Róma ünnepi mámorban, a hívek így köszöntötték XIV. Leó pápát

„Fehér füst, megvan az új pápa!” – hallatszott a kiáltás, mikor csütörtök délután a Sixtus-kápolna kéményéből felszállt a várva várt jelzés. A fehér füst hirdette a döntést: Ferenc pápa utódja, Robert Francis Prevost lett a katolikus egyház 267. vezetője, aki a XIV. Leó nevet választotta. A Szent Péter tér egy pillanatra felrobbant az örömtől. A tömeg, mint egy ember, ujjongott, ölelték egymást, kiáltották torkukból az öröm kirobbanó hangját. Egyesek elérzékenyültek, mások imát mormoltak a föld felé, megköszönve a történelem e pillanataként megélt ünnepet.

Reményteli várakozás

De mielőtt elragadott volna minket az ünneplés, érdemes visszatekinteni, hogyan is zajlott a nap, mely végül elvezetett a döntéshez. Reggel a Szent Péter tér közepén egy magyar zászló lengedezett, hárman álltak alatta – Noémi, Jázmin és Zoli, a testvérek Érsekújvárról érkeztek, hogy tanúi legyenek az új pápa megválasztásának.

Azzal a reménnyel érkeztünk, hogy Erdő Péter lesz az új pápa. Talán még sosem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy magyar pápát láthassunk

– mondta Zoli, aki számára természetesen nem a nemzetiség számított, hanem hogy olyan vezetőt válasszanak, aki méltó az egyház élére.

Ahogy telt az idő, egy spanyol zarándokcsoport érkezett, a vezetőjük hatalmas keresztet tartott, miközben énekeltek. A színes, fegyelmezett sorok között a lelkesedés egyre nőtt, miközben az időjárás szeszélyes játéka miatt az emberek hol a napsütést élvezték, hol a zivatarok elől menekültek. A hívők mosolygósan és kitartóan folytatták az imádkozást, még akkor is, amikor egy iszlám üzenetet hirdető transzparenst lefoglaltak a rendőrök. A feszültség érződött, de az egyetemes hit ereje mindent felülírt.

Tegnap fekete füst szállt fel a Sixtus-kápolna kéményén, és a konklávé második napjának első és második szavazási fordulóján sem tudott megegyezésre jutni a 133 bíboros Ferenc pápa utódjának személyéről. A csütörtökön délelőtt 10 óra utáni jelzésre hiába vártak a Szent Péter téren, csak 11 óra után, nagyjából tíz perccel dél előtt szállt fel a fekete füst a Sixtus-kápolna kéményéből. A Szent Péter téren mintegy 11 ezer ember volt, amikor egy salernói idős házaspárral beszélgettem jóízűen Márai Sándorról – aki feleségével 13 évig élt a délolasz városban –, amikor a kéményből felszállt a fekete füst. Picit csalódottak voltak, még annak ellenére is, hogy szerintük leghamarabb pénteken választják meg Ferenc pápa utódját.

A délutáni várakozás alatt, miközben a Szent Péter tér forgatagában a kíváncsiság és a feszültség egyre fokozódott, a tér egy kis szegletében beszélgettem Ariannával, Angelinával, Federicával és Beatrice-szel, akik Róma közeléből érkeztek. Bár csütörtökön is fekete füstre számítottak, titkon mindannyian az új pápa érkezésében bíztak. Arianna, aki elmondta, hogy Ferenc pápa volt az első, akit személyesen ismerhettek, úgy fogalmazott: „Túl fiatalok vagyunk ahhoz, hogy az előző pápára emlékezhessünk.” Federica pedig hozzátette, hogy Ferenc pápa mindig nyitott volt és odafigyelt a világ igényeire. Reményét fejezte ki, hogy az új pápa folytatni fogja ezt az örökséget, és nyitott lesz az új generációkkal való párbeszédre.

Remélem, hogy Zuppi lesz az új pápa

– mondta Arianna, a barátnői pedig egyetértően bólogattak. Magas labda volt, ezért a kérdésre, hogy mennyire fontos az olaszok számára, hogy olasz legyen az új pápa, Angelina így válaszolt: „Sokan biztosan fontosnak tartják, de a mai fiataloknak már nem a nemzetiség számít, hanem a tettek.”

Éljen a pápa!

A várakozás nehéz volt a tűző napon, miközben egyre többen gyűltek össze a téren. A pletykák és találgatások egyre nagyobb hévvel terjedtek: vajon mikor emelkedik fel a fehér füst? A nap közepére a helyzet egyre fokozódott, és estére végre elérkezett a pillanat: a kéményből fehér füst szállt fel.

– hangzott el a kiáltás a tömegből, ahogy XIV. Leó pápa, a 69 éves amerikai Robert Francis Prevost, először lépett ki a Szent Péter-bazilika erkélyére. Az új egyházfő köszöntése mindannyiunk szívét megérintette: „Béke mindnyájatokkal!” – kezdte első szavait, melyek a feltámadt Krisztus békéjét hirdették. A béke, amely nem személyes, nem nemzeti érdek, hanem minden ember számára Isten ajándéka.

A leghitelesebb hang

A téren többen, az olasz Konrád atya is jelen volt, aki öt éven át szolgált Ferenc pápa mellett. „Nagyon nehéz volt számomra elviselni Ferenc pápa elvesztését. De most, amikor láttam Isten népét összegyűlve az új pápa körül, az az érzés kerített hatalmába, hogy egy új kezdet valósult meg” – mondta meghatottan Konrád atya, hozzátéve, hogy első dolgaként elkezdte imádkozni a rózsafüzért a testvéreivel.

A pápa hangja kétségtelenül a leghitelesebb hang ebben a világban. Nincsenek politikai személyiségek a környéken, még vallásiak sem. A békére törekszik, amely nem személyes vagy nemzeti érdek, hanem az emberiségé. A pápa azért van, hogy Jézust adja az emberiségnek.

Gianmarco és Luca még fel sem fogta, mi történt, azt mondták, ha ez megtörténik, biztosan sírni fognak. Szandra nővér – aki évtizedek óta a Vatikánban szolgál – azonban vidáman osztotta meg gondolatait a helyszínen: „A pápa választása nem csak a híveket, hanem az egész világot megerősíti a hitben. Az én életemben is hatalmas jelentőséggel bír, hogy láthatom ezt az új kezdetet” – fogalmazott Szandra nővér, aki úgy hiszi, hogy XIV. Leó pápa folytatja Ferenc útját, de a saját arcára formálva, mégis szeretettel és alázattal fogja vezetni a közösséget.

A tér másik sarkában Jaime Lorandi, a brazil teológus és üzletember is elmondta gondolatait a megválasztott pápáról. Lorandi, aki a Ferenc pápa utáni években figyelemmel kísérte a katolikus egyház vezetését, úgy véli, hogy XIV. Leó választása XIII. Leó pápa munkájának folytatásáról szól. „Ez a név a Reum Novara szellemében született, amely a munkavállalók, munkaadók és üzletemberek közötti szeretetteljes kapcsolatokat hirdeti. Ez egy olyan enciklika, amely nem csupán az egyház hívőit, hanem az egész világgazdaságot is érinti. 

Leó pápa az igazságos és méltányos munka alapelveit kívánja folytatni, ahogy azt Pál apostol is mondja: 'a munkások engedelmeskedjenek munkaadóiknak' – de nem az emberek kedvéért, hanem azért, hogy Istent szolgáljuk

– fogalmazott Lorandi. A beszélgetések, az imák és a vallásos megnyilvánulások közepette XIV. Leó pápa személyében egy új vezetőt köszönthetünk, aki a szeretet, a béke és az igazságosság útján kívánja vezetni az egyházat. Ahogy Konrád atya is mondta:

Imádkoznunk kell érte, hogy vezetése alatt valóban rátaláljunk az igazságra, a szeretetre és a közösségre.

A nap, melyben a történelem és a hit összeértek, emlékeztetett arra, hogy a pápa nem csupán vallási vezető, hanem az egész emberiség lelki iránytűje is. Miközben a hívők elindultak, hogy imáik és reményeik nyomán folytassák útjukat, tudták: egy új korszak köszöntött be, melynek alapja a béke, az egység és a szeretet.

(Borítókép: Róma ünnepi mámorban 2025. május 9-én. Fotó: Laura Lezza / Getty Images)