Kedves olvasóink!

Véget ért az Index pénteki élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Egy orosz tisztviselő szerint hamarosan találkozhat egymással Vlagyimir Putyin és Donald Trump;
• Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin közös nyilatkozatot tettek, együtt szállnak szembe Donald Trumppal;
• Lánctalpak dübörögnek a Vörös téren, katonák vonulnak fel a győzelem napján Moszkvában;
• Két magyar állampolgárt tartóztattak le Ukrajnában kémkedés miatt;
• Vlagyimir Putyinnak Ukrajna csak egy ugródeszka lehet, két éven belül már a NATO ellen is felvehetné a harcot;
• Kiutasítanak Ukrajnából két magyar diplomatát.

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk szombaton is! Jó pihenést kívánunk!

Látványos játszmákat folytat egymással Ukrajna és Magyarország, az Orbán Viktor miniszterelnök ellen indult lejárató akció híre után titkosszolgálati források erősítették meg az Indexnek, hogy drónokat észleltek Tokajban, amelyek információk szerint Ukrajnából érkezhettek. Pénteken két magyar állampolgár kémkedés miatti ukrajnai letartóztatásának hírére a magyar külügy kiutasítással válaszolt, amire szintén kiutasítás volt a reakció. Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök között most a háborúban álló ország EU-csatlakozásának kérdése jelenti a konfliktus csúcspontját.

A két ország közötti kémjátszmáról és diplomáciai csörtéről ide kattintva olvashat bővebben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök közölte, hogy május 10-én találkozhat az úgynevezett „tettre készek koalíciója”, amely az Ukrajnában lévő külföldi katonai kontingens támogatására hajlandó országokat tömöríti – írja az Ukrajinszka Pravda.

Szükségünk van erre a koalícióra, és elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy közös elképzeléseinknek megfelelően garantálni tudja a biztonságot. Én magabiztos vagyok: Európa csak profitálhat az ilyen összefogásból – ez segít megerősíteni a teljes meglévő biztonsági architektúrát

– mondta az ukrán államfő.

Ezt követően Zelenszkij elmondta, hogy „holnap” bizonyos találkozókra kerül sor, anélkül, hogy pontosította volna, hol és milyen formában.

Mint ismeretes, a Franciaország és az Egyesült Királyság által vezetett „tettre készek koalíciója” kijelentette, hogy egy olyan terven dolgozik, amely egy missziót küld Ukrajnába, hogy garantálja a jövőbeni tűzszünetet.

Az ukrán rezsimnek és titkosszolgálatának semmit sem lehet elhinni – közölte pénteken a Mi Hazánk Mozgalom elnöke, Toroczkai László közösségi oldalán. A politikus az állítólagos magyar kémek letartóztatásának hírére reagálva jelezte: kezdeményezik az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának azonnali összehívását.

Toroczkai László rámutatott arra, hogy az ukrán rezsim és titkosszolgálata ugyanazzal – hazaárulással és szeparatizmussal – vádolta meg 2020-ban Brenzovics Lászlót, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnökét, mint a most letartóztatott állítólagos magyar kémeket. Hozzátette, 2020-ban szintén fegyveres SZBU-sok rohanták le a nemzeti, kisebbségi jogokért küzdő magyar érdekvédelmi szervezetek irodáit, azok, akik most a két kárpátaljai magyart letartóztatták.

Az ellenzéki politikus kitért arra, hogy Ukrajnában az elmúlt 10 évben a magyarokat és más ukrajnai nemzeti közösségeket még alapvető, az anyanyelvre vonatkozó kisebbségi jogaiktól is megfosztották. „Az ukrán rezsim és titkosszolgálata egyre durvább provokációkat hajt végre a magyarok, illetve Magyarország ellen” – írta, és megemlítette, hogy „nemrég ukrán drónok repültek be hazánkba, közülük legalább egyet a Magyar Honvédség lelőtt, miután egy tokaji radar észlelte.”

„Súlyos hibának tartjuk, hogy a magyar kormány ezeket az egyre súlyosabb magyarellenes incidenseket elhallgatta” – írta Toroczkai László. Szerinte az ukrán vezetés célja egyértelmű: egyrészt az ukrán uniós csatlakozást esetleg megakadályozó Magyarország hiteltelenítése, és az 1991-es ukrajnai népszavazás érvényesítésére irányuló követelés olyan beállítása, mintha azt Magyarország katonai úton akarná elérni.

Nem zárhatjuk ki azt sem, hogy a magyarországi belpolitikába való beavatkozás is szerepel a célok között

– jegyezte meg a Mi Hazánk elnöke, megismételve, hogy követelik Kárpátalja és az ott élő magyarság autonómiáját, önrendelkezését és alapvető jogait kizárólag békés úton, a nemzetközi jog és az 1991-es ukrajnai népszavazás alapján. „A célt pedig nemzetközi fórumokon, diplomáciai úton kívánjuk elérni. Minden más az ukrán rezsim és titkosszolgálatának hazugsága” – közölte a pártelnök.

Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára a Pervij Kanal tévécsatornának nyilatkozva hőstettnek nevezte, hogy Alekszandar Vucsics szerb elnök és Robert Fico szlovák kormányfő ellátogatott Moszkvába a győzelem 80. évfordulójának megünneplésére.

Ez hősi cselekedet, mert ilyen mértékben demonstrálni a szuverén akaratot, hogy tisztelegjenek a győzelem emléke előtt, a győzelem napja előtt, annak ellenére, hogy ilyen nyílt, leplezetlen nyomás nehezedik rájuk, ez természetesen megérdemli a legmagasabb elismerést

– mondta Peszkov.

Vucsics és Fico kénytelen volt hosszabb kerülővel eljutni Moszkvába, miután szerdán Észtország, Lettország és Litvánia is megtagadta repülőgépük áthaladását a légterén.

Peszkov közölte, hogy a Kreml nem szándékozik reagálni húsz uniós állam vezetőjének azon szándékára, hogy az Európa Tanács égisze alatt állítsanak fel különleges törvényszéket az orosz vezetés feletti ítélkezésre.

Tanácsadói közvetítésével köszöntötte fel egymást a náci Németország feletti győzelem napja alkalmából Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök – közölte Jurij Usakov, az orosz államfő külpolitikai tanácsadója pénteken a Pervij Kanal tévécsatornával.

Usakov az üzenetváltás tartalmáról annyit mondott, hogy meleg szavak, kölcsönös gratulációk hangzottak el a közös, nagy ünnep alkalmából – számolt be az MTI.

Usakov a tévéinterjúban azt is elmondta, hogy Moszkva az európai országokba irányuló orosz gázszállítások kérdését is felvetette a Washingtonnal folytatott tárgyalásokon.

A Kreml szóvivője közölte, hogy azok az észak-koreai főtisztek, akiket Putyin a pénteki katonai parádét követően a Vörös téren üdvözölt, azoknak az alakulatoknak a parancsnokai voltak, amelyek részt vettek Kurszk megye felszabadításában. Azt, hogy a harcokban észak-koreai katonák is részt vettek, április 26-án ismerte el Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök.

Az Európai Unió több mint 1,35 millió lövedék szállítására tett ígéretet 2025-ben, és közel 1,9 milliárd eurót tervez elkülöníteni a befagyasztott orosz vagyonból Ukrajna katonai támogatására – jelentették be ukrán tisztviselők pénteken a The Kyiv Independent beszámolója szerint.

Május 9-én harmincöt ország és az Európa Tanács küldöttségei Lvivben gyűltek össze, hogy megvitassák az orosz vezetés elleni különleges bíróság felállítását és az Ukrajnának nyújtott új védelmi támogatásokat.

Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter köszönetet mondott az uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Kaja Kallasnak és az uniós szövetségeseknek azért a kezdeményezésért, hogy 2 millió tüzérségi lövedéket biztosítanak Ukrajna számára. Szibiha szerint 2025 végéig az európai partnereknek legalább 1,35 millió lövedéket kell küldeniük Ukrajna részére, a mennyiség növelésén pedig folyamatosan dolgoznak.

A miniszter emellett kiemelte az európai védelmi ágazat hosszú távú fejlesztését célzó új uniós eszközöket, valamint az ukrán és az európai védelmi ipar gyorsított integrációját.

Az ukrán légierő második napja nem észleli ellenséges, Sahíd típusú csapásmérő drónok bevetését, de irányított légibombákkal Oroszország továbbra is terrorizálja az északkelet-ukrajnai Szumi régió orosz határ menti területeit: az utóbbi egy napban az orosz erők mintegy 130 ilyen bombát vetettek be, május 9-én délig pedig még további ötvenet – közölte pénteken Jurij Ihnat, a légierő szóvivője az Ukrajinszka Pravda hírportállal.

Moszkvában pénteken volt a II. világháború európai befejezésének 80. évfordulója tiszteletére megtartott katonai díszszemle, és ebből az alkalomból a május 8. és 10. közötti napokra Vlagyimir Putyin orosz elnök már korábban egyoldalú tűszünetet rendelt el. Ennek ellenére, az ukrán légierő adatai szerint, pénteken az orosz hadsereg Szu–34-es és Szu–35-ös vadászgépek fedezete mellett irányított légibombákkal folytatta a csapásméréseket Ukrajna északkeleti régiójában.

Jurij Ihnat, a légierő szóvivője szerint „Putyin győzelemmániás parádéja alatt az orosz taktikai légierő irányított bombákkal támadta Szumit”. Az ezredes megjegyezte, hogy Sahíd típusú kamikaze drónok jelenlétét immár második napja nem észlelték Ukrajna légterében, azonban „az ellenség nem hagy fel” a terrortámadásokkal: Szumi régió bombázása folytatódik, és komoly a légibombák veszélye Donyeck és Zaporizzsja környékén is. A szóvivő közlése szerint az említett régiókban 12 óra 30 perckor körülbelül tíz orosz katonai repülőgépet észleltek a frontvonal közelében.

Szumi régió ügyészsége közölte, hogy orosz bombatámadás következtében egy 63 éves nő életét vesztette. Ivan Fedorov, Zaporizzsja kormányzója és az országos rendőrség arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok drónokkal támadták Bilenyke és Malokaterinyivka települést, ennek során egy civil megsebesült. 

Vlagyiszlav Volosin, az ukrán hadsereg egyik szóvivője szerint az oroszok egy „holt zónát” akarnak létrehozni a Herszon régióban található Dnyeper folyó egyik oldalán, a lakosok kiűzésével – írja az Unian.

Az orosz hadsereg egyáltalán nincs messze, és szinte vadásznak a civil lakosságra a drónjaikkal. Megpróbálnak ott egy »holt zónát« létrehozni azzal, hogy a civileket és a polgári épületeket egyaránt támadják, így már csak a katonák tartózkodnak a parti zónában

– jelentette ki.

Hozzátette, hogy a „halott zóna” létrehozása érdekében az orosz katonák terrorista taktikát alkalmaznak a helyi lakossággal szemben – szándékosan megölik a civileket, valamint lerombolják a polgári közlekedést és a lakóépületeket – mondta.

A labda Moszkva térfelén van, hogy elfogadja-e a harmincnapos tűzszüneti javaslatot, amivel bizonyíthatja, komolyan akarja-e a békét Ukrajnában – közölte az MTI Friedrich Merz német kancellár kijelentését.

Merz a megválasztását követő első brüsszeli útjának délutánján Mark Rutte NATO-főtitkárral folytatott megbeszélést.

Sajtótájékoztatóján a német kancellár kijelentette: Oroszország háborúja Ukrajna ellen frontális támadást jelent nemcsak a területi egysége, hanem Európa 1990 utáni teljes politikai rendje ellen.

Azt mondta, támogatja és esélyét látja, hogy a felek egy 30 napos tűzszünetben állapodjanak meg. A labda most Moszkva térfelén van. Ott dől el, hogy van-e esély egy hosszabb tűzszünetet létrejöttére, ami lehetőséget teremthet a tartós ukrajnai békéről szóló tárgyalásoknak is – mondta.

A német kancellár arra hívta fel a figyelmet, hogy a szövetségeseknek dönteniük kell a NATO védelmi képességének növeléséről, ami – szavai szerint – a szabadságról, a békéről és a biztonságról szól. Nemcsak több pénzről van szó, hanem a hatékonyság növeléséről is – szögezte le.

Közölte, noha Németország eddig is jelentősen hozzájárult a szövetségesek biztonságához, még többet kell tennie. Az új német kormány úgy döntött, hogy az ukrajnai háborútól függetlenül növelni fogja védelmi erőfeszítéseit a védelmi finanszírozások lehetőségeinek bővítésével – közölte.

A német kancellár végezetül azt mondta: most reményteljesebb a NATO jövőjét illetően, mint három hónappal ezelőtt. Ami megváltozott, az az, hogy a közelgő hágai NATO-csúcs alkalmával remény van egy közös jövőstratéga kidolgozására Amerikával, ugyanis – mint kiemelte – az Egyesült Államok „nélkülözhetetlen” Európa biztonsága szempontjából.

Mark Rutte NATO-főtitkár beszédében aláhúzta, határozott fellépésre van szükség egy erősebb NATO-felépítéshez.

Biztosítanunk kell, hogy hadseregeink rendelkezzenek a szükséges képességekkel az elrettentéshez, a védelemhez és egymilliárd ember biztonságának megőrzéséhez

– fogalmazott.

Közölte, ehhez növelni szükséges a védelmi kiadásokat, valamint dolgozni kell a védelmi ipari kapacitás bővítésén az Atlanti-óceán mindkét partján.

„Elrettentési és a védelmi képességünk megerősítésével egyértelmű jelzést küldünk arról, hogy nemcsak egységesek, eltökéltek vagyunk, hanem teljes mértékben képesek vagyunk határozott és kollektív védelmet is nyújtani bármilyen kihívással szemben. Ezen lesz a fő hangsúly a jövő hónapban esedékes hágai NATO-csúcstalálkozón” – tette hozzá a főtitkár.

Az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelő Missziója (HRMMU) szerint az ukrajnai civilek számára 2024 szeptembere óta az idei április volt a legvéresebb hónap. A misszió vezetője, Danielle Bell szerint a megnövekedett áldozatszám elsődleges oka „a ballisztikus rakéták fokozott bevetése az ország nagyobb városaiban”. 

Az ENSZ jelentése szerint áprilisban legalább 209 civil meghalt és 1146 megsebesült a támadásokban. Különösen pusztító csapások érték Krivij Rihet, Szumit, Dnyiprót, Zaporizzsját, Kijevet és Harkivot. Április 4-én Krivij Rihben egy ballisztikus rakétatámadás 20 civil életét oltotta ki és legalább 63-an megsebesültek, míg virágvasárnap (április 13-án) két rakéta csapódott be Szumi városában, megölve legalább 31 civilt és megsebesítve 105-öt.

Tragikusan magas a gyermekáldozatok száma is: áprilisban legalább 19 gyermek vesztette életét és 78 sebesült meg, ami 2022 júniusa óta a legmagasabb havi gyermekáldozatszám. 2025 januárjától áprilisig összesen 664 civil halt meg és 3425 sebesült meg Ukrajnában, ami 59 százalékos növekedés 2024 azonos időszakához képest.

A támadások májusban is folytatódnak, újabb rakéta- és önmegsemmisítő dróntámadásokat jelentettek Harkivból, Odesszából, Zaporizzsja és Kijev városából.

Ukrajna melletti kiállásuk jelképeként pénteken a nyugat-ukrajnai Lembergben tartanak informális tanácskozást az európai országok külügyminiszterei, akik a tervek szerint döntést hoznak egy különleges törvényszék létrehozásáról az orosz vezetés felelősségre vonására az ukrajnai háborúban elkövetett bűncselekmények miatt – közölte az MTI.

Fontos és szimbolikus, hogy az európai partnerek felsorakoznak Ukrajna mellett az Európa-napon – írta a közösségi médiában Denisz Smihal ukrán miniszterelnök, aki 35 ország és az Európai Unió delegációit fogadta.

A tanácskozáson Jean-Noel Barrot francia külügyminiszter bejelentette, hogy a szankciók alá vont és befagyasztott orosz vagyonokból tervezi Franciaország finanszírozni az Ukrajnának eljuttatott CAESAR önjáró tüzérségi eszközök karbantartását.

Jean-Noel Barrot arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnököt rá kell venni arra, hogy egyezzen bele egy tűzszünet megkötésébe.

„Mi békét akarunk, és jelenleg a béke egyetlen akadálya éppen Moszkvában parádézik, úgy hívják, Vlagyimir Putyin” – mondta a francia külügyminiszter. Hozzátette: csütörtökön a francia államfő többször is beszélt Donald Trump amerikai elnökkel, és megosztotta vele ezt a határozott meggyőződését.

„Ma Varsó szívében megzavartuk a »győzelmi partit« – egy olyan eseményt, amellyel az oroszok birodalmi nosztalgiájukat akarták kidomborítani” – közölte Instagram-oldalán az Euromaidan Warszawa nevű szervezet.

Azért jöttünk ide, hogy az igazság hangosabb legyen a propagandánál, és hogy megmutassuk az egész világnak és maguknak a terroristáknak a valóságot, miszerint Oroszország egy terrorista ország. A szobornak az igazsággal való találkozás szimbólumává kell válnia számukra

– fogalmaztak a közleményükben, utalva a Vlagyimir Putyin fejével ellátott péniszre, amelyet a lengyel fővárosban állítottak ki, a megalkotója pedig Martynas Gaubas szobrászművész, akivel a kilátogatók beszélhetnek is, hogy többet tudjanak meg annak jelentéséről. A szervezet szerint a szobrász „nem bújt absztrakciók mögé, munkája nagyon is egyértelmű”.

Az Euromaidan Warszawa tüntetésén – amelyet a Moszkvában tartott győzelem napi parádéval egy időben tartottak – a szobron kívül földön fekvő véres lepedőkkel ábrázolták a háború borzalmait.

Ukrajna Különleges Hírközlési és Információvédelmi Állami Szolgálata és Hollandia Igazságügyi és Biztonsági Minisztériuma egyetértési megállapodást írt alá a kritikus infrastruktúrák védelméről – adta hírül az Interfax.

Az Önök országának kormánya és népe a kezdetektől fogva támogatja Ukrajnát a küzdelemben. Különösen a védelem kérdésében. Nagyon hálásak vagyunk ezért a támogatásért. A memorandum aláírása tovább mélyíti és erősíti együttműködésünket, de más területeken. Ezzel a megállapodással kezdetét veszi hatóságaink együttműködése a kibervédelem, a kiberbiztonság és a kritikus infrastruktúrák védelme terén

– nyilatkozta Olekszandr Poti, az ukrán szolgálat vezetője a szervezet Telegram-csatornáján közzétett közleményben. 

Hollandia Igazságügyi és Biztonsági Minisztériumának terrorizmus elleni küzdelemért és biztonságért felelős nemzeti koordinátora, Peter Jaap Albersberg szintén az együttműködés fontosságát hangsúlyozta.

Készek vagyunk megosztani tapasztalatainkat Ukrajnával, és arra is, hogy tanuljunk tőlük. Együtt erősebbek vagyunk

– mondta a tisztviselő.

A portál megjegyzi, az egyetértési nyilatkozat aláírására az Ukrajna és Hollandia közötti, 2024 márciusában megkötött biztonsági együttműködési megállapodás végrehajtásának részeként került sor. 

Az ukrán–magyar határszakaszon 5128-an léptek be Magyarországra csütörtökön – tájékoztatott az Országos Rendőr-főkapitányság. 

A beléptetettek közül a rendőrség 47 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért.

Az Európai Unió külügyminiszterei május 9-én, az ukrajnai látogatásukon hoznák létre az orosz–ukrán háború bűncselekményeivel foglalkozó bíróságot – számolt be róla az Ukrajinszka Pravda.

A döntést Kaja Kallas, az Európai Bizottság alelnöke jelentette be. A tisztviselő hozzátette, hogy május 9-én politikai döntés fog születni a háborúhoz kapcsolódó bűncselekményeket kivizsgáló törvényszék felállításáról. „A bűnösök felelősségre lesznek vonva” – jelentette ki a diplomata.

A testületet az Európa Tanács fogja létrehozni. Emellett 1 milliárd eurónyi (405,7 milliárd forint) támogatást kaphat az ukrán védelmi ipar.

Miközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében élesen bírálta a moszkvai győzelem napi díszszemlét, amit „a gyilkosok és a cinizmus parádéjának” nevezett, az ünnepnap alkalmából több személyt is kitüntetett.

Az elnöki honlapon megjelent rendelet szerint Ukrajna Hőse címet, valamint Aranycsillag érdemrendet adományozott a „Magyar” katonai hívónéven közismertté vált Bródi Róbert (ukránul: Robert Brovgyi) őrnagynak. Ő az alapítója és a parancsnoka a „Magyar Madarai” elnevezésű ukrán csapásmérő drónegységnek.

A magyar nemzetiségű Bródi Róbert 1975-ben született Ungváron. A háború előtt sikeres vállalkozó volt, főként gabona- és mezőgazdasági kereskedelemmel foglalkozott. Az Oroszország által 2022-ben indított teljes körű invázió után önkéntesként csatlakozott az ukrán hadsereghez.

Az általa alapított drónkülönítmény 2022-ben századként indult, majd 2024-re dandárrá fejlődött. 2025 februárjában egysége csatlakozott a „Drónvonal” elnevezésű állami projekthez, amely célzottan támogatja a technológiai fejlesztést a fronton – írja az MTI. 

Donald Trump szerint „természetes” az a kérés Kína felé, hogy segítsen az ukrajnai háború lezárásában − az amerikai elnök erről újságírók előtt beszélt a Fehér Házban csütörtökön. 

Trump ugyanakkor azt is hangoztatta, hogy az Egyesült Államok nagymértékben részt vesz a megoldás iránti erőfeszítésekben, és úgy vélte, „közeli” a rendezés. Az elnök szavai szerint különleges megbízottja, Steve Witkoff folyamatosan egyeztet a háborúban álló két fél képviselőivel.

Az amerikai elnök nem sokkal korábban arról is beszámolt, hogy még csütörtökön telefonon tervez beszélni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, azt követően pedig az ukrán törvényhozás elfogadta az Egyesült Államok és Ukrajna között az ásványkincsek kitermeléséről szóló gazdasági partnerségi megállapodást − adta hírül az MTI.

Donald Trump amerikai elnök „kedvesebb” Ukrajnával, míg keményebb Oroszországgal – nyilatkozta Kurt Volker, a republikánus politikus korábbi ukrán helyzettel kapcsolatos tanácsadója.

A tisztviselő a Reutersnek mondta el, hogy Trump hivatalba lépése elején közölte Vlagymimir Putyin orosz elnökkel, hogy könnyebb vagy nehezebb úton kell elérni a békét. A diplomata úgy véli, hogy utóbbi vezethet a megoldáshoz, mivel Washington és Kijev összefogott, így Moszkva aligha akarja befejezni a harcokat – írja az Unian.

Volker az ásványkincs-megállapodásról úgy nyilatkozott, hogy az egyezmény aláírása politikailag fontos volt Trumpnak, mivel megmutatta, hogy Ukrajnának fizetnie kell a segélyekért.