Korábban támadta, most megnyerné a magyarokat – így udvarol George Simion Erdélynek

Május 18-án rendezik a román elnökválasztás második fordulóját, ahol a korábban magyarellenes nyilatkozatairól, valamint az úzvölgyi magyar katonai síroknál akciójával hírnevet szerző George Simion mellett a liberális USR egykori alapítója, a pártot azóta elhagyó bukaresti főpolgármester, Nicusor Dan mérkőzik meg egymással.

Mint az első forduló eredményei után írt elemzésünkben is megjegyeztük, az, hogy az elnökválasztás második fordulójába Simion személyében egy szélsőjobboldali jelölt is bejutott, nagy hasonlóságot mutat a 2000-es elnökválasztással, amikor a második fordulóban szintén egy szélsőjobboldali jelöltre, az azóta már lényegében megszűnt Nagy-Románia Párt elnökére, Corneliu Vadim Tudorra lehetett szavazni – Tudor akkor végül csak a szavazatok egyharmadát szerezve csúnyán kikapott.

Ahogy akkor az egykori kommunista pártállamban szerepet vállaló Ion Iliescu, most Dan is egy szélsőjobboldal elleni választási koalíció létrehozásán ügyködik, hogy így tudjon felmutatni több szavazatot a közvélemény-kutatásokban őt jelenleg előző AUR-elnök Simionnal szemben – a többség kialakításához pedig a magyar szavazatokra is szüksége van.

A korábban focihuligánként és szélsőjobboldali, Nagy-Romániáért harcoló politikai aktivistaként megismert Simion már az első forduló előtt és azóta is próbálja magát korábbi nyilatkozatai helyett jóval moderáltabb jelöltnek bemutatni, hogy Dan ne tudjon egyszerűen a szélsőjobboldali jelző kántálásával összehozni egy őt ellenző választási koalíciót.

Ráadásul a moderáltabb kijelentései mellett még a magyarok felé is nyit Simion.

Moderált, Európában elismert politikusi képpel a magyar szavazatokért?

Az, hogyan próbálja magát Simion a korábban róla kialakított politikai karakterét moderáltabbnak bemutatni, jó példája az első forduló után az Euronewsnak adott interjúja.

Az interjú során Simion magát eurorealistaként jellemezte, amivel lényegében csak más szóval írta le a mélyebb európai integrációt ellenző euszkeptikus nézeteit, valamint hangsúlyozta, hogy pártja, az AUR annak az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) pártcsaládnak a tagja – egyben ő az alelnöke –, aminek meghatározó pártja az Olaszországban kormányzó Giorgia Meloni vezette Fratelli d'Italia vagy a 2023-as lengyel parlamenti választásokat megelőző nyolc évben Lengyelországot vezető PiS – utóbbi egyik emblematikus figurája, Mateusz Morawiecki korábbi lengyel miniszterelnök még a kampányidőszak előtt Bukarestben is járt Simion érdekében.

sőt, még azt is kijelentette, hogy Donald Trump amerikai elnöknek és a Republikánus Pártnak a természetes szövetségesei Romániában az AUR – Donald Trump Jr. még Bukarestben is járt nála a kampány során –, így az AUR ideológiája, szakpolitikai nézetei nem a politikai mainstreamtől elrugaszkodott vágyálom, hanem sok országban a meghatározó politikai erő.

Az interjú során Simion még Ukrajnából való kitiltását is átkeretezte: míg az ukrán hatóságok elsősorban Ukrajna területi integritását, valamint szuverenitását megsértő nyilatkozatai miatt utasították ki az országból, Simion szerint ennek a valódi oka, hogy túlzottan védelmezi az Ukrajnában élő közel 150 ezer lélekszámú román kisebbséget – egyébként a Simion kitiltásáról szóló, a román kormány által közzétett dokumentumban is utóbbira hivatkoznak.

Azonban nemcsak a nézeteinek finomabb jelzőkkel történő leírásával, vagy pártjának az európai, valamint nemzetközi politikában lévő beágyazottságával próbálja magát a múlthoz képest jóval szélesebb társadalmi csoportokat megszólítani képes jelöltként jellemezni – bár az elmúlt időszak tapasztalata, hogy a szélsőjobboldal kormányon nem annyira radikális politikát folytat, mint a kampány során, például a már előbb hivatkozott Meloni és pártja Olaszországban, a Geert Wilders vezette PVV Hollandiában, vagy 2017–2019 között az FPÖ Ausztriában –, hanem a magyar kisebbségek felé is nyitna.

A BBC-nek adott interjújában például kijelentette, hogy a magyar kormányfővel együttműködnének az illegális migráció, valamint a demográfiai problémák megoldásán, ahogy közösen lépnének fel – a Közép- és Kelet-Európában egyébként értelmezhetetlen – woke- és neomarxista ideológiákkal szemben, hiszen ezek fontosabbak, mint a múlt szerinte már lezárt kérdései.

Ráadásul az Euronews úgy értesült, Simion nemcsak szavakkal próbál szorosabb kapcsolatot kialakítani a magyar kormányfővel, hanem kampánystábjának több tagja is kapcsolatban áll a magyar kormánnyal, hogy lehetőleg Orbán támogatását is elnyerjék a második fordulóra.

A magyar miniszterelnöktől kapott támogatási pecsét ugyanis sokat segíthet Simionnak abban, hogy ha nem is feltétlenül szavaznak le rá a magyar kisebbség tagjai, de legalább annyira nem is fogják Simiont ellenezni a második fordulóban, hogy elmenjenek ellene szavazni, miközben a hátrányban lévő Dannak jóval nagyobb szüksége lenne a magyar szavazatokra.

miközben egyébként az RMDSZ és a történelmi erdélyi magyar egyházak a Simion elleni szavazásra buzdítanak.

Nem biztos, hogy az etnikai törésvonal számít már a leginkább

Ugyan Simion elsősorban azt szeretné, hogy az egyébként általában mindig fegyelmezetten szavazó magyar kisebbség rá szavazzon, amivel kapcsolatosan akár még bizakodó is lehet az elnökjelölt. Mint Antal Róbert-István erdélyi történész a Gemisten rámutatott,

ráadásul voltak olyan többségében magyar lakta települések is, ahol az RMDSZ-es polgármester kérésének ellenére nem a párt által is támogatott egykori PNL-elnök Crin Antonescura, hanem Simionra szavaztak többen.

Ennek oka, mint Antal érvel, hogy a románok általában az elnöktől várják a megoldásokat – annak ellenére, hogy a félprezidenciális rendszer miatt nincs akkora befolyása, mint például az amerikai elnöknek –, Simion pedig olyan témákkal és ügyekkel foglalkozik, ami egy vidéki romániai életét jobban meghatározza, mint a számukra csak elvont dologként értelmezhető külpolitikai kérdések vagy az orosz hibrid hadviselés veszélye.

Simion nem azért ért el ilyen eredményeket, mert Románia 40 százaléka szélsőjobboldali lenne, hanem mert sokan protestszavazatként húzták az ikszet a neve mellé, hogy így fejezzék ki elégedetlenségüket az elmúlt évtizedeket meghatározó PSD és PNL által felépített rendszerrel szemben, ami elhanyagolta a vidéki Románia leszakadását és gazdasági hanyatlásának kezelését.

Emellett fontos különbség a 2000-es elnökválasztáshoz képest, hogy Simion eleve már nem etnikai alapon politizál, mint Tudor, ráadásul az ukrajnai háború vagy az Európai Unió kapcsán is hasonló húrokat pedzeget, mint a magyar kormányfő, akinek a szavára sokan adnak a magyar kisebbségben.

Még nem lefutott a meccs, de kemény lesz a választásokig a kampány

A második forduló kampányidőszakát egyébként Simion kezdhette jobb helyzetből, mint kihívója, a bukaresti főpolgármester Nicusor Dan. 

Egyrészt az első fordulóban a szavazatok 40 százalékát szerezte meg szemben Dannal, aki 21 százalékpontot ért el, másrészt a két forduló között közzétett közvélemény-kutatásokban eddig Simion vezet: az egyik szerint 52–48, a másik szerint 54,8–45,2 arányban – igaz, Romániában köztudottan gyakran megbízhatatlanoknak bizonyulnak a kutatások, és azoknak inkább narratívaképzési céljaik vannak.

hiszen megszólíthatja az egykori PSD-s miniszterelnök, az első fordulóban független jelöltként egyfajta baloldali trumpista kampányt folytató Victor Ponta 1,2 millió szavazóját is, valamint az is segíthet neki, hogy a PSD hivatalosan bejelentette, hogy egyik jelöltet sem támogatja.

A legnagyobb kérdés, hogy a most kialakított moderáltabb karakterével sikerül-e megtartani az eddigi szavazóit, valamint annyival bővíteni a számukat, hogy megnyerhesse a második fordulót – ez majd hétfő hajnalban fog kiderülni.

(Borítókép: George Simion Bukarestben 2025. május 8-án. Fotó: Alex Nicodim / Anadolu / Getty Images)