egy harmóniára törekvő vezetőt kapott az egyház”.

(Borítókép: Erdő Péter bíboros a Kardinális Csatorna-munkatársaival a római Pápai Magyar Intézetben. Fotó: Kardinális Csatorna)