Száz év után eltűnhet a kétpárti kormányzás Nagy-Britanniában

További Külföld cikkek
-
Zelenszkij: Oroszország csapást tervez az ukrán energiahálózatra, miközben a világ a Közel-Keletre figyel
- Kémnek hittek, és őrizetbe vettek egy magyar motorost Iránban
- Donald Trump megakadályozta, hogy Izrael megölje Irán legfelsőbb vezetőjét
- Emmanuel Macron szolidaritásból Grönlandra látogatott
- Kitilthatják a 15 év alattiakat a közösségi médiából Franciaországban, vagy megtilthatják, hogy kést vásároljanak
A csütörtökön Angliában tartott helyhatósági választásokon elért jelentős győzelmével Nigel Farage, Trump elnök egyik legismertebb brit támogatója és a bevándorlásellenes Reform Párt vezetője megszilárdította hírnevét az ország első számú politikai lázadójaként. De talán még ennél is többet tett: lyukat ütött az ország kétpárti politikai rendszerén.
Az elmúlt évszázad szinte egészét tekintve a hatalom Nagy-Britanniában a kormányzó Munkáspárt – amelyet most Keir Starmer miniszterelnök vezet – és az ellenzéki Konzervatívok között váltakozott, akik tavaly Kemi Badenoch személyében új vezetőt választottak.
A Reform támogatottságának növekedésével és a többi kis párt térnyerésével azonban ez a duopólium ritkán tűnt ingatagabbnak.
„Láttuk a társadalom széttöredezettségét, és ez átgyűrűzött a politikánkba” – mondta a Progressive Policy Institute, egy washingtoni székhelyű kutatóintézet egyik munkatársa a The New York Times hasábjain. „Most már többpárti szavazás van.”
Ennek az a következménye, hogy mindkét nagy párt küzd, és már nemcsak egymással, hanem a politikai bal- és jobboldali ellenfeleikkel is versenyben találják magukat.
Kiábrándult közvélemény
A közvélemény kiábrándultsága lehetőséget adott a kisebb pártoknak, köztük a liberális demokratáknak, akik 163 tanácsi helyet szereztek, és a zöldeknek, akik 44-et. A legnagyobb haszonélvező azonban a Reform volt, amelynek támogatóit Nigel Farage lendületes kampánya energizálta.
Egy márciusi Reform UK gyűlés után adott interjúban John McDermottroe, a párt egyik támogatója azt mondta, hogy az északkelet-angliai Stockton-on-Tees régióban sokan úgy érzik, hogy a Munkáspárt „eltávolodott a dolgozó emberektől”.
A két fő pártot értesítették arról, hogy 100 év után kilakoltathatják őket a Downing Streetről
– mondta Robert Ford, a Manchesteri Egyetem politológiaprofesszora.
A konzervatívok, akik még mindig keresik a helyüket, miután tavaly kiszorultak a hatalomból, újabb katasztrofális eredményeket értek el. A gazdaság leállt, a munkáspártiakat pedig megbüntették a kormány hatalomra kerülése óta bevezetett kiadáscsökkentés és a magasabb adók miatt feldühödött szavazók.
A választók mindkét nagy pártot elutasították – mondta Ford professzor, hozzátéve, hogy ha egy ilyen eredmény bekövetkezne egy általános választáson, „a Konzervatív Párt megszűnne létezni mint jelentős erő a parlamentben”.
Itt a lehetőség a kisebb pártok számára
A toryknak egyértelműen vissza kell szerezniük azokat a szavazókat, akik Farage felé fordultak , anélkül, hogy annyira jobbra tolódnának, hogy a liberálisabb torykat a centrista Liberális Demokraták felé terelnék.
Politológusok szerint olyan változás van folyamatban, amely átalakíthatja a Reform Párt szerencséjét, és az eddigi tiltakozó pártot olyan erővé változtathatja, amely megvalósíthatja törekvését, hogy valóban a konzervatívok helyébe lépjen fő ellenzéki pártként.
Nagy-Britanniában a parlamenti választások az úgynevezett „first past the post” rendszerben zajlanak, amelyben azt a jelöltet választják meg, aki a legtöbb szavazatot kapja a választókerületben. Ez eddig jellemzően hátrányos helyzetbe hozta a kisebb pártokat.
„Amikor még csak a Liberális Demokrata Párt próbálta megtörni a Munkáspárt–Tory-duopóliumot, egy durva ökölszabály szerint nekik és elődpártjaiknak legalább 30 százalékra volt szükségük ahhoz, hogy leküzdjék a first past the postban rejlő torzításokat” – írta Peter Kellner közvélemény-kutató szakértő.
Eltűnt a húzóerő
Mivel több párt van versenyben, és nincs domináns erő, a számítások megváltoznak. „A fordulópont egy olyan párt számára, mint a Reform, már nem 30 százalék, hanem valószínűleg 25 százalék körül van. És ezzel bizony már ott is vannak a közvélemény-kutatások élvonalában” – tette hozzá.
Ford professzor azt mondta, egyetért azzal, hogy
valami alapvető dolog változik,
és hogy a Reform Párt most „elég jól teljesít ahhoz, hogy a first past the post megszűnjön az ellenségük lenni, és inkább a barátjuk legyen”.
A legutóbbi választási eredmények után, mondta Ford professzor, „Nigel Farage-nak sokkal könnyebb azt mondania, hogy »Mi vagyunk az igazi ellenzéki párt«, és az emberek már nem nevetnek, amikor ezzel áll elő”.
(Borítókép: Nigel Farage 2025. május 2-án Staffordban. Fotó: Leon Neal / Getty Images)