Kedves olvasóink!

Véget ért az Index szombati élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. A nap legfontosabb történései a következők voltak:

• Zelenszkij és az európai vezetők felhívták Trumpot, hétfőtől 30 napos tűzszünet jöhet Ukrajnában
• Diplomáciai pofon Moszkvától, semmibe veszik a Nyugat felszólítását, nincs tűzszünet
• Volt orosz elnök a Nyugatnak: Dugjátok fel a béketerveiteket a seggetekbe!
• Donald Trump nem tervez a közeljövőben Putyinnal találkozni
• A Reuters szerint Irán ballisztikus rakétákhoz való indítóállványt ad át Oroszországnak
• Az NBC News szerint megsértette a diplomáciai protokollt Donald Trump különmegbízottja, simán átverhette Vlagyimir Putyin
• Újabb véres nap Donyeckben: két civil áldozata van az orosz támadásoknak

Köszönjük egész napos figyelmüket, tartsanak velünk vasárnap is! Jó pihenést kívánunk!

Vlagyimir Putyin orosz államfő Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytatott megbeszélésén kijelentette, hogy készen áll előfeltételek nélkül békatárgyalásokat folytatni Ukrajna ügyében – adta hírül az RBK Ukrajina.

A portál megjegyezte, hogy ezt Vang Ji, a távol-keleti ország külügyminisztere jelentette ki, aki részletesen beszámolt a kínai vezető útjáról a Xinhua hírügynökségnek. 

A tisztviselő közölte, a mostani alkalom volt a tizenegyedik, mikor Hszi Csin-ping állami vezetőként Moszkvába látogatott, ahová ezúttal az Orosz Föderáció meghívására érkezett. Elmondta, hogy az elnök az ukrajnai kérdéssel kapcsolatban kijelentette, Kína üdvözöl minden erőfeszítést, amely a békét szolgálja. Vang megjegyezte, Peking a globális biztonság közös, átfogó, együttműködő és fenntartható koncepcióját szorgalmazza, és úgy véli, hogy figyelmet kell fordítani minden ország jogos biztonsági aggályaira és kezelni kell a kiváltó okokat.

Putyin elnök nagyra értékelte Kína objektív és méltányos álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatban, és kifejezte hajlandóságát a béketárgyalások előfeltételek nélküli megkezdésére, abban a reményben, hogy méltányos és tartós békemegállapodás születik

– hangsúlyozta a kínai külügyminiszter.

A portál hozzátette, a kínai államfő május 7-én érkezett négynapos látogatásra Moszkvába és Putyinnal a következő napon, május 8-án találkozott. Hszi Csin-ping május 9-én több más állami vezetővel együtt részt vett győzelmi napi ünnepségen.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szombaton egy videót osztott meg a közösségi oldalán, amely megörökítette, hogy Ukrajna államfője Emmanuel Macron francia elnököt és Keir Starmer brit miniszterelnököt körbevezette Kijev belvárosában. A vezetők a „Hajlandók Koalíciójának” megbeszélése után tettek egy sétát az ukrán fővárosban.

A vezetők először az elesett ukrán katonák emlékművénél fejezték ki tiszteletüket, majd megtekintették a megsemmisített orosz haditechnikai eszközök kiállítását, végül lesétáltak a Szent Szófia székesegyházhoz. A sétát idegenvezető kísérte, aki az ukrán főváros múltjáról és jelenéről mesélt a résztvevőknek.

„A Szent Szófia-székesegyházban Keir Starmer brit miniszterelnökkel összegeztük a partnereinkkel folytatott mai találkozókat” – írta Volodimir Zelenszkij. „Megvitattuk a május 12-én kezdődő, legalább 30 napos tűzszüneti megállapodás végrehajtását, valamint az Oroszországgal szembeni szankciók szigorítását, amennyiben elutasítják azt. Különös figyelmet fordítottunk a tűzszünet hatékony ellenőrzésének biztosítására, az Egyesült Államokkal való koordinációra, az Ukrajna számára nyújtott biztonsági garanciákra és hazánk védelmi képességeinek további megerősítésére” – tette hozzá.

Oroszország fontolóra veszi egy 30 napos tűzszüneti javaslatot Ukrajnában – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szombaton a CNN-nek adott nyilatkozatában. „Gondolnunk kell erre. Ez egy új fejlemény. Megvan a saját álláspontunk” – mondta.

A Kreml-szóvivő emlékeztetett, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „néhány nappal ezelőtt háromnapos tűzszünetet jelentett be”. „Hallott bármilyen reakcióról Kijev részéről? Nem, és mi sem. Hallott kritikát Kijevvel szemben emiatt? Nem” – tette hozzá.

Amikor arról kérdezték, hogy az európai vezetők május 12-től kezdődő 30 napos tűzszünetre vonatkozó javaslata „sarokba szorítja-e Oroszországot”, Dmitrij Peszkov nemleges választ adott. „Nem, nem hiszem” – mondta a Kreml szóvivője.

A légvédelem megerősítése érdekében újabb 5 Raven légvédelmi rakétarendszert ad át az Egyesült Királyság Ukrajnának – adta hírül az RBK Ukrajina a Brit Erők Műsorszóró Szolgálatára hivatkozva.

A szigetország korábban már 8 ilyen eszközt leszállított, ezek sikeresen szerepeltek például az iráni Sahíd drónokkal szembeni védekezésben. A rendszer először 2023 tavaszán jelent meg Ukrajnában és becslések szerint eddig több mint 400 rakétaindítást hajtottak végre velük, ezek hatékonysága pedig 70 százalék volt. Hozzáteszik, eredetileg 40 ukrán katona kapta meg a használathoz szükséges kiképzést, akik az országba visszatérve maguk oktatókká váltak. A mindössze 4 hónap alatt kifejlesztett eszköz ASRAAM rakétákat használ a célpontok leküzdésére, ezek földről indítva 15 kilométeres hatótávolsággal rendelkeznek. 

A portál megjegyzi, az orosz támadások fokozódása, valamint az amerikai Patriot rendszerek ellátásának nehézségei miatt a brit rendszer szerepe egyre jobban felértékelődik az ukrán légvédelemben. 

Vlagyimir Putyin orosz elnök nyitott a külföldi vezetőkkel való kapcsolatfelvételre, amennyiben azok készen állnak rá – közölte a Kreml szóvivője újságírókkal a TASZSZ szerint. Az orosz állami hírügynökség emlékeztetett, hogy az új német kancellár, Friedrich Merz nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy telefonon egyeztessen az orosz elnökkel. Orosz újságírók ennek a telefonhívásnak a reális esélyeiről kérdezték Dmitrij Peszkovot.

Vlagyimir Putyin többször is kijelentette, hogy készen áll a kapcsolatfelvételre bármely vezetővel. Nyitott az interakcióra, a párbeszédre bármely vezetővel, amennyiben maguk a vezetők is készen állnak rá

– jelentette ki Peszkov, majd hozzátette, az Európából érkező nyilatkozatok általában konfrontatív jellegűek és nem a kapcsolatok fejlesztésére irányulnak.

„Orbán Viktornak haladéktalanul fel kell szólítania Putyin orosz elnököt a tűzszünet elfogadására” – írta Facebook-oldalán Magyar Péter azok után, hogy az európai vezetőkkel tartott tárgyalása után – és az Egyesült Államok beleegyezésével – Volodimir Zelenszkij belement egy 30 napos tűzszüneti megállapodásba.

Most végleg eldől, hogy Orbán Viktor háborús és hazug kormánya a háború végét várja, vagy a folytatását. Ez az utolsó pillanat, amikor a magyar miniszterelnök még visszasasszézhat Magyarország természetes és jogi szövetségesei közé

– fogalmazott a Tisza Párt elnöke. Magyar Péter hozzátette, pártja a béketörekvéseket támogatja, hiszen ez a „háborús felek és Európa érdeke”.

A Moszkva melletti Loszino-Petrovszkij városában gránát robbant fel egy lakóházban, a robbanásban két férfi életét vesztette, egy nő súlyosan megsérült – közölte a Meduza.

A hírek szerint a két férfi feleségeikkel ünnepelték a győzelem napját, majd kimentek a lépcsőházba egy gránáttal, amely nem sokkal később felrobbant. Az elsődleges információk alapján egyikük részt vett az ukrajnai háborúban, a gránátot pedig a szolgálati ideje alatt szerezte.

A Moszkva megyei Nyomozó Bizottság büntetőeljárást indított gondatlanságból elkövetett emberölés és illegális lőszerbirtoklás miatt.

Felfüggesztettek tisztségükből hat magas rangú tisztviselőt az ukrán Nemzeti Gárda logisztikai részlegétől, miután velük szemben belső vizsgálat indult korrupció gyanúja miatt – közölte a The Kyiv Independent az ukrán Belügyminisztérium közleményére hivatkozva. 

Az ukrán sajtó szerint a felfüggesztett személyeket sikkasztás, pénzmosás és vesztegetés gyanúja miatt vizsgálják. Olekszandr Pivnyenkót, a Nemzeti Gárda parancsnokát azzal gyanúsítják, hogy más képviselőkkel összejátszva 190 millió hrivnya (csaknem 1,6 milliárd forint) értékben fogadtak el kenőpénzeket. A gyanúsítottak a pénz fejében bizonyos vállalkozóknak a pályázatait előnyben részesítették a közbeszerzéseken. 

A Nemzeti Gárda logisztikai osztályának igazgatója és igazgatóhelyettese a gyanú szerint 199 millió hrivnyát (mintegy 1,7 milliárd forintot) sikkasztottak el a szervezet kasszájából. A vizsgálat alapján az érintettek lánctalpas páncélozott szállító járműveket vásároltak jóval az értékük fölötti áron.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök és több vezető európai politikus közös sajtótájékoztatót tartott Kijevben, ahol bejelentették, hogy Ukrajna beleegyezett egy 30 napos feltétel nélküli tűzszünetbe, amit Donald Trump amerikai elnök is támogat. A tűzszünet szárazföldre, tengerre és légtérre egyaránt vonatkozna. Most Vlagyimir Putyinon a sor.

Részletekről alábbi cikkünkben olvashat:

Ukrajna abban bízik, hogy az Egyesült Államok aktív résztvevő marad a békefolyamatban, és vezetésével sikerül rákényszeríteni Oroszországot egy feltétel nélküli, azonnali tűzszünetre legalább 30 napra – jelentette ki Mariana Betsa ukrán külügyminiszter-helyettes az Ukrinformnak adott interjújában.

Reméljük, hogy az USA a tárgyalási folyamat részese marad. Fontos megérteni, hogy ez a háború nem csak Ukrajna, nem csak Európa vagy a régió számára egzisztenciális jelentőségű. Ez az egész demokratikus világ egzisztenciális háborúja

– hangsúlyozta Betsa.

A miniszterhelyettes kiemelte, hogy Ukrajna stratégiai partnere maradt az Egyesült Államok, és folyamatosan konstruktív tárgyalásokat folytatnak velük Szaúd-Arábiában, Londonban, Párizsban és elnöki szinten is. Ukrajna elsősorban légvédelmi rendszereket, különösen Patriot-rendszereket kér, valamint az Oroszországra nehezedő szankciós nyomás erősítését szorgalmazza.

„Az Egyesült Államok továbbra is a támogatás kulcsfontosságú adományozója, és őszintén reméljük, hogy vezetésével lehetséges lesz – feltéve, hogy Oroszországot rákényszerítik – elérni egy teljes, feltétel nélküli és azonnali tűzszünetet legalább 30 napra ” –  mondta Betsa.

A német kormány úgy döntött, hogy titkosítja az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat, valamint a jövőben jelentősen csökkenti az ezekkel kapcsolatos információk mennyiségét − írta kormányzati körökben lévő forrásokra hivatkozva a Spiegel, melyet az Unian szemlézett.

A beszámolók szerint egy ilyen lépés célja elsősorban az, hogy „az Ukrajna elleni háborúban az agresszornak ne adjanak katonai előnyt”. A fegyverszállításokról szóló nyilvános viták csökkentését a „háborús taktika” részének tekintik.

Németország a háború kezdete óta szállít fegyvereket Ukrajnának, azonban az első négy hónapban nem érkezett szállítmányokról jelentés, majd 2022 júniusában döntöttek úgy, hogy közzéteszik a fegyverszállítás részletes adatait, ezért az elmúlt több mint 3 év fegyverszállításai nyomon követhetők, vagyis például 25 PzH 2000 önjáró tüzérségi egységet, 121 Leopard harckocsit, 1050 harci drónt és 478 ezer tüzérségi lőszert vittek Ukrajnába.

Az új német kormány azonban úgy döntött, hogy ezeket az adatokat többé nem hozza nyilvánosságra, melyeket kiterjeszt a Taurusokra is. Április közepén viszont újabb katonai segélyt nyújtottak Kijevnek, viszont ennél már nem közölték, pontosan mennyi lőszert tartalmazott, de azt lehet tudni, hogy 66 aknamentesítő járművet küldtek. Csak 2024-ben Németország 5,2 milliárd euró értékű fegyvert exportált Ukrajnába.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, hogy Párizs kész segíteni a közvetlen tárgyalások kezdeményezését Oroszország és Ukrajna között, de csak akkor, ha 30 napos tűzszünet jön létre − mondta a TF1-nek adott interjúban.

A francia államfő bizakodását fejezte ki, hogy a szövetségesek képesek lesznek elérni, hogy Kijev és Moszkva tárgyaljon egymással. A szövetségesek célja az, hogy egységet mutassanak Ukrajna, Európa és az Egyesült Államok között a háború befejezése érdekében. Hozzátette, hogy „sokkal keményebb” szankciókat fognak bevezetni, ha a felek nem tartják be a tűzszünetet.

Johann Wadephul német külügyminiszter a Neue Osnabrücker Zeitungnak adott interjújában közölte, hogy Ukrajna útja a NATO-ba visszafordíthatatlan, ezzel világossá tette, hogy Kijev továbbra sem mondott le az Európai Unióhoz és az Észak-atlanti Szövetséghez való csatlakozást. Hangsúlyozta, hogy Németország kiáll e döntés támogatása mellett.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az ABC Newsnak adott interjúban közölte, hogy amíg a Nyugat nem állítja le a fegyverszállításokat Ukrajnának, addig Vlagyimir Putyin elutasítja a harmincnapos tűzszünet lehetőségét.

A szóvivő szerint a Kreml lehetetlennek tartja a kezdeményezés végrehajtását, miközben az orosz csapatok előrenyomulnak a fronton. A tűzszünet idején mindenképpen le kell állítani a fegyverszállításokat Ukrajnának.

Ez előnyös lesz Ukrajna számára. Ukrajna folytatja a teljes mozgósítást, újabb csapatokat fog a frontvonalra vezényelni. Ezt az időt arra fogja felhasználni, hogy új csapatokat képezzen ki, és pihenőt adjon azoknak, akik már harcolnak. Miért kellene tehát ilyen előnyt adnunk Ukrajnának?

− mondta Dmitrij Peszkov, aki hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin „mindent megtesz a probléma békés és diplomáciai úton történő megoldása érdekében”, de „békés és diplomáciai eszközök” hiányában Moszkva „kénytelen folytatni a katonai műveletet”.

Május 9-én orosz támadások következtében két civil vesztette életét Donyeck régióban, további két személy pedig megsebesült – közölte Vadim Filaskin, a területi katonai közigazgatás vezetője szombati Telegram-bejegyzésében.

A jelentés szerint a halálos áldozatok Rivne településen (Mirnograd közösség) és Szieverszk városában (Bahmut körzet) vesztették életüket.

A támadások súlyos károkat okoztak a civil infrastruktúrában is. Kramatorszk körzetben, Raj-Olekszandrivka településen hét lakóház sérült meg. Nikolajpillja faluban (Druzskovka közösség) egy személy sebesült meg. Konsztantyinovkában szintén egy sebesültet jelentettek, emellett egy többszintes lakóépület, három magánház és egy gázvezeték is megsérült – tájékoztatott az Interfax Ukraine. 

A közlemény szerint egyetlen nap alatt az orosz erők összesen tíz alkalommal lőttek Donyeck régió lakott területeire. A frontvonalról 170 embert evakuáltak, köztük 25 gyermeket.

Az Európai Unió hivatalosan is támogatja az Egyesült Államok felhívását egy legalább 30 napos teljes tűzszünet bevezetésére Ukrajnában, amely az első lépés lehet a békés tárgyalások felé.

Az Európai Tanács honlapján közzétett hivatalos nyilatkozatban az Európai Unió határozottan kiáll az átfogó, igazságos és tartós ukrajnai béke mellett.

Csatlakozunk Ukrajnához és nemzetközi partnereinkhez, különösen az Egyesült Államokhoz, a legalább 30 napos teljes és feltétel nélküli tűzszünetre való felhívásban

– hangsúlyozza a közlemény.

Az unió szerint ez a harci cselekmények szüneteltetése fontos lépés lehet a civil lakosság szenvedésének enyhítésére és teret nyithat az érdemi béketárgyalásoknak. „Ahogy korábban is, most is Oroszországnak kell bizonyítania a béke iránti elkötelezettségét” – tette hozzá az uniós nyilatkozat.

A kezdeményezést nem uniós országok is támogatták a külügyminiszterek Lembergben tartott május 9-i találkozóján, köztük Moldova, Észak-Macedónia, Norvégia, Ukrajna és az Egyesült Királyság – írja az Ukrajinszka Pravda. 

Donald Trump amerikai elnök Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott május 8-i telefonbeszélgetése után jelentette be, hogy leginkább egy 30 napos feltétel nélküli fegyverszünetet szeretne elérni. A Reuters nemrég arról írt, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseivel együtt dolgozik az orosz-ukrán tűzszünet javaslatán, amelyet a hétvégén, az Ukrajnában tartandó „elszánt koalíció” csúcstalálkozóján vitatnak meg.

Megkeményedett a Fehér Ház álláspontja az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és most már Vlagyimir Putyin orosz elnököt tekintik a béke komoly akadályának − közölte a Bloomberg.

Magas rangú európai tisztviselők tárgyalnak Donald Trump kormányával az ukrajnai 30 napos tűzszünetre vonatkozó ultimátum végleges változatáról. Ha Vlagyimir Putyin orosz elnök elutasítja, a megállapodás újabb szankciókat írna elő

− áll a cikkben. Megjegyzik, hogy a tervek még nem véglegesek, és az Egyesült Államok álláspontjától függnek, amely ragaszkodik a feltétel nélküli egy hónapos tűzszünethez. Viszont több lehetőséget sem tart kizártnak az Oroszországra gyakorolt gazdasági nyomás fokozására, de végleges döntések még nem születtek.

Európa és az Egyesült Államok „egy oldalon állnak” az ukrajnai „teljes tűzszünet” ügyében – idézi Volodimir Zelenszkij kijelentését a Sky News.

Országa készen áll egy „szilárd és tartós, legalább 30 napig tartó” tűzszünetre – tette hozzá.

Az ukrán elnök elmondta, hogy tegnap beszélt Donald Trumppal, akárcsak „európai barátaink, mindannyian ugyanazon az oldalon állunk: teljes tűzszünetnek kell lennie”. 

„És ha Oroszország tovább húzza a háborút, akkor erősebb szankciókra lesz szükségünk - különösen akkor, ha megsértik a tűzszünetet, ha az egyszer már életbe lépett. Moszkvának el kell fogadnia a tűzszünetet, mert csak így kezdődhet meg a valódi béke – mondta az ukrán elnök.