A mesterséges intelligencia arab szemmel

Becslések szerint a Közel-Kelet várhatóan a mesterséges intelligencia teljes globális hasznának 2 százalékát fogja realizálni 2030-ra. Ez 320 milliárd dollárnak felel meg. A fejlett MI-rendszerek bevezetése azonban kihívásokkal jár és kérdéseket vet fel a régió sajátos kulturális és társadalmi adottságai okán.

Az MI nagy változást hoz mindenütt, különösen a Közel-Keleten

A mesterséges intelligencia komoly változást hoz a globális gazdaságban. Becslések szerint az MI 2030-ra akár 15 ezer milliárd dollárral is hozzájárulhat a globális gazdasághoz. Ebből 6600 milliárd dollár valószínűleg a megnövekedett termelékenységből, 9100 milliárd dollár pedig a fogyasztóknak nyújtott előnyökből származik majd.

A mesterséges intelligencia alapvetően átalakíthatja a közel-keleti piacokat innovatív új szolgáltatások és teljesen új üzleti modellek létrehozásával. Már láttuk a digitalizáció első hullámának hatását. Tíz, sőt öt éven belül a mesterséges intelligencia kitörésével a piacvezetők közé olyan vállalatok kerülhetnek, amelyekről még soha nem is hallottunk.

Fontos megjegyezni azt is, hogy miközben az olajárak ingadozása negatívan befolyásolja a régió gazdasági kilátásait, a kormányok számára alternatív bevételi és növekedési források keresésének szükségességét is megteremti. A nem olajágazati fejlesztések a mesterségesintelligencia-technológiákba történő befektetések révén stratégiailag pozícionálhatja a régiót az elkövetkező évekre.

Az MI 320 milliárd dolláros hatása az Öböl-térségben

A Közel-Kelet kormányai és vállalkozásai felismerték a mesterséges intelligencia és a fejlett technológiák felé való globális elmozdulást. Választaniuk kellett, hogy részesei legyenek a technológiai átalakulásnak, vagy lemaradnak. Ha a régióra gyakorolt gazdasági hatást nézzük, a lemaradás nem opció. Becslések szerint a Közel-Kelet várhatóan az MI teljes globális hasznának 2 százalékát hozza majd 2030-ra. Ez 320 milliárd dollárral egyenlő.

Abszolút értékben a legnagyobb nyereség várhatóan Szaúd-Arábiában jelentkezik, ahol az MI várhatóan több mint 135,2 milliárd dollárral járul hozzá a gazdasághoz 2030-ban, ami a GDP 12,4 százalékának felel meg. Relatív értelemben az Egyesült Arab Emírségekben várható a legnagyobb, a 2030-as GDP közel 14 százalékát kitevő hatás.

Az Egyesült Arab Emírségek nagy hangsúlyt helyez a mesterséges intelligenciára, hogy diverzifikálja gazdaságát és a világ következő technológiai központjává váljon. Miközben az USA kidolgozza a globális MI-vezető szerepre vonatkozó stratégiáját, az Egyesült Arab Emírségek kulcsfontosságú teszthelyzetet teremt a technológiailag ambiciózus országokkal való együttműködésre, amelyekben az Egyesült Államokkal és Kínával való kapcsolataik egyensúlyára törekszenek.

A mesterséges intelligencia hozzájárulásának éves növekedése várhatóan 20-34 százalék között lesz a régióban, a leggyorsabb növekedés tehát az Egyesült Arab Emírségekben várható, majd rögtön Szaúd-Arábia következik.

Az arab kultúra és az MI összehangolásának szükségessége

A mesterséges intelligencia példátlan haladást kínál számos ágazatban. Ez a gyors fejlődés azonban jelentős kockázatokkal is jár. Ahogy az arab országok belépnek ebbe az új világba, lényeges megérteni ezeket a kockázatokat és közvetlen következményeiket a régió egyedi kontextusára nézve.

A hagyományos szoftverekkel ellentétben, amelyek a fejlesztők által előre meghatározott paraméterek szerint működnek, így viselkedésük kiszámíthatóbb és könnyebben irányítható, a mesterséges intelligencia által működtetett rendszerek, különösen a fejlett rendszerek, képesek autonóm döntéseket hozni, amelyek jelentősen befolyásolhatják az emberi életet, a társadalmakat és az etikai normákat. Ezért a mesterséges intelligencia értékeiről úgy kell beszélnünk, ahogyan a szoftverértékekről általában nem beszélünk.

A mesterségesintelligencia-rendszerek, különösen a gépi tanulást és a neurális hálózatokat alkalmazók, képesek fejlődni és tanulni az adatokból, ami olyan viselkedésekhez vezethet, amelyek nincsenek explicit módon programozva. Az adatok jelentős tényezőt jelentenek a mesterségesintelligencia-rendszerek veszélyeiben, különösen az értékek közötti eltérés tekintetében. Azonban nem ez az egyetlen tényező. A mesterségesintelligencia-rendszerek emberi értékekkel való összhangja az algoritmusok, a betanítási folyamatok és egyéb technikai és etikai szempontok tervezésétől és megvalósításától is függ.

A legtöbb mesterségesintelligencia-rendszert az arab világon kívül fejlesztik, elsősorban olyan régiókban, ahol eltérő kulturális, társadalmi és etikai értékek uralkodnak. Ez jelentős eltérést eredményezhet ezekben a rendszerekben a beágyazott értékek és az arab világ értékei között.

Az arab világ társadalmi és kulturális szövete mélyen gyökerezik a közösségi értékekben, etikában és hagyományokban. A fejlett MI-rendszerek bevezetése kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy mennyire illeszkednek majd ezekhez az értékekhez.

A Nyugaton vagy Kelet-Ázsiában kifejlesztett rendszerek nem feltétlenül értik vagy tartják tiszteletben teljesen az arab világ kulturális normáit és értékeit. Ez kulturálisan érzéketlen vagy nem megfelelő döntésekhez vezethet. Az MI-alkalmazások hatékony és etikus működéséhez a helyi kontextusok mélyreható ismeretére van szükség. E nélkül a rendszerek olyan döntéseket hozhatnak, amelyek figyelmen kívül hagyják a fontos regionális árnyalatokat.

A potenciális eltérések kezelése érdekében az arab világnak be kell fektetnie a helyi MI-kutatásba és -fejlesztésbe, hogy a regionális értékekkel és kontextusokkal összhangban lévő rendszereket hozzon létre. Ez magában foglalja a helyi tehetségek képzését és a kulturálisan tudatos MI-re összpontosító kutatóintézetek létrehozását.

Az ilyen irányelvek referenciaként szolgálhatnak más régiók és országok (mint például Magyarország) MI-technológiáinak értékeléséhez és adaptálásához is.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.

(Borítókép: A Jövő Múzeuma Dubaiban 2020. október 13-án. Fotó:  Christopher Pike / Bloomberg / Getty Images)