XIV. Leó megfogalmazta programadó gondolatát első pápai szentmiséjén

A csütörtökön megválasztott új egyházfő hivatalba lépése után pénteken első alkalommal mutatott be szentmisét. A vatikáni hagyományoknak megfelelően a pápaválasztást követő első szertartás különleges jelentőséggel bír, hiszen ez jelképezi az új pontifikátus liturgikus kezdetét.

A szentmisét a Sixtus-kápolnában mutatták be, ahol korábban a konklávé is ülésezett. Ez a liturgia jellemzően megelőzi a nagyobb szabású pápai székfoglalási szertartást, és bensőségesebb jellegű, részt vesznek rajta a bíborosok, akik a pápát megválasztották. Az új egyházfő szentmisén elhangzó első homíliája mindig kiemelt figyelmet kap, mivel ebben gyakran felvázolja pontifikátusának irányelveit. XVI. Benedek például első miséjén arra helyezte a hangsúlyt, hogy „az egyház él”, míg Ferenc pápa a szegények és a periférián élők szolgálatát emelte ki. Ez a szentmise szimbolikus átmenet a konklávétól a teljes pápai szolgálat felé, s jelzi, hogy az új pápa átvette az egyetemes egyház vezetését.

A bíborosok már a kápolnában várakoztak, amikor az újonnan megválasztott egyházfő fehér pápai öltözékben megérkezett. A szertartás imádsággal kezdődött, amely bevezette a bíborosi kollégiummal közösen celebrált első liturgiát. A bevonulás és a kezdő könyörgés jelezte, hogy a tegnap még konklávéban ülő bíborosok most már az új pápával együtt ajánlják fel a szentmisét.

Az ige liturgiájában az első olvasmányt a Jelenések könyvének 21. fejezetéből olvasták fel angol nyelven, amely az új Jeruzsálemről szól, ahol a város „ragyog, mint a drágakő, mint a kristálytiszta jáspis”, és a falain a tizenkét apostol neve szerepel. A szentleckét Péter első leveléből hallgatták meg spanyolul, amely arról tanít, hogyan épülnek a keresztények „élő kövekként” lelki házzá. Ezek a szentírási szakaszok tudatosan választott szövegek, amelyek a pápaság alapjára és küldetésére utalnak.

Leó pápa anyanyelvén kezdte a homíliát

XIV. Leó homíliáját anyanyelvén, angolul kezdte, majd olaszul folytatta. „Ismerjük fel az Úr csodáit” – hívta a jelenlévőket az új pápa beszéde elején. Majd Péter hitvallását idézte: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia.” Mint kifejtette: ezekben a szavakban Péter, akit a Mester a többi tanítvánnyal együtt a hitéről kérdezett, kifejezte azt az örökséget, amelyet az egyház az apostoli utódlás révén kétezer éven át megőrzött, elmélyített és továbbadott.

Különleges módon, Isten az önök választása által hívott meg, hogy az Apostolok Fejedelmének utódja legyek, és rám bízta ezt a kincset

– szólt az egyházfő, majd ígéretet tett, hogy „hűséges gondnoka” lesz az egyháznak, és kiemelte az egyház missziós küldetésének fontosságát a világ távoli sarkain.

„Ezek olyan környezetek, ahol nem könnyű az evangéliumot hirdetni és annak igazságáról tanúságot tenni, ahol a hívőket kigúnyolják, ellenállnak nekik, megvetik, vagy legjobb esetben is csak tolerálják és sajnálják. Éppen ezért azonban ezek azok a helyek, ahol missziós küldetésünkre kétségbeesetten szükség van” – hangsúlyozta XIV. Leó pápa. 

„Kicsivé kell tennünk magunkat, hogy Krisztust dicsőítsék”

A pápa figyelmeztetett:

A hit hiánya gyakran tragikusan együtt jár az élet értelmének elvesztésével, az irgalom elhanyagolásával, az emberi méltóság megrázó megsértésével és a család válságával, valamint számos más sebbel, amely társadalmunkat sújtja.

Homíliája zárásaként pedig Szent Ignácot idézte, mondván: „Akkor leszek igazán Jézus Krisztus tanítványa, amikor a világ már nem látja a testemet.” Ezt továbbgondolva erőteljes képpel élt, amely pápaságának programadó gondolata lehet:

Arról van szó, hogy félre kell állnunk, hogy Krisztus maradhasson, kicsivé kell tennünk magunkat, hogy őt ismerjék meg és dicsőítsék, fel kell emésztenünk magunkat a végsőkig, hogy mindenkinek lehetősége legyen megismerni és szeretni őt.

A szentmise ezután az eucharisztia liturgiájával folytatódott, amely a katolikus szentmise központi része, amelynek részeként a kenyeret és a bort konszekrálják.

Szimbolikus liturgikus döntések

XIV. Leó pápa homíliájában mély aggodalommal szólt arról a terjedő szemléletről, mely szerint sokan – még a keresztény közösségek tagjai között is – Jézust pusztán „karizmatikus vezetőként vagy szuperemberként” kezelik, megfosztva őt isteni természetétől. Az egyházfő szerint ez a redukcionista szemlélet „gyakorlati ateizmushoz” vezet, hiszen kiüresíti a keresztény hit központi misztériumát, és Krisztus alakját egy történelmi személyiséggé vagy erkölcsi példaképpé fokozza le, figyelmen kívül hagyva megtestesülésének és megváltó szerepének mélyebb teológiai jelentőségét.

A pápa figyelemre méltó liturgikus döntést hozott az oltár elhelyezésével: a hagyományos oltár helyett, amelynél a bíborosoknak háttal állt volna, olyat választott, hogy szembenézhessen velük. A CNN vatikáni tudósítója szerint ez jelentőségteljes üzenet.  „Ez az a mód, ahogyan a legtöbb katolikus megtapasztalja a szentmisét. Van egy pápánk, aki olyan módon imádkozik velünk, amelyet mindenki megért és értékel” – mondta a lapnak Patrick Mary Briscoe atya. 

A szentmise után XIV. Leó ebéden vesz részt azokkal a bíborosokkal, akik megválasztották, akik ezt követően szabadon távozhatnak a Vatikánból, és visszatérhetnek otthonaikba világszerte.

(Borítókép:  XIV. Leó pápa első szentmiséjén a Sixtus-kápolnában, a Vatikánban 2025. május 9-én. Fotó: Simone Risoluti / Vatican Media / Vatican Pool / Getty Images)