Donald Trumpnak sürgősen segítség kell, és ezt csak a finnek tudják megadni neki

További Külföld cikkek
-
Több kormánypárti és egy ellenzéki polgármester is volt a Brüsszelben tárgyaló magyar delegációban
- Az agyevő amőba nemzetségébe tartozó kórokozókat találtak a párkányi termálfürdő vizében
- Izrael szétzúzná Teherán szívét, Trump ragaszkodik a tűzszünethez
- Fokozatosan le kell szerelni az összes homlokzati kültéri klímaberendezést Szerbiában
- Orbán Viktor elindult a NATO-csúcsra, fontos katonai ügyekről tárgyal a kormányfő
A jég szétzúzása egyszerű, kivéve ha a jég vastagsága meghaladja a 3 métert, és egy hajót használunk – még ha azt kifejezetten erre a feladatra tervezték is. Ha a hajótest nem megfelelő alakú, a jég meghajlik, de nem törik el. Megfelelő festék nélkül a hajó szétcsiszolja a jeget. Ha túl gyorsan vagy túl lassan halad, a felszín alatti darabok visszacsapódnak a hajóra.
Az ilyen buktatók ismerete az oka annak, hogy a világ jégtörőinek mintegy 80 százalékát Finnországban tervezték vagy építették. A finnek azt mondják, hogy gyorsabban és olcsóbban tudnak jégtörőket gyártani, mint bárki máshol a világon, és komoly pozícióba kerültek, mivel a nagyhatalmak versenyeznek az Északi-sarkvidéki befolyás megszerzéséért. Ahogy ugyanis a klímaváltozás miatt a sarkköri jég olvad, ezen a térségen vezet majd a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala – írja riportjában a The Wall Street Journal.
Donald Trump amerikai elnök, aki meg akarja vásárolni Grönlandot, az Északi-sarkvidéket a jövőbeni kereskedelem és a potenciális konfliktusok övezetének tekinti. Ehhez azonban új jégtörő flottára van szükség – és a finn mérnökök sorban állnak, hogy segítsenek neki ebben.
A jég a mi specialitásunk
– mondta Mika Hovilainen, a finn jégtörőtervező cég, az Aker Arctic vezérigazgatója. A vállalat jelenleg olyan országok számára tervez hajókat, mint Kanada és Svédország, és reméli, hogy szerepet játszhat az amerikai fejlesztési tervekben is.
Minden nyugati jégtörő építésében részt akarunk venni
– mondta Hovilainen, aki 10 jégtörő vezető tervezője volt, köztük egy olyané, amelyik oldalirányban is képes dolgozni.
Finnországnak komoly céljai vannak
Hovilainen elérheti célját, mivel az Aker része a világ vezető, sarkvidéki motorokat, fűtőrendszereket, antennákat és egyéb fagytűrő berendezéseket gyártó vállalati hálózatának. A finn mérnökök évtizedeken át tanulmányozták a jeget és azt, hogyan lehet a hajókat erre a feladatra összerakni.
Mit tud Finnország felajánlani az Egyesült Államoknak? Az első helyen a jégtörők állnak. Gyorsabban építjük őket, mint bárki más a világon, és körülbelül feleannyiért
– mondta Alexander Stubb finn elnök egy vele készült interjúban.
Donald Trump, miután nemrégiben találkozott Stubb-bal, a közösségi médiában azt írta, hogy szeretné fellendíteni az amerikai–finn kapcsolatokat, „és ez magában foglalja az Egyesült Államok részére nagyszámú jégtörő beszerzését és fejlesztését, mert ezekre égető szükség van”.
A Helsinki Hajógyár, amely 2013-tól egy évtizedig orosz befektetők tulajdonában volt, most írt alá szerződést egy jégtörő építésére Kanada számára. A hajógyár új kanadai tulajdonosa, a Davie Shipbuilding szeretné kihasználni a cég tapasztalatát, hogy megrendeléseket kapjon Washingtontól, és jégtörőket gyártson az Egyesült Államokban. A tervek, az alkatrészek és a szakértelem Finnországból érkezne.
Ez egy jelentős képesség, amelynek értéke csak növekedni fog a vitatott sarkvidéki viszonyok miatt
– mondta Elina Valtonen külügyminiszter.
Szembefordulás Oroszországgal
Finnország kényszerűségből tanult meg jégtörőket gyártani, mivel a Nyugattal folytatott kereskedelmének nagy része a Balti-tengeren keresztül zajlik – ez a világ egyik legforgalmasabb vízi útvonala, azonban a víz rendszeresen befagy.
Finnországban néhányan attól tartanak, hogy a megállapodások agyelszíváshoz vezethetnek. A finnek azonban nem most szerezték tapasztalataikat. A hidegháború alatt és után, amikor Helsinki igyekezett barátságban maradni Moszkvával, Finnország volt a Szovjetunió, majd később Oroszország egyik legfontosabb jégtörő-beszállítója. A Helsinki Hajógyár még olyan nukleáris meghajtású modellekhez is készített hajótesteket, amelyek 1989 körül épültek az akkori Szovjetunióban, és még ma is működnek. A hatalmas orosz sarkvidék kőolaj- és ásványkincseinek köszönhetően a szélsőséges időjárási viszonyok között közlekedő hajókra is érkeztek megrendelések.
Miután Oroszország 2022-ben nagyszabású inváziót indított Ukrajnában, majd ennek nyomán Finnország belépett a NATO-ba, ez az együttműködés megszűnt. Finnország részvényeik eladására kényszerítette a Helsinki Hajógyár orosz befektetőit. A részesedést a brit befektetők tulajdonában lévő kanadai Davie Shipbuilding vette át, amely a komplex, speciális hajók gyártására és az innovatív finanszírozásra összpontosított.
Finnországnak olyan tapasztalatai vannak, amelyeket nem lehet könyvekből megtanulni
– fogalmazott Mika Hovilainen, az Aker Arctic vezérigazgatója.
(Borítókép: A Sampo nevű jégtörő hajó Finnországban. Fotó: Giles Clarke / Getty Images)