Célkeresztben Ursula von der Leyen, jogilag és politikailag is megütheti bokáját a bizottság elnöke

Május 14-én, szerda reggel fogja nyilvánosságra hozni az ítéletét az Európai Törvényszék Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök egyik legkényesebb ügyében, az úgynevezett Pfizergate-ben.

Az Európai Unió Bírósága alacsonyabb szintű igazságszolgáltatási fórumán azért perelte be a New York Times a von der Leyen vezette Európai Bizottságot, mert a lap kérése ellenére az uniós intézmény nem közölte von der Leyen a Pfizer gyógyszeripari vállalat vezérigazgatójával, Albert Bourlával váltott SMS-eit.

A bizottság annak ellenére nem tett eleget a kérésnek, hogy a lapnak adott interjújában maga von der Leyen vallotta be, hogy az Európai Bizottság épp a vakcinabeszerzésekről tárgyaló Pfizer-vezérigazgatójával gyakran vált üzeneteket a témában.

A New York Times ezután perelte be az Európai Bizottságot, arra kérve az Európai Törvényszéket, hogy semmisítse meg a bizottság adatközlést elutasító döntését, amivel tulajdonképpen arra kötelezné az Európai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra a von der Leyen és a Pfizer-vezérigazgató közötti SMS-váltásokat, amiket a vakcinabeszerzéseket célzó tárgyalás alatt folytattak.

Ugyanakkor az ügy túlmutat ezeken a konkrét, 2021 januárja és 2022 májusa között váltott SMS-eken, hiszen a döntéssel jogilag az Európai Bizottság transzparenciájával kapcsolatosan is precedenst teremthet a bíróság, a döntés pedig a jogi következmények mellett pedig Ursula von der Leyen számára politikai konzekvenciákkal is járhat.

Dokumentumnak számít-e egy SMS?

Az ügy egyik legfőbb eldöntendő kérdése, hogy mi számít dokumentumnak: csak a kizárólag hivatalos kommunikációs csatornák útján keletkezett iratok, vagy például az is, ha egy uniós intézmény vezetője hivatalos minőségében beszélgetéseket folytat valaki mással – jelen esetben egy olyan multinacionális vállalat vezetőjével, akivel 1,8 milliárd adag vakcina beszerzéséről tárgyal az általa vezetett intézmény.

Ezzel kapcsolatosan egyébként az európai ombudsman még 2022 januárjában azzal a megállapítással zárta le az erről szóló vizsgálatát, hogy akár egy SMS is lehet dokumentum, amennyiben az döntéshozatallal, politikai tevékenységgel vagy döntésekkel kapcsolatos információkat tartalmaz. Mint akkor az ombudsman, a posztot 2013 és 2024 között betöltő Emily O'Reilly fogalmazott,

Amikor az EU-s dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés jogáról van szó, akkor a dokumentum tartalma számít, nem pedig az eszköz vagy a forma. Ha a szöveges üzenetek EU-s politikára és döntésre vonatkoznak, azokat uniós dokumentumként kell kezelni

– állapította meg akkori döntésében az ombudsman, amihez hozzátette, természetesen nem minden szöveges üzenetet kell archiválni, azonban a releváns üzeneteket igen, hiszen azok is az Európai Unió átláthatósági rendeletének hatálya alá tartoznak. O'Reilly egyébként mandátumának lejárta után egy Politicónak adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy

Amennyiben az Európai Törvényszék a szerdai ítéletében a korábbi ombusmanhoz hasonlóan értékeli majd az SMS-ek ügyét, ebben az esetben kötelezhetné arra az Európai Bizottságot, hogy hozza nyilvánosságra a mostani SMS-eket – ha azokat még nem törölték –, így kiderülhetne, hogy a Pfizer és az Európai Bizottság között zajló tárgyalások idején miről beszélgetett szöveges üzenetekben egymással von der Leyen és Albert Bourla.

Ugyanakkor a döntés emellett precedenst is jelentene arra, hogy mi számít dokumentumnak. Így a jövőben az Európai Bizottságnak és a többi uniós intézménynek is archiválnia kellene az olyan jellegű szöveges üzeneteket, ahol hivatalos minőségükben fontos, a döntéshozatalt befolyásoló vagy arról szóló információkat tartalmazó üzenetet vált egymással két személy. Azaz

Ez pedig nagyon fontos kérdés egy olyan szupranacionális szervezet kapcsán, amely több ezer munkavállalóval rendelkezik – csak az Európai Bizottságnak például 30 ezer alkalmazottja van, akik egymással gyakran üzenetekkel kommunikálnak. Vagy ahogy például a Follow the Money oknyomozó lapnak köszönhetően tudjuk, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, Kaja Kallas gyakran Signalon kap és oszt meg fontos információkat a tagállamok külügyminisztereivel – a Pfizergate-ben hozott döntés így precedenst jelenthet ezek kapcsán is.

Von der Leyen jogilag valószínűleg nem, de politikailag megütheti a bokáját

Amennyiben az Európai Törvényszék az európai ombudsman korábbi vizsgálataival megegyező álláspontra jut, és úgy ítél, hogy az Európai Bizottságnak ki kellett volna adnia von der Leyen SMS-eit, valószínűleg az elnök nem fog komoly jogi következményekkel szembe nézni – valószínűtlen, hogy emiatt indítanának bizalmatlansági indítványt az Európai Parlamentben az Európai Bizottság egészével szemben.

Amennyiben az SMS-eket nyilvánosságra hoznák, akkor elképzelhető, hogy fény derülhetne a vakcinabeszerzések pontosabb körülményeire – amivel kapcsolatosan egyébként az Európai Ügyészség nyomozást folytat és pár tisztviselőt már meghallgatott az ügyben –, másrészt pedig árny vetülhet von der Leyen politikai örökségére is, aki szereti magát transzparens politikusnak bemutatni – annak ellenére, hogy egyébként német védelmi miniszterként is volt már egy hasonló botránya.

Emellett pedig a von der Leyent gyakran kritizáló szélsőbal- és szélsőjobboldali pártok és politikusok számára is hivatkozási alap lenne, amennyiben az uniós szerződések őrét, az Európai Bizottságot a bíróság elítélné.

Igaz, ez valószínűleg a kényelmetlen percek és magyarázkodások mellett hatalmát túlzottan nem befolyásolná.

(Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke részt vesz az Európai Néppárt kongresszusán a spanyolországi Valenciában 2025. április 29-én. Fotó: Eva Manez /Reuters)