Itt az újabb zebragate: merőleges csíkokkal támad egy német város
További Külföld cikkek
-
Ismét Janez Jansát választották meg a Szlovén Demokrata Párt élére
- Negyvennégy év után találkoztak újra, alig ismerte meg saját lányát az édesanya
- Pokoli hőség az Emirátusokban: két nap alatt kétszer dőlt meg a májusi rekord
- A belga trónörökös is vesztese lehet a Trump-kormány döntésének
- Hidegháborús kémfészekért harcolnak a világhatalmak, egy norvég kikötő dönthet a világ jövőjéről
Egy németországi város, Erfurt egyeteme és városvezetése egy olyan ötlettel állt elő, hogy mi lenne, ha a gyalogátkelőhelyek felfestését nem a közlekedősávokkal párhuzamosan, hanem arra merőlegesen, 90 fokkal elforgatva festenék fel. A kísérleti megoldástól azt várják, hogy biztonságosabbá tegye a gyalogosok áthaladását, ugyanis a járművezetők egyfajta vizuális akadályként látnák a keresztbe felfestett fehér csíkokat – számolt be a Thüreinger Allgemeine.
Az ötlet egyébként nem a sajátjuk, ugyanis a Bécsi Egyetem volt professzora, Justus Alois Dahinden is ezen az állásponton volt: szerinte az úttal párhuzamos sávok a továbbhaladást ösztönzik a vezetőkben, míg a keresztirányúak „optikai sorompóként” működnek, amelyre sokkal előbb felkapják a figyelmüket az autósok, akadályként érzékelve azokat.
A jelenlegi zebrákat 1953-ban vezették be, tíz évvel később az autóknak meg kellett volna állniuk előttük – előtte tulajdonképpen a gyalogosok megállítására szolgáltak
– magyarázta Stefan Andreas városvezetési előadó a Thüringer Allgemeine újságnak. Arra is van bizonyíték, hogy az autizmussal élőknek nehézséget okoz a zebrára merőlegesen történő átkelés. Az állatok, például a kutyák vagy a lovak is gyakran ódzkodnak az ilyen jelzések elől.
Félreértés
A diákok ötletét gyorsan megvitatták a közösségi hálózatokon, sok felhasználó pedig egyáltalán nincs elragadtatva az ötlettől. „Ilyen diákokkal elveszünk!” – írta az egyikük, más kommentelők a kísérletet feleslegesnek tartják, vagy nem értik a mögötte álló indoklást. Egy újabb felhasználó így kommentálta az esetet: „Nem tudom, miért kell most szivárványszínűre áttervezni őket. Az csak egy újabb pénzkidobás lenne.”
Az erős reakciók azt mutatják, hogy a téma érzelmeket vált ki – és mindenekelőtt félreértették.
Vannak azonban az ötletet támogató hangok is. „A fiatalok képzik magukat, részt vesznek a kutatásokban, és olyan innovatív ötleteik vannak, mint ez. Sajnos ezeknek a kommentelőknek nincs jobb dolguk, mint sértegetni és rágalmazni ezeket a fiatalokat” – olvasható az egyik bejegyzésben. Nem a „szivárványos” csíkokról volt szó, hanem az elrendezésről. „A keresztben olyan, mint egy stop sáv, és inkább azt hangsúlyozza, hogy van egy stop szabály” – pontosít a felhasználó.
Az olykor gúnyos reakciók ellenére a koncepciót nagyrészt támogatják. Erfurt polgármestere, Robert Bednarsky a Bildnek azt mondta, hogy nyitott a hosszanti csíkokra. „Lehet, hogy szokatlan, de teljesen logikus! A gyalogosok a csíkok mentén járnak. Van itt egy hosszú utca, ahol iskola van, és sok idős ember él” – magyarázta a Bildnek. Ezért is szeretne két-három új zebraátkelőhelyre pályázni ebben a formában.