Grönland miatt feszült a helyzet Dánia és az Egyesült Államok között

További Külföld cikkek
-
A fedélzeten tartózkodók közül senki sem élte túl a San Diego környéki repülőgép-balesetet
- Illegális bevándorlók lőttek rendőrökre Szerbiában
- Legkevesebb 14 EU-tagország nyit közös frontot Orbán Viktor ellen
- Újabb országban vezethetik be egy éven belül az eurót
- Kekszesdobozból kisorsolt törvényjavaslatokat tűznek napirendre Új-Zélandon
Frederiksen határozott kijelentése, miszerint „nem kémkedhetsz egy szövetséges ellen”, a legfrissebb fejlemény abban a folyamatban, amely egyre komolyabb diplomáciai feszültséget kelt a NATO-szövetségesek között. A dán politikus megjegyzései azután hangzottak el, hogy a The Wall Street Journal kedden arról számolt be: az amerikai hírszerző ügynökségek utasítást kaptak a grönlandi helyzet fokozott figyelésére, beleértve a függetlenségi mozgalmat és a lakosság hozzáállását az Egyesült Államok esetleges nyersanyag-kitermeléséhez – írja a Sky News.
A jelentés súlyos következményekkel járt: csütörtökön Jennifer Hall Godfrey-t, az USA koppenhágai nagykövetségének ideiglenes vezetőjét berendelték egy találkozóra Jeppe Tranholm-Mikkelsen magas rangú dán diplomatával, hogy magyarázatot adjon a sajtóban megjelent állításokra.
Lars Lokke Rasmussen dán külügyminiszter „nagyon aggasztónak” nevezte a cikk tartalmát, és hangsúlyozta: „barátok között nem kémkedünk”.
Nagy komolysággal tekintünk erre az ügyre
– tette hozzá.
„Szégyellje magát a The Wall Street Journal”
Tulsi Gabbard, az Egyesült Államok nemzeti hírszerzési igazgatója nem cáfolta a történetet, amelyet Frederiksen „pletykának” nevezett, de elítélte a minősített információk kiszivárogtatásáért felelős személyeket. Gabbard közleményében azt írta, hogy három „bűnügyi” bejelentést tett az amerikai igazságügyi minisztériumnak a hírszerzési közösségen belüli kiszivárogtatások miatt.
A The Wall Street Journalnek szégyellnie kellene magát, amiért segíti azokat a mélyen beágyazódott állami szereplőket, akik minősített információk kiszivárogtatásával és politikai célokra való felhasználásával akarják aláásni az elnököt
– fogalmazott Gabbard.
„Törvényt sértenek és veszélyeztetik nemzetünk biztonságát és demokráciáját. Azokat, akik minősített információkat szivárogtatnak ki, meg fogjuk találni, és a törvény teljes szigorával felelősségre vonjuk” – tette hozzá.
Márciusban Grönland miniszterelnöke, Jens-Frederik Nielsen határozottan kijelentette, hogy Washington „nem kapja meg” az országot. Grönland, ez a hatalmas, ásványkincsekben gazdag sarkvidéki sziget Dánia – az USA NATO-szövetségese – önkormányzattal rendelkező területe.
Trump igényei
Trump többször is kijelentette, hogy a területet az Egyesült Államokhoz csatolná, azt állítva, hogy az USA-nak nemzetbiztonsági okokból szüksége van rá. Márciusban egy fehér házi tisztviselő azt mondta, hogy Grönland ritkaföldfémjeinek készlete fogja működtetni az amerikai gazdaság következő generációját.
Az NBC Newsnak adott márciusi interjújában Trump úgy fogalmazott, hogy a katonai erő alkalmazása sincs kizárva Grönland megszerzése érdekében.
Szerintem jó esély van arra, hogy katonai erő nélkül is megszerezhetjük
– mondta, majd figyelmeztetett, „semmit sem vesz le az asztalról”.
A feszültség tovább nőtt, amikor J. D. Vance amerikai alelnök nemrég Grönlandra látogatott, és azt állította, hogy Dánia „nem végzett jó munkát” a területtel kapcsolatban. „Egyszerű üzenetünk van Dániának: nem végeztetek jó munkát Grönland népével.
(Borítókép: Grönland 2025. március 3-án. Fotó: Joe Raedle / Getty Images)