Új fenyegetés: két ország, egy szikra, és minden lángba borulhat

Miközben a globális hatással bíró orosz–ukrán háború továbbra is egy megoldatlan konfliktus, a világ figyelme egy újabb, háborúval fenyegető válságra irányul: India és Pakisztán viszonya ismét puskaporos hordóvá vált. Kedden megírtuk: India rakétatámadásokat indított a Pakisztán által ellenőrzött Kasmír stratégiai pontjai ellen, különösen Muzaffarabad térségében.

A támadás válasz volt az április 22-én elkövetett merényletre, amely során militánsok nem muszlim turistákra támadtak Pahalgam közelében, az indiai fennhatóság alatt álló Dzsammu és Kasmír államban. A merényletben 26 civil vesztette életét.

Veszélyes spirál: megtorlás és mozgósítás

„A merényletet követően India keményebb hangnemet ütött meg: fokozta katonai jelenlétét, és azonnal napirendre vette a militáns kiképzőtáborok elleni célzott csapások lehetőségét” – mutatott rá Klemensits Péter, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa.

Ezzel kapcsolatban kifejtette: az eszkaláció komoly aggodalmat váltott ki Pakisztánban, amely India lépéseit saját szuverenitása elleni fenyegetésként értelmezte.

A hadgyakorlatok mellett az indiai kormány több szankciós intézkedést is bejelentett: felfüggesztette az Indus-vízügyi szerződést, valamint elrendelte a pakisztáni állampolgárok kiutasítását. Válaszul Pakisztán a Simla-megállapodás felfüggesztéséről döntött – ezt az egyezményt 1972-ben kötötték, és ez hozta létre a Kasmírt elválasztó ellenőrzési vonalat.

A kutató kiemelte: az indiai rakéta- és légicsapások katonai személyzet és civilek halálát, valamint jelentős infrastrukturális károkat okoztak. Pakisztáni források szerint az indiai támadások – amelyek hat különböző célpontot értek az ország területén, valamint tüzérségi összecsapásokat váltottak ki a kontrollvonal mentén – 37 civil életét követelték, 57-en pedig megsebesültek.

A konfliktus során két indiai harci repülőgép is lezuhant, vélhetően ellenséges tűz vagy műszaki hiba következtében. Legalább egy indiai pilóta életét vesztette, többen hadifogságba estek. A tüzérségi tűzben további 15 civil halt meg. A katonai infrastruktúrában és felszerelésben keletkezett károk nagysága – a kutató szerint – jól mutatja, milyen komoly terhelés alatt áll India védelmi rendszere.

A katonai akció India szerint válasz volt a fokozódó militáns tevékenységre, ami a Kasmír feletti, régóta húzódó területi vitát tükrözi. Pakisztán gyorsan reagált: elítélte India agresszív, a nemzetközi jogot sértő lépéseit, katonai ellencsapásokat jelentett be, és fokozta a határ menti csapatok készültségét. Mindkét ország mozgósította erőit, és tüzérségi összecsapásokra is sor került

– magyarázta Klemensits Péter.

Csütörtökön egy tucat indiai drónt semmisített meg a pakisztáni légvédelem az ország légterében.

Térségi feszültség, globális következmények

Az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa a konfliktussal összefüggésben elmondta: az India által megtorolt terrorcselekményeket a Kasmíri Ellenállási Front követte el, ami 2019-ben alakult és a pakisztáni székhelyű Lashkar-e-Taiba (LeT) szélsőséges szervezet egyik szakadár csoportjának tekinthető.

Klemensits Péter szerint az indiai válaszcsapások közvetlen következménye lehet a feszültség további fokozódása a két atomfegyverrel rendelkező ország között, ami újabb konfliktusokat és pakisztáni megtorló lépéseket idézhet elő.

A kutató hozzátette: a jelenlegi helyzet könnyen destabilizálhatja a térséget, ami végső soron a globális hatalmak közvetítőszerepének szükségességét is felvetheti.

Emellett humanitárius aggályok is megjelenhetnek, hiszen a konfliktus eszkalálódása civil áldozatokhoz és menekülthullámhoz vezethet, amely a szomszédos országokat is érintené. Belpolitikai következményként érdemes kiemelni, hogy mindkét országban felerősödhetnek a nacionalista érzelmek, ami tovább nehezítheti a diplomáciai kapcsolatokat és negatívan hathat a kereskedelemre, illetve a regionális együttműködésre is

– fogalmazott Klemensits Péter.

Arra a kérdésre, hogy kinek mi állhat az érdekében a konfliktusban, az Eurázsia Központ tudományos főmunkatársa úgy fogalmazott:

• Pakisztán számára – gazdasági nehézségei miatt – aligha lenne kívánatos az eszkaláció vagy egy háború kirobbanása.
• Bár India kedvezőbb helyzetben van katonai és gazdasági szempontból, egy elhúzódó fegyveres konfliktus neki sem állna érdekében, mivel az visszavetné a gazdasági növekedést, és megosztaná külkapcsolatait is, amit a Modi-kormány igyekszik elkerülni.

A kutató szerint jelenleg úgy tűnik, Narendra Modi méltó választ adott a terrorcselekményre, eleget téve a nacionalisták elvárásainak. Eközben pakisztáni részről is hasonló narratíva érvényesül: Shehbaz Sharif miniszterelnök szerint országának sikerült megfelelő választ adnia Indiának. Ugyanakkor a szomszédos országok aggodalommal figyelik a konfliktus alakulását. Klemensits Péter kiemelte: ebben a helyzetben különösen figyelemre méltó Irán közvetítési kísérlete, hiszen Teherán mindkét felet baráti nemzetként kezeli, és a konfrontáció helyett a térségi konnektivitás erősítésére törekszik.

„A Nemzetközi Észak–Dél Szállítási Folyosó létrehozása mellett India és Irán egyaránt elkötelezett. A térség destabilizálása ezzel szemben elsősorban külső hatalmak érdeke lehet, különösen, ha céljuk Irán elszigetelése, valamint India, Irán, illetve Oroszország együttműködésének gyengítése. A konfliktus negatívan hat a BRICS-országok partnerségére is, és tovább nehezíti a párbeszédet Kína és India között” – fejtette ki a kutató.

Klemensits Péter szerint nem mellékes szempont az sem, hogy az indiai–pakisztáni konfliktus miként nehezíti meg a világ legnagyobb regionális szervezetének, a Sanghaji Együttműködési Szervezetnek a működését – ahol Kína, Kazahsztán, Kirgizisztán, Oroszország, Tádzsikisztán, Üzbegisztán és Irán mellett India és Pakisztán is tag –, gátolva az eurázsiai összefogás kiteljesedését.

Valójában az Egyesült Államok, miközben érdekelt a két atomhatalom közti háború elkerülésében, kedvezőbb pozícióba kerülhet, sőt akár nyomást is gyakorolhat Indiára annak külpolitikai döntéseit illetően. Emellett az Izrael és a Hamász közötti konfliktussal kapcsolatban kulcsszerepet játszó Irán – amely Oroszországgal és Kínával is együttműködik – a regionális destabilizáció következtében meggyengülhet, ami szintén illeszkedik Washington közel-keleti stratégiájának céljaihoz

– fejtette ki a kutató.

Donald Trump amerikai elnök egy fehér házi eseményen azt mondta: „jól kijön” a konfliktusban álló felekkel, mindkettőt jól ismeri, és vállalná a közvetítői szerepet.

Törékeny egyensúly: háború vagy diplomácia?

Arra a kérdésre válaszolva, hogy a konfliktusból kialakulhat-e nagyobb, regionális háború, illetve milyen forgatókönyv képzelhető el, Klemensits Péter rámutatott: mindkét ország nukleáris fegyverekkel rendelkezik, ami jelentősen növeli a tétet, és komoly aggodalmakat vet fel egy esetleges nukleáris csapásváltás lehetősége, amennyiben a helyzet tovább eszkalálódik.

A kutató hangsúlyozta: az olyan nemzetközi szereplők, mint az Egyesült Államok, Kína és Oroszország beavatkozása, kulcsszerepet játszhat a helyzet alakulásában. Diplomáciai lépéseik enyhíthetik a feszültséget, de akár tovább is bonyolíthatják az amúgy is törékeny helyzetet. Összességében Klemensits Péter úgy látja, hogy egyik félnek sem áll érdekében a további eszkaláció, a háború kirobbanása pedig még kevésbé.

„Remélhetőleg a katonai műveleteket hamarosan tárgyalások követik, amelyek révén sikerülhet elérni a deeszkalációt” – tette hozzá a kutató.

Kína szerepéről azt mondta: mindenképpen érdekes, mivel India álláspontja szerint Peking nem tekinthető pártatlan félnek, hiszen több vonatkozásban is támogatja Pakisztánt; elég csak a Kínai–Pakisztáni Gazdasági Folyosóra gondolni. Éppen ezért India nem fogadja el közvetítőként, ugyanakkor Kína továbbra is a békés rendezést szorgalmazza, és érdekelt a háború elkerülésében. A kutató hozzátette: miközben Peking igyekszik erősíteni Pakisztán pozícióját, India esetleges meggyengülését sem bánná, ez ugyanis megerősítené Kína vezető szerepét a BRICS-en belül, és csökkentené riválisának tekintélyét a globális dél országai között.

(Borítókép: Indiai katonák a lezuhant repülőgép helyszínének közelében 2025. május 7-én Wuyanban. Fotó: Yawar Nazir / Getty Images)